Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-24 / 161. szám

Sládek után ismét republikánus elnökjelölt

Közéleti és gazdasági napilap

péntek ES3BEZBH "• évfolyam Ara 2,30 korona

A neve: Zdenék V. Procházka

Zdenék Viktor Procházka, az Egyesülés a Köztársaságért—Csehszlovák Republikánus Párt tagja az első hivatalos jelölt a harmadik elnökválasztásra, amelyre július 30-án, csütörtökön kerül sor.

A republikánusok újabb elnökjelöltjét Jiff Konopác, a Népi Kamara jelöltje javasolta az ide vonatkozó jogszabályokkal összhangban. (Mint ismeretes, a republikánus párt már állított jelöltet Miroslav Sládek pártelnök személyében, de az előző elnökválasztáson Sládeket a második fordulóban sem választották meg államfővé.)

A Szövetségi Gyűlés irodája sajtóosztályának tájékoztatása szerint Zdenék Viktor Procházka 1953-ban született Otrokovicében. 1985-ben

külföldre távozott; héthónapos ausztriai tartózkodás után Kanadában telepedett le, ahol vállalatot alapított. 1990-ben tért vissza Csehszlovákiába. Ebben az időben nyomást gyakorolt a Csehszlovák Néppárt akkori vezetőire, hogy vonuljanak ellenzékbe. Végülis a republikánusoknál kötött ki, a párt zlfni szervezetének tagjaként bekapcsolódott az idei választási kampányba is. Köztársasági elnökként Csehszlovákia jövőjét tartományi elrendezésben képzeli el.

Imrich Andrejéák a csehszlovák haderő sorsáról

Különválva, de egy parancsnoksággal

Imrich Andrejcák védelmi miniszter tegnapi prágai sajtóértekezletén kijelentette: a Csehszlovák Hadsereg esetleges kettéosztását úgy kell megszervezni, hogy a folyamatot bármelyik pillanatban le lehessen állítani és problémák nélkül fel lehessen újítani az egységes rendszert.

A tárcavezető szavai szerint a fegyveres erők kötelességüknek tekintik — ebben élvezik a szövetségi kormány és a köztársasági miniszterelnökök támogatását —, hogy a hadsereg felosztása esetében addig őrizzék meg az egységes irányítást, amíg nem szavatolják a köztársasági hadseregek harckészültségét. Andrejéák arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy véleménye szerint mennyi ideig tartana a Csehszlovák Hadsereg kettéosztása.

„A védelmi kérdéseket illetően nem találkoztam olyan hivatalos véleménnyel, mely szerint ahhoz, hogy új együttélési formát találjanak, szét kell verni a hadsereget” — állapította meg a miniszter. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy amennyiben a csehszlovák fegyveres erők mégis kettéválnának, ő a közös irányítás híve, mivel „ez az út a sikeres államvédelem felé”. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a különválási folyamatot nem szabad gyorsítani, s a (Folytatás a 2. oldalon)

Igen, róluk van szó. A Nagy László szerint ők az ország szétverőL A felvétel Vladimír Meéiar és Václav Klaus éjszakai sajtóértekezletén készült

(Fotó: TK SR)

A Magyar Polgári Párt népszavazást sürget

Klaus is Meciar az ország szétverője

Bizonyára Augustin Marián Húska (Václav Klaus jobbján) csak „véletlenül” került a Polgári Demokrata Párt küldöttségének a „szorító ” gyűrűjébe

(TK SR-felvétel)

A szlovák kormány nemzetiségi tanácsában történt „tisztogatásokkal” illusztrálta a Magyar Polgári Párt tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén A. Nagy László elnök az új, Meőiar-féle kormány politikai káderezését. Mint ismeretes, a tanács összes tagját leváltották, s a testület új elnökévé Roman Kovác miniszterelnök-helyettest, alelnökévé pedig Dusán Slobodník kulturális minisztert nevezték ki.

A. Nagy László szerint az előző, Carnogursky-féle kormány által a pozsonyi Danubiaprint nyomdaipari vállalat közvetlen eladásáról hozott döntés érvénytelenítésével Vladimír Meciar kabinetje az etatizmus híve

lett. (A francia eredetű etatizmus szó a központi állami hatalom kiterjesztésére és megerősítésére irányuló törekvést jelenti — a szerk. meg.) Az MPP elnöke tiltakozását fejezte ki Lubomír Dolgos privatizálási miniszter azon nyilatkozata ellen, mely szerint „ a szlovák napilapok nyomásá(Folytatás a 2. oldalon)

Vonal alatt

Csehszlovákia kettéválásának több alternatívája van

Vladimír Meciar, a DSZM elnöke szerint Jugoszlávia „nem ismétlődik meg”

Lapunk tegnapi számában már hírt adtunk róla, hogy szerdán Pozsonyban a Václav Klaus cseh miniszterelnök vezette Polgári Demokrata Párt küldöttsége immár ötödik alkalommal folytatott tárgyalásokat Vladimír Meciar szlovák kormányfő Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmának a delegációjával A késő éjszaka véget ért tanácskozáson a két elnökön kívül részt vett Jozef Zieleniec, Jirí Kővár és Miroslav Macek, a PDP, valamint Michal Kovác, Milan Knazko és Augustin Marián Húska, a DSZM alelnöke. A két politikai erő vezetői megállapodtak abban, hogy javasolják: a Szövetségi Gyűlés hagyjon jóvá törvényt a csehszlovák föderáció megszűnéséről. A jogszabályt szeptember végéig, a PDP és a DSZM között született megállapodással összhangban kell jóváhagyni.

Václav Klaus a tanácskozás szünetében tartott sajtóértekezleten közölte: amennyiben a szövetségi parlamentben nem sikerül elfogadni a föderáció megszűnéséről szóló törvényt, akkor a különválás négy alternatív formája jön számításba. Szavai szerint az első a Szövetségi Gyűlés által kiadandó deklaráció, másik a két tagköztársasági parlament közötti megállapodás, a harmadik a népszavazás, a negyedik pedig az egyik köztársaságnak a föderációból való kilépése, mégpedig az illető nemzeti tanács döntése alapján.

Vladimír Meéiar ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a föderáció felbomlása esetén Csehszlovákiában nem ismétlődnek meg a jugoszláviai történések, mivel a cseh és szlovák fél egyaránt arra törekszik, hogy ne engedje meg a folyamat elmérgesedését. Szavai szerint mindkét köztársaság sürgeti a jó partneri viszony megőrzését. A Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom között szerdán született megállapodás értelmében a föderáció megszűnése után mindkét fél kezdeményezni fogja, hogy megállapodásokat írjanak alá a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság együttműködéséről. Polgárjogi szempontból elsősorban az egyik köztársaságnak a másik köztársaságban élő polgárai által élvezett jogok tiszteletben tartásáról van szó. Meéiar tájékoztatása szerint a jogegyenlőség szavatolására kell törekedni, noha nincs szó az

úgynevezett mechanikus egyenlőségről. A tanácskozás végén elfogadott politikai megállapodással összhangban szerződéses úton rendeződnek a szociális viszonyokkal, a társadalombiztosítási juttatásokkal és a bírósági ítéletek, döntések végrehajtásával összefüggő kérdések, valamint a munkajogi problémák.

A külpolitikai szférában a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság — a nemzetközi jog két önálló szubjektumaként — koordinálná külpolitikáját. A tervek szerint a föderáció néhány külföldi nagykövetsége mindkét államot képviselné — a közös képviselet előnyeit a felek például az Európai Közösség tagállamai esetében látják. Az államvédelem terén a küldöttségek egyetértettek abban, hogy a föderáció szétesése után ennek a szférának nem szabad meggyengülnie.

A gazdasági szférát tekintve a PDP és a DSZM lényegében egyetértését fejezte ki a két köztársaság közötti vámunió létrehozásával. A sajtóértekezleten Václav Klaus azt is elmondta, hogy mindkét köztársaság győztes politikai erői egyetértésüket fejezték ki a (Folytatás a 2. oldalon)

I