Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-29 / 165. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 172 1992. július 29. PAVEL HÍRÉ, a Csehszlovák Szocia­lista Párt központi titkára Prágában olyan kijelentést tett, hogy a CSNT alkotmányjogi szakbizottsága az 1920-as csehszlovák al­kotmányt, valamint az 1946-ban a Nemzeti Szocialista Párt által kidolgozott alkotmányt fogja alapul venni az új cseh alkotmány ki­dolgozásakor. HirS (aki egyúttal e bizottság elnöke is) bejelentette, hogy javasolni fogják Csehország néhány természetes önigazga­tási egységre történd tagolását. P RAG ÁB AN a Uberálszodális Unió vezetői arra szólították fel a napilapok szerkesztőségeit, hogy segítsenek megva­lósítani a sajtóban egy „népszavazást" ar­ról, amiről a politikusok ugyan beszélnek, de igyekeznek annak határidejét minél ké­sőbbre halasztani — az államjogi elrende­zésről. Szerintük, ha augusztus első heté­ben közzétennének a napilapokban egy ilyen kérdést: „Óhajtja-e ön Csehszlovákia két önálló államra való felosztását? Igen— Nem”, akkor két héten belül világossá vál­hatna a népakarat. K assán két országos párt — a Munkapárt és a Munka és Biztonság Párt­ja — szlovákiai vezetősége olyan közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben hang­súlyozzák: az államjogi elrendezésről csak­is népszavazás útján, az állampolgárok dönthetnek, nem pedig a politikai pártok valamilyen egyesség révén. PRÁG A központjában, de elsősorban a Vencel téren a rendőrség hosszútávú biztonsági akcióra készül, hogy eközben megtisztítsa Prága közepét a „nem kívánt elemektől” — a prostituáltaktól, a stricik­től, zsebmetszőktől és üzérektől. Hogy er­re csak most kerül sor, az a bennfentesek szerint az új belügyminiszter rámenőssé­­gének köszönhető. Olasz vendégek az Együttélésnél (Folytatás az 1. oldalról) politikájának, államjogi elrendezésének és Szlovákia önrendelkezési folyamatá­nak az alakulásáról. A megbeszélésen nagy figyelmet szenteltek az ország nemzeti kisebbségei jelenlegi állapotá­nak, különös tekintettel az itt élő ma­gyar kisebbség helyzetére. Az olasz BDP képvisekS részletesen beszámol­tak a Dél-Tirolban élő osztrákok, vala­mint a szlovéniai és a horvátországi olaszok helyzetéről. Szó volt a szlováki­ai magyar nemzeti kisebbség jövőbeni lehetőségeiről és az önigazgatás külön­böző formáiról is, amelyek kialakítása összhangban van a jelenleg érvényes nemzetközi normákkal. „Kezdjünk egy új lapot...” (Folytatás az 1. oldalról) változások következnek be ezekben a na­pokban Szlovákia történelmében”. így csak természetes, hogy a magyar fél meg­kereste e változások alanyát, hogy együtt­működési szándékáról biztosítsa azt. Ezt az együttműködést egyébként rendkívül sok olyan elem kényszeríti ki, amelyről akár tetszik, akár nem, tudomást kell ven­ni. Nyilvánvaló, hogy az új helyzetben al­kalmazkodni kell, s eközben mindent megtenni annak érdekében, hogy a két fél válvetve kerülje ki azokat a gátakat, aka­dályokat, amelyek a továbbhaladás útjá­ban állnak. Két ilyen alapvető akadály is van, amely gátolhatja és a jövőben is nehe­zítheti a két ország kapcsolatát. Egyik Bős—Nagymaros kérdése, a másik pedig a két országban élő nemzeti kisebbségek problémáinak megoldása. Bős—Nagymarosról szólva a magyar miniszterelnökségi államtitkár elmondta, hogy az az előző rendszer őrültsége, amely a természetátalakítás mámorában szüle­tett, az előző rendszer által telepített akna, amely most lábunknál robban. Vélemé­nye szerint mindkét ország számára nem­zetközi szakértői bizottság felállítása, s an­nak véleménye lehetne a jövőben a célra­vezető, a végső döntésnél e bizottság aján­lásainak megfelelően eljárni, de betartva azt a feltételt is, hogy a vizsgálatok idejére a munkálatokat függesszék fel. Az állam­titkár úgy nyilatkozott, hogy érzései sze­rint most sikerült a kérdésben néhány lépéssel előrébb jutni. A másik alapvető fontosságú kérdés, amelyről tárgyaltak, a nemzeti kisebbsé­gek kérdése. A közeledés érdekében a legközelebbi napokban eljuttatja a ma­gyar fél Meäar miniszterelnökhöz azt a magyar nemzetiségi törvényjavaslatot, amely előreláthatólag szeptemberben ke­rül a magyar országgyűlés elé, de megkül­dik az ukrán nemzetiségi törvényt, akár­csak a kárpátaljai magyarság ügyében kö­tött magyar—ukrán megállapodást. Talán — reméli Katona Tamás — így, ha azokat a szlovák kormány tanulmányozza, sikerül mindkét fél számára elfogadható megálla­podásra jutniuk. Nem lebecsülendő az a tény sem, hogy a megbeszélésen leszögezték: akkor is tiszteletben tartják egymás érzékenységét, ha más is a véleményt a kérdésekről, s kerülni kell az olyan szavakat, amelyek esetleg azonnal elutasító álláspontot vál­tanának ki. Mindkét országban nehéz a gazdasági átmenet és annak szociális kezelhetősége. Előítéleteket oldó megoldás lehet, ha mi­nél több helyen megnyílnának a határok, így sikerülne fokozatosan visszaállítani a hajdan meglevő kereskedelemet, idegen­­forgalmat, ami kivált azokon a területeken fontos, amelyek akár magyar, akár szlová­kiai viszonylatban válságövezetnek tekint­hetők (mint például Kelet-Szlovákia, vagy Északkelet-Magyarország), hiszen ez ott kétszeresen is fontos. Magyarország érde­ke a kiegyensúlyozott, demokratikus, gaz­daságilag tehetős Szlovákia. Ennek érde­kében Magyarország javasolja egy kassai kereskedelmi kirendeltség létrehozását, aminek fejében Szlovákia ott létesíthet hasonló intézményt, ahol csak akar. Ami a kényes kérdések jövőbeni keze­lését illeti, megállapodtak abban, hogy „forró drót” létesül Pozsony és Budapest között az esetleges, váratlanul fellépő né­zeteltérések azonnali tisztázására. A regionális együttműködéssel kap­csolatban nemcsak az úgynevezett viseg­rádi hármakról esett szó, hanem a jövőbe­ni nézeteltérések elkerülése végett — pél­dául a keleti régióban — a magyar—szlo­vák-ukrán övezethez Magyarország ja­vasolja néhány lengyel vajdaság közvetlen bekapcsolását, hogy egyértelművé váljék az őszinte szándék. „Szlovákia új lapot kezd történelmé­ben — emelte ki Katona Tamás —, kezd­jünk tehát mi is egy új lapot a kölcsönös együttműködésben”. -s-s Három marokkói (ámadó hatolt bo a pozsonyi helyőrség lőszerraktárába A pozsonyi helyőrség lőszerraktáránál szolgálatot teljesítő őr tegnap a hajnali órákban három polgári személyre lett figyelmes. A behatolók sem a sorállományú katona felszólítására, sem pedig az utána leadott figyelmeztető lövésre nem reagál­tak, sőt az egyik meg is akarta közelíteni. Az őr ekkor már .élesben* használta fegyverét az őt megközelíteni kívánó behatolóra lőtt A két további személyt a helyszínre hívott őrség elfogta A gyors orvosi beavatkozás ellenére a meglőtt támadó életét vesztette. Mint kiderült a behatolók marokkói állampolgárok voltak, akik — miután vízumuk érvényessége lejárt — már illegálisan tartózkodtak Csehszlovákiában. Az ügyet a katonai rendőrség, a katonai ügyészség, valamint a szlovák rendőrség vizsgálja Július Humaj vezérőrnagy, a Keleti Katonai Parancsnokság parancsnoka nagyra értékelte az őrség eljárását A .meleg’ helyzetbe került sorállományú katonát őrvezetővé léptette elő, s az őrség többi tagját is megjutalmazta Strásky a szlovák kormányfő magyarellenes nyilatkozatáról A védelmi tanács lezárta, de... Jan Strásky szövetségi miniszterelnök, az Államvédelmi Tanács elnöke a Cseh­szlovák Sajtóiroda munkatársának adott inteijújában elmondta, hogy amíg Cseh­szlovákia egységes állam marad, addig a tanács .jelentős politikai nyilatkozatnak” fogja tekinteni Vladimír Meíiar azon ki­jelentését, amely a magyar légierő intenzív kiképzésére, illetve arra vonatkozott, hogy Budapesttől északra újabb magyar kato­nai egységeket helyeznek el. Strásky köz­lése szerint a szlwák kormányfő az Ál­lamvédelmi Tanács hétfői ülésén azt mondta, hogy szavai nem vonatkoztak a védelmi tanácsra, s egyúttal nem támaszt semmilyen igényeket, hogy a testület rea­gáljon a szóban forgó kijelentésére. „Vladimír Meéiar közölte, hogy nyilat­kozatát személyes kijelentésnek tekinti, amely csupán a magyar hadsereg légiere­jének intenzív tevékenységére vonatkoz­tak” — pontosított a szövetségi miniszter­­elnök. Egyébként a védelmi tanács az ügyet lezárta. „A tanács számára az ügy lezárt. Más dolog viszont, hogy ilyen kije­lentések politikai szempontból mit jelen­tenének a kormány számára” — zárta nyilatkozatát Jan Strásky. Rafinált nigériai maffia Kész az alkotmány (Folytatás az 1. oldalról) A kotr _ kormány jóváhagyta Nagykér és Érsekkéty szlovák elnevezésének Mila­­novcéről VeTky Kyrre, illetve Kvetnáról Keire történő megváltoztatására vonat­kozó javaslatot. Viszont nem értett egyet Gúta, Párkány, Köbölkút, Tar­­doskedd és Hméiarska Vés nevének megváltoztatásával. Ismeretes, hogy Kolárovo Gutára, átúrovo Parkanra, Gbelce Köbölkútra, TvrodoSovce Tariíkedre, Hméiarska Vés pedig Pon­­delok-Verká Suchára „változott volna”, ha a kabinet jóváhagyja. A közlemény­ből kiderül, hogy a kormány a belügyi tárca illetékes bizottságának a döntésé­ből indult ki, amely „a társadalmi köve­telményekkel összhangban járt el, s fi­gyelembe vette a történelmi, nyelvi és gazdasági szempontokat”. A tanácskozás után tartott sajtóérte­kezleten Roman Kováé miniszterelnök­­helyettes ismertette az alkotmányjavas­latról folytatott vitát. Szavai szerint a kabinet olyan értelemben egészítette ki a tervezetet, mely szerint a nemzeti ki­sebbségeknek joguk van a hivatalos nyelv elsajátítására. A 23. cikkelyből ki­került az a bekezdés, amely kimondja, hogy az állami iskolákban törvény hatá­rozza meg a vallásoktatás feltételeit. Ez a rendelkezés átkerült abba a bekezdés­be, amely rögzíti, hogy az állam elismeri a vallásoktatáshoz való jogot. (Folytatás az 1. oldalról) Több olyan eset történt, amikor külföl­di üzletembereket csalt Nigériába. Azzal a vállalkozóval, akit például bizonyos ille­tékek kifizetésére és emellett kellemes szabadság eltöltésére invitálnak az afrikai országba, megtörténhet, hogy az ottani ,^1 rendőrség”, azaz a hatóságokba be­épült geng azzal vádolja meg, hogy a meg­engedettnél több valutát vitt az országba vagy illegális határátlépést követett el. Ez­után már az is sikernek könyvelhető el, ha az illetőt „kitoloncolják”, s pénzén kívül mástól — mondjuk az életétől — nem fosztják meg. Természetesen minden „hi­vatalosan” történik, az álhatóságok „telje­sen valódi” dokumentumokat állítanak ki. Ivan Moroz közölte, hogy a nigériai maffia az egykori kormányfő, Marián talfa által az afrikai országban 1991-ben tett látogatás után kezdte meg működését Csehszlovákiában. ,A maffiával kapcsolatos adatok nyil­vánosságra hozásával nem az a célunk, hogy megzavarjuk a Nigériával fenntartott államközi kereskedelmi kapcsolatokat, hanem az, hogy figyelmeztessük a cseh­szlovákiai üzletembereket, s arra kény­­szerítsük őket, hogy nagyobb körültekin­téssel járjanak el. Még mielőtt Nigériába utaznának, szakemberrel ellenőriztessék az esetleges meghívásokat, kezükbe kerü­lő különféle dokumentumokat, s utazási szándékukat jelezzék a nigériai csehszlo­vák külképviseleti hivatalnál” — hangsú­lyozta az osztályvezető. Egyúttal felkérte a vállalkozókat, hogy jelentsenek mindent, aminek valami köze lehet a nigériai és más afrikai kereskedelmi maffiák „tevékenysé­gével”. A kurdok „elrepültek” Koppenhágába Bomlasztják Sládek pártját (Folytatás az 1. oldalról) vák vízummal, nem számítva azt, hogy a menekültek nem is kívántak Csehszlo­vákiában maradni. Úticéljuk Koppenhá­ga volt, a dán hatóságok azonban nem voltak hajlandók megadni nekik a politi­kai menedékjogot. Az ügyhöz még hoz­zátartozik, hogy múlt csütörtökön a menekültek nem hagyták el annak a magángépnek a fedélzetét, amelyen Isztambulból Koppenhágába tartot­tak. A csehszlovák hatóságok és az SAS között pénteken született megál­lapodás értelmében a menekülteket a Skandináv Légitársaság repülőgépének másnap, szombaton kellett volna vissza­szállítania Dániába. Ezt azonban a gép parancsnoka megakadályozta. A prágai rendőrség a gép felszállásának engedé­lyezését csupán ahhoz a feltételhez kö­tötte, hogy repülőgéppel a kurdoknak is el kell utazni. Az SAS erre azzal reagált, hogy szüneteltette összes járatát Prága és Dánia között. Szombattól Vojtéch Wagner külügy­miniszter-helyettes bonyolult tárgyalá­sokat folytatott Per Poulsen-IIansen prágai dán nagykövettel. A felek hétfőn állapodtak meg abban, hogy a Skandi­náv Légitársaság visszaszállítja Koppen­hágába a 13 kurd menekültet. Ugyan­csak hétfőn született meg az a döntés, hogy az SAS keddtől újra közlekedteti az összes menetrendszerű járatát a csehszlovák és a dán főváros között. i az 1. oldalról) dálni a republikánus pártot, mint túlon­túl kényelmetlen politikai erőt, és nem­zeti fronti függeléket csinálni belőle. Közben ezt a kampányt a demokráciá­ról, a párt összetételének javításáról és programjának teljesítéséről szóló frázi­sokba burkolják” — frja Sládek. Egyúttal felszólítja pártja tagjait és híveit, hogy rendszeresen olvassák a Republika nevű hetilapot, s a republikánus pártot ne aszerint a pár semmirekelő szerint ítél­jék meg, akik betolakodtak tagjai közé. Az Egyesülés a Köztársaságért— Csehszlovák Republikánus Párt elnöke — aki egyidejűleg a Republika főszer­kesztője is — nyílt levelében nem neve­zi meg a politikai erő azon tagjait, akik belülről kezdték meg bomlasztani a pártot. Meghívó Ma Rozsnyón a Csemadok-kertben 17 órakor, Uletve holnap, július 30-án Kassán a Thália Színház társalgójában szintén 17 órakor az SZNT két képvi­selője, Duka Zólyomi Árpád és Köte­les László tart előadást a belpolitikai helyzetről. Az Együttélés Politikai Mozgalom helyi ügyvivői testületé sze­retettel vátja az érdeklődőket. Az álláspont változatlan (Folytatás az 1. oldalról) nye szerint egy ilyen alkotmány jóváha­gyására az SZNT nem kapott mandátu­mot. Emlékeztetett arra, hogy az MKDM képviselőit nem hívták meg az alkotmány kidolgozásában való részvételre. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom a nem­zeti kisebbségek jogait illetően nem te­kinti megfelelőnek az alaptörvényt. El­mondta, hogy az MKDM követelni fogja sát, például az államnyelvét, továbbá a nemzetikisebbségiönigazgatáselvénekés az anyanyelv használatához való jognak a rögzítését. A mozgalom a nemzeti, nem pedig a nemzetiségi kisebbség fogalmának a hasz­nálatához ragaszkodik. Csáky Pál hangsú­lyozta: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom üdvözölné, ha az Európa Ta­nács 1991-ben kelt 1134. számú doku­mentuma értelmében fektetnék le a nem-Dienstbier és Sokol neve a talonban (Folytatás az 1. oldalról) határozatot fogadott el, amelyben kéri a parlamentet, hogy a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság ismét foglalkozzon Jurqj 6>p jelölésének a körülményeivel, mivel az elnökjelölés körül kétségek me­rültek fel. Áz Egyesülés a Köztár­saságért—Csehszlovák Republikánus Párt által javasolt Juraj Őop az első elnök­­választás napján, június 3-án vonta vissza jelölését. Döntését úgy magyarázta, hogy politikai és személyi indokok vezették. Mint ismeretes, a július 3-i elnökvá­lasztáson Václav Havelt a parlament két fordulóban sem választotta újra. A második kétfordulós elnökválasztáson a republikánus Miroslav Sládek volt si­kertelen. A csehszlovák államfői hivatal Václav Havel lemondásával július 20-án üresedett meg. •M/Í's iit'lktili híiwaií: (SÍK, Tk SR Arnold Grega, a Mozgalom '90 nevű szervezet alelnöke tegnapi sajtóértekez­letén elmondta, hogy a Mozgalom ’90 több parlamenti párttal — köztük szlo­vákiai politikai erőkkel is — folytat tár­gyalásokat, mégpedig azzal a céllal, hogy bemutassa hivatalos elnökjelöltjét, Zdenék Pintát, a szervezet vezetőjét. Pintát Pavel Mozga parlamenti képvise­lő javasolta, aki a republikánusok listá­ján került be a Szövetségi Gyűlésbe. Zdenék Pinta azonban tegnap cáfolta, hogy a republikánus párt hivatalos je­löltje, mondván, hogy nem tart fenn semmilyen kapcsolatokat a Sládek-féle párttal. ,A republikánus párt volt a legrugal­masabb, s rövid időn belül tudott jelölni” —jelentette ki a Mozgalom ’90 elnöke, s hozzáfűzte, hogy a jelölést bármelyik po­litikai erőtől elfogadta volna. Arnold Grega számításai szerint Pin­ta jelölését elsősorban azok a kisebb pártok támogatják majd, amelyek a fö­deráció megőrzése mellett szállnak sík­ra. „Nem kizárt, hogy a Polgári Demok­rata Párt és a Demokratikus Szlovákiá­ért Mozgalom képviselőinek egy része is rá szavaz majd” — jegyezte meg, nem rejtve véka alá optimizmusát. A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt két jelöltet is állítana a holnapi elnökválasztásra, mégpedig név szerint Jirí Dienstbier egykori külügyminisz­tert, a Polgári Mozgalom elnökét vagy Jan Sokolt, a Nemzetek Kamarájának volt alelnökét, aki szintén a Polgári Mozgalom tagja volt. Jirí Horák, a szociáldemokraták ve­zetője tegnapi sajtóértekezletén közöl­te, hogy a két név a Vladimír Meéiar­­ral, a DSZM elnökével folytatott hétfői megbeszélésén hangzott el. Nem elha­nyagolható, hogy a CSSZDP-nek a parla­mentben is meg kell szereznie a támoga­tást az egyik vagy a másik jelölt ügyében. a jogi meghatározások pontos definiáld- zeti kisebbségek jogait az alkotmányban. ( Devizapiaci árfolyamok ) Érvényben: 1992. július 29-én Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,34 53,40 52,87 51,04 54,18 52,61 Ausztrál dollár 20,26 20,66 20,46 19,29 20,99. 20,14 Belga frank (100) 89,22 91,02 90,12 87,04 92,32 89,68 Dán korona 4,77 4,87 4,82 4,64 4,94 4,79 Finn márka 6,70 6,84 6,77 6,48 6,96 6,72 Francia frank 5,44 5,56 5,50 5,31 5,63 5,47 Görög drachma (100) 14,93 15,23 15,08 13,87 15,41 14,66 Holland forint 16,29 16,61 16,45 15,89 16,85 16,37 ír font 49,00 50,00 49,50 47,34 50,70 49,82 Japán jen (100) 21,31 21,75 21,53 20,73 22,05 21,39 Kanadai dollár 22,93 23,39 23,16 22,21 23,77 22,99 Luxemburgi frank (100) 89,22 91,02 90,12 86,18 92,30 89,24 Német márka 18,38 18,76 18,57 18,11 19,03 18,57 Norvég korona 4,67 4,77 4,72 4,54 4,84 4,69 Olasz líra (1000) 24,29 24,79 24,54 .23,70 25,14 24,42 Osztrák schilling 2,61 2,67 2,64 2,58 2,70 2,64 Portugál escudo (100) 21,67 22,11 21,89 20,77 22,39 21,58 Spanyol peseta (100) 28,92 29,50 29,21 28,16 29,86 29,01 Svájci frank 20,78 21,20 20,99 20,46 21,52 20,99 Svéd korona 5,07 5,17 5,12 4,93 5,25 5,09 USA-dollár 27,22 27,78 27,50 26,80 28,20 27,50

Next

/
Thumbnails
Contents