Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-17 / 155. szám

1992. július 17. 3 Folytatódik Gorazsde ostroma Kantonokra osztják Boszniát? „Bosznia számára az egyetlen megoldás, ha kantonokra osztják. Min­den más megoldás csupán szónoklat” — jelentette ki Dobrica Cosic szerb-montenegrói elnök a Corriere della Sera tudósítójának. Az emberek azért harcolnak Cosic szerint, hogy Bosznia-Hercegovina kon­föderációvá váljék, amely nemzetiségi kantonokra oszlik, s ahol mindhárom közösséget egyforma védelemben része­sítik. A három nemzeti közösség kan­tonjai idővel kis köztársaságokká válhat­nak. Az ilyen állam Cosic szerint kizárná a nemzetiségi és vallási konfliktusokat. Az elnök politikai nyomást akar gyako­rolni a boszniai szerbekre, hogy fejezzék be a harcot és üljenek tárgyalóasztalhoz. Szerbia Cosic szerint nem tekinthet el at­tól, hogy a szerb nemzet 25 százaléka a jugoszláv föderáció határain kívül él. Ezért arra kell törekednie, hogy polgári és nemzetiségi jogaikat biztosítsák. Szarajevóban tegnapra virradóra is­mét lövöldözés volt, amely csak a hajnali órákban ért véget. Szerdán egész nap folytak a harcok és aznap tizenhárom ember vesztette életét, 72-en megsebe­sültek. Továbbra is súlyos a helyzet a muzulmánok lakta Gorazsde városában, Magyarországi jelentések • A Magyar Nemzet véleménye A Magyar Nemzet című budapesti napilap szerint a csehszlovákiai elnök­­választások második fordulójában sen­kinek sincs esélye arra, hogy megvá­lasszák. Ez lényegesen befolyásolja a közös állam sorsát. Csehszlovákia to­vábbi fennmaradása a lap szerint már csak azért is kizárt, mert a csehek csakis Havelt tudják elképzelni államfőként, míg Szlovákiában éppen ellenkezőleg az tűnik elképzelhetetlennek, hogy Havel ismét elnök legyen. Az állam elszakadá­sáért a két fél egymást teszi felelőssé, írja a magyar lap. • Bősi elképzelések Csehszlovákia kettéválasztása nem változtatja meg a bősi vízlépcső további sorsát —jelentette ki Keresztes Sándor magyar környezetvédelmi miniszter. Hozzátette, hogy eddig is mindig a szlo­vák féllel tárgyaltak a kérdésről. Legfel­jebb az feltételezhető, hogy az önállóvá váló Szlovákia annyi problémával találja magát szemben, hogy kénytelen lesz Magyarországgal kapcsolatban rugal­masabb álláspontra helyezkedni. • Nő a belső adósság Magyarországon a belső állam­­adósság idén folyamatosan növekszik. Ez a költségvetési hiány nagyarányú nö­vekedésének a következménye. A forin­tot kétszer értékelték le, összesen 3 szá­zalékkal. A Magyar Nemzeti Bank je­lentése szerint a belső államadósság kö­zel 2 billió forintot (kb. 800 milliárd ko­ronát) tesz ki. Ezt az adósságot a Ma­gyar Nemzeti Banknak, a kereskedelmi bankoknak és egyéb pénzintézeteknek keli behajtaniuk. A bruttó nemzeti ter­mék 80 százalékát teszi ki az adósság (1990-ben ez 65 százalék volt). Az MNB feltételezi, hogy az általa nyújtott hitele­ket a költségvetés fedezésére értékpapí­rokkal helyettesítik. Ez tovább terheli az állami költségvetést. • Kísért a múlt A Magyar Hírlap szerint a csehszlo­vákiai magyar kisebbség kérdése köz­ponti helyet foglal el a csehszlovák bel­politikában. A Klaus pártjához közel ál­ló jobboldali cseh Telegraf interjút kö­zöl Duray Miklóssal, az Együttélés el­nökével, aki a szlovák kormányfő vádas­kodását a kommunista titkosrendőrség vádaskodásaihoz hasonlította. A lap prágai tudósítója rámutat Meciar beszé­dére a Szlovák Nemzeti Tanácsban, ahol kemény szavakkal illette a magyar politi­kai pártok képviselőit. Azt mondta, hogy nem képviselik a magyar kisebbséget, mert ez a feladat az állam hatáskörébe tartozik. A Magyar Hírlap szerint az ilyen szavak legutóbb a letűnt kommunista rendszer idején hangzottak el. amelyet a szerb szabadcsapatok már hosszabb ideje ostromolnak. Jelenleg állítólag utcai harcok folynak, de részle­teket nem közöltek. A bosznia-hercego­­vinai harcok kezdete óta eddig már több mint 7500 ember vesztette életét. Belgrádban szerdán a szövetségi par­lament épülete előtt pacifista szerveze­tek tüntetést rendeztek a nem szerb la­kosság üldözése ellen. A röplapok sze­rint a nem szerb lakosságot megfélemlí­tik mind a munkahelyeken, mind ottho­naikban. Többszáz embert állítólag élet­­veszélyesen megfenyegettek. Kárpótlás A bonni kormány úgy döntött, hogy kártalanítja a kelet-európai or­szágokból kitelepített németeket, akik a háború után a volt NDK terü­letén éltek. Hozzávetőlegesen 600 ezer emberről van szó, akiknek egy­szeri 4—6 ezer márkás kárpótlást fi­zetnek ki. A belügyminiszter nyilat­kozata szerint a szövetségi kabinet ez­zel az utólagos kárpótlási intézkedés­sel a kitelepített németek háború utá­ni kártalanítását befejezettnek tekin­ti. A háború után az ország nyugati részébe kitelepített németeket már korábban kártalanították, ők átlago­ssá n 8600 márkát kaptak fejenként. ^ Arafat imája A palesztin nép korai felgyógyulásá­ért imádkozik, hogy mielőbb folytathas­sa vallási és humanitárius tevékenységét a béke érdekében — áll abban az üze­netben, amit Jasszer Arafal, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke küldött II. János Pál pápának. A pápa, akin szerdán műtétet hajtottak végre, vatiká­ni jelentés szerint jól érzi magát. A mű­tét során ellenőrzött létfontosságú szer­veinek működése normális volt, csupán némi hőemelkedése volt. Tegnap a pápa már felkelt ágyáról, néhány lépést tett és karosszékben pihent. Mandela vádol Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke az ENSZ székhelyén azzal vádolta a Dél-Afrikai Köztársaság fehér kormányát, hogy nem áll érdekében az új demokratikus alkot­mányról folyó tárgyalások sikere. Man­dela kijelentette, hogy a kormány az In­­katha néger szervezettel együttműködve szervezi az ANC aktivistáinak gyilkossá­gait és az ellenük folyó erőszakos cse­lekményeket. Felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy küldje ki Dél-Afrikába különmegbízoltját, aki kivizsgálhatná a dél-afrikai hatóságok eljárását. Felszólí­totta a Biztonsági Tanácsot, hogy szer­vezze meg a pretoriai kormány tevé­kenységének rendszeres megfigyelését. Mandela véleménye szerint a Dél-Afri­kai Köztársaságban a tárgyalások zsá­kutcába jutottak és a fehér kormány minden áron meg akarja tartani kizáró­lagos hatalmát a fekete többség részvé­tele nélkül. Ez a kormány, mondta Man­dela, olyan alkotmány alapján működik, amelyet a Biztonsági Tanács érvényte­lennek minősített. Gyermek a gyermekben Három fejletlen embriót operáltak ki egy öthónapos kisfiú gyomrából Ezt teg­nap az indiai Delhiben jelentették be. Az embriók a permek gyomrában már két­hónapos korában jelentkeztek. Ultrahan­gos vizsgálat útján megállapították, hogy a gyermek testében fejletlen „ikertestvérei" fejlődtek ki A szülők azt kérték, hogy a műtéti beavatkozást halasszák el, míg a permek megerősödik. A kisfiút most megoperálták és jól érzi magát, egészségi állapota megfelelő. Ebben az évszázad­ban már 31 hasonló esetről tud a tudo­mány, öt esetben több embrió alakult ki a gyermek testén belüL Szabad ÚJSÁG A szarajevói repülőtéren ENSZ-katonák tartósított tejel rakodnak ki a segélyszállító repülőgépekből A képünkön látható szállítmány Olaszországból érkezett és a bosnyák főváros lakóinak szánták (Telefoló: ÜSTK/AP) Tárgyalnak a védelmi miniszterek Közös békefenntartó erők Üzbegisztán fővárosában, Taskenl­­ben tárgyalnak a Független Államok Közösségének védelmi miniszterei. A tárgyalások fő témája olyan kollektív fegyveres erők létrehozása, amelyek ké­pesek lennének felújítani a békét a volt Szovjetunió területén a konfliktusokkal sújtott térségekben. A védelmi minisz­terek megtárgyalták a határőrség pa­rancsnoki tanácsának összetételéről és tevékenységéről szóló jelentési is. A ta­nácskozás napirendjén szerepel egy do­kumentum, amely alapján felújítják azon személyek jogait, akik az erőszak­kal kitelepített nemzetiségek tagjaiként Vámosblokád Váratlan blokád bénította meg a ro­mániai határátkelőhelyeket. A vámosok ugyanis túlságosan is szó szerint vették a román kormány közelmúltban hozott döntését, amely a környezetvédelmet célozza. Eszerint Romániába nem sza­bad olyan anyagokat behozni, amelyek ártalmasak az egészségre, vagy hulla­déknak minősíthetők. E döntés értelmé­ben a vámosok megállítottak minden „gyanús” szállítmányt hozó gépkocsit, nem engedték be az országba a műtrá­gyaféléket és különféle ipari nyersanya­gokat, bár ezek iratai rendben voltak. A hosszadalmassá vált vámkezelés miatt több tucatnyi kamion torlódott össze a határátkelőhelyeken és a feltartóztatott vonatok zsúfolttá tették az állomásokat. A válságossá fajult helyzet miatt a kor­mány ismételten összeült a kérdésben és úgy döntött, hogy a nagy, többnyire álla­mi vállalat számára érkező szállítmá­nyok esetében egyszerűsíti a vámkeze­lést. A magánvállalkozóknak és a ve­gyesvállalatoknak szállított anyagokat azonban továbbra is szigorúan ellenőr­zik és behozatalukat megnehezítik, mert ezek a cégek nagy mennyiségű ártalmas hulladékot hoztak be az országba. Né­metországból, Ausztriából és több más államból érkeztek mérgező anyagok, sőt, Olaszországból radioaktív hulladé­kot is behoztak a vasúton. Ennek az utóbbi esetnek a leleplezéséért a vámo­sokat külön dicséretben részesítették, és ezért nem csoda, hogy a veszélyes áru utáni kutatásban túlbuzgók lettek. a volt Szovjetunió különböző területein élnek. A taskenti tanácskozáson a volt Szovjetunió 11 tagállamának védelmi miniszterei, valamint a FÁK egyesített fegyveres erőinek főparancsnokságának képviselői vannak jelen. Clinton az egyik elnökjelölt Az amerikai Demokrata Párt elnök­jelölő kongresszusán Bili Clintont vá­lasztották meg elnökjelöltnek. Clinton a szavazatok háromnegyedét kapta. Tá­mogatói között volt Edward Kennedy és Paul Tsongas is. Tegnap hivatalosan is benyújtották Clinton jelölését. Az új elnökjelölt jelenleg Arkansas állam kor­mányzója. A választásokon ellenfele Ge­orge Bush jelenlegi elnök lesz. Ross Pe­rot független jelölt tegnap visszavonta saját jelölését. Az előzetes felmérések szerint a népszerűségi listán Clinton 17 százalékkal vezet Bush előtt. Clinton népszerűsége rohamosan növekszik, jú­lius elején támogatóinak aránya még csak 30 százalékos volt, ma pedig elérte a 45 százalékot. Ugyanakkor Bush nép­szerűsége 35 százalékról 28 százalékra csökkent. Telepítési stop Benjámin ben Eliezer új izraeli la­kásépítési miniszter intézkedést ho­zott, hogy fagyasszák be a megszállt te­rületeken épülő új településekre vo­natkozó szerződéseket. Az intézkedés az eddig még meg nem kötött építési szerződésekre vonatkozik a Jordán fo­lyó nyugati partján és a Gaza-övezet­­ben. A zsidó telepesek felháborodással fogadták a hírt, mert hozzávetőlegesen 5600 épület felépítésének leállításáról van szó. Az új izraeli kormány azt re­méli, a települések építésének leállítá­sa arra ösztönzi az Egyesült Államo­kat, hogy jóváhagyja az Izraelnek be­ígért 10 milliárd dolláros hitelt. Az USA, amely ismét a Közel-Keletre küldte Baker külügyminisztert, úgy vé­li, hogy a megszállt területek betelepí­tése az izraeli—arab béke fő akadálya. Baker vasárnap érkezik Jeruzsálembe. Költöznek a koronaékszerek A brit koronaékszerek, amelyek közül többet II. Erzsébet uralkodó még ma is használ ünnepélyes alkalmakkor, költözés előtt állnak. A koronaék­szereket a londoni Tower kiállítási páncélhelyiségé­ben őrzik, de két éven be­lül a királyi vár egy másik helyére viszik át. A költöz­tetés nem kevesebb, mint 10 millió font sterlingbe kerül. Az új kiállítóterem­ben az ékszerek bizton­ságban lesznek. Olyan ko­ronaékszerekről van szó, amelyek közül néhányat világhírű brilliánsok díszí­tenek, például a Koh-I­­Noor, vagy az Afrika Csil­laga. Az új helyen a láto­gatók az eddiginél köze­lebbről is megtekinthetik e műkincseket. A tága­sabb helyiség lehetővé te­szi a hosszadalmas sora­­kozás megszüntetését, amely a föld alatti páncél­szobában bonyolult volt. Az új helyiség a vár egyko­ri laktanyájában lesz. Az egész kiállítást korszerűsí­tik, bemutatják az egyes ékszerek történetét és le­vetítik a felvételeket azok­ról az eseményekről, ami­kor az uralkodó használta a koronaékszereket. Új helyre költözik a ki­rályi fegyvertár is, amelyet Leedsben rendeznek be 20 millió font sterling költséggel. A koronaék­szerek és a fegyvertár új bemutató termeinek lét­rehozásával megkezdő­dött a brit művelődésügyi minisztérium múzeum­korszerűsítő programjá­nak megvalósítása. A kor­mány úgy véli, hogy az át­szervezés növeli a turista­­forgalmat. Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN közölték, hogy a bagdadi kormány ve­szélybe sodorja a kuwaiti válság után létrehozott tűzszünetet. Irak ugyanis nem akarja beengedni az ENSZ ellenő­reit a bagdadi mezőgazdasági és vízügyi minisztérium épületébe. Áz amerikai külügyminisztériumi nyilatkozat az utóbbi hónapok legerélyesebb megnyil­vánulása volt Irakkal szemben. L engyelország az Európai Felújítási és Fejlesztési Banktól 170 millió dollár hitelt kap a varsói és a főváros környéki telefonhálózat kiépíté­sére. A következő három évben a tele­fonállomások száma Varsóban 330 ezerrel bővül. így a főváros minden száz lakosára 35 telefonkészülék jut. N ew YORKBAN tárgyal Vassi­­liou, a Ciprusi Köztársaság elnöke Denktassal, a török közösség vezetőjé­vel a ciprusi probléma megoldásáról. A közvetítő szerepet Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár vállalta magára. A 18 éve ketté­osztott ország problémájáról tárgyaló küldöttségek nem adtak ki semmiféle közleményt. A tárgyalófelek úgy döntöt­tek, hogy titokban tartják a tanácskozá­sok alakulását. Nem hivatalos források szerint arról van szó, mekkora területet hagyjanak meg a törököknek a szövetsé­gi állammá alakuló Cipruson. Ugyanak­kor meg akaiják oldani a megszállt terü­letekről kiűzött görögök sorsát és a Cip­rus görög részén élő török kisebbség jogainak kérdését. A lgÍRBAN tegnapra virradóra lö­völdözés hallatszott, amikor a muzul­mán fundamentalisták tiltakoztak a ka­tonai bíróság ítélete ellen. Az ítélet sze­rint az Iszlám Megmentési Front két vezetőjét tizenkét évi börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet lényegében engedmény volt, hiszen az eredeti vád szerint az állam biztonsága ellen elkövetett bűn­­cselekménnyel vádolták az elítélteket, amiért halálbüntetés is kiróható. V ELAJ/i JATI iráni külügyminiszter idő előtt fejezte be németországi láto­gatását, miután Potsdamban iráni tün­tetők tojásokkal, kövekkel és palac­kokkal dobálták meg. A német külügy­minisztérium sajnálkozását fejezte ki az eset fölött. Az incidens során sebe­sülés nem történt. A tüntetők az embe­ri jogok iráni megsértése miatt tilta­koztak. ROMÁNIÁBAN Iliescu elnök újból el szeretné halasztani a választások idő­pontját, amelyet hosszadalmas vita után szeptember 27-éré tűztek ki. Az ellenzé­ki Romania Libera című lap szerint az elnök ezért halogatja a parlament által elfogadott új választási törvény aláírá­sát, amely így nem léphet életbe. A vá­lasztások elhalasztása megerősíthetné a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front híveinek helyzetét Petre Roman tömörülésével szemben. O roszországban a parla­ment úgy döntött, hogy január elsejétől csökkenti a hozzáadotlérték-adót. A döntés lényegében kompromisszum, mert Gajdar kormányfő az adókedvez­mények megakadályozását, a képviselők nagy része pedig az adók csökkentését követelte, mivel azok fékezik a vállalkozá­sok fejlesztését. A jelenlegi 28 százalékos hozzáadottérték-adó januártól 20 száza­lékra csökken és egyes gyermekáruknál és élelmiszereknél 10 százalékos lesz. A usztráliában, Seal Rockban a partra tévedt bálnafalka50 tagja közül 37-et már sikerült visszavinni a tenger­be. Hét állat kimúlt, mert tüdőgyulla­dást kapott, öt további állapota válságos és valőiszínűleg meg kell ölni őket. A mentési munkálatokban 200 önkéntes, katonák és természetvédők vettek részt, akik a kiszáradás ellen állandóan öntöz­ték a partra vetett ceteket. InDIÁBAN Himacsalprades állam Simla városában összedőlt egy ötemele­tes panzió. Az épület romjai alatt 30-an lelték halálukat és negyvenen megsebe­sültek. A szerencsétlenségre akkor ke­rült sor, amikor a vendégek aludtak. Va­lószínű, hogy az épület összeomlását a többnapos esőzések okozták. N igériában a muzulmán Izala szekta tagjai megtámadták az utcán mi­niszoknyában járó asszonyokat, mert meggyőződésük szerint ez a provokatív ruházat okozza a katasztrofális szára­zságot az országban. Az erőszakosko­­dók ellen fellépett a rendőrség és a nő­szövetség tüntetést szervezett a mini­szoknyák védelmére. T

Next

/
Thumbnails
Contents