Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-24 / 187. szám

1992. augusztus 24. Gazdaság Szabad ÚJSÁG 5 Gondok, tervek és remények a Vágbesztercei járás mezőgazdaságában Nem oldhat meg mindent az állami támogatás Az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a regionális földügyi és információs szolgáltatási kirendeltségek, vagyis a volt járási mezőgazdasági igazgatóságok közvetítésével hajtja végre az állam támogatási politikáját. Erre az évre a szlovákiai mezőgazdaság támogatására 7,5 milliárd korona jut, ami 637 millió koronával kevesebb, mint tavaly. Ebből az összegből 36 regionális kirendeltségre 6 milliárd 180 millió koronát osztottak szét. Külön támogatásban részesült a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés, az 1992-re előirányzott mintegy 200 millió korona közvetlenül minisztériumi szinten kerül elosztásra.- A pénzforrások teljes összegéből 740 millió koronát tesz ki a mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari magánvál­lalkozók, valamint a privatizáció támo­gatására kifizethető rész - mondja Ján Svetlík mérnök, a minisztérium gazda­sági osztályának igazgatóhelyettese.- A többi a mezőgazdasági termék­piac egyensúlyi helyzetének kialakítá­sára, a kedvezőtlen természeti feltéte­lek között végzett mezőgazdasági ter­melés szerkezeti átalakítására, továb­bá talaj- és vízvédelemre, a légkör védelmére, az állatállomány egészség­­védelmére, valamint a vidéki települé­sek fejlesztésére használható fel. Min­den járásban megkapták a források elosztására vonatkozó utasításokat, amely a járások adott helyzetéhez mérten eltérő arányokat mutat. Az igé­nyek nagyobbak voltak, dehát csak addig takaródzhatunk, ameddig a ta­karónk ér. A legtöbb mezőgazdasági és élel­miszer-ipari magánvállalkozót Szlová­kia északi járásaiban, például, a Dolny Kubín-i, a Őadcai, a Poprádi, a Zsolnai járásban, továbbá a Zólyomi, a Loson­ci, a Kassai és az Eperjesi járásban tartják nyilván. Az itteni gazdák azon­ban többnyire csak két-három hektárt művelnek, ami állami szempontból nem jelentős. Alapjában véve ezek olyan körzetek, ahol későbben került sor a szövetkezetek létrehozására, s ahol az emberek csekély földecské­­jüket ma is szívesen megművelik. Szlovákia déli járásaiban kisebb az érdeklődés az egyéni gazdálkodás iránt, ám akik erre az útra lépnek, azok nagyobb arányú és magasabb színvo­nalú termelésbe kezdenek, s ez a pia­ci termelés már a közellátásban is szerepet játszik. Ami az élelmiszeri­­part illeti, főleg a pékségek (Pozsony­ban mintegy hatvan működik), a tejü­zemek és a vágóhidak gyakoriak, ke­vesebb a malomipari, konzervipari és egyéb magánvállalkozás.- Ez év áprilisában felmérést készí­tettünk a támogatások célirányok sze­rinti felhasználásáról, hogy megismer­jük az év végéig várható helyzetet- folytatta Svetlík mérnök. Egyes cé­lokra, például a magánszektor támo­gatására, az ökológiai helyzet javítá­sára, valamint a piaci egyensúly kiala­kítására a járások nagyobb összege­ket kértek. A minisztérium a támogatá­sok átcsoportosítására vonatkozó ké­relmeknek részben eleget tett, de az egész igényelt összegről nem tudtunk gondoskodni, mert az meghaladta a 120 millió koronás kiegészítő támo­gatási keretet. Emellett a regionális kirendeltségek felhatalmazást kaptak arra, hogy önállóan, saját belátásuk szerint végezzék el a számukra kiutalt támogatás újraelosztását. Jelenleg egy újabb elemzést végzünk a támo­gatások idei felhasználásáról, s azt a részt, amit egyes járásokban esetleg az év végéig nem tudnak kimeríteni, más járásoknak utaljuk át. Ezáltal is az­­állam által juttatott eszközök hatékony felhasználását akarjuk lehetővé tenni. Gyakorlati tapasztalatok A Vágbesztercei Regionális Földü­gyi és Információs Szolgáltatási Kiren­deltség igazgatója Ivan Cicmanec, aki a járás számára erre az évre 152 millió koronás támogatást kért, de 28 mil­lióval kevesebbet kapott. A földdel való magángazdálkodás iránt ebben a járásban nincs nagy érdeklődés, a legtöbb kérvény kis péküzemek léte­sítésére vonatkozott. Ezt az érdeklő­dést úgy szabályozzák, hogy a támo­gatás során azokat részesítik előny­ben, akik a központtól távolabbra eső községekben akarnak vállalkozni. Eb­ben a vonatkozásban háttérbe szorul­tak a púchoviak, de itt az ellátás mor­vaországi szállítókra is támaszkodhat.- Az ember azt gondolná, hogy a kereskedelem az új feltételek között gyorsan kibontakozhat - fejti ki véle­ményét Óicmanec mérnök. - A ma­gánvállalkozók megkapták ugyan a le­hetőséget, de még nem tudnak piaci, kereskedői módon gondolkozni. Rosz­­szul mérik fel a helyzetet, nem mernek kockáztatni, például ünnepek előtt a szokottnál többet termelni. így aztán előfordul, hogy az üzletek kínálatából néha az alapvető élelmiszerek is hiá­nyoznak, például a kenyér, a péksüte­mény, a tejtermékek. Ugyanakkor ezekről a problémákról tárgyalni sem akarnak. A regionális kirendeltség dolgozói a támogatások elosztásakor bizonyos felvilágosító munkát is végeznek. Megengedhetetlen például, hogy a két-három hektárral rendelkező sze­mély egy olyan teljes géppark beszer­zésére kérjen támogatást, amilyent a szövetkezetben látott. Saját magá­nak nincs rá semmiféle fedezete, de elvárná az államtól, hogy vásárolja meg neki a szükséges gépek teljes mennyiségét, a kombájntól kezdve egészen a trágyarakodóig, néhány millió korona értékben, s lehetőleg külföldi márkát. Közben nem tud arról, hogy a támogatás bizonyos feltételek­hez kötött. A támogatásból beszerzett gépeket például öt éven belül nem adhatja el, s tíz éven belül nem csök­kentheti azt a földterületet, amelyre a támogatást kérte. Emellett a kezdő magángazda további támogatási for­mákban is részesülhet, az állam pél­dául bizonyos mezőgazdasági mun­kák költségeiből ötven százalékot visszatérít. Ha például a szövetkezet­tel vagy más vállalattal végezteti el a szántást, s 1500 koronát számláz ezért a munkáért, akkor a regionális kirendeltség a benyújtott kifizetett számla összegének a felét megtéríti. Szlovák sajt Németországba Szlovákiában az utóbbi években a juh- és a kecsketenyésztés jelentős támogatásban részesült. Ehhez a Vágbesztercei járás dombvidékein is jó feltételek vannak. Habár errefelé a juhtenyésztésnek nincsenek jelen­tős hagyományai, az emberek szíve­sen foglalkoznának ezzel a szakága­zattal. Attól félnek azonban, hogy ked­vezőtlenül alakulnak a felvásárlási árak, s nehézségekbe ütközik a tej, a gyapjú és a hús értékesítése, illetve feldolgozása. Jó hozzáállással és kellő kereske­dői szellemmel azonban néhol már ezzel a problémával is megbirkóztak. Például a Cerveny Kamen-i résztulaj­donosi szövetkezetben, amely a volt Pruskéi Efsz három részre való felosz­tása következtében keletkezett. Ez a résztulajdonosi szövetkezet főleg a juhtenyésztésre támaszkodik, s nagy gondot fordít a termékek köz­vetlen feldolgozására. A hazai fogyasztókon kívül főleg németországi megrendelésre szállítanak, s a külföldi partner csomagolóanyagokat és egyes segédanyagokat is szállít a szö­vetkezetnek. A tervezett nagy teljesít­ményű gyártósort úgy akarják kihasz­nálni, hogy a juh- és a tehéntejet feldolgozás céljából a szomszédos szlovákiai és morvaországi járásokból is felvásárolják. A konverzió bevétel­­csökkentő hatása A támogatás nagy segítség ugyan, de nem old meg minden problémát. A Vágbesztercei járás számos szövet­kezetében például a gépiparhoz kap­csolódó melléküzemági termelés fel­számolása is nehéz helyzetet terem­tett. A járásban tizenhat mezőgazda­­sági szövetkezet működik. Az elmúlt évben ebből nyolc szövetkezetnek ha­talmas veszteséget kellett elkönyvel­nie, ami 117 millió koronát tett ki. Ezt a veszteséget döntő mértékben a mel­léküzemági termelés felszámolása okozta, ami a fegyvergyártó gépipari termeléshez kötődött. A szövetkeze­tek főleg a munkaigényes és a terme­lésben nem kifizetődő alkatrészek gyártását vállalták. Az egyéb irányú és jövedelmet hozó melléküzemági ter­melés, például a festés és mázolás, a tetőfedés és néhány más kézműves­­ipari termelés szintén kiesett, mert az ezt végző szövetkezeti tagok önálló­sultak, magánvállalkozásba kezdtek. A járás szövetkezetei a melléküzemá­gi termelésből 1990-ben még több mint 90 millió koronás nyereséget könyvelhettek el, tavaly viszont már 4 millió koronás veszteséggel zárták az évet. Mindennek ellenére Őicma­­nec mérnök továbbra is optimista.- Szerintem szövetkezeteinknek van esélye a túlélésre, de nem a jelen­legi formában. Az átalakítás sok min­dent helyrehozhat, de a gazdálkodás­ban és az emberek gondolkozásában is jelenetős változásokra van szükség. Mindannyian tudjuk, hogy milyen gyor­san növekedtek a termelési költségek, az értékesítési árak azonban az 1989- es szinten maradtak. Ha ezeket a kér­déseket nem sikerül megoldani, annak nemcsak a szövetkezetek, hanem az egyénileg gazdálkodó földművesek számára is komoly következményei lesznek. Az egyik legjobb szövetkezetünk Bolesovban működik. Itt nem volt je­lentősebb melléküzemági termelés, a tagság csak a mezőgazdaságból élt. Jó eredményeket érnek el a gabonafé­lék, a cukorrépa és a mák termeszté­sében. Csakhát miközben tavaly az üzletekből sok helyen hiányzott a mák, nekik az évi terméshozam 30-40 szá­zalékát raktározniuk kellett. Hasonló volt a helyzet a burgonyával is. A ke­reskedőknek magasnak tűnt a felvá­sárlási ár, ezért inkább külföldi beszer­zési források után néztek. Pedig a szövetkezetek csak 3,20 - 3,50 koronát kértek kilójáért. Tudni kell, hogy az értékesítési ár az eredmé­nyes termelés egyik alapfeltétele. A bolesoviakat vállalkozókészségük és előrelátásuk mentette meg. Miköz­ben az egész környéken rohamosan csökkentették a szaravasmarha-állo­­mányt, ők kitartottak, nemcsak az állo­mányt, hanem a tehenek termelé­kenységét is megőrizték. Eközben gyorsan alkalmazkodtak az új helyzet­hez. Néhány hónap alatt vágóhidat építettek fel, s a feldolgozott sertés- és marhahúst saját üzlethálózatukban ér­tékesítik. Ráadásul állandó megren­delőt is szereztek, mégpedig a Tren­­csénteplici Állami Fürdő „személyé­ben“. Az árut saját gépkocsijaikkal szállítják a 18 km távolságra fekvő fürdőbe, ez tehát nem jelent komo­lyabb költséget. Hasonló ötlet bizo­nyára máshol is akad. Ha nem is minden, de mégis sok függ maguktól az emberektől. MARCELA ZÁBOJNÍKOVÁ (EKONOM) Vigyázz, ha jön a vonat! A képen látható vasúti átjáró a Vaján és Csicser közötti betonúton található. Érdekes­sége, hogy évek óta nincs rajta sorompó. A piros-fehérre festett lécet talán egy duhajabb kedvű járművezető törte el egykoron, azóta csak a deszkacsonkok meredeznek az égnek. A jelzőberendezés se működik. Minek is? Nézzen közül a vezető, mielőtt átmegy az átjárón, és ne hagyatkozzon könnyelműen holmi sorompókra meg fényjelzésekre. Aki azt hiszi, hogy ez netalán használaton kívüli, berozsdálódott vasúti vágánypár, az téved. Igaz ugyan, hogy nem járnak rajta nemzetközi expresszvonatok, csupán a vajáni Slovnaftba gurulnak rajta a tehervagonok. (Kép és szöveg: Tóth Ferenc) Devizatörvény-módosítás Nem lesz utólagos vámkivetés A hírközlő eszközökben a behoza­tali vámok alkalmazásával kapcsolat­ban megjelent információkhoz fűzött magyarázatot a szövetségi pénzügy­minisztérium. A vám 1990-ben került bevezetésre a külföldről származó és itthon felhasználandó áruknál. A cél a belsőleg konvertibilis korona megte­remtése volt. Másik céljaként a korona árfolyamának védelmét tűzte ki, ame­lyet az első időkben veszélyeztetett volna a szabadon átváltható valutával rendelkező országokból beáramló mértéken felüli áru. A törvény életbelépésével egyidő­­ben vámmentességet kaptak a honi kiskereskedelemben főként a Tuzex üzlethálózatban devizáért értékesített külföldi termékek. A kivételezés oka az volt, hogy a devizával rendelkező kereskedőket az itthoni bevásárlásra ösztönözze akkor is, amikor külföldről behozatali vám és adó nélkül hozhat­tak volna be árut. Ezzel a pénzügymi­nisztérium azt szerette volna elérni, hogy az országban megtalálható valu­ta ne áramoljon külföldre. A devizatörvény módosítása követ­keztében 1992. július 1 -jétől elavullnak tekinthető az a jogszabály, amely vá­mot vet ki a más államból behozott termékekre. Megszűnt tehát az ok, ami miatt a behozatali vám alól kivéte­leket kellett tenni, s ezért a fenti dá­tumtól a kivételek is automatikusan megszűntek létezni. Azokra a felvetésekre, melyek sze­rint utólagosan megállapított behoza­tali vámot kellene kivetni, a Tuzex raktáraiba 1992. június 30-áig beérke­zett árukra, a szaktárca úgy válaszolt, hogy az ilyen eljárásnak nincs jogi alapja s nem léteznek ezt alátámasztó gazdasági érvek. Az utólagos vámki­vetést közvetlenül a behozatali vám 1991-es bevezetése után sem enge­délyezték annak ellenére sem, hogy a korona elértéktelenedésétől tartva a vállalatok jelentős készleteket hal­moztak fel a külföldi árukból. Ezért nem lenne igazságos, ha most más­ként járnánk el a Tuzex-szel szemben csak azért, mert a behozatali vám rá csak másfél évvel később lépett ér­vénybe, mint a többi vállalatra. Ez már csak azért sem volna méltányos eljá­rás, mert a Tuzex-üzletek vásárlói kö­zött nem hogy nőtt volna az érdeklő­dés a külföldi áruk iránt, hanem 1992 első félévében fokozatosan csökkent. Míg 1991 decemberében a behozatal­ból származó bevételek mintegy 108 millió nyugatnémet márkát tettek ki, addig 1992 júniusának végére ez az összeg 78 millió márkára zsugoro­dott. (Pa) önállósul a szlovákiai alapszervezet is Levélben szavaztak a mosKuiarna aystrona, más szóval a myopatia, népies nevén az izomsor­vadás ma még sajnos gyógyíthatatlan betegség. Több mint háromszáz fajtá­ja létezik, ezek többsége örökölhető. Izomgyengülést megállító gyógyszert még nem ismer az orvostudomány - bár az erre vonatkozó kísérletek évek óta folynak a betegek legköze­lebbi hozzátartozóik gondoskodására vannak utalva. Huszonöt évvel ezelőtt a Janské Láznéban tartózkodó izomsorvadás­ban szenvedő betegek elhatározták, hogy a már meglévő rokkantak szö­vetségén belül létrehoznak egy szer­vezetet, amely felvállalja az ö érdek­­képviseletüket. Az elhatározást tett követte. Külön szervezet alakult Szlo­vákiában és külön Csehországban, ezenkívül idővel még egy úgynevezett szövetségi szervezet is megkezdte működését, amelynek feladata a két szervezet munkájának összehangolá­sa volt. A politikai fordulat után a cseh szervezet azonnal önállósult, szpon-' zorokat keresett, és mint önálló jogi személy beléphetett az EAMDA euró­pai szervezetbe. 1990-ben Szlovákiában is szava­zásra bocsátották az önállósulás ter­vezetét, a tagok azonban a közös szervezet mellett döntöttek. Miután a cseh testvérszervezetet felvették az európai szervezetbe, a szlovákiai alap­szervezet vezetősége ismét fontolóra vette az önállósulás gondolatát. Jelen­leg ugyanis az európai szervezetben érdekeit csupán a Szlovákiai Rokkan­tak Szövetsége képviselheti. A válás előnyeit, hátrányait latolgat­va kérték a tagságot, levélben foglalja­nak állást a szervezetnek az általuk legmegfelelőbbnek tartott jövőbeni formájáról. Jozef Kráf elnök augusztus elejére hívta össze a szervezet veze­tőségét, amely megállapította, hogy Bár nem érkezett be minden szavazat, az ezután beérkező levelek már nem befolyásolhatják a végeredményt, mi­vel a tagok többségének akarata alap­ján a szervezetük kiválik a rokkantak szövetségéből. A szervezet kilenc tagú vezetősége részben már a válást követő lépéseket tervezgeti. Az EAMDA egy évre 3 ezer márka tagsági illetéket kér, amiért cserébe információkkal szolgál az izomsorvadásban szenvedő betegek­nek a gyógyszerkutatásban elért ered­ményekről, új tolókocsitípusokról, amelyek természetesen az ö közvetí­tésükkel meg is vásárolhatók. A 3 ezer márka „belépő“ - amelyet korábban Marian Calfa szövetségi mi­niszterelnök adományozott a szerve­zetnek - már a számlájukon van. Az EAMDA pedig ígéretet tett arra vonat­kozóan, hogy az elkövetkező években az illeték befizetésére igyekszik nyu­gat-európai szponzorokat keresni.- farkas -

Next

/
Thumbnails
Contents