Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-06 / 132. szám
1992. június 6. 5 Szabad ÚJSÁG Számunkra is tanulságos lehet a Magyarországon zajló iskolareform (M)ilyen lesz a kormány elé kerülő új közoktatási törvényt?)! (Erről nyilatkozik lapunknak dr. Szilágyiné Szemkeő Judit, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fömunkatársa) A déli szomszédunknál is folyamatban lévő rendszerváltás az oktatást, a közművelődést sem hagyta érintetlenül. Magyarországon eredetileg áprilisra várták a Nemzeti alaptantervet is magába foglaló, új közoktatási törvény elfogadását. A szakmai berkekben történő megvitatás után a tervezet tárcaközi egyeztetésre, majd a kormány asztalára, s végül a parlament elé kerül véleményezésre, és remélhetően a jövő esztendei költségvetési törvény megalkotásáig el is fogadják. Eme sokat vitatott minisztériumi tervezetről beszélgetek dr. Szilágyiné Szemkeő Judittal, a Közoktatási és Művelődési Minisztérium főmunkatársával, aki egyben a helyettes államtitkár tanácsadója.- A koncepciót igen, de a kész szöveget nem vittük a nagyközönség elé, csak a szakszervezetek érdekegyeztető fóruma kapta kézhez. Azonban a hozzánk beérkező - jobbító szándékú és törvényesíthető - szövegszerű javaslattételek zömét bedolgoztuk a tervezetbe... • Mikor kezdődött, s kiknek ,, a bevonásával történt a tör- * Annak leglenyegesebb vénytervezet kidolgozása? pontjai...?- Januárban kezdődött el az érdemi munka. Az eredeti elképzelések szerint a bejegyzett szakmai szervezetek, a szakszervezetek, az önkormányzatok, a szülőket tömörítő és a diákszervezetek részéről kijelölt négy-négy delegált személy alkotta volna azt a bizottságot, amely a tervezet minden lényeges pontját véleményezi és megvitatja, s a vélemények írásos anyagát bedolgozza a tervezet szövegébe. A szakmai szervezetek hosszas viták után kiállítottak ugyan négy embert, de valamennyien budapestiek voltak, s ráadásul ebből kettő oktatáskutató, ketten pedig egyazon iskolából valók... • Vagyis egyetlen vidéki sem volt közöttük...- Pontosan, s hogy tovább menjek: a nagy szakszervezetek sem voltak képesek embereket adni, mondván, hogy ők nem hajlandók kiszolgálni a minisztériumot. Az önkormányzatok ugyanezt mondták, csak más szavakkal. Egyedül a diákok és a szülők budapesti képviselői vettek részt ebben az előkészítő munkában. • Ezt a nagymérvű távolmaradást véleménye szerint mennyire sínylette meg a törvénytervezet?- Mi, vagyis a minisztérium dolgozói sínylettük meg. Ennek következtében nem egy, hanem két menetben bonyolódott le az érdekegyeztetés. Nekünk kellett külön-külön minden érdekelttel tárgyalni. Ismételten el kell mondjam: a minisztérium minden irányban elindította a kezdeményezést, s arról már nem mi tehetünk, hogy az érdektelenség, a viszálykodások nyomán megerősödő fővárosi pedagógiai lobbyk befolyása döntő módon meghatározó tényezőnek bizonyult. • Ezek szerint a vidéki szervezetek kimaradtak az egyeztető megbeszélésekből, de gondolom, hogy végül Is a megszövegezett törvénytervezetet szélesebb körökben is vitára, véleményezésre bocsátották. Miként fogadták szakmai berkekben a papírra vetett rendelkezések megannyi tervezetét?- Elsősorban kötelességeket és jogállásokat tisztáz. Az alapelvek közül hadd említsem meg, hogy a pedagógusok a legtöbb európai országhoz hasonlóan immár nálunk is közalkalmazottak lesznek. Egy-egy pedagógus esetében a tanítással eltöltendő kötelező heti elfoglaltságot 18 órában határoztuk meg. Bérezésük is rugalmasabbá válik; a plusz juttatásokat tételesen tartalmazza a tervezet, aminek alapján a fizetésük- egy hároméves „lépcsőzetben“- átlagosan megduplázódik. Az oktatási rendszernek továbbra is szerves része marad az óvoda. Hároméves kortól igényelhető, ötéves kortól pedig kötelező. Speciális esetekben pedig kérvényezni lehet, hogy a gyerek ne járjon óvodába. Eddig mintegy félezer településen nem volt ilyen alapintézmény, de a közeljövőben valamennyi településre szeretnénk bevinni az óvodát. Az előző rendelkezésekkel szemben lényeges változást jelent, hogy egy gyereknek hatévestől tizenhat éves koráig a közoktatásban kell maradnia. Nem tiltjuk meg az iskoláknak, hogy amennyiben igény van rá, és belefér az időbe, bizonyos speciális irányzatok oktatásába kezdjenek, de semmi esetre se törekedjenek arra, hogy szakmát adjanak, és dolgoztatni sem szabad a gyerekeket. • Gondolom, hogy az oktatási törvényhez „reformtantervis szükségeltetik...- Természetesen: lesz egy kötelezően előírt kerettanterv, amely minimális tananyagot tartalmaz. Ez a Nemzeti alaptanterv (NAT), melynek alapján gyakorló pedagógusok bevonásával elkészülnek az egyik iskolából a másikba történő átlépést biztosító speciális tantervek. Ezekhez új tankönyvek tartoznak majd, s a tanterv + tankönyv együttes kínálatából - a tanítók elképzelésének és a tanulók igényének megfelelően - válogathatnak az iskolák. S ami kiemelendően fontos: pedagógiai elképzelések alapján adnak lehetőséget arra, hogy a gyerekek érettségének megfelelően időben „másként“ tanítsanak. • Milyen elképzeléssel működtetik majd a tízosztályos rendszert?- A tíz évfolyamból több kilépési pontot hagytunk. Lehetőség van arra, hogy a negyedik, illetve a hatodik évfolyam elvégzése után az elméleti tantárgyak iránt érdeklődők átlépjenek a nyolc, vagy a hat évfolyamos gimnáziumba. Továbbá: a jelenlegi nyolcosztályos iskolákból (amennyiben megmaradnak eredeti formájukban) a végzős tanulók kötelezően elmennek egy másik (tízosztályos) iskolába, ahol szintén közismeretet fognak még két éven át tanulni. Az ösztönző mechanizmusok hatására a szakmunkásképzők ilyen iskolákká fognak átalakulni, ahol két évig alapismeretet tanítanak, utána pedig különféle szakmákat kínálnak a kisiparosokkal megkötött szerződések alapján. Egy másik alternatív lehetőség szerint a tíz évfolyam elvégzése után a tanuló egy ún. alapvizsga ellenében elmehet szakmát tanulni, vagy átlép egy klasszikus gimnáziumba. Az utóbbi esetben a gimnázium döntheti el, hogy milyen követelményeket támaszt a tanulóval szemben. így lehetséges, hogy az általánosan elfogadott alapvizsga eredménye alapján (az iskola színvonalától függően) valaki első, második, vagy harmadikos gimnazistaként folytathatja a tanulmányait. Annyit azonban meg fogunk követelni, hogy az érettségire felkészítő gimnáziumokban egyetemi végzettségű tanárok oktassanak. • A tanulók, diákok jogait illetően milyen rendelkezéseket tartalmaz a tervezet?- Az ENSZ-nek a Gyermek Jogairól szóló, 1989. november 20-án kihirdetett egyezményével (amelyet a Magyar Köztársaság már ratifikált) összhangban a diákönkormányzatok a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi őket érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak és egyet (nem)értési jogot gyakorolhatnak. Mint pl. az iskola szervezeti működési szabályzatának az elfogadása és módosítása; a tanítási időn kívüli foglalkoztatás időbeosztásának meghatározása; a juttatások és fegyelmezések megállapítása, az intézmény létesítményei használati rendjének kidolgozása stb. • Milyen szabályzókat, kedvezményeket tartalmaz a törvényjavaslat a magyarországi nemzetiségi iskolák zavartalan működését és fennmaradását elősegítendő?- Az anyagi juttatást illetően, a fejkvóta (ha jól emlékszem) 25-30 százalékkal magasabb a nemzetiségi iskolákban. Nyolc gyerek esetében már indítható nemzetiségi osztály egy adott iskolán belül. A nagyobb létszámigényléseknek megfelelően pedig nemzetiségi iskola is nyitható. Alapelvként szerepel, paragrafusokban kimondva, hogy Magyarországon minden fiatalnak joga, hogy nemzetiségének, világnézetének, lelkiismeretének megfelelő oktatásban részesüljön. A központi költségvetésben kiemelt pénzalappal biztosítják a környező országok nyelvét oktató tanárképzést. Új és részünkről felpártolandó javaslattal jelentkeztek az ifjúsági szevezetek: erőteljesen szorgalmazzák - a közép-európai egység kialakulását elősegítendő -, hogy ezentúl necsak a németek, hanem más környező országokban élő népek nyelvét is tanítsák az alapiskolákban, választható idegen nyelvként. • Kik felügyelik majd az új közoktatási törvényt?- Lesz egy szakértői lista, amelyre szakmai vagy pedagógiai tudásuk alapján kerülhetnek fel a tanítók és a tanárok. Ök látják majd el a szakértői ellenőrzést, értékelést stb. az önkormányzatok vagy a területi oktatási központok részéről érkező felkérések alapján. A pedagógiai intézet ilyen jellegű hatásköre megszűnik és ugyanakkor szolgáltató (tantervet és tankönyvet kidolgozó) intézménnyé válik. • Az iskolák fenntartásához szükséges pénzösszegek elosztását miként kívánják szabályozni? Egyáltalán mire kell, hogy jusson majd pénz?- A kötelező alapóraszám mellett a gyerekeknek ingyenesen kell biztosítani a korrepetálást az alapóraszám húsz százalékában, és a szakköri tevékenységet vagy a tehetséggondozást további húsz százalékban. Mi állami garanciát kérünk arra, hogy az ingyenes alapszolgáltatás működjön. Ezenkívül van még önkormányzati támogatás (fejpénz), és szociális támogatást is kérünk a kötelezően ellátandó feladatok megoldására. Ilyen pl. a napközi, amelyet az iskolák vagy a szülők kérésére be kell indítani. A támogatást Illetően messze a legjobban járnak azok az iskolák, ahol vállalják az 1-10 évfolyam fenntartását. • Magyarországi pedagógus ismerőseim elmondása alapján úgy tűnik, hogy sokan félnek az oktatásügyben zajló örökös változásoktól. Szerintük a közoktatás olyan terület, ahol lennie kell egy bizonyos - viszonylagos - stabilitásnak. A rendszerváltás elején különféle pedagógiai elképzelések voltak ,.forgalomban". Ha ez a kormány két év múlva már nem lesz hatalmon, s megint jön egy 180 fokos fordulat, akkor mi lesz, mi várható? S amennyiben ez a törvény nem fog a pártok egyetértésén alapulni, akkor a közoktatás irányításában bekövetkezhet egy bizonytalanság; toldozgatásokkal, kiegészítésekkel, módosításokkal. Azaz a módosítások módosításának gyötrelmeit szenvedhetik majd el a pedagógusok.- Meggyőződésem szerint ezen a területen a legnagyobb változtatható befolyást nem a pártok irányából kell várni, hanem a mindenkori pedagógiai lobbyk részéről. (A szerző felvétele) KORCSMÁROS LÁSZLÓ (Tekintettel arra, hogy egy új alaptantervre és egy valóban alkalmazható közoktatási törvényre nálunk is égető szükség van, e kérdéshez jövő szombati számunkban visszatérünk. A szerk. megjegyzése) jk iskolaügyben dolgo“W zók cseh-morva szakszervezeti szövetségének titkára, Jaroslava Dolezalová nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóirodának arról, hogy a cseh-morva tanügyi hivatalok nem tartják a legszerencsésebbnek Petr Vopénka cseh oktatási miniszter azon döntését, hogy a következő tanévtől csökkentsék az iskolákban a kötelező óraszámot. Szerintük az ifjúság személyi szabadságának hirtelen megnő-Ellentétes vélemények vekedése sok veszélyt rejt magában. Napjainkban még nem olyan gazdag a szabadidős programok kínálata, hogy a tanulók értelmes elfoglaltságot tudnának maguknak találni. E rendelet eredményeként csupán az utcán ellenőrizetlenül kóborló gyerekek száma növekedne. Éppen ezért azt várnák a minisztertől, hogy inkább a műveltségi szint emeléséhez vezető utakat keresse, ha kell olyan tantárgyak és szakok bevezetésével, melyek eddig tantervűkből hiányoztak. Nyilatkozatuk végén a szakszervezeti tagok megjegyzik, hogy elfogadhatatlan Vopénka miniszter azon érvelése, hogy az óraszámcsökkentésre a gazdasági helyzet romlása és a pedagógusok fizetésemelését előirányzó törvény megjelenése miatt van szükség. A kötelező óraszámot lehet csökkenteni a tanulók túlterheltsége miatt, de financiális okokra hivatkozva nem. Az elmondottakból kitűnik, hogy az oktatásügyben dolgozók sajnos még nem jutottak el odáig, hogy egy általános reformon gondolkozzanak, csupán részletkérdések megoldásával keresik a kiutat. A tantárgy színház A következő tanévben a brünni Janácek Művészeti Akadémia Drámaművészeti Kara három új szakkal bővül. A négyéves dramaturgiai szak gyakorlatilag a drámaművészetre, pedagógiára, szociológiára és pszichológiára épül. Végzős hallgatói dramaturgiát oktathatnak majd minden típusú iskolában az óvodától kezdve egészen a különböző művészeti iskolákig. A hároméves drámapedagógiai szakon a mozgásmúvészet lesz a fő tantárgy és a végzős hallgatók halláskárosult gyerekek oktatására szereznek képesítést. A dramaturgia és a koreográfia alapjainak megismerése lehetővé teszi számukra a konkrét művészeti tevékenységet is. A színházmenedzseri szakon a gazdaság, jog és szervezés területén otthonosan mozgó szakembereket szándékoznak képezni, elsősorban menedzsereket és producereket. Ezen a szakon több napjainkban divatos tárgyat is oktatnak majd, így marketinget, irányításelméletet, de ezeknek a szakembereknek el kell sajátítaniuk a pénzügyi alapismereteket, pszichológiát, szociológiát, színháztörténetet a dramaturgia alapjait is, sót ezenfelül jogot és idegennyelveket is tanulnak majd.
