Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-16 / 154. szám

1992. július 16. 5 ÚJ szelek a rádióban Szabad ÚJSÁG Aki rendszeresen hallgatja a Szlovák Rádió magyar adását, néhány napja érdekes reklámot hallhat. A rádió saját magát reklá­mozza! Azaz, hogy pontosabbak legyünk: az új közvetítési rendet. Augusztus elsejétől a Szlovák Rá­dió Magyar Főszerkesztősége új struktúrával és új műsorokkal áll hallgatói elé.- Mi volt az oka, hogy változtat­tak a régi közvetítési renden? - kérdezem Papp Sándort, a ma­gyar adás főszerkesztőjét.- A Szlovák Rádió Magyar Fő­­szerkesztője már hosszabb ideje foglalkozott a struktúra megvál­toztatásának gondolatával. Tulaj­donképpen az elmúlt években már több ízben is sor került a köz­vetítési rend módosítására, bár ez eddig főleg a hétvégi műsorokat érintette. Az augusztus elsejétől induló közvetítés főként a hétköz­napokat érinti, hétfőtől péntekig egy állandó időben, kettőtól-hatig jelentkezünk.- Ez azt jelenti, hogy a reggeli adás megszűnik?- Nem szűnik meg, csak átke­rül a délutáni blokkba. Már évek óta éreztük, hogy a reggeli adást nem tudtuk megtölteni olyan mű­sorokkal, hogy versenyképes le­gyen a többi adóval. Hétköznap reggel mi csupán azokat a híreket tudtuk az éterbe engedni, amelye­ket a sajtóiroda előző este adott ki. Nincsenek külföldi munkatár­saink, sem olyan belföldi tudósító­ink, akik tudtak volna friss infor­mációkkal szolgálni. Felmerült a kérdés, mi legyen az egyébként „csúcsidőnek“ számító közvetí­téssel, hiszen egyesek szerint a 6-7 óra közötti adás a leghall­gatottabb. Viszont három évvel ezelőtt készült egy felmérés, amelyből kiderült, hogy éppen eb­ben az időben hallgatnak bennün­ket a legkevesebben. Ez is befo­lyásolta a döntést, hogy ez az egy óra átkerüljön a délutáni közvetí­tési időbe. De nem csupán erről az egy óráról van szó, hiszen 4-órás élöműsort fogunk közvetí­teni. A meghatározott időben tör-Jerzy Osiatynski, a szombaton bizalmat kapott Suchocka-kor­­mány pénzügyminisztere kétli, hogy Lengyelország képes lesz teljesíteni a Nemzetközi Valuta­alap hiteleinek felújításáért vállalt költségvetési célkitűzéseket, úgy véli azonban, hogy ennek ellenére meg fognak tudni egyezni az IMF- fel. Márciusban az Olszewski-kor­­mány azt vállalta, hogy az 1992- es költségvetés hiánya nem ha­ladja meg a 65,6 ezer milliárd zlotyt, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát. Osiatynski szerint azonban az állami szektor­ban esedékes fizetésemelések és a recesszió miatt lassan csordo­gáló adóbevételek miatt ennél magasabb lehet a hiány. Ráadá­sul az eredeti vállalást még úgy tették, hogy záró gazdasági növe­kedést jósoltak az idei évre, amit az új pénzügyminiszter túl derűlá­tónak tart a tavalyi 8 százalékos visszaesés után. Az IMF tavaly szeptemberben éppen amiatt függesztette föl ténő adás lehetővé teszi a szá­munkra, hogy folyamatosan tájé­koztassuk hallgatóinkat a külön­böző eseményekről, s a hallga­tóknak is módjuk lesz rá, hogy kapcsolatot teremtsenek velünk.- Megváltozik a közvetítési idő is?- Megváltozik, de nem csök­ken. Heti egy órával gyarapodott a műsoridő, most már heti 40 órát közvetítünk. Az utóbbi 10 évhez viszonyítva ez hatórás bővítést jelent.- Milyen műsorokból fog állni ez a délutáni blokk?- Mivel élő műsorról van szó, igyekeztünk úgy összeállítani a témaköröket, hogy minden óra más-más réteget érintsen. A kora délutáni órák a gyerekeknek és a fiataloknak szólnak, utána a kö­zépkorosztályt és a nyugdíjasokat szólítjuk meg, 16-17 óra között pedig már a krónikát készítjük elő, hiszen továbbra is jelentős szere­pet játszik adásunkban. A Krónika a szokásos időben jelentkezik majd, s a nap végén összefoglal­juk a nap eseményeit, s áttekin­tést nyújtunk az aznapi műsorról is.-Tehát jelentős színvonalbeli változásról van szó?- Igen. Napra-, sőt percre­­késznek kell lennünk, azonnal kell reagálnunk minden eseményre. Megválunk az ismétlésektől és az olyan programoktól, amelyeknek időkitöltö szerepük volt.- Létszámbeli változás lesz-e a rádióban?- Nagyon nehéz a jelenlegi anyagi körülmények között emelni a létszámot, sőt... A heti negyvenórás közvetítést csökkent létszámmal kell sokkal igénye­sebben és színvonalasabban megoldanunk.- Külső munkatársakra szá­mít-e a magyar adás?-Talán még jobban számítunk rájuk, mint valaha. Szeretnénk ki­építeni olyan munkatársi kört, amely telefonon tájékoztatna, hogy mi történik városukban, falu­jukban. a készenléti hitelkeret további ré­szeinek folyósítását, mert Len­gyelország költségvetési hiányá­val átlépte a GDP 5 százalékát. Osiatynski most abban bízik, hogy az IMF a korlát áttörése esetén elnéző lesz, s értékeli a lengyel gazdaság kitartó nehézségeit és a deficit csökkentésére irányuló kormányzati szándékot. A Valutaalap Varsóban tartóz­kodó szakembereivel egyébként igen vontatottan haladtak a tár­gyalások az utóbbi időben, mert - mint ismeretes - az Olszewski­­kormány bukása után kormány­alakítási megbízást kapott pa­rasztpárti Waldemar Pawlak nem tudott eleget tenni feladatának. Helyére hét párt koalíciója lépett, amely végre megegyezett a kor­mány összetételéről és a minisz­terelnök személyéről, valamint ar­ról, hogy a gazdasági tárcák visz­­szakerülnek az 1990. január 1-jén indított Balcerowicz-programot tá­mogató liberálisok kezébe. (Reuter)-Telefonos beszélgetésekre gondolnak?- Igen. Lesz pl. olyan rovat, hogy: „Hogyan telt az ön nap­ja?“. Itt nyilvánvalóan el lehet mondani, hogy ki hogyan lát bizo­nyos problémákat, hogyan néz velük szembe, mi az, ami megold­hatatlannak tűnik számára. A műsornak állandó telefonszáma lesz, s ha a hallgatók úgy érzik, hogy szeretnének velünk kapcso­latot teremteni, lehetőségük lesz rá.- Nem lesz ez egy kissé Rock FM-es stílus?-Voltak kollégák, akik eleve a kereskedelmi adók mintáját sze­rették volna követni. Mára már tisztáztuk, hogy a mi küldetésünk más. Zenés-információs-szolgál­­tató műsor lesz a miénk. Bár lesz benne könnyűzene is, semmikép­pen nem lesz az a könnyű hang­vételű műsorsugárzás, amit meg­szoktunk a Danubius rádió vagy a Rock FM hullámhosszán.- Milyen szerepe lesz az adás­ban a reklámnak?- A reklámnak fontos szerepé­nek kell lennie ebben az adásban, bízunk benne, hogy azok, akik reklámoztatni akarják cégüket, vagy termékeiket, élnek majd a le­hetőséggel, és megtalálják hoz­zánk az utat.-Tehát ön szerint nincs ve­szélyben a magyar adás?- Semmiképpen. A rádió veze­tősége segített bennünket akkor is, amikor az új megoldást keres­tük. Anyagi problémáink persze lesznek, hiszen nem kérhetünk onnan pénzt, ahol nincs. Ezeket szponzorok segítségével kell majd megoldanunk. De visszatér­ve a rádió vezetőségéhez: min­denben támogatják adásunkat. Persze tudnunk kell azt is, hogy az a hullámhossz, amelyen köz­vetítünk, a magyar nemzetiségi adó hullámhossza. Tehát nem mi vagyunk az albérlők! Ez a mi hul­lámhosszunk, és ha anyagi lehe­tőségeink engedik, ami a rádiónál milliókat jelent, elképzelhető, hogy műsoridőnket is bővítjük majd. N. KAKAROV SZILVIA A svájci tévéhíradó leg­utóbbi közvélemény­kutatásából kiderül, hogy a 600 fős reprezentatív minta 36 százaléka nemmel sza­vazna azon a népszavazáson, amelyen arról döntenének, hogy Svájc csatlakozzon-e az Európai Közösséghez. (Egy ilyen népsza-Gyarapodik az ellenzők tábora vazásra a tagfelvételi tárgyalá­sok Svájc által remélt 1996-os befejeződését követően kerül­hetne sor.) 30 százalék lenne az igen, míg a megkérdezettek 34 százaléka nem tudná, hogyan döntene. A mostani felmérés je­lentős változást mutat a májusi­hoz képest, amikor a dán nép­szavazás nemje még nem rendí­tette meg az EK uniójába vetett bizalmat, akkor 61 százalék volt az igen, 27 a nem, 12 százalék az ingadozó. A felmérés eltérést mutat a francia ajkú kisebbség és a német ajkú többség között: az előbbiek 52 százaléka, az utóbbiaknak csak 23 százaléka támogatja az Európai Közösség­­hezvalócsatlakozást. (Reuter) A lengyel pénzügyminiszter bízik a IMF meggyőzésében A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet pozsonyi irodája Segítség a vállalkozó nőknek Csehszlovákiában a munka­­nélküli nők többsége korábban irodában dolgozott. Munkalehető­séget számukra valószínűleg a szolgáltatások kínálják majd el­sősorban vagy a merészebbek kisvállalkozóként próbálnak meg­élni. Ez utóbbiakat segítendő dol­gozott ki egy tervet A munka és a vállalkozó nők címmel a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (NMSZ) pozsonyi irodája. A terv megvalósítására kiszabott határ­időt hat hónappal meghosszabbí­tották, és az akciót támogatja a holland kormány is. Ez alatt az idő alatt Szlovákia 15 régiójában szeretnék mozgósítani a munka­­nélküli nőket, akik 25 tanfolyam­központban részesülhetnek szak­mai átképzésben. A kétnapos, tá­jékoztató jellegű tanfolyamokon résztvevők betekintést nyerhet­nek bizonyos problémakörökbe, és egyben előkészítik őket a való­di szakmai átképzésre, illetve a vállalkozásra. Az NMSZ pozsonyi irodája a munkanélküli nőknek külön ta­nácsadással szolgál a vállalko­zással kapcsolatban és munka­ügyi kérdésekben. Az utóbbi fél évben már több mint 56 ezer bro­súrát osztottak szét e célból az iroda dolgozói. A további 60 ezer darab közgazdasági témájú, tájé­kozató jellegű könyvecskét is ha­marosan a munkanélküli nők ren­delkezésére bocsátják. Az iroda munkatársai elmondták: tudato­sítják, hogy mit jelent, ha valaki elesik a kenyérkereset lehetősé­gétől, s hogy milyen komoly döntés az, amikor egy nő vállalkozásra adja a fejét. Tanfolyamaik és tanácsaik ré­vén ezért épp a kezdeti nehézsé­gek leküzdésében szeretnének a segítségükre lenni. A Pozsony­ban ilyen tanfolyamot végzett munkanélküli nőknek mintegy fele döntött úgy, hogy a jövőben vállal­kozni fog. A legtöbbjük a kereske­delemben, a szolgáltatásokban, a vendéglátóiparban és a hírlap­­terjesztésben kíván szerencsét próbálni. A cukrászatot, a pék­ipart, a textilfeldolgozást és a nyomdaipari munkát csupán 1,7 százalékukválasztotta. (ŐSTK) Szlovákia-kép az Európai Közösségben „Mindent a helyére tenni“ A múlt hét végén Ivan Gaspa­­rovic, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Vladimír Meciar kor­mányfő fogadta az Európai Kö­zösség Csehszlovákiában járt küldöttségét. A szlovák parlament elnöke állítólag már csak azért is tárgyalt Leopold Giuntival, a kül­döttség vezetőjével, hogy „lehe­tővé tegye a szlovák politikai rep­rezentáció szeparatista és nem demokratikus igyekezetéről szóló dezinformációk helyes útra való terelését“ - adta tudtul a szlovák sajtó. A Cseh Köztársaság kor­mányának úgynevezett titkos ka­tasztrófa-forgatókönyvével kap­csolatosan I. Gasparovic megje­gyezte, hogy azt a szlovák politi­kusok legtöbbje elutasítja, és ha valóban létezik, akkor annak a két szuverén állam további együttélé­séről való tárgyalások során nagy jelentősége lesz. Leopold Giunti nagykövet megjegyezte, hogy hallott az említett forgatókönyvről, de szerinte az Európai Közösség nem kívánja megszabni a két köz­társaság további politikai, illetve gazdasági útját. Hangsúlyozta azonban, hogy reméli: Cseh­ország és Szlovákia úgy oldja meg ezt a kérdést, hogy ezáltal elősegíti Európában a stabilizá­ciót, az egység megteremtését. L. Giunti szerint az Európai Közös­séget nyugtalanítja a nemzeti ki­sebbségek helyzete is Szlovákiá­ban. Mint elmondta, nagyon szí­vesen fogadta a legfelsőbb szlo­vák politikai vezetés meghívását, mert így módjában állt közvetlenül megiserkedni Szlovákia politikai és gazdasági életének alakulá­sával. Vladimír Meciar kormánya ne­vében felajánlotta, hogy minden szükséges feltételt megteremt az EK szakértőinek szlovákiai mun­kájához. A találkozó témája volt a Bős -Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kérdése is. A szlovák kormány elnöke vendégétől igyekezett megtudni, hogy mi lenne az EK állásfoglalása, ha a szlovák fél szorgalmazná a közösség szak­értői bizottságának bevonását a vízlépcsővel kapcsolatos prob­lémák megoldásába. Az EK-kül­­döttség vezetője válaszában elis­mételte azt a három feltételt, ame­lyek szükségesek egy ilyen bizott­ság létrehozásához. Eszerint a szakértői bizottság létrejöttéről akkor lehet szó, ha ezt Magyaror­szág és Csehszlovákia egyaránt kérvényezi, s ha a bizottság dön­tésének teljesítését mindkét érin­tett fél kötelezőnek tekinti. A har­madik feltétel: a bizottság dönté­séig fel kell függeszteni minden olyan munkát, melyek visszafor­díthatatlan változást eredményez­nének vagy amelyek kényszer­­helyzetbe hoznák a bizottságot. (Hn) Tuzexban - koronáért Mint ismeretes, ez év júliusától kezdve már koronáért lehet vásárolni a Tuzex Rt. boltjaiban, ahol a kiske­reskedelmi árakat nem számítják át egységesen koronára, hanem az egyes árufajták szerint állapítják meg. A váltókoefficiens értéke a legtöbb áru esetében 17 és 18,70 korona márkán­ként, csupán néhány termék árát ha­tározták meg külön. A Tuzex-utalványokat tulajdonosa­ik még egy évig, tehát 1993. július 1- jéig válthatják vissza az Iparbankban, a Csehszlovák Kereskedelmi Bank­ban, a Szlovák Kereskedelmi Bank­ban és az Általános Hitelbankban. A kurzus a következő: 5,5 Tuzex­­utalvány = 1 márka, vagy az ennek megfelelő bármilyen más pénzegység - tetszés szerint. Az, hogy a Tuzex koronáért fogja értékesíteni a rendelkezésére álló ter­mékeket, egyáltalán nem jelenti e részvénytársaság megszűnését. Épp ellenkezőleg: ezáltal csak bővül a vásárlói köre, hiszen most már azok a polgárok is vásárolhatnak a boltjai­ban, akik korábban nem juthattak Tu­­zex-utalványokhoz. .

Next

/
Thumbnails
Contents