Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-24 / 187. szám

1992. augusztus 24. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Véget ért az Erdélyi Világkonferencia Tűzszünet Kabulban? Hekmatjár, az afgán fundamentalis­ták vezetője szombaton egyetértett az ENSZ javaslatával, hogy tartsanak tűz­szünetet, amíg kimenekítik Kabulból a külföldi diplomatákat. Ezt Iszlámábád­ban Hekmatjár szóvivője jelentette be. Előzetesen csak a szárazföldi út szabad­dá tételéről van szó, de később, Hek­matjár szerint, lehetséges lesz a légiutak feloldása is. Hekmatjár állítólag utasí­tást adott harcosainak, hogy hozzanak megfelelő biztonsági intézkedéseket az utakon. A még Kabulban tartózkodó 250 diplomata közül 215 döntött úgy, hogy elhagyja az afgán fővárost. Közben Pakisztán lezárta afganisztáni határát, hogy megakadályozza további fegyverek szállítását Hekmatjár Hezbe Iszlami ne­vű csoportjának. A 14 évig tartó afgán polgárháború során éppen Pakisz­­tá non keresztül áramlottak a fegyverek a mudzsahed ellenállókhoz, akik most azokat egymás ellen fordították. Önrendelkezési jogot követelnek Grúz fegyveres őrjárat Szuhumi abházfőváros központjában (Telefotó: CSTK/EPA) „A magyarság nem ellensége senkinek (Folytatás az 1. oldalról) • Az Ön kormánya nemcsak szavakban, de tettekben is közeledést mutat a ma­gyar kisebbségek felé. Mi az Ön szemé­lyes véleménye és a magyar kormány álláspontja a Magyarország határain túl élő magyar kisebbségekkel kapcso­latban? — A magyar kormány feladata, hogy mindent elkövessen annak érdekében, hogy a mai Magyarország határain belül és határain túl érvényesüljenek az em­beri és kisebbségi jogok egyaránt. A ki­sebbségi jogok tiszteletben tartása — mint ahogy azt már több nyilatkozatom­ban is hangsúlyoztam — nem belügye egyetlen országnak sem, amelyik az ENSZ vagy más nemzetközi szervezet alapokmányának aláírója. A nemzetek közössége joggal érzi azt, hogy minden­kor felléphet az emberi és kisebbségi jo­gok védelmében. Mi is azt tesszük a sa­ját nemzeti kisebbségeinkkel és határa­inkon túl élő magyarokért. Mindenki sa­ját maga határozza meg, hogy mely nemzet tagjának érzi magát és mit tekint anyanyelvének. Éppen ezért az egy nem­zethez való tartozás nem jelent azonos állampolgárságot. • Ön miniszterelnöksége első nyilatko­zatában kimondta azt, hogy közjogi ér­telemben 10 millió magyar állampol­gár kormányfője, lélekben és érzésben pedig 15 millió magyar miniszterelnö­ke kíván lenni Ez a kijelentése akkori­ban nagyon jólesett nekünk, kisebbségi magtaroknak, annál is inkább, mert az utóbbi évtizedekben nem volt rá prece­dens, hogy magyar miniszterelnök ilyet vagy ehhez hasonlót nyilatkozott vol­na. Önnek ezt a kijelentését többen rosszindulatúan félremagyarázták, el­torzították, s kísérletet tettek arra, hogy a nemzetközi közvélemény előtt csor­bát ejtsenek tekintélyén. Hogy véleke­dik Ón erről? — Büszkén mondhatom, hogy kevés politikus dicsekedhet azzal, hogy egyet­len mondatát több mint két éven keresz­tül folyamatosan idézik itthon és külföl­dön az értő jóakarók és a hamisító szán­dékú rosszakarók. Ezen nem változtat semmit, hogy kijelentésem pontos értel­mét több alkalommal idéztük a fenti formában. Továbbá az sem változtat ezen, hogy a kijelentést sérelmesnek tar­tó országok politikusai és diplomatái, megismerve az eredeti szöveget, termé­szetesnek tartották a megnyilatkozást. Véleményem az: aki félre akar valamit magyarázni — akár külpolitikai, akár belpolitikai okokból —, az úgysem haj­landó megérteni. Nézeteimet nem vál­toztattam meg, s mai napig is vallom: közjogi értelemben 10 millió magyar ál­lampolgár kormányfője, lélekben és ér­zésben pedig 15 millió magyar minisz­terelnöke kívánok lenni. • Nemzeti hovatartozási tudata a leg­több embernek van, s tudni kell, hogy ennek egészséges átélése soha nem irá­nyul senki ellen. Mégis egyes politiku­sok, diplomaták olyan eszméket hir­detnek saját nemzetük körében és a nemzetközi közvélemény előtt, hogy a magyartól félni kell, mert a magyarság: ellenség. Mi erről az Ön véleménye? — A magyarság lelkületétől távol áll a gyűlölködés. Az európai történelem bebi­zonyította, hogy a magyarsággal együtt le­het élni, s hogy Magyarországgal jó­szomszédi kapcsolatot lehet kialakíta­ni. Magyarország a kisebbségeket és a nemzetiségeket saját határain belül szívesen fogadja és szívesen fogadta mindig. Egyébként Magyarországon ennek is megvannak az évezredes ha­gyományai. Nem is beszélve arról, hogy a magyarság mindig befogadta és befogadja azokat, akik ezt kérik. Gyak­ran hallottam különböző belföldi és külföldi politikusoktól, hogy a magyar­tól félni kell. Ez a vádaskodás számom­ra érthetetlen, hiszen a magyar külpo­litika törekvései nem irányulnak senki ellen. Sőt: mindig a baráti együttműkö­dés és a felszínre törő konfliktusok bé­kés úton történő orvoslását szolgálták. A magyarság nem ellensége senkinek, mi jószomszédi viszonyban akarunk él­ni mindenkivel. • Miniszterelnök úr! Köszönöm a be­szélgetést! Tarics Péter Sevardnadze általános mozgósítással fenyegetőzik Megindultak a kaukázusi fegyveresek Budapesten véget ért az Erdélyi Vi­lágkonferencia, amelyen felhívást fo­gadtak el. A felhívás arra szólítja fel Ro­mániát, hogy biztosítsa az Erdélyben élő magyar kisebbség önrendelkezési jogát. Az Erdélyi Világkonferenciát a pénte­ken véget ért Magyarok III. Világkong­resszusa kapcsán rendezték meg. Az Er­délyi Konferenciát a brazíliai Erdélyi Világszövetség szponzorálta. A résztvevők azzal vádolták a buka­resti kormányt, hogy a magyar nemzeti kisebbségtől megvonja az emberi jogo­kat és olyan kampányt folytat, amelyet „kulturális genocídiumnak” lehet ne­vezni. A konferencia résztvevői a ma­gyar kormányt arra szólították fel, Ukrajna parlamentje felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy hozzon in­tézkedéseket az ENSZ-csapatok kere­tében Jugoszláviában tevékenykedő uk­rán egységek biztonsága érdekében. Eddig feladatai teljesítése közben már 3 ukrán katona vesztette életét. Ukraj­na ezért fontolóra veszi azt a lehetősé­get is, hogy kivonja csapatait a konflik­tus térségéből, esetleg az ENSZ-had­­erők keretéből is. Szarajevóban tegnapra virradóra to­vább folytak a harcok. Aknák robbantak hogy védje meg az erdélyi magyarok ér­dekeit a nemzetközi fórumokon és ter­jessze nemzetközi bíróság elé a magyar nemzeti kisebbséget ért irtóhadjárat ügyét. A magyar kormány elhatárolta ma­gát a konferenciától. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter nyilatkozata szerint a konferencián elhangzottak nem türközik a magyar kormány és a magyar parlament véleményét. Buka­rest korábban tiltakozott a magyar kor­mánynál, hogy az Erdélyi Világkonfe­rencia komolyan veszélyeztetheti a kap­csolatokat a két ország között és fokoz­hatja a térségben élő mindkét etnikai csoport körében a nacionalizmust. az elnöki palota közelében és a külváro­sokban utcai harcokra került sor. A he­lyi rádió szerint szombaton 19 személy vesztette életét, 24 óra alatt pedig har­minc ember halt meg. Szombaton újból támadás érte az ENSZ-csapatok szara­jevói székhelyét. Négy tüzérségi gránát robbant az épületben, de senki sem se­besült meg. Jozef Moravcík csehszlovák külügy­miniszter a volt Jugoszláviai tagköztár­saságaiban tett látogatása befejeztével úgy nyilatkozott, hogy az eddiginél job-A kaukázusi hegyi nemzetek konfö­derációjának elnöke felszólította e tö­mörülés összes fegyveres erőit, hogy „minden módszerrel” hatoljanak Abhá­­zia területére és vegyék fel a harcot a „grúz agresszorokkal” szemben. A köz­lemény szerint a konföderáció területén élő grúzokat túszoknak tekintik. Grúzia fővárosát, Tbiliszit azzal fenyegetik, hogy terrorista akciókat hajtanak végre. ban össze kell hangolni mindazon szer­vezetek tevékenységét, amelyek a jugo­szláviai válság megoldásán fáradoznak. Jobb összehangoltságra van szükség az EBEÉ, a NATO és az Európai Unió között. „Egyre több a cselekvés, de hi­ányzik e cselekvés hatékonysága és a válság tovább mélyül” — mondta a külügyminiszter, aki az EBEÉ minisz­teri tanácsa elnökeként tartózkodik a térségben. Moravéík látogatásának zá­rónapját Zágrábban töltötte és eluta­zása előtt találkozott Tudjman horvát elnökkel. Sevardnadze a grúz államtanács ülé sén kijelentette, hogy országában általá­nos mozgósítást hirdet, amennyiben az észak-kaukázusi önkéntesek harcolni kezdenek Abháziában. A mozgósítás Grúziában azt jelentené, hogy egymillió embert állítanának hadba. Sevardnadze elégedetten nyugtázta Oroszország ma­gatartását, amely semlegességet ígért a konfliktusban. Az orosz katonák már pénteken elfogtak és lefegyvereztek 140 önkéntest, akik Észak-Kaukázusból elin­dultak Grúzia felé és megpróbáltak átha­tolni a határon. Sevardnadze felszólította az abház vezetőket, hogy térjenek vissza Szuhu­­miba. Amennyiben ezt nem teszik meg, Grúzia kénytelen lesz ideiglenes kor­mányt kinevezni. Bejelentette továbbá, hogy Szuhumiból kivonták a hadsereg nagyobb részét. A várost a rendőrség és a belügyi alakulatok ellenőrzik. A két fél kicserélte első hadifoglyait, több mint 100 grúz és abház fegyverest bocsátot­tak szabadon. A város katonai parancsnoka a to­vább folytatódó fosztogatások miatt el­rendelte, hogy a rablásnál tetten ért sze­mélyeket végezzék ki. Eddig két ilyen eset történt. Újabb részletek a Falcone-gyilkosságról A maffia nyomában Ukrajna ki akarja vonni csapatait Tartsák tiszteletben az ENSZ zászlaját Húszain Ali Abldal Razi egyiptomi tábornok, a szarajevói ENSZ-csapa­tok új parancsnoka felszólította mind a szerb, mind a muzulmán harcoló feleket, hogy tartsák tiszteletben az ENSZ zászlaját és teljesítsék az ENSZ-misszióval szembeni kötelezettségeiket. Az ENSZ misszióját min­den harcoló fél elismerte, de ennek ellenére több ENSZ-kalona esett el és sebesült meg. A világközvélemény közönye mellett Bombázzák Sztyepanakertet Az azeri légierő újból bombázta Sztyepanakertet, Hegyi Karabah köz­pontját. Több polgári személy életét vesztette és számos épület romba dőlt. Az azeri légierő Susában az örmény templomot is lebombázta, amikor ott éppen istentiszteletet tartottak. Az 500 kilogrammos bomba áldozatai közül 13- at tegnap sikerült kiemelni a romok kö­zül. Sztyepanakertben a szombati légitá­madás során 120-an sebesültek meg. Hegyi Karabah védelmi tanácsának el­nöke azzal vádolta a nemzetközi közvé­leményt, hogy bűnös módon figyelmen kívül hagyja a karabahi problémát, ame­lyet Azerbajdzsán a legnépesebb ör­mény városok bombázásával akar meg­oldani. Felelőssé tette Oroszországot is, amely többtucat korszerű harci repülő­gépet adott el Azerbajdzsánnak. Az ál­lami védelmi tanács elnöke szerint a nemzetközi közösség nem lehet közöm­bös Karabah népe iránt. Három hónappal Fal­cone bíró meggyilkolása és egy hónappal Borselino megölése után a nyomo­zók arra a következtetésre jutottak, hogy mindkét merényletet ugyanaz a kommandó követte el. A két vizsgálóbíró megölé­sére a parancsot valószí­nűleg a szicíliai maffiá­nak ugyanaz az agy­trösztje adta ki. A csendőrség közölte, hogy a Falcone-gyilkosság során 600 kilogramm rob­banóanyagot nasználtak. A merényletet legkeve­sebb tíz ember hajtotta végre és ezeknek segítet­tek azok, akik „falaztak” a végrehajtóknak. A vizsgá­lóbíróknak jelenleg több tucat maffiózó áll rendel­kezésére, akik hajlandók együttműködni a nyomo­zókkal. A hat gyanúsított fantomképeit már meg­szerkesztették. Megállapí­tották, hogy Falcone gép­kocsija 157 kilométer/óra sebességgel száguldott és a robbanást távirányítás­sal, rádión hajtották vég­re. Palermóból újabb ri­asztó hír érkezett, misze­rint négy személy 300 ki­logramm robbanóanya­got, gyutacsokat és gyűjtó­­zsinórt rabolt el egy gép­kocsiról, amely az előírá­sok ellenére rendőri kísé­ret nélkül szállította az anyagot egy bányába. A rendőrség attól tart, hogy újabb robbantásos me­rényletet készítenek elő. VáCLAV HAVEL volt csehszlovák elnök valószínűleg szeptember 7-én né­hány napos látogatást tesz Lengyelor­szágban. Ezt a Gazeta Wyborcza közöl­te. Havelt Lech Walesa lengyel elnök magánlátogatásra hívta meg. IVfoSZKVAI látogatását befejezve Karel Dyba cseh gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy állandóan napirenden kell tartani,az oroszországi kinnlevősé­gek ügyét. Oroszországnak 85 milliárd dolláros külföldi adóssága van és a visz­­szaüzetésért sokan versengenek. Jegor Gajdar orosz kormányfő megígérte, hogy ez év végéig 100—200 millió dollárt tör­leszt Cseszlovákiának, de eddig csak 20 milliót fizetett ki. Dyba reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban az adósságot gyor­sított ütemben sikerül törleszteni. A MALAJZIAI Port Dickson köze­lében a Malakói-szorosban egy görög lu­xushajó összeütközött egy tajvani halász­hajóval. Egy orosz és egy bahamai teher­hajó megmentett 530 utast. A görög hajó elsüllyedt. Az összeütközés során a gö­rög luxushajón két autóbusz nagyságú lék keletkezett. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP azzal fenyegette meg Ukrajnát, hogy megszakítja a segélynyújtásról folyó tár­gyalásokat, ha Kijev nem fogadja el a reformok végrehajtásának következetes tervét. Az IMF főigazgatója szerint nem lehet egyfajta reformokat készíteni a kül­föld számára és másokat hazai használat­ra. Az ügy tisztázásától 1,5—2 milliárd dolláros hitel folyósítása függ. IrAK vezetői felszólították a Bizton­sági Tanács tagállamait, hogy küldjenek küldöttségeket az ország déli részébe és saját szemükkel győződjenek meg a síi­ták állítólagos elnyomásáról. Bagdad minden erejével azon van, hogy elhárítsa azt az amerikai—brit—francia tervet, amely szerint légi ellenőrzés alá vennék Irak déli részét. A NEW YORK-I tőzsdén a dollár árfolyama a pénteki zárás előtt rohamo­san csökkent a német márkával szem­ben. Egy dollárért már csak 1,4305 már­kát adtak. Az amerikai pénzpiac megin­gásának egyik fő oka a novemberi elnök­­választások előtti bonyolult helyzet, mert többféleképpen értelmezhetőek Bush el­nök költségvetési tervei és Clinton el­nökjelölt választási ígéretei is. Madagaszkáron közölték a szerdai népszavazás eredményeit. A 6 mil­lió választásra jogosult állampolgár 80 szá­zaléka vett részt a szavazáson és 75 száza­lékuk az új alkotmány mellett szavazott. Ez azt jelenti, hogy a lakosság a jelenlegi elnök, a marxista irányzatot követő Didier Ratsiraka ellen foglalt állást. A madagasz­­kári elnök 17 év óta van uralmon. LlBANONBAN tegnap rendezték meg az első választásokat 1972 óta. Annak ellenére, hogy a keresztény térségekben általános sztrájkot hirdettek a szavazások elhalasztása érdekében, a választásokat megtartották. A szavazók a libanoni parla­ment ötvenegy mandátumának sorsáról döntenek. A keresztények szerint a válasz­tásokat csak a szíriai csapatok távozása után lenne szabad megtartani. A CANAVERAUFOKON szomba­ton fellőttek egy Atlas-1 rakétát, fedélze­tén egy 80 mülió dollárt érő távközlési műholddal. A rakétát röviddel a start után fel kellett robbantani, mert az irá­nyítóközpont elvesztette az ellenőrzést a rakéta irányítórendszere fölött. Az At­las-1 rakéta legutóbbi hat startja közül ez már a második volt, amely nem sikerült. KraVCSUK ukrán elnök egyórás beszédet mondott a parlamentben az uk­rán függetlenség kikiáltásának első év­fordulóján. Ebből az alkalomból átvette a jogköröket az emigráns Ukrán Nemze­ti Köztársaság kezéből. Plavjuk, az emig­ráns elnök kijelentette, hogy a mai Uk­rajna teljes jogú örököse annak a köztár­saságnak, amely 70 évig emigrációban létezett csupán. KjRGÍZIÁBAN a szerdai földren­gésnek 50 halálos áldozata volt. Az adat még nem végleges, mert a mentőoszta­gok csak most érkeztek el a földrengés epicentrumához, ahol a földcsuszamlás hegyi pásztorokat temetett be. Szingapúr és Indonézia hadi­tengerészete közös hadgyakorlatot kez­dett. A gyakorlat a kalózok ellem harc módszereit hivatott kialakítani. Ezzel ké­szülnek közös őrjáratok bevezetésére a kalózok által veszélyeztetett térségben.

Next

/
Thumbnails
Contents