Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-06 / 132. szám
1992. június 6. 9 Szabad ÚJSÁG Exszocialista közérzetek Az ígéretek keleti földjei A „Magyarország a szocializmus legvidámabb barakkja” klisét, úgy tűnik fel, nemcsak külföldön gondolták komolyan, hanem itthon is általában elfogadták: legalábbis egy most publikált, tavaly késő ősszel végzett közvélemény-kutatás szerint 5 volt szocialista ország közül egyedül Magyarországon értékelték pozitívan az előző társadalmi rendszert. A bécsi Lazarsfeld-intézet Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában kérdezett meg 1000-1000 — az egyes társadalmak összetételét reprezentáló — állampolgárt arról, hogyan látják országuk társadalmi, gazdasági, politikai helyzetét, beállítottságát. (A vizsgálatban Ausztria afféle kontrollcsoportként szerepelt.) A Magyarországra a Gfk-Hungária Kft. közvetítésével eljutott elemzés egyik kérdése az volt, vajon mennyire tartják jónak — visszanézve — az 1986- os politikai rendszert, az 1991- es rendszert, illetve mit remélnek 1996-ra (a kérdezetteknek -100 és +100 között kellett „pontozniok”.) Amint az eredményből kiderül, az előző és az új rendszer között a románok látnak legnagyobb különbséget, a legkisebbet a magyarok: itt a közvélemény-kutatás adatai Japán adók és kamatok A szaktanácsadás jelentősége Hogy a kis- és középvállalatoknak mekkora fontosságot is tulajdonítanak, azt leginkább a kormány gazdaságpolitikája támogatási rendszerén lehet lemérni — velük szemben. Itt meg kell említenünk egyfelől az adókedvezményeket, bár az adók különben sem magasak (a kisvállalatoknál 29 %, a nagy konszernek esetében pedig 33 %). Ennél sokkal fontosabb azonban a vállalkozókat szolgáló szaktanácsadói rendszer. Ebben az esetben néhány egymástól független intézetről van szó, azonban ezek egymást tevékenységük révén kiegészítik. A Kis- és Középvállalatok Ügynöksége, valamint a regionális Kereskedelmi és Ipari Hivatal csak a kevésbé fontosak közé sorolható. Vannak olyan szervezetek is, amelyek a vállalkozókat tömörítik: a Kisvállalatok Nemzeti Szövetsége és a Kisvállalatok Diagnosztikai szerint, úgy tűnik, az amúgy is éppenhogycsak, de pozitívnak értékelt előző rendszert egy alig valamivel jobb másik váltotta fel 1990-ben. A magyar közvéleménynél a vizsgálat szerint csak a lengyel értékelte roszszabbnak az új politikai rendszert, s talán ezzel is összefügg, hogy éppen a lengyelek remélik a legkevesebbet a jövőtől, s e tekintetben utánuk a magyarok következnek. A Lazarsfeld-vizsgálat adatai szerint Magyarországon a fentiekkel talán némileg ellentétben meglehetősen biztosak az emberek abban, hogy a társadalmi Társasága. A legnagyobb jelentősége és befolyása Japánban azonban a kereskedelmi és ipari kamaráknak van, valamint az általános szaktanácsadói központoknak, amelyeket a helyi, illetve a regionális szervek irányítanak. Ezek megtalálhatók minden prefektúrán és nagyvárosban egyaránt, s ezek tömörítik a szaktanácsadást nyújtó szakemberek több mint kétharmadát. Néhány főiskola pedig közvetelnül arra szakosodik, hogy vállalkozókat neveljen e kisebb társaságok számára. Ennek a rendszernek az egyes alkotó elemei működésük során egymást kiegészítik, és a viszonylag bonyolult komplexumban részleges átfedések is előfordulhatnak. Csak illusztrációként jegyezzük meg, hogy a vállalkozók képzése ágazatonként történik, s eközben hozzájuthatnak minden szükséges információkhoz, tanácsot kérhetnek a cégek pénzügyi kérdéseiben, valamint általános és speciális, utaztatással kapcsolatos inforrendszer hamarosan nem változik meg. Bulgária mellett ugyanis itt mondták a legkevesebben (a megkérdezettek 21- 21 százaléka) azt, hogy egy éven belül előfordulhat egy újabb rendszerváltás, vagyis hogy egy éven belül feloszlathatják a parlamentet, s megcsappanhat a pártok száma, illetve Ausztria után (57 százalék) Magyarországon vélik úgy a legtöbben (43 százalék), hogy egy ilyen fordulat egy éven belül teljességgel kizárt. Lengyelországban például 9 százalék nagyon valószínűnek tart egy új rendszerváltást, 45 százalék úgy gon-OS IS... mációkat kaphatnak. Az információk vonatkozhatnak gépekre és berendezésekre, a cégek vezetési és irányítási rendszerére, kereskedelmi transzakciók közvetítésére. Számunkra érdekes és megfontolandó lehet a japán kormánynak az az igyekezete, hogy támogatja a kisvállalatok tulajdonosainak szövetkezetekbe való önkéntes tömörülését. A mi viszonyaink közepette ez szinte hihetetlennek hangzik, az meg különösen, hogy az ilyen kisvállalkozók támogatásával több mint 41 ezer fős, szakember—konzultáns apparátus foglalkozik. Hogyan működik? Arról a tényről, hogy nem egy általános jellegű tevékenységről van szó, hanem minden esetben olyan törekvésről, hogy a problémák lényegéhez kell elsősorban eljutni, azt Yanagisava úr a jokohamai, a Kis- és Középvállalatok Szaktanácsadói Központjának vezetője magyarázta el. Tehát miként is történik egy cég analízise, azaz hogyan működik a cégdiagnosztizálás rendszere? Az első alapelv az, hogy ezt a szolgáltatást a cégnek kell kérnie. Csak olyan céggel „állnak szóba”, amelynek alaptőkéje nem haladja meg a 25 millió jent és a dolgozók száma sem a dolja, hogy előfordulhat — ez azt is jelenti, hogy az 5 exszocialista országban megkérdezettek közül a lengyelek érzik legkevésbé stabilnak az új politikai rendszert. Lehetséges persze, hogy a megkérdezettek egy rendszerváltás esélyeit illetően az egyes országokban részben magukból, a saját vágyaikból indulnak ki. Az előzőekben körvonalazott rendszerváltást ugyanis Csehszlovákiában és Romániában a megkérdezetteknek mintegy tizede, Bulgáriában és Magyarországon már több mint ötödé üdvözölné, Lengyelországban viszont csaknem a harmaduk nyilatkozott úgy, hogy hasonló fordulatnak örülne. Némileg árnyalja a képet, hogy a legkevésbé új rendszerháromszázat. Amennyire lehetséges, pontosan meg kell fogalmazni azt a problémakört, amelynek megoldását a szaktanácsadói központtól kérik. Amennyiben a fenti feltételeknek a cég megfelel, abban az esetben ingyenes konzultációt folytatnak, s eközben szavatolják azt is, hogy titokban tartanak minden lényeges stratégiai adatot. A cégnek később is lehetősége nyílik igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. A tulajdonképpeni diagnosztizálás a konkrét kérvény elbírálásával az elérendő célok pontos meghatározásával kezdődik. A szaktanácsadói központ munkatársának vezetésével kialakítanak egy szakembercsoportot, amelybe a központ további szakembereit, az illető ágazat szakavatott ismerőit, műszaki szakembereket is bevonnak. Amikor ez a csoport összeállt, kidolgozzák az elemzés pontos tervezetét. A csoport tagjai alaposan szemügyre veszik a vállalatot, beszélnek a dolgozókkal. A pénzügyi kérdéseket számítógépen dolgozzák fel. Ezt követi valamennyi alapvető fontosságú adat elemzése, hogy egységes képet kapjanak az észlelt jelenségek, a dolgozókkal folytatott beszélgetések és a számítógépben feldolgozott adatok alapján. Differenciált pénzügyek Miután a fent jelzett módon az elemzés megtörtént és azodöntő csehek-szlovákok, illetve románok csaknem fele, illetve harmada nem nyilvánított véleményt e kérdésről, igaz, Magyarországon is több mint 10 százalék elzárkózott a választól. (Bulgáriában, illetve Lengyelországban a megkérdezettek csupán 3, illetve 4 százalékának nem akaródzott válaszolni rendszerfenntartó, illetve rendszerdöntő vágyairól.) Sajátos ebben az összefüggésben, hogy a megkérdezettek éppen Lengyelországban mutatkoztak elsősorban politikai rendszerükre büszkének (lásd táblázatunkat), s az 1991-re már mind az 5 országban megtörtént politikai rendszerváltás ténye is leginkább náluk növeli a nemzeti büszkeséget. (HVG) kát a szakemberek megvitatták, egy reális tervezetet dolgoznak ki, amely alapján elérhető a vállalat működésének javítása. A következtetéseket egy zárójelentés formájában kapja meg a vállalkozó, aki önmaga dönt arról, hogy azokat miként alkalmazza saját vállalatánál. Egyik ilyen következtetése lehet például az is, hogy banki hitelt vesz föl — ha erre elég „erősnek” érzi magát —, esetleg további támogatást kér a helyi hivataloktól. Csak összehasonlításként jegyezzük meg, hogy a hosszúlejáratú (10 évre szóló) kereskedelmi—vállalkozói jellegű hiteleket 2,7 százalékos kamatlábbal folyósítják, s a hitel visszatérítését két év haladék után kell elkezdeni. Ennek a szaktanácsadói központnak rendelkezésére áll számos adatbank, saját folyóiratot ad ki, és ami a legérdekesebb, alapítója a jokohamai városi hivatal. Ilyen feltételek között, természetesen a vállalkozás sokkal egyszerűbb, de Japán annyira különbözik Csehszlovákiától, hogy ennek alapján nem is lehet elvégezni az összehasonlítást. Ettől függetlenül — és a japán sajátosságok ellenére — azonban a vállalkozások, a kis- és középvállalatok hasonló támogatását, annak mielőbbi megfontolását a csehszlovák kormány- és helyi hivataloknak csak ajánlani tudjuk. PAVEL VÁCHA, Profit 23/92 A nemzeti büszkeség összetevői (százalékban) Csehszlovákia ILengyelország Magyarország Történelem, hagyományok 20 Politikai rendszer 21 Művészet, kultúra, tudomány 17 Művészet, kultúra, tudomány 14 Történelem, hagyományok 15 Etnikai azonosulás 13 Nemzeti azonosulás 14 Nemzeti azonosulás 13 Nemzeti azonosulás 12 Táj, természet 13 Politikairendszer-váltás 10 Történelem, hagyományok 12 Etnikai azonosulás 11 Etnikai azonosulás 9 Népkarakter 10 Politikai rendszer 8 Népkarakter 8 Nemzeti öntudat 8 Népkarakter 6 Nemzeti öntudat 6 Táj, természet 8 Politikairendszer-váltás 5 Nemzetközi megítélés 5 Nemzetközi megítélés 5 Művészet, kultúra, tudomány 5 Politikairendszer-váltás 4 Gazdaság, szociális rendszer 4 Egyéb (4 százalék alattiak) 15 8 10 Ami kicsi, csin Japán mércével mérve kisvállalatok alatt a tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat kell érteni, míg a középvállalatok legfeljebb 300 embernek adnak munkát. Azonban az említett vállalatoknak az egész ország gazdaságában nagyon fontos szerepük van. Összesen ugyanis a szigetország mintegy 6,5 millió vállalatának 99,3 százalékát teszik ki a kis- és középvállalatok, s azokban dolgozik az ország munkavállalóinak 80 százaléka.
