Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-24 / 187. szám
1992. augusztus 24. Gazdaság Szabad ÚJSÁG 5 Gondok, tervek és remények a Vágbesztercei járás mezőgazdaságában Nem oldhat meg mindent az állami támogatás Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a regionális földügyi és információs szolgáltatási kirendeltségek, vagyis a volt járási mezőgazdasági igazgatóságok közvetítésével hajtja végre az állam támogatási politikáját. Erre az évre a szlovákiai mezőgazdaság támogatására 7,5 milliárd korona jut, ami 637 millió koronával kevesebb, mint tavaly. Ebből az összegből 36 regionális kirendeltségre 6 milliárd 180 millió koronát osztottak szét. Külön támogatásban részesült a tudományos-műszaki fejlesztés, az 1992-re előirányzott mintegy 200 millió korona közvetlenül minisztériumi szinten kerül elosztásra.- A pénzforrások teljes összegéből 740 millió koronát tesz ki a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari magánvállalkozók, valamint a privatizáció támogatására kifizethető rész - mondja Ján Svetlík mérnök, a minisztérium gazdasági osztályának igazgatóhelyettese.- A többi a mezőgazdasági termékpiac egyensúlyi helyzetének kialakítására, a kedvezőtlen természeti feltételek között végzett mezőgazdasági termelés szerkezeti átalakítására, továbbá talaj- és vízvédelemre, a légkör védelmére, az állatállomány egészségvédelmére, valamint a vidéki települések fejlesztésére használható fel. Minden járásban megkapták a források elosztására vonatkozó utasításokat, amely a járások adott helyzetéhez mérten eltérő arányokat mutat. Az igények nagyobbak voltak, dehát csak addig takaródzhatunk, ameddig a takarónk ér. A legtöbb mezőgazdasági és élelmiszer-ipari magánvállalkozót Szlovákia északi járásaiban, például, a Dolny Kubín-i, a Őadcai, a Poprádi, a Zsolnai járásban, továbbá a Zólyomi, a Losonci, a Kassai és az Eperjesi járásban tartják nyilván. Az itteni gazdák azonban többnyire csak két-három hektárt művelnek, ami állami szempontból nem jelentős. Alapjában véve ezek olyan körzetek, ahol későbben került sor a szövetkezetek létrehozására, s ahol az emberek csekély földecskéjüket ma is szívesen megművelik. Szlovákia déli járásaiban kisebb az érdeklődés az egyéni gazdálkodás iránt, ám akik erre az útra lépnek, azok nagyobb arányú és magasabb színvonalú termelésbe kezdenek, s ez a piaci termelés már a közellátásban is szerepet játszik. Ami az élelmiszeripart illeti, főleg a pékségek (Pozsonyban mintegy hatvan működik), a tejüzemek és a vágóhidak gyakoriak, kevesebb a malomipari, konzervipari és egyéb magánvállalkozás.- Ez év áprilisában felmérést készítettünk a támogatások célirányok szerinti felhasználásáról, hogy megismerjük az év végéig várható helyzetet- folytatta Svetlík mérnök. Egyes célokra, például a magánszektor támogatására, az ökológiai helyzet javítására, valamint a piaci egyensúly kialakítására a járások nagyobb összegeket kértek. A minisztérium a támogatások átcsoportosítására vonatkozó kérelmeknek részben eleget tett, de az egész igényelt összegről nem tudtunk gondoskodni, mert az meghaladta a 120 millió koronás kiegészítő támogatási keretet. Emellett a regionális kirendeltségek felhatalmazást kaptak arra, hogy önállóan, saját belátásuk szerint végezzék el a számukra kiutalt támogatás újraelosztását. Jelenleg egy újabb elemzést végzünk a támogatások idei felhasználásáról, s azt a részt, amit egyes járásokban esetleg az év végéig nem tudnak kimeríteni, más járásoknak utaljuk át. Ezáltal is azállam által juttatott eszközök hatékony felhasználását akarjuk lehetővé tenni. Gyakorlati tapasztalatok A Vágbesztercei Regionális Földügyi és Információs Szolgáltatási Kirendeltség igazgatója Ivan Cicmanec, aki a járás számára erre az évre 152 millió koronás támogatást kért, de 28 millióval kevesebbet kapott. A földdel való magángazdálkodás iránt ebben a járásban nincs nagy érdeklődés, a legtöbb kérvény kis péküzemek létesítésére vonatkozott. Ezt az érdeklődést úgy szabályozzák, hogy a támogatás során azokat részesítik előnyben, akik a központtól távolabbra eső községekben akarnak vállalkozni. Ebben a vonatkozásban háttérbe szorultak a púchoviak, de itt az ellátás morvaországi szállítókra is támaszkodhat.- Az ember azt gondolná, hogy a kereskedelem az új feltételek között gyorsan kibontakozhat - fejti ki véleményét Óicmanec mérnök. - A magánvállalkozók megkapták ugyan a lehetőséget, de még nem tudnak piaci, kereskedői módon gondolkozni. Roszszul mérik fel a helyzetet, nem mernek kockáztatni, például ünnepek előtt a szokottnál többet termelni. így aztán előfordul, hogy az üzletek kínálatából néha az alapvető élelmiszerek is hiányoznak, például a kenyér, a péksütemény, a tejtermékek. Ugyanakkor ezekről a problémákról tárgyalni sem akarnak. A regionális kirendeltség dolgozói a támogatások elosztásakor bizonyos felvilágosító munkát is végeznek. Megengedhetetlen például, hogy a két-három hektárral rendelkező személy egy olyan teljes géppark beszerzésére kérjen támogatást, amilyent a szövetkezetben látott. Saját magának nincs rá semmiféle fedezete, de elvárná az államtól, hogy vásárolja meg neki a szükséges gépek teljes mennyiségét, a kombájntól kezdve egészen a trágyarakodóig, néhány millió korona értékben, s lehetőleg külföldi márkát. Közben nem tud arról, hogy a támogatás bizonyos feltételekhez kötött. A támogatásból beszerzett gépeket például öt éven belül nem adhatja el, s tíz éven belül nem csökkentheti azt a földterületet, amelyre a támogatást kérte. Emellett a kezdő magángazda további támogatási formákban is részesülhet, az állam például bizonyos mezőgazdasági munkák költségeiből ötven százalékot visszatérít. Ha például a szövetkezettel vagy más vállalattal végezteti el a szántást, s 1500 koronát számláz ezért a munkáért, akkor a regionális kirendeltség a benyújtott kifizetett számla összegének a felét megtéríti. Szlovák sajt Németországba Szlovákiában az utóbbi években a juh- és a kecsketenyésztés jelentős támogatásban részesült. Ehhez a Vágbesztercei járás dombvidékein is jó feltételek vannak. Habár errefelé a juhtenyésztésnek nincsenek jelentős hagyományai, az emberek szívesen foglalkoznának ezzel a szakágazattal. Attól félnek azonban, hogy kedvezőtlenül alakulnak a felvásárlási árak, s nehézségekbe ütközik a tej, a gyapjú és a hús értékesítése, illetve feldolgozása. Jó hozzáállással és kellő kereskedői szellemmel azonban néhol már ezzel a problémával is megbirkóztak. Például a Cerveny Kamen-i résztulajdonosi szövetkezetben, amely a volt Pruskéi Efsz három részre való felosztása következtében keletkezett. Ez a résztulajdonosi szövetkezet főleg a juhtenyésztésre támaszkodik, s nagy gondot fordít a termékek közvetlen feldolgozására. A hazai fogyasztókon kívül főleg németországi megrendelésre szállítanak, s a külföldi partner csomagolóanyagokat és egyes segédanyagokat is szállít a szövetkezetnek. A tervezett nagy teljesítményű gyártósort úgy akarják kihasználni, hogy a juh- és a tehéntejet feldolgozás céljából a szomszédos szlovákiai és morvaországi járásokból is felvásárolják. A konverzió bevételcsökkentő hatása A támogatás nagy segítség ugyan, de nem old meg minden problémát. A Vágbesztercei járás számos szövetkezetében például a gépiparhoz kapcsolódó melléküzemági termelés felszámolása is nehéz helyzetet teremtett. A járásban tizenhat mezőgazdasági szövetkezet működik. Az elmúlt évben ebből nyolc szövetkezetnek hatalmas veszteséget kellett elkönyvelnie, ami 117 millió koronát tett ki. Ezt a veszteséget döntő mértékben a melléküzemági termelés felszámolása okozta, ami a fegyvergyártó gépipari termeléshez kötődött. A szövetkezetek főleg a munkaigényes és a termelésben nem kifizetődő alkatrészek gyártását vállalták. Az egyéb irányú és jövedelmet hozó melléküzemági termelés, például a festés és mázolás, a tetőfedés és néhány más kézművesipari termelés szintén kiesett, mert az ezt végző szövetkezeti tagok önállósultak, magánvállalkozásba kezdtek. A járás szövetkezetei a melléküzemági termelésből 1990-ben még több mint 90 millió koronás nyereséget könyvelhettek el, tavaly viszont már 4 millió koronás veszteséggel zárták az évet. Mindennek ellenére Őicmanec mérnök továbbra is optimista.- Szerintem szövetkezeteinknek van esélye a túlélésre, de nem a jelenlegi formában. Az átalakítás sok mindent helyrehozhat, de a gazdálkodásban és az emberek gondolkozásában is jelenetős változásokra van szükség. Mindannyian tudjuk, hogy milyen gyorsan növekedtek a termelési költségek, az értékesítési árak azonban az 1989- es szinten maradtak. Ha ezeket a kérdéseket nem sikerül megoldani, annak nemcsak a szövetkezetek, hanem az egyénileg gazdálkodó földművesek számára is komoly következményei lesznek. Az egyik legjobb szövetkezetünk Bolesovban működik. Itt nem volt jelentősebb melléküzemági termelés, a tagság csak a mezőgazdaságból élt. Jó eredményeket érnek el a gabonafélék, a cukorrépa és a mák termesztésében. Csakhát miközben tavaly az üzletekből sok helyen hiányzott a mák, nekik az évi terméshozam 30-40 százalékát raktározniuk kellett. Hasonló volt a helyzet a burgonyával is. A kereskedőknek magasnak tűnt a felvásárlási ár, ezért inkább külföldi beszerzési források után néztek. Pedig a szövetkezetek csak 3,20 - 3,50 koronát kértek kilójáért. Tudni kell, hogy az értékesítési ár az eredményes termelés egyik alapfeltétele. A bolesoviakat vállalkozókészségük és előrelátásuk mentette meg. Miközben az egész környéken rohamosan csökkentették a szaravasmarha-állományt, ők kitartottak, nemcsak az állományt, hanem a tehenek termelékenységét is megőrizték. Eközben gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez. Néhány hónap alatt vágóhidat építettek fel, s a feldolgozott sertés- és marhahúst saját üzlethálózatukban értékesítik. Ráadásul állandó megrendelőt is szereztek, mégpedig a Trencsénteplici Állami Fürdő „személyében“. Az árut saját gépkocsijaikkal szállítják a 18 km távolságra fekvő fürdőbe, ez tehát nem jelent komolyabb költséget. Hasonló ötlet bizonyára máshol is akad. Ha nem is minden, de mégis sok függ maguktól az emberektől. MARCELA ZÁBOJNÍKOVÁ (EKONOM) Vigyázz, ha jön a vonat! A képen látható vasúti átjáró a Vaján és Csicser közötti betonúton található. Érdekessége, hogy évek óta nincs rajta sorompó. A piros-fehérre festett lécet talán egy duhajabb kedvű járművezető törte el egykoron, azóta csak a deszkacsonkok meredeznek az égnek. A jelzőberendezés se működik. Minek is? Nézzen közül a vezető, mielőtt átmegy az átjárón, és ne hagyatkozzon könnyelműen holmi sorompókra meg fényjelzésekre. Aki azt hiszi, hogy ez netalán használaton kívüli, berozsdálódott vasúti vágánypár, az téved. Igaz ugyan, hogy nem járnak rajta nemzetközi expresszvonatok, csupán a vajáni Slovnaftba gurulnak rajta a tehervagonok. (Kép és szöveg: Tóth Ferenc) Devizatörvény-módosítás Nem lesz utólagos vámkivetés A hírközlő eszközökben a behozatali vámok alkalmazásával kapcsolatban megjelent információkhoz fűzött magyarázatot a szövetségi pénzügyminisztérium. A vám 1990-ben került bevezetésre a külföldről származó és itthon felhasználandó áruknál. A cél a belsőleg konvertibilis korona megteremtése volt. Másik céljaként a korona árfolyamának védelmét tűzte ki, amelyet az első időkben veszélyeztetett volna a szabadon átváltható valutával rendelkező országokból beáramló mértéken felüli áru. A törvény életbelépésével egyidőben vámmentességet kaptak a honi kiskereskedelemben főként a Tuzex üzlethálózatban devizáért értékesített külföldi termékek. A kivételezés oka az volt, hogy a devizával rendelkező kereskedőket az itthoni bevásárlásra ösztönözze akkor is, amikor külföldről behozatali vám és adó nélkül hozhattak volna be árut. Ezzel a pénzügyminisztérium azt szerette volna elérni, hogy az országban megtalálható valuta ne áramoljon külföldre. A devizatörvény módosítása következtében 1992. július 1 -jétől elavullnak tekinthető az a jogszabály, amely vámot vet ki a más államból behozott termékekre. Megszűnt tehát az ok, ami miatt a behozatali vám alól kivételeket kellett tenni, s ezért a fenti dátumtól a kivételek is automatikusan megszűntek létezni. Azokra a felvetésekre, melyek szerint utólagosan megállapított behozatali vámot kellene kivetni, a Tuzex raktáraiba 1992. június 30-áig beérkezett árukra, a szaktárca úgy válaszolt, hogy az ilyen eljárásnak nincs jogi alapja s nem léteznek ezt alátámasztó gazdasági érvek. Az utólagos vámkivetést közvetlenül a behozatali vám 1991-es bevezetése után sem engedélyezték annak ellenére sem, hogy a korona elértéktelenedésétől tartva a vállalatok jelentős készleteket halmoztak fel a külföldi árukból. Ezért nem lenne igazságos, ha most másként járnánk el a Tuzex-szel szemben csak azért, mert a behozatali vám rá csak másfél évvel később lépett érvénybe, mint a többi vállalatra. Ez már csak azért sem volna méltányos eljárás, mert a Tuzex-üzletek vásárlói között nem hogy nőtt volna az érdeklődés a külföldi áruk iránt, hanem 1992 első félévében fokozatosan csökkent. Míg 1991 decemberében a behozatalból származó bevételek mintegy 108 millió nyugatnémet márkát tettek ki, addig 1992 júniusának végére ez az összeg 78 millió márkára zsugorodott. (Pa) önállósul a szlovákiai alapszervezet is Levélben szavaztak a mosKuiarna aystrona, más szóval a myopatia, népies nevén az izomsorvadás ma még sajnos gyógyíthatatlan betegség. Több mint háromszáz fajtája létezik, ezek többsége örökölhető. Izomgyengülést megállító gyógyszert még nem ismer az orvostudomány - bár az erre vonatkozó kísérletek évek óta folynak a betegek legközelebbi hozzátartozóik gondoskodására vannak utalva. Huszonöt évvel ezelőtt a Janské Láznéban tartózkodó izomsorvadásban szenvedő betegek elhatározták, hogy a már meglévő rokkantak szövetségén belül létrehoznak egy szervezetet, amely felvállalja az ö érdekképviseletüket. Az elhatározást tett követte. Külön szervezet alakult Szlovákiában és külön Csehországban, ezenkívül idővel még egy úgynevezett szövetségi szervezet is megkezdte működését, amelynek feladata a két szervezet munkájának összehangolása volt. A politikai fordulat után a cseh szervezet azonnal önállósult, szpon-' zorokat keresett, és mint önálló jogi személy beléphetett az EAMDA európai szervezetbe. 1990-ben Szlovákiában is szavazásra bocsátották az önállósulás tervezetét, a tagok azonban a közös szervezet mellett döntöttek. Miután a cseh testvérszervezetet felvették az európai szervezetbe, a szlovákiai alapszervezet vezetősége ismét fontolóra vette az önállósulás gondolatát. Jelenleg ugyanis az európai szervezetben érdekeit csupán a Szlovákiai Rokkantak Szövetsége képviselheti. A válás előnyeit, hátrányait latolgatva kérték a tagságot, levélben foglaljanak állást a szervezetnek az általuk legmegfelelőbbnek tartott jövőbeni formájáról. Jozef Kráf elnök augusztus elejére hívta össze a szervezet vezetőségét, amely megállapította, hogy Bár nem érkezett be minden szavazat, az ezután beérkező levelek már nem befolyásolhatják a végeredményt, mivel a tagok többségének akarata alapján a szervezetük kiválik a rokkantak szövetségéből. A szervezet kilenc tagú vezetősége részben már a válást követő lépéseket tervezgeti. Az EAMDA egy évre 3 ezer márka tagsági illetéket kér, amiért cserébe információkkal szolgál az izomsorvadásban szenvedő betegeknek a gyógyszerkutatásban elért eredményekről, új tolókocsitípusokról, amelyek természetesen az ö közvetítésükkel meg is vásárolhatók. A 3 ezer márka „belépő“ - amelyet korábban Marian Calfa szövetségi miniszterelnök adományozott a szervezetnek - már a számlájukon van. Az EAMDA pedig ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy az elkövetkező években az illeték befizetésére igyekszik nyugat-európai szponzorokat keresni.- farkas -
