Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)
1992-08-14 / 179. szám
IV Fouwims 1992. AUGUSZTUS 14. Most először szerepel a sajtó nyilvánossága előtt ez a kora tavasztól működő szervezet, amely azzal a céllal jött létre, hogy felvállalja a vidéken, falun élő családok érdekvédelmét. Miért van erre szükség? CSALÁDI KÖR a takarítás nem könnyen megszervezhető, s bizony, felnőtt fejjel nehezen megtanulható. Csak ahol belenőnek kicsi koruktól a gyerekek is ezekbe a kötelességekbe, ott győzik, s tudják ellátni a napi teendőket úgy, hogy ezek ne okozzanak külön gondot. Azért, mert az elmúlt negyven év elszakította egymástól a nagycsaládok nemzedékeit, szétdúlta a hagyományos értékrendet, erkölcsi normákat, érzelmi kötődéseket. Alapjaiban megrendült a szülői szerepek jelentősége, amikor a nő fő feladatait otthonán kívülre helyezték, s azt hirdették, hogy a gyermeket apa nélkül is teljes emberré lehet nevelni. A nagyszülőket ezek a dogmatikus társadalmi szempontok teljesen kizárták a nevelés folyamatából; hangoztatván, hogy az óvodák, a napközik tökéletesebben ellátják a kicsinyeket. Az öregek gyámolításának gondját is a társadalmi intézményekre hárították. Ez különösen azokon a vidékeken vált szívszorítóvá, ahonnan a fiatalabbakat elszippantotta az ipar, a csak távolabban föllelhető munkalehetőség, s a szülői házban csak egy-egy magányos öreg C saládi K ör E gyesület maradt, hazavárni gyermekét, unokáját. Sok bodrogközi községben egész utcasorok haltak ki, váltak lakatlanná. Közben hiányérzettel, szorongással küszködő közép- és fiatalabb nemzedékek ingáztak szűk városi lakásuk és szüleik, nagyszüleik faluja között minden héten, hogy legalább szombaton, vasárnap segítsenek kapálni, gyomlálni, tetőt foltozni, szüretelni, magányt oldani. A forradalom után sok mindent kellett megtanulnunk s újratanulnunk. Elsősorban felismerni valódi értékeinket. A szülőfalu megtartó, a föld termő erejét. S ehhez úgy megkeresni, megtalálni, modern korunkhoz igazítani legszebb, legnemesebb hagyományainkat, hogy végre önmagunk lehessünk - elődeinktől tanulva, utódainkat tanítva. Ez a folyamat még csak most kezdődik. Sok a bizonytalanság, a kétely, a bizalmatlanság. Az emberek nagy része irtózik, viszolyog minden szervezettől. Hiszen annyi volt belőlük az elmúlt negyven évben. És mi értelme volt? A Családi Kör Egyesület helyi köreinek alakításakor is csaknem mindenütt megkérdezték:- Nem nőszövetség? Nem. Éppen az előzőekben felsorolt okok miatt nem szeretnénk csak a nőket egyesületünkbe tömöríteni. Ha a családok egészét, a nagycsaládok nemzedékeinek összetartozását, egymásrautaltságát kívánjuk segíteni, akkor a Családi Kör Egyesületnek mindenki számára nyitottnak kell lennie. Ahol úgy érzik, hogy az igazi faluközösséget fel kell újítani, újra kell teremteni, ahol úgy gondolják, hogy össze kell fogni - akár szakelőadások, tanfolyamok, kiállítások, versenyek, akár tanulmányutak szervezése céljából -, ott legkevesebb öt tag már létrehozhat egy helyi Családi Kört. A nagyobb helyi Családi Körökön belül a fiatalok számára megalakíthatják az Ifjú Gazdák, a Gazdasszonyok Körét, vagy ha úgy vélik, a Családi Kör Egyesület Központja segítségével könnyebben tudnak szakirodalomhoz, szakelőadókhoz jutni, akkor a helyi Gazdakört is. Miből áll, mit jelent a bevezetőben említett érdekvédelem? A tájainkon növekvő munkanélküliség ma még érezhetően nem rontott a falusi családok életszínvonalán. Azonban egyre láthatóbbá válnak a különbségek a tehetősebb, a vállalkozásban eredményesebb és csupán a kézügyességükkel, munkaerejükkel rendelkező emberek anyagi helyzete között. Mivel a községi hivatalok aligha győzhetik szociális támogatással ezeknek a „különbségeknek“ a kiegyenlítését — ezt az ország gazdasági helyzetét ismerve nem is várhatjuk el —, a Családi Kör Egyesület ösztönözni akarja a vállalkozások új formáinak keresését, a háziipar és a helyiipar fejlesztését oly módon, hogy ezáltal növekedjék a munkalehetőségek száma, s így a családok szociális biztonsága. A helyi körök tevékenységének összehangolásával így távlatilag lehetővé válhat az adott régió gazdasági, szociális és kulturális fellendítése. Az egyesület továbbá segíteni kíván a vállalkozó és gazdacsaládoknak, elsősorban a Családi Kör tagságának a megfelelő piaci lehetőségek felkutatásában. Célja az is, hogy a helyi Családi Körök működésével és a tagok gazdasági tevékenységével összefüggő szakmai, szervezési és jogi tanácsadást nyújtson. A helyi körök kívánságai alapján szakirodalmat biztosít, publikációs tevékenységet fejt majd ki, vagy szakelőadásokat, tanfolyamokat, kiállításokat, versenyeket és tanulmányutakat szervez. Különösen nagy figyelmet fordít a falusi - mezőgazdaságban dolgozó - fiatalok nevelésére, a gazdálkodó, illetve gazdacsaládokban felnövekvő gyermekek szakmai érdeklődésének felkeltésére. (Ifjú Gazdák Köre, Gazdasszonyok Köre.) Az első Családi Körök az Érsekújvári és a Komáromi járásban alakultak meg, hogy a változó s a megváltozott körülmények között olyan természetesen létrejövő emberi közösségeket alkossanak, amelyek hiányt pótolnak, űrt töltenek be, s példát teremtenek. Saját igényeik, elképzeléseik szerint azzá válnak, amire a legnagyobb szükség van. Élő,, egészséges kötőanyaggá, vagy új értékeket termő maggá. Ha még többet szeretnének tudni egyesületünkről, írásban vagy telefonon forduljanak hozzánk, vagy olvassák mellékletünk Családi Kör rovatát. Haraszti Mészáros Erzsébet A Családi Kör Egyesület elnöke Fotó: Farkas Ottó Családi tűzhely Ma, amikor a legtöbb házban villanynyal vagy gázzal főznek, ki gondol a tűzhely eredeti jelentésére? Arra a helyre, ahol a tüzet, a parazsat őrizték, hogy sose aludjon ki? A hidegtől óvó meleget éppúgy ez a tűz jelentette, mint a védelmet a kint leselkedő ordasokkal szemben, s az elkészíthető ételek, a táplálék életet adó ízeit, lehetőségét ... A családi tűzhely ma az otthont, ennek a lehetőségeit, a családi életnek a melegét jelképezi. A falusi család, a földművelésből, gazdálkodásból élő családok tűzhelye, otthona, háztartása más, mint a városi vagy a hivatalnokcsaládoké. Itt mindenkinek állandó, másra át nem ruházható dolga van. Szinte azt mondhatnánk, az egykori tűzőrző parazsából mindegyik családtagnak jut egy-egy szikra, amelyre vigyáznia kell. Az állatok etetése, az öntözés, a kerti munka, a bevásárlás, a főzés, Azt nem mondhatjuk, hogy mindig zökkenőmentesen elláthatnak mindent, hiszen annyi külső tényező hátráltathatja a munkát, annyi váratlan, sokszor kivédhetetlen esemény adódhat, amellyel meg kell birkózni: a kánikulában többet kell öntözni, mint máskor, jégeső, felhőszakadás idején beázhat pince vagy padlás, tönkremehet a fólia stb. Az okosan kialakított munkamegosztás, a minden ház körüli munkában jártas családtagok megbirkózhatnak a váratlan helyzetekkel is. A legfontosabb, hogy a háziaszszony, az édesanya jó szervező, jó beosztással gazdálkodó, ügyes és következetes legyen. Hogy türelemmel, tapintattal, de határozottan úgy irányítsa a család többi tagját, hogy mindenre jusson erő és idő, hogy semmi se vesszen kárba, ne pocsékolódjék el. Azt is mondhatnánk, hogy rajta áll vagy bukik a háztáji gazdálkodás eredményessége. Mi a dolga? Hogyan készülhet fel nehéz feladatára egy mai fiatal falusi háziasszony, hogy jó gazdasszony váljék belőle? Erre szeretnénk választ adni rovatunkban. És persze az olvasók ezzel kapcsolatos kérdéseire is. Postaláda Tisztelt Szerkesztőség! Még egyszer írok Önöknek, mert amíg a Szabad Földműves létezett, többször segítettek nekem, ha tanácsra volt szükségem. Nem tudom, mi az oka, hogy mostanában nem kaptam választ a levelemre. Tudom, hogy az Új Szónak van ez a telefonszolgálata, de én már csak a megszokotthoz ragaszkodom: inkább levelet írok, ha valami gondom van, a telefon nekem idegen, meg ha postáról kellene hívnom (otthon még nincs bevezetve), mindenki tudná, mit beszélek. Nem nekem való az, úgy érezném, mindenki hallja, amit mondok. A levél olyan, mintha a barátjával beszélgetne az ember. (V. I. leveléből.) Kedves Olvasónk! Elnézését, megértését kell kérnünk, amiért az önével együtt több hozzánk forduló levelet figyelmen kívül hagytunk. De lapunk létezésének rövid másfél esztendejében nem sikerült minden, az olvasónak fontos szolgálatra, szolgáltatásra megfelelő munkatársat (a munkatársak számára anyagi ellenszolgáltatást) találnunk. Most éppen ezt a hiányt pótolandó, felújítjuk az olvasók leveleivel foglalkozó rovatunkat, mert tudjuk, érezzük, hogy e sok változást, rengeteg tájékozódást hordozó időkben szükség van rá. Nyugodtan forduljon tehát hozzánk, ha közlendője van falujáról, észrevétele az önt körülvevő hétköznapokról, ha örül valaminek, vagy ha bosszantja valami. Segítünk jogi, szociális, egészségügyi és egyéb gondjaiban. És ha úgy érzi, úgy véli, egyegy esemény, probléma az újságíró avatottabb tollára kívánkozik, szívesen a helyszínre megyünk. Kérjük, pontos címét is írja meg, hogy ha bizalmasabb választ vár, levélben küldhessük el mi is. A Földműves SEMMI NE VESSZEN KÁRBA! EGÉSZSÉGVÉDELEM Régi igazság, hogy könnyebb megelőzni a bajt, betegséget, mint - ha már elért - kijutni belőle. Különösen érvényes ez azokra, akik az időjárás közvetlen hatásainak kitéve dolgoznak, az állatok mellett végzik a munkájukat, tehát a földművelő, gazdálkodó emberekre. Mi ellen védekezhetünk? Az eső, a szél, a napsütés közvetlenül éri a bőrt. Hatásukat azonban mérsékelheti a jól megválasztott öltözék. Nálunk az ún. szerelőruhát, a kék, gyapotból készült nadrágot, kabátot hordják munkaruhaként a legszívesebben az emberek. Szellős, könnyű, jól mosható viselet. Fontos azonban, hogy az alatta viselt trikó, alsónadrág is természetes anyagból (ne műszálból) legyen, hogy könnyen felfogja az izzadságot, s ne izgassa a bőrt. A derék ne legyen szabadon, takarja mindig a trikó, hűvösebb napokon a mellény. így megelőzhető a derékfájás. A munkában viselt lábbeliből - akár bakancs, akár gumicsizma - ne csak egyetlen pár legyen. Tudjuk váltani, ha beleizzadtunk, vagy, mivel gyorsan piszkolódik, vizes ruhával is kitöröljük, legyen ideje megszáradni. Soha ne húzzuk fel mezítlábra, s mindig természetes anyagból vagy gyapjúból készült zoknit, kapcát (soha ne múszálasat!) hordjunk. Ezekből is kell néhány váltás, hogy mindig tisztát vehessünk. Nem törvényszerű, hogy aki gumicsizmában dolgozik, egész nap bakancsot visel, annak lábszaga legyen, vagy gombásodás kínozza. Mindez megelőzhető a naponta vett lábfürdővel, ha abba néhány kanál ecetet öntünk. Legfontosabb szempont a tisztaság, a munka utáni lábmosás, zuhanyozás. Aki állatok mellett dolgozik, vegyen néhány számmal nagyobb gumicsizmát. így, ha rálép a lábára a tehén, bika, (ami gyakran előfordul), egyszerűen kiléphet a lábbeliből, anélkül, hogy a lába megsérülne. A több réteg harisnya, kapca pedig egyenesen védi a lábat a csizma füllesztő, izzasztó hatásától. Sokan lebecsülik a különféle bőrvédő krémek hatását. Pedig az arc és a kéz különféle megbetegedéseit gátolhatjuk meg velük. Nagyon hatásosak az Indulona-készítmények. Akit közvetlenül érintenek ezek a kérdések, akik szeretnék tudni, milyen ártalmak, betegségek ellen hogyan védekezhetnek, forduljanak bizalommal rovatunkhoz. Dr. K. J. A háztájiban elsősorban értékesítés, eladás céljából termelik a zöldség- és főzelékféléket. Sajnos, előfordul, hogy a család alig-alig fogyaszt a primőrökből, s hogy még az át nem vett, el nem adott zöldségfélék is hamarább kerülnek az állatok elé, mint az asztalra, vagy a mélyhűtőbe. Ahol elég nagy a mélyhűtő, ott érdemes a téli-koratavaszi hónapokra tárolni mindenből annyit, hogy változatos lehessen az étlap. Egyszerűbb, biztosabb tartósítási mód, mint a csírátlanítás. Spárgatök Friss, nem túlérett, puha héjú és lédús tököt dolgozunk fel. Megmossuk, meghámozzuk, kibelezzük, hoszszában kettévágjuk, majd negyedekbe szeleteljük és legyaluljuk. Jó, ha megmosott, megszárított kaprot is teszünk hozzá, s akkora adagokban rakjuk a mikrotén zacskóba, majd a mélyhűtőbe, amennyit egyszerre elkészítünk belőle. Csillagtök Tisztítását ugyanúgy végezzük, mint a spárgátokét. Rántani való szeletekre metéljük, s ugyanúgy fogyasztjuk, mint a tököt. Fagyasztott zöldpaprika Fagyasztásra fejlett, húsos, egészséges, frissen szedett, zöld, sárga vagy piros paprikát használunk. A paprikát a felhasználás célja szerint különbözőképpen előkészítve fagyasztjuk. Fagyasztás előtt a paprikát nem kell elöfőzni, mivel kevéssé aktív enzimatikus rendszere van. Töltésre egyforma nagyságú és alakú hosszúkás paprikákat válogassunk. A szárrészt levágjuk, a magházat eltávolítjuk, és a paprikákat jól megmossuk. Lecsepegtetés és szikkasztás után a paprikákat egymásba rakjuk, és az így keletkezett paprikaoszlopot szabadon fagyasztjuk. Csak ezután csomagoljuk be fóliába, és tesszük állandó helyére a mélyhűtőbe. Lecsó készítésére a paprikaszeleteket összekeverjük negyedekre vagy nyolcadokra vágott paradicsommal. A kb. 1:1 arányú keveréket zacskókba töltjük, amelyekből lekötés előtt kinyomjuk a levegőt.
