Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-09 / 134. szám
8 1992. június 9. SZENZÁCIÓS AJÁNLAT KIS- ÉS NAGYCSALÁDOSOK KIKAPCSOLÓDÁSÁHOZ! Budapest közelében összkomfortos faházakban, vízparton kellemesen töltheti napjait családjával. napfény - víz - horgászat - csónak - holdfény - izzó parázs Telefon: 0036-24-77-190, 77-184 Kérje tájékoztatónkat! Csoportszervezőknek jutalék! GYÖNGYSZEM MOTEL Taksony-sziget Taksony, Pf: 9 ir. szám: 2335 SZÚP-333 WRRUM,*iM&«r'fe ' p,03OX3$ mr m mmth Azonnali megvételre kínálja a következő termékeket: • 0,8; 1; 1,5; 2; 2,5 mm vastagságú acéllemez • 3; 3,5; 4; 6; 8; 10 mm vastagságú acéllemez • 20x20x3; 25x25x3; 30x30x3; 40x30x3; 40x35x3 méretű sajtolt szögvasak • 32x32x2 méretű zárt acélszelvény RAKTÁR: PANELÁREN, SEREDSKÁ CESTA, TRNAVA TEL.: 0805/211 81 FAX: 0805/211 81 szúp-332 TEHERAUTÓK GUMIABRONCS-FUTÓZÁSA RENOP á. p. Uptovská Teplá MEGBÍZHATÓSÁG - MINŐSÉG - GYORSASÁG - VÁLASZTÉK - ELŐNYÖS ÁRAK! • Az elhasználódott gumiabroncsokat megegyezés alapján ingyenesen elszállítjuk • Felvásáriunk futózásra alkalmas gumiabroncsokat • Jutalék ellenében közvetítőket keresünk protektorok eladására és gumiabroncsok felvásárlására Hagyományos sajtolással MŰSZAKIGUMI TERMÉKEKET gyártunk 1200x1100 mm-es méretig. A termék igényelt tulajdonsága alapján kiválasztható az anyag és a szín is. További szolgáltatásaink: gumirozás, gumi szállítószalagok ragasztása. Részletes tájékoztatás a 0848-92200-as telefon- és a 0848-92430-as faxszómon. szÚP-326 Elad különböző márkájú használt fénymásoló gépeket a legegyszerűbbektől a teljes színskálájú lézerm modellig. CITY OFFICE Az előnyös ár és a kitűnő műszaki INTERNATIONAL állapot a sikeres üzlet garanciája. LIMITED a CITY OFFICE tel.: 07/2042513 egy esély az újdonsült dealereknek. 07/2045313 Vajnorská 89 831 04 Bratislava SZÚP-325 •jtttH itntitttttttiztiitttttittttttntttiunttiittttfttttittt foglalkoztató ifjúsági és gyenneklap 48 oldalas NYÁRI MAGAZINJÁNAK tartalmából: Kulcsár Ferenc: A világ szíve Hodossy Gyula: Ha a gesztenyefát osztanánk az elefánttal... Boór János: „Keresztények és a szabadság” Dodek Ilona: A román stílus korszaka M. Csepécz Szilvia: „Aki szeret, az nem vétkezhet” Zalaba Zsuzsa: Beavatás — interjú Nemes László fafaragóművésszel ÁLLANDÓ ROVATAINK: • Kis CserkészManó és a nyár • Duna mente — Fámád • Agas-bogas fa — Néprajzi növényismeret • Bolygónk a Föld — Bioszféra • Szimat • Kifestők, divattörténet, versek, szórejtvények, játszóház Mátyás király tréfái, duplaoldalas KÉPREGÉNY, keres • Cserkészet, Illemtan, Egészségvédelem • Hirdetések, közlemények keresztrejtvény 5 CSERKÉSZ. MÁR OLVASTA? í Nagyprivatizáció előtt a Rozsnyói Állami Gazdaság A kocka el van vetve * Úri huncutság Úri huncutság — mondják vidéki polgárok és parasztemberek, ha a földtörvényről beszélnek. Korábban sokan lelkesedtek, míg mások, vélhetően nem kevesebben, búslakodtak, ki-ki a saját fölfogása és érdeke szerint. Később a földtörvény a lelkesedek indulatait erősítette, ma pedig a legtöbben csak egykedvűen legyintenek, a fenti népi bölcsességet hangoztatva. Voltaképpen nekik van igazuk, hiszen a parasztember ért a földhöz, izzad megművelése közben, de képtelen eligazodni a jogi és politikai fúrfangok között. Azt mondhatnánk: mindenki tegye a dolgát, a politikus is meg a paraszt is. Csakhogy a paragrafusok közötti járatlanság nem jelent együgyűséget, a földművelő ember is igyekszik követni a politikai csavarintásokat, változásokat, s váija, hogy a törvények számára is érthetővé, gazdaságilag követhetővé váljanak. A várakozást viszont a föld tűri nehezen, hiszen művelést, trágyázást, vetőmagot vár, hogy rendeltetésszerűen teremhessen. Telt-múlt az idő, a politikusok csatároztak, a parasztemberek egykedvűen dolgoztak. A termelőszövetkezetek java része közben eladósodott. A jövendő egyéni gazdák pedig várakozó álláspontra helyezkedtek. így a gazdaságpolitikai visszásságok miatt ma mindkét tábor tagjai passzívak, legfeljebb a szópárbajokban hangosak. Közben a mezőgazdaság napról napra hanyatlik, s teljesítményének csökkenését az élelmet áruló pultokon aligha pótolhatják a hangzatos ígéretek. Rendkívüli felelősség terheli a (régi) kormányt, s nemsokára az újat is, valamint a szakminisztériumot, a mezőgazdaság átalakításában tevékenyen politizáló pártokat a restitúció és a nagyprivatizáció végrehajtásában. A rendszeres termelés és élelmiszer-ellátás a valódi cél, s nem a személyes vagy pártérdekekhez fűződő presztízsharc megvívása. Persze, lehet még vitatkozni, de ha sokáig tart a passzivitás időszaka, félő, hogy mindegy, végül kinek lesz igaza. Mit akarnak a földtulajdonosok? A félezer dolgozót foglalkoztató Rozsnyói Állami (mamut) Gazdaság elkészítette privatizációs tervezetét. De vajon minek alapján dolgozták ki az év végéig kiértékelendő átalakítási programot? — kérdezem Szakai Tibort, a gazdaság igazgatóját. — Az előző hetekben felkerestük a hozzánk tartozó, mintegy tucatnyi települést, és falugyűléseken tájékozódtunk a földtulajdonosok szándékáról. Az emberek többsége még mindig várakozó állásponton van. Eleddig — az 1400-ból — mindössze 50-60 hektár termőföldet igényeltek vissza a „kisgazdák”. A többség, az eddig is szokásos 10-15 árnyi „háztájit” kívánja egyéni műveléssel hasznosítani, s a „maradék” földjét inkább bérbe adja... A farmergazdálkodás beindulása csak az öt éven belül végrehajtandó, alapbiztonságot nyújtó telekrendezés után remélhető. • Önök milyen alternatív lehetőségeket kínáltak fel a termőföld hasznosítását, a gazdálkodás módját és formáját illetően? — A privatizációs tervezetben részvénytársasági formát ajánlunk, vagyis a tulajdonos a földje értékével részvényesként jelentkezhet. Ezzel azonban természetesen elveszíti a földhöz való tulajdonjogot. • Hogyan reagáltak erre az ajánlatra az érdekeltek? — Mivel az emberek hosszabb távon nem tudják elképzelni az agrárpolitika megvalósítását — ódzkodnak a döntéshozataltól. Véleményem szerint ezért az elkövetkezendő egy-két esztendőt még a pangás időszakaként tarthatjuk számon. •Az 1993-as esztendő elején minden bizonnyal eldől az állami gazdaság (ok) sorsa. Önök mire számítanak illetve milyen eshetőségekre készültek fel? — Tudomásunk szerint, a központi „helyeken” befolyásos ismerősökkel rendelkező egyének is érdeklődnek gazdaságunk néhány értékes létesítménye iránt. S amennyiben a választások utáni időszak is a sikeresen lobbyzók malmára hajtja a vizet, úgy sok minden (vagyis minden és mindennek az ellenkezője is) előfordulhat... Ha pedig változatlan formában elfogadják az általunk előterjesztett privatizációs tervet, úgy a gazdaság részvénytársaságként üzemelne) tovább. De ha a tervezet nem talál megértésre — besorolnak bennünket a harmadik hullámba, esetleg a felszámolásra ítélendők közé... Feldolgozóüzemeket építenek • Addig mi lesz? A várakozási időt mire használják fel, s egyáltalán mit érdemes tenni, milyen beruházásnak van értelme a nagy átalakulást megelőzendő hónapokban? — Nézze, az élet nem állhat meg. A kételyeket és kétségeket ébresztő visszavetettségnek semmi értelmét nem látom. Ezért elhatároztuk, hogy a bizakodás és a „holnap is nap lesz” szemléletmód jegyében készülünk a jövőre, azaz újabb létesítmények gyors ütemű felépítésével számolunk. Ebbéli elhatározásunk jogosultságát és ésszerűségét azzal indokolhatnám, hogy a befektetett érték nem veszhet el, csakis kamatozódhat. Vagyis: az időközben üzembe helyezendő létesítmények a mindenkori jogosult tulajdonosok, bérlők stb. tőkegyarapító eszköztáréungvidéki csaknem színmagyar falvak önkormányzata? Ugye, hogy nem. Hogy miért halad mégis ilyen vontatottan a dolog? Munkál a meghunyászkodás szelleme a régi polgármesterekben. (Majd’ minden faluban a régi rendszerbeli polgármester maradt a székében.) Pedig ideje lenne már leszámolni ezekkel a megalázó félelmekkel. Merjük már végre vállalni egyszerűen, minden melldöngetés és nagy zászlólobogtatás nélkül nemzeti hovatartozásunkat. Nyelvünket, iskoláinkat, újságainkat. És falvaink régi szép magyar neveit. Más nemzetek szemében másképpen aligha lesz becsületünk. Polgármesterek, ébresztő. Ha valaki uati mai tauiidis.. augusztusra befejezzük a gabonatermés java részét feldolgozó malom építését, az esztendő végéig pedig tető alá hozzuk a tejüzemet is. A gabona és a tej helyben történő feldolgozása szavatolja majd a nagyobb jövedelmezőséget, és a beruházási költségek rövid időn belüli megtérülésén túlmenően a forgótőke kedvezőbb hasznosítását segíti majd elő. Magyar tehenek, francia kecskék • Úgy tudom, kecsketenyésztéssel is akarnak foglalkozni. — Az idén lényeges változtatást hajtottunk végre az állattenyésztésben. Mintegy 30 százalékkal csökkentjük a tehénállományt, s ezzel egyidőben Magyarországról hozunk be az eddigieknél jobban hasznosítható tenyészállatokat. Ugyancsak előkészületeket teszünk az ősz folyamán Franciaországból érkező, több száz darab tejelő típusú törzskönyvezett tenyészkecske fogadására. Az előzetes felmérések alapján az erre fordított költségek három éven belül megtérül(het)nek. • A külföldi tőkét mivel s milyen célra lehetne becsalogatni? — Mivel termékeink minőségével egyelőre nem vagyunk versenyképesek, gazdaságunk esetében ez idő tájt egyedül az agroturizmus és a „valutás” vadászat volna az az „ágazat”, amire kereslet van külföldön. „Számítógépes” remények • A hatalmas gazdaságban jelenleg is érvényben lévő régi irányítási rendszerrel és szakembergárdával mennyire biztosítható a kívánt megújulás, az elodázhatatlan színvonalemelkedés és a mindenképpen bekövetkező termelési szerkezetváltás? — Mivel a múltban kiépített és mindmáig működtetett „kézi vezérlésű” irányítással valóban nem lehet hatékonyan működtetni egy gazdaságot, nem is beszélve a termelési folyamatok menetének szabályozásáról és értékeléséről. Ezért határoztunk úgy, hogy beindítunk egy számítógéprendszeres gazdálkodási programot. A gazdasági részlegeken működő számítógépeket egy adatfeldolgozó központi adatbankkal kapcsoltunk össze. Ily módon lehetőség nyílik a szakemberek és a dolgozók személyes értékelésére, valamint a termelőeszközök maximális kihasználtságának állandó nyomon követésére. • Milyen az állami gazdaság jelenlegi anyagi helyzete? — 14 millió kintlévőségünk van, de ennek ellenére nem vagyunk eladósodva, s egyelőre még új beruházásokra is futja a „pénztárcánkból”. KORCSMÁROS LÁSZLÓ esetleg nem tudna hogyan hozzáfogni, kérdezze meg a három templomtomyos falu, Csicser polgármesterét. TÓTH FERENC Kérdezze meg! Szaporodott az ungvidéki magyar nyelvű falunévtáblák száma. Vagyis már kettő van belőlük. (A másik Deregnyőben, ahol még tavaly ősszel állították föl, a Deregnyői Kulturális Napok alkalmával.) Megy ez, ha lassan is. Bár szerény véleményem szerint már rég ki kellett volna írni minden magyar falu elejére annak magyar nevét is. Pofonegyszerű dolog, így dönt az önkormányzat, aztán kerítenek egy ügyes mesterembert, aki elkészíti a lábakon álló táblát. Nem olyan nagy munka, sem speciális fölszerelés, sem különösebb szaktudás nem szükségeltetik hozzá. Mondom, ha így dönt az önkormányzat. De hát dönthetne másképpen az
