Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)
1992-07-18 / 156. szám
«MfiRACNi rotNeHospeeAm MWMACNf ST&EQISKO 3fvVWI. WMH. OKKESNti KNtZMCf Közéleti és gazdasági napilap] SZOMBAT BSBiSI11’ (‘víolyain ^ra 2.Í10 koronái Václav Havel televíziós beszéde A távozás indoklása Václav Havel köztársasági elnök a Csehszlovák Televízió esti híradójában elmondott beszédében indokolta meg a hétfőn késő délután esedékes lemondását. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy lépésére mérlegelések után szánta rá magát, s arra a megállapításra jutott, hogy az országban kialakult helyzet miatt esküjét már nem tudja teljesíteni meggyőződésével és lelkiismeretével összhangban. Sőt, esküje következetes teljesítésére teendő kísérletével akadályt jelenthet az államiság terén végbemenő széleskörű változásokban és a Szlovák Köztársaság emancipációs törekvéseiben, amelyek politikai megnyilvánulása az SZNT által elfogadott szuverenitási nyilatkozat. Hangsúlyozta: a parlamenti választások megmutatták, hogy elveszítette a szlovák politikai reprezentáció nagy részének a bizalmát. „Nem vállalhatok felelősséget a helyzet olyan alakulásáért, amelyre már nincs befolyásom. Nem kívánok a történelmi fejlődés fékezőjévé válni, de pusztán hallgató hivatalnokká sem, aki még néhány hetet várhat arra a pillanatra, amikor végleg elhagyja hivatalát, s aki addig csak passzívan figyelheti a történéseket és csupán formálisan teljesítheti kötelességeit” — emelte ki az államfő. Sokszor láthattuk ezt a mosolyt Václav Havel arcán, bár az utóbbi időben egyre kevesebbszer. Most úgy döntött, hogy „veszi kalapját”... (CSTK-felvétel) A védelmi miniszter megállapítása szerint Szlovákiának nincs légierei e A köztársasági elnök várt-váratlan döntése Hétfőn lemond Yáclav Havel államfő Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke tegnap levelet intézett a Szövetségi Gyűléshez, amelyben közölte a parlamenttel, hogy 1992. július 20-án 18 órakor lemond a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság államfői tisztségéről. Tegnapi június 17-ei 3. ülésén egyetlen napirendi pontként szerepelt a szuverenitási nyilatkozat, amelynek elfogadása felől senkinek nem lehettek kételyei, hiszen a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja — melyeknek abszolút többsége van a parlamentben — már jó előre elkötelezték magukat mellette. A honatyák többsége rendes szavazógéphez illően nyomogatta a gombokat — a parlamenti klubokban eldöntött egységes szellemben — minden módosító javaslat elutasítása érdekében. Elvetették a DBP javaslatát, hogy háromötödös többséggel váljon jogerőssé a nyilatkozat; elvetették azt is, hogy a szavazás ne név szerinti és nyilvános legyen; ugyanúgy leszavazták az EPM—MKDM klubok módosító javaslatait, hogy a szuverenitás hordozóinak Szlovákia állampolgárait tegyék meg, és ne a szlovák nemzetet, valamint, hogy a nemzeti kisebbségeknek és az etnikai csoportoknak is joguk legyen az önigazgatásra. A nyílt, név szerinti szavazáson 147 képviselő vett részt. Közülük 113-an szavaztak a szuverenitási nyilatkozat elfogadása mellett, 24-en ellene — a Őamogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalom jelenlévő 17 képviselője és heten az Együttélés Politikai Mozgalom képviselői közül —, tízen pedig tartózkodtak a szavazástól ( a DBP-ből: Darto, Varjú és Zselenák képviselők; a Magyar Kereszténydemokra-ta Mozgalom összes képviselője, valamint Rózsa Emő és Filakovszky János az EPM-ből). A szavazást egyenes adásban közvetítette a Szlovák Televízió, így azt kinn, Pozsony főterén, a televízió székházának kirakatában elhelyezett hatalmas képernyőn mintegy ezer ember figyelte, akik aztán átvonultak az SZNT előtt álldogáló és szuverenitási nyilatkozatot váró háromszáz fős tömeghez, s már együtt ünnepeltek a parlament erkélyén megjelenő „végre szlovák politikusokkal”, ahogyan Jozef Markiig, a Matica elnöke köszöntötte őket. A parlamentben jelen volt Ján Sokol érsek, hogy a katolikus egyház nevében köszöntse a szuverenitást; Marián Sfastny, a Szlovákok Világkongresszusának elnöke, a szövetségi gyűlés szlovák képviselői és a szövetségi Michael Zantovskynak, az államfő szóvivőjének a tájékoztatása szerint a köztársasági elnök lemondását tartalmazó levelet tegnap 13 órakor továbbították Filip Sedivyhez, a Szövetségi Gyűlés első alelnökéhez. Václav Havel este a Csehszlovák Televízióban elmondott beszédében indokolta meg döntését. Václav Havel 1989. december 29-e óta töltötte be a csehszlovák államfői tisztséget. 1990. július 5-én újraválasztották. Az 1992. július 3- án tartott parlamenti elnökválasztáson nem járt sikerrel, mivel nem szerezte meg a Szövetségi Gyűlés szlovák képviselőinek a támogatását. A csehszlovák államszövetségről szóló 143/1968. számú alkotmánytörvény értelmében a köztársasági elnök lemondása esetében a szövetségi kormányra és a csehszlovák parlament elnökségére hárulnak az államfői teendők. Michal Kovác, a Szövetségi Gyűlés elnöke Václav Havel döntésére reagálva egyebek között elmondta, hogy nem lát összefüggést az államfő lemondása és a szlovák szuverenitási nyilatkozat elfogadása között, szavai szerint a köztársasági elnök bizonyára a választások eredményei szerint értékeli át államfői szerepét, tudva azt, hogy Szlovákiában nem kapott támogatást. A parlament elnökének nézetével szöges ellentétben álló vélemékormány szlovák nemzetiségű tagjai. Együtt ünnepeltek, együtt hallgatták, hogy a szlovák önrendelkezés végre beteljesedett, s ahogy Vladimír Meéiar az öt éltető tömegnek elmondta, soha többé nem is fogja nemzete ezt feladni. Üzenetet intézette a Cseh Köztársasághoz, hogy soha nem óhajtják az együttélést feladni velük. „Továbbra is testvéri viszonyt akarunk. A szuverenitás nem elzárkózás, hanem nyitás a kapcsolatok felé”, melyeket legalább olyan szintűeknek képzelnek el, mint az Európai Közösség országai közötti. A cseh miniszterelnök, Václav Klaus egyelőre szűkszavúan nyilatkozott. Várható ténynek nevezet a tegnap történteket, melyekkel kormánya a jövő szerdán kíván foglalkozni. Megjegyezte: a nyilatkozatban Csehországról és a szövetségi államról egy szó sem esik, csupán Európáról és a világról, s elmondta, reméli, a külföld helyes következtetésekre jut majd, s belátja, Csehország az egyetlen posztkommunista állam, mely különösebb gondok nélkül állhat be a piacgazdaságú országok sorába. Szlovákia hát tegnap felnőtté nyilváníttatott. Hogy milyenek lesznek a következő lépései, ki tudja? Mindenesetre: a szuverenitási nyilatkozat ellen szavazókat füttykoncert fogadta az utcán, sőt a KDM képviselőit a rendőröknek kellett a tömegen átjuttatniuk. nyének adott hangot Filip áedivy, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke. Hangsúlyozta, hogy Václav Havel lemondása összefügg a szlovák szuverenitás kikiáltásával. Michael Éantovsky közlése szerint az államfő tegnap délután találkozott Jan Strásky szövetségi miniszterelnökkel, és tájékoztatta őt lemondásának okairól. A szóvivő azonban részleteket nem közölt. Az említettek értelmében a megbeszélésre szükség volt, mivel az alkotmány értelmében a szövetségi kormányfő veszi át az államfői kötelességek többségét. Milan Uhde, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke szerint várható volt a lemondás. A CSNT vezetője úgy fogalmazott, hogy Václav Havel bizonyára befejezettnek tekinti szerepét a föderáció keretében. Szavai szerint ezzel a döntéssel teljesen „járhatóvá vált” Václav Havelnak a cseh államfői tisztségbe vezető útja. Ivan Gasparovic, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke így vélekedett; szerinte Václav Havel azért választotta a lemondást, hogy a cseh fél jelölhesse csehországi elnökké. Václav Klaus cseh miniszterelnök az államjogi válság logikus következményének minősítette Havel elnök lemondását. Nyilatkozata szerint az államfő helyes lépést tesz. Egyúttal nagyra értékelte, hogy Havel elnök lemondására csak azután kerül sor, hogy a Szövetségi Gyűlés bizalmat szavazott a csehszlovák kormánynak. Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök véletlennek minősítette, hogy a szlovák szuverenitási nyilatkozat elfogadása után röviddel közölte Václav Havel hétfői lemondási szándékát, mivel ezt ő már hosszabb ideje várta. A lemondás szerinte sem pluszt, sem pedig mínuszt nem jelent, hanem az csak Václav Havel személyes döntése. Közölte, hogy ez a lépés nem befolyásolja az államjogi tárgyalásokat, s emlékeztetett arra, hogy a két nemzeti tanács elnöke szombaton találkozik. Meéiar lehetségesnek minősítette, hogy a Cseh Köztársaságnak rövidesen lesz alkotmánya és elnöke is, de ezt ő nem tartja meghatározónak. Augustin Marián Húska, az SZNT alelnöke, Roman Kováé miniszterelnök-helyettes és Vladimír Meéiar kormányfő a „szuverenitási ” SZNT-tanácskozáson (Fotó: TK SR) A Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozata a Szlovák Köztársaság szuverenitásáról Mi, a demokratikus úton megválasztott Szlovák Nemzeti Tanács ünnepélyesen kinyilatkoztatjuk, hogy a szlovák nemzetnek a szuverenitásra irányuló ezeréves erőfeszítései beteljesültek. Ebben a történelmi pillanatban deklaráljuk a szlovák nemzet természetes önrendelkezési jogát, mégpedig úgy, ahogyan a nemzetközi megállapodások és a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló szerződések is rögzítik. Elismerve a nemzetek önrendelkezési jogát kinyilatkoztatjuk, hogy mi is szabadon szeretnénk megválasztani a nemzeti és az állami élet módját és formáját, s közben tiszteletben tartjuk mindenkinek, minden állampolgárnak, a nemzeteknek, a nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak a jogait, valamint Európa és a világ demokratikus és humanista hagyatékát. Ezzel a deklarációval a Szlovák Nemzeti Tanács kikiáltja a Szlovák Köztársaság szuverenitását, amely a szlovák nemzet szuverén államának alapját képezi. (A szuverenitási nyilatkozatot Vladimír Meciar miniszterelnök és Ivan Gasparovic, az SZNT elnöke írta alá.)______________________________ Tegnap este 19 órakor szerte a Szlovák Köztársaságban minden katolikus templomban megszólaltak a harangok, sok helyen gyúltak örömtüzek abból az alkalomból, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács nem sokkal tegnap délután fél egyet kővetően kihirdette: a képviselők megszavazták a szlovák szuverenitási nvilatkozatot. A Ámenek és ómenek az SZNT-ben Szlovákia nagy napja: Ezeréves álom teljesült A Szövetségi Gyűlés ról tartott vitában Imrich nünk kell” — tette hozzá, csütörtökön késő este jó- Andrejéák védelmi mi- Elmondása szerint ő a telváhagyta a csehszlovák niszter egyebek között jesen hivatásos hadsereg kormány programnyilat- „érdekes” kijelentést kiépítésének a híve. „Ez kozatát, és bizalmat sza- tett, mely szerint Szlová- az álmunk, de teljesítésévazott a Jan Strásky ve- kiának jelenleg nincs re nincs pénz”—jelentet - zette kabinetnek. egyetlenegy harci repülő- te ki a csehszlovák védel-A programnyilatkozat- gépe sem. „Ezt rendez- mi miniszter.
