Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-18 / 182. szám
4 Szabad ÚJSÁG Várossá lett egykori település Gazdaság — Belföld 1992. augusztus 18. Állástalanság a keleti tartományokban A gazdasági és vámunió bevezetése óta az „új tartományok“ polgárainak negyven százaléka vesztette el munkahelyét - derül ki a német gazdasági intézet (IW) által közzétett adatokból. Még ennél is rosszabb a helyzet az ipar és a mezőgazdaság területén: itt a foglalkoztatottak kétharmada került utcára. Noha a jelek arra mutatnak, hogy a válság már elérte a mélypontot a foglalkoztatáspolitika számára ez még nem jelent kézzelfogható eredményeket. A hivatalosan bejelentett 1,3 millió munkanélküli mellett további kétmillió fő foglalkoztatása csak, állam által folyósított segélyek révén oldható meg - emlékeztet az IW jelentése. A munkanélküliség mértéke szükségessé teszi a befektetési alap bevetését. Jelentős az állami intézkedéseket igénybevevő munkavállalók száma. 800 ezren választották a korkedvezményes nyugdíjazást, összesen 900 ezer főt érintettek a képesítési és foglalkoztatási intézkedések, valamint 225 ezer teljes foglalkoztatott munkaidejében alkalmaznak a keleti tartományokban részmunkaidősöket. További 50 ezer fő szerepel emellett különböző cégek várólistáin, félmillió munkavállaló ingázik a régi és az új tartományok között. Az első privatizáció Romániában Romániában lezajlott az első állami vállalat privatizációja, amelynek során az olasz Incom cég tulajdonába került a Vranco textilipari vállalat 51 százaléka. A fennmaradó 49 százalék a román cég dolgozóinak és vezetőinek tulajdona lesz, de arról nem nyilatkozott a román állami vagyonügynökség illetékese, hogy mennyibe kerülnek majd a részvények. A Vranco - amely termelésének 80 százalékát az olasz piacon értékesíti - az első abból a 30 állami vállalatból, amelyet az elsők között adnak magánkézbe. Az olasz cég egyebek mellett 5 millió dollárt költ a gyár korszerűsítésére öt év alatt, s ígéretet tett, hogy legalább két évig megtartja a jelenleg 3800 fős munkaerő-állományt. Ellentmondásos magyar gazdaság A magyar gazdaság továbbra is ellentmondásos képet mutat az idei első félév eredményei alapján - írja a Neue Zürcher Zeitung. A tekintélyes svájci lap elemzése a hivatalosan közzétett magyar adatokat idézve rámutat, hogy a tavalyi évhez hasonlóan, miközben a külkereskedelem tovább javult, a munkanélküliség és a költségvetés helyzete tovább romlott. A cikk különösen kedvezőnek minősíti a külgazdasági eredményeket, és kiemeli: a korábbinál jobban alakul az ipari termelés és a beruházások helyzete is. Az állami költségvetés mindinkább a magyar gazdaság fekete pontjává válik - hangsúlyozta az NZZ, hozzátéve, hogy a költségvetési hiány nagymértékű túllépését elsősorban a tervezett bevételek elmaradása okozta. A deficitet a hazai megtakarításokból gond nélkül tudják finanszírozni, de éppen az az egyik oka a magas kamatszintnek, ami viszont hátráltatja a gazdaság javulását. A Pénzügyminisztérium már részben visszavonta azt az előrejelzését, hogy az idén megkezdődik a gazdasági helyzet javulása. Reálnövekedésre a jövő évben számítanak. Az elmúlt hónapokban a kormányban és azon kívül is többen javasoltak állami élénkítő intézkedéseket a gazdaság ösztönzésére. Kupa pénzügyminiszter ellenzi az expanzívabb gazdaságpolitikát, és eddig nem ismert egyetlen olyan intézkedés sem, amely irányváltásra utalna - írta a Neue Zürcher Zeitung. Hiperinfláció Horvátországban A honvédelmi kiadások növekedése, a menekültek ellátása, a háborús károk helyreállítása nagy súllyal nehezedik a horvát gazdaságra. S mivel általában alacsony szintű a termelés az országban, nagy a különbség a költségvetés folyó bevételei és a kiadások között, ami az infláció felgyorsulásával fenyeget. Az ipari termelés májusban 41,2 százalékkal volt kevesebb az 1990. évi átlagnál, s folytatódott a kiskereskedelmi forgalom visszaesése is: idén májusban 57,1 százalékkal maradt el a tavaly májusitól. Orosz lesz az Aeroflot Oroszország légitársasága lesz az Aeroflot, amely a tervek szerint részvénytársasággá alakul, a részvények többsége a következő három évben az államnál marad A cég új neve Aeroflot-Nemzetközi Orosz Légitársaság lesz, és minden olyan nemzetközi szerződést tiszteletben fog tartani, amelyet elődje kötött. Az Aeroflot annak idején a világ legnagyobb légitársasága volt: az utolsó években évi 140 millió utast szállított. A felbomlás jó néhány hónapja megkezdődött: levált a három balti köztársaság légitársasága, és a többiek is kezdenek önállósulni. Ezt az is megkönnyítette, hogy az Aeroflot szövetségi rendszerben működött: minden légitársaságnak megvolt a maga flottája. A litvánok lízingelnek egy Boeing 737-est az ír GPA-tól, a világ egyik legnagyobb repülőgép-lízingeléssel foglalkozó cégétől, a személyzet és a karbantartók magyarok, akik betanítják a litvánokat. Hasonló együttműködést terveztek az azerbajdzsánokkal is. A Malév szóvivője szerint, ha lesz rá igény, kialakulnak a kapcsolatok a többi köztársasággal is. A legnagyobb kedvezmény Albániának Az amerikai szenátus pénzügyi albizottsága egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy az Egyesült Államok terjessze ki a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét Albániára A döntést megelőzően a két fél májusban átfogó kereskedelmi megállapodást kötött, amelyet a kongresszus mindkét pártja jóváhagyott. A várható vámkedvezmények megkönnyítik az albán termékek bejutását az amerikai piacra, bár az is igaz, hogy a legnagyobb kedvezmény elve már csak 10 országra nem terjed ki. (A Világgazdaság, a Reuter és a Növi Vjesnik nyomán) Mire nem telik a költségvetésből? A mátyusföldi Diószeg az egykori község határában található diófaerdöröl kapta a nevét. Az először IV. Béla idejében említett település később nem egy kék vérű nemes tulajdonát képezte. A tizennyolcadik század második felében, amikor az addig Esterházy-birtok éppen a Zichy család vagyonát képezte, a községbe német kolonisták érkeztek, és itt is maradtak. A „Nagy, tehát Magyar Diószeg“ az őslakosok otthona maradt, míg a „Kis, más néven Német Diószeget“ a község nyugati részén az egyházi bejegyzések alapján a bevándorlók településeként tartották számon. Az egykori község fejlődésén óriásit lendített a század eleji iparosodás, ennek során épült fel a cukorgyár is. Az elektromos áramot a gyár szolgáltatta, így környéke már az első világháború előtt is ki volt esténként világítva, míg Diószeg nagy részét 1925-ig éjszakánként csupán a Hold fénye „járta át“. Az első rádiója többek közt szintén a cukorgyári kaszinónak volt. A telefon elsőként nem másutt, mint a cukorgyárban csörrent meg. A gyári dolgozók lakást, a hivatalnokok gyermekei külön magániskolát kaptak. A politikai, valamint nemzetiségi változások nem mozdították ki a négy sarkából a községet, az évek során ennek ellenére neve Sládkovicovóvá torzult. Idővel Diószeghez csatolták Kismácsédot. Ezt követően 1983. január elsején az első írásos emlék 730. évfordulója kapcsán a községet várossá nyilvánították. Rajtakapott város „Hogyan tovább?“ - kérdezték egymástól a városatyák, amikor az egyik serpenyőben a „szerényen ki- mért" költségvetéssel, a másikban pedig a városban megkezdett építkezésekkel, valamint a már csupán tervrajzokat igénylő elképzelésekkel megpróbáltak alkuba bocsátkozni a lehetetlennel. A higgadt mérlegelések végül is a meglévő beruházások mihamarabbi befejezését s az elképzelések lehető legsürgősebb elnapolását eredményezték. így került előtérbe a város szennyvízcsatorna-hálózata kiépítésének mielőbbi befejezése is. Somogyi Kornél mérnökkel, a város főpolgármesterével dolgozószobájában a tervrajzok előtt vesszük sorra a részben mára már valósággá vált, valamint a még jócskán befejezésre váró építkezést.- A város első számú problémája a szennyvízcsatorna befejezéséhez szükséges pénz előteremtése. Félő, hogy a megkezdett építkezést nem tudjuk majd miből befejezni. A munkálatokat hét szakaszra bontottuk, amelyből az 1 -4 építkezések a város fő csatornahálózatának ideiglenes rákapcsolását oldják meg a Diószegi Hűtőipari Vállalat szennyvíztisztító állomására. A csatornahálózat kiépítése a város területén belül a további szakaszok során számos akadályba ütközik - tájékoztat bennünket a polgármester, akivel ellátogattunk a helyszínre is.- Ősszel kezdetét veszi a cukorrépakampány. A munkálatok során viszont éppen azt az útszakaszt bontották meg, amelyen a Cukor- és Konzervgyárba a teherautók a termést szállítják majd. A terelőúton egyrészt hosszabb távot kell a tehergépkocsiknak megtenniük, másrészt az utca nagyon szűk, és veszélyessé válna a közlekedés. Szerencsére vannak területek, ahol nincs szükség a közleke: dés megszokott rendjének megbontására, mert az ásást a zöldterületeken végzik. A szennyvízcsatorna-hálózat teljes kivitelezése a jelen időben csupán attól függ, milyen rövid időn belül sikerül a városnak előteremtenie a szükséges anyagi eszközöket. Örökbefogadás A szükséges anyagiak hiánya eddig feltúrt utcasorokban, befejezetlen épületekben nyilvánult meg. E probléma a város központján túl sem szűnik meg. A témánál maradva Kismácsédra vesszük utunkat. A község immár három éve Diószeg városi igazgatása alatt éli mindennapjait. Az „örökbe fogadáskor“ a számukra olyannyira szükséges gáz bevezetésére kaptak ígéretet.- A munkát már 1991 -ben el kellett (volna) kezdeni, de hiányzott a szükséges anyagi háttér. Az építkezés megvalósítója, a pozsonyi Reving állami vállalat ötmilió ötszázezer korona értékben még ez év augusztusában be szeretné fejezni a beruházást. A kismácsédi Ábrahám úton a gáz bevezetése viszont még nyitott kérdés. Csak akkor fejezhetik be itt a munkát, ha ahhoz a lakosok is hozzájárulnak, mert a szűk utcán nem alkalmazhatnak gépeket, kézi erővel kell tehát kiásni a gödröket - mutatja Somogyi Kornél, aki bízik abban, hogy az emberekben megfelelő partnerekre talál ahhoz,, hogy a munkát végül is befejezhessék. Kismácséd, az egykori török támadásoktól félve szüntelenül „arrébb húzódott“, s egyre távolabb „került“ a város templomától. így, az most a falu szélén, jókora távolságra a házaktól fehérük újonnan festett falakkal, új tetővel. Templomjárásunk során a főpolgármestertől megtudjuk, a templom védöszentje Szent Margit, így ezen a napon tartják a falubeliek a búcsút, amely az idén kis híján elmaradt. Szent Margit szobrát ugyanis búcsú előtt váratlanul ellopták. Hogy ki tette, és milyen szándékkal, ezt máig sem tudja senki. A búcsút viszont megtartották, s a helyi fiatal pap már új szobor elkészítéséről is gondoskodott. Menedékhelyeket meszelnek Rövid kalandozásunk után újra Diószeg főutcáit járjuk, de ezúttal utunkon Jozef Reisinger, a Diószegi Lakásépítési Vállalat vezetője is elkísér.- A lakáskérdés a mi városunkban is komoly gondot jelent. A Sluzbyt á. v. megszűnését követően a város tulajdonába 280 lakásegység került viszsza. Az elhanyagolt karbantartás viszont árulkodóan rajtahagyta nyomait az épületeken, amelyek a századforduló elején a cukorgyár alkalmazottainak adtak otthont. Jelenleg a 42,5 százalékuk III. sőt IV. kategóriájú. Sajnos, az eddigi bérlők is jócskán megrongálták otthonaikat - tudjuk meg Jozef Reisingertöl. Festék, hulladék és füstszag terjeng a levegőben, a helyiségek egyelőre még üresen tátonganak. A munkanélküliek - akiknek száma az ötezernyolcszáz lakosú városban háromszázhúsz - közül tizenöten a lakásegységek felújításán dolgoznak - Mi adjuk az építkezési anyagot, s ók saját érdekükben felújítják a megrongált lakásokat. A „Cukorgyári kolóniaként" emlegetett városrész öreg épületének egyik tágas helyiségébe később majd néhány ágy kerül. Az előtérben asztal, székek állnak majd.- A hajléktalanoknak nyújtunk itt a közeljövőben ideiglenes szállást- válaszol kérdő tekintetünkre a Diószegi Lakásépítési Vállalat vezetője. A földszintes épületek sora a hátsó udvarban már hófehér falakkal, gondozott kiskerttel megkezdte „új életét“. Bözsi néni (is) vizet akar Az immár kilencéves város még szerencsére nem nőtte ki rejtett falusi nyugalmát. Peremére érve a földbe öregedő családi házikók sorában a zöld kapu zártsága mögött Bözsi Somogyi Kornél főpolgármester (Milan Alaksa felvétele) néni otthona rejlik. Ám a kapu megnyílik, s mi szóba elegyedünk az idős diószegi asszonnyal, aki vödrével a szemközti helyi temető felé veszi útját.- Ott van csak a közelben ivóvíz. Jómagam, és még néhány szomszédom is innen hordjuk. Miért? Mert ebbe az utolsó néhány pár házba nem vezették be mind a mai napig az ivóvizet! A közeli magyar alapiskoláig húzódnak csak a vezetékek. Higgyjék el, már azért is hálásak lettünk volna, ha az iskola épülete elé egy kutat helyeznek, hiszen az sem lenne messzebb, mint a temető, öreg vagyok, de azért odáig még el tudnék ballagni - panaszolja bánatát Cícha Bözsi néni. Jómaga, csakúgy, mint a város idősebb lakosainak java magyarul beszél. A város a legutóbbi népszámlálás adatai alapján 47 százalékban magyar ajkú. A vegyes házasságok gyakoriságának eredményeképpen a városban csupán alsó tagozatos magyar nyelvű alapiskola működik. Ám „Sládkovicovo“ és „Diószeg“ lakosai békés természetüknél fogva nem adnak okot nemzetiségi vitákra... inkább a megalkuvást választják. „Udvar kiadó“ Galánta felé haladva az út menti kerítéseken egyre gyakrabban látható a kempinget jelző képfelirat. A helyi lakosok tudják, a Vince-erdei termálvíz az idény idején nagy vonzerővel bír, s ilyenkor az udvarok megtelnek sátrakkal. A város magánvállalkozóinak többsége kereskedelmi tevékenységet folytat. Sokan vendéglő megnyitásából szeretnének hasznot húzni, hiszen a nyári forróság az ő forgalmukat is növeli. A fürdő jelenlegi működtetője a huszonöt évre szóló bérleti szerződés alapján az INTERALFA magáncég Az idény kezdete előtt bérlővé vált magánvállalkozóknak igyekezniük kellett, hogy eleget tegyenek a nyári kényelem íratlan szabályainak is. Elkészítették a táncparkettet, üzemel a videomozi is, és megnyíltak az élelmiszer- és zöldségboltok. A találékonyság és a pénz sikeres frigyre lépését kísérhettük figyelemmel. Hol terem a pénz? A pénzt ott kell keresni, ahol az jól érzi magát - tehát a semmitől vissza nem riadó vállalkozók háza táján. Belőlük egyelőre még tisztességtelenül sok van, de egy idő elteltével majd ritkul a sor. Ezeket a városnak érdekeltté kell tenni a kölcsönös együttműködésben. A városnak is vállalkozóvá kell válnia, ahhoz, hogy a munkanélkülieknek segély helyett munkát tudjon adni, s a kihasználatlan épületekben saját szolgáltatásokkal növelje bevételét. így talán sikerül majd a városi költségvetésből is megélni, anélkül, hogy azt a város, valamint annak lakosai a meglévő adólevonásokon túl megéreznék. SZÁZ ILDIKÓ
