Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-06 / 132. szám

i / / Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZOMBAT **• évfolyam ira 2.30 korona A képen csupán a kinyomtatott szavazólapok töredéke látható. De ebből is megállapítható, hogy a három lap urnába dobása után mennyi kerül (szemét)kosárba (CSTK-felvétel) Csehszlovákiai parlamenti választások 1992 s * SS s TEGNAP DÉLUTÁN KEZDŐDTEK, MA ZÁRULNÁK Bizottságot illeti, a hét végi ülés után még két alkalommal ta­nácskozik, legutoljára június 10-én, amikor kihirdeti a szlo­vákiai parlamenti választások végeredményeit. A választási eredmények kapcsán elmondha­tó, hogy az első — előzetes —, a politikai pártok, mozgalmak és koalíciók sorrendjét megmuta­tó eredmények vasárnap kora estére várhatók. A mandátu­mok elosztásáról szerdán szá­molnak be a nyilvánosság előtt a választási bizottságok. Alexander Dubcek: A felemelkedés sokáig fog tartani Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke egy pozsonyi szavazó­körzetben választott. Arra a kérdésre, hogyan képzeli el a választások után Csehszlovákiát, egyebek között azt vá­laszolta, hogy az ország a prosperitás útjára lép, áthidalja a gazdasági nehéz­ségeket. Véleménye szerint azonban ez hosszú ideig fog tartani. Azt kíván­ta, hogy az év folyamán sikerüljön megfordítani a gazdasági hanyatlást. Az új parlamentektől azt vátja, hogy jóval pragmatikusabb képviselők ülje­nek benne, akik „elődeiknél” nagyobb felelősséget vállalnak. Marián Calfa Kizárólag a legjobbakra Marián Calfa szövetségi miniszterel­nök felesége társaságában Prága-Dejvi­­cében választott. A kormányfő egyebek között megjegyezte: „A választások egyértelműen eldöntik, hogy Csehszlo­vákia egyben marad-e.” Arra a kérdés­re, hogy kikre szavazott, ezt válaszolta: „Csak a legjobbakra.” A köztársasági elnök és felesége él szavazati jogával (CSTK-fotó) Václav Havel: „Feszült napok várnak rám” Az elsők között élt tegnap délután a szavazati jogával Prága II. kerületében Václav Havel köztársasági elnök. Természetesen, hogy ne befolyásolja a vá­lasztások eredményeit, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy melyik pártra szavazott. Ugyancsak hallgatással „válaszolt” arra, hogy egy vagy több pártra voksolt. Csupán azt közölte, hogy sokáig gondolkodott, kire szavazzon. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársa az iránt is érdeklődött, hogy a válasz­tásokat megelőző napok nem voltak-e feszültebbek, mint a korábbiak. A csehszlovák kormányfő kijelentette: „Úgy gondolom, hogy a legfeszültebb napok még váratnak magukra”. Az elnök társaságában felesége, Olga Havlo­­vá tegnap délután szintén választott. A Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság terüle­tén tegnap délután meg­nyíltak a szavazóhelységek, s ezzel megkezdődtek a parla­menti választások, amelyek ma fejeződnek be. Több mint 11,5 millió szavazópolgár járulhat az urnákhoz, hogy éljen válasz­tójogával. A Szlovák Köztársaság terü­letén 5739 szavazókörzetben kezdődtek meg a választások, amelyeken az állampolgárok 1989 novembere óta immár má­sodízben dönthetnek szabadon, kinek szavaznak bizalmat, illet­ve kit jogosítanak fel arra, hogy képviselje érdekeiket a szövet­ségi és a köztársasági parla­mentben. Szlovákiában 3 760 853 választópolgár járul­hat az urnákhoz. A Szlovák Köztársaság területén a francia belügyminisztériumból érke­zett megfigyelők, illetve a Pol­gármesterek Határok Nélkül nevű francia intézmény kül­döttsége van jelen a parlamenti választásokon. .Ma várhatóan az Európa Tanácsból és a New York-i Nemzeti Demokrata In­tézetből érkező megfigyelők is „munkába állnak”. A francia belügyminisztérium munkatár­sai tegnap felkerestek néhány pozsonyi szavazóhelyiséget, ma pedig egyebek között Zólyom­ban „bukkannak fel”. A tegnapi nap folyamán folytatódott a Központi Választási Bizottság ülése, illetve megkezdődött a Szlovák Választási Bizottság és a Cseh Választási Bizottság fo­lyamatos tanácskozása, amely június 7-én, vasárnap este zá­rul. Ami a Szlovák Választási Alexander Dubcek az urnánál (Fotó: TK SR) Vonal alatt A csehszlovákiai Az ország első alkotmányos szer­ve a Csehszlovák Nemzeti Bizottság volt, amely 1918. október 28-ától a törvényhozói és végrehajtó hatal­mat egyaránt gyakorolta. Nem a nép választotta, hanem — az Oszt­rák-Magyar Monarchia idején 1911-ben a bécsi Birodalmi Ta­nácsba tartott választások eredmé­nyeivel összhangban — a cseh poli­tikai pártok képviselőiből „állítot­ták össze". A Csehszlovák Nemzeti Bizott­ság már 1918. november 13-án tör­vényt adott ki az ideiglenes alkot­mányról. Az alaptörvény értelmé­ben a törvényhozói hatalmat a For­radalmi Nemzetgyűlés vette a kezé­be, amely a nemzeti bizottság bőví­tésével jött létre. A Forradalmi Nemzetgyűlés 1920. február 29-én hagyta jóvá az első csehszlovák al­kotmányt. A Münchent megelőző időszakban a Nemzetgyűlés gyako­rolta a törvényhozói hatalmat. A parlament két kamarájába, a Kép­viselőházba, illetve a Szenátusba az arányos képviseleti rendszer elvei ér­telmében, általános, egyenlő, köz­vetlen és titkos szavazási jog érvé­nyesülésével választották meg a kép­­viselőket-szenátorokat. A München előtti időszakban összesen négy al­kalommal tartottak parlamenti vá­lasztásokat Csehszlovákiában. El­sőként 1920 áprilisában, amikor a Képviselőházba 20, a Szenátusba pedig 17 párt jelöltette magát. Kö­zülük a Csehszlovák Szociáldemok­rata Munkáspárt győzött a szava­zatok 25,7 százalékának a megszer­zésével A voksok 11-11 százalékát kapta a Csehszlovák Néppárt, illet­ve a Német Szociáldemokrata választások története — dióhéjban Munkáspárt. A kisgazdák republi­kánus pártja a szavazatok 9,7 szá­zalékához jutott. A Nemzetgyűlésbe második al­kalommal 1925. november 25-én tartottak választásokat, mégpedig összesen 31 politikai párt részvéte­lével: 29 jelöltette magát a Képvi­selőházba, 23 pedig a Szenátusba. 1925-ben a legtöbb szavazatot — 13,7 százalék — a kisgazdák sze­rezték meg. A választásokon ekkor vettek részt első ízben a kommu­nisták: Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjára a választópolgárok 13,3 százaléka szavazott. A Cseh­szlovák Néppárt 9,7, a szocdemek és a Csehszlovák Nemzeti Szocia­lista Párt pedig mintegy 8-8 száza­lékhoz jutott. A Hlinka-féle Szlo­vák Néppárt a voksok 7 százalékát szerezte meg. A München előtti harmadik par­lamenti választásokra 1929. októ­ber 27-én — ismét a republikánus kisgazdák győztek, s megalakult az úgynevezett széles koalíció —, a ne­gyedikre, s egyúttal az utolsóra pedig 1935. május 19-én került sor. Bár ekkor a fasiszta pártok vereséget szenvedtek, a szavazatok 15,2 szá­zalékának a megszerzésével mégis meglepetést okozott a Szudétanémet Párt. A „siker” lehetővé tette Hitler­nek a csehszlovák belpolitikába va­ló „aktívabb” beavatkozást. A He­­inlein-pártot a kisgazdák (14,2), a szocdemek (12,6) és a nemzeti szo­cialisták (9,2) követték. A kommu­nisták a szavazatok 10,3 százaléká­hoz jutottak hozzá. Csehszlovákia megszállása után feloszlatták a Nemzetgyűlést. A második világháború után 1946. május 26-án tartottak először parlamenti választásokat. Az alkot­­mányozó nemzetgyűlésbe négy cseh­országi és négy szlovákiai párt jelöl­tette magát. Csehországban — sza­vazatok 40 százalékának a megszer­zésével — a kommunisták nyerték meg a választásokat, őket a nemzeti szocialisták követték 23,6 százalék­kal. Szlovákiában teljesen „más” eredmények születtek: a választáso­kat a Demokrata Párt nyerte meg a voksok 62 százalékának a megszer­zésével. Szlovákia Kommunista Pártjára a választópolgárok 33,3 százaléka szavazott. Az 1948 áprilisában jóváha­gyott új választójogi törvény már magán viselte a két hónappal ko­rábbi „fordulat eredményeit". A CSKP KB rendkívüli ülésen java­solta, hogy hozzák létre a Nemzeti Front egységes jelölőlistáját. 1948 és 1989 között összesen nyolc alka­lommal „szavazhattak” az állam­polgárok ilyen listákkal, s minden alkalommal — az akkori „statiszti­kák” szerint — a „választópolgá­rok” 99,4-99,7 százaléka szavazott a Nemzeti Front listájára, amely valójában választási lehetőséget nem nyújtott. A novemberi forradalmat köve­tően első ízben 1990. június 8—9- én tartottak szabad, demokratikus választásokat Csehszlovákiában. A huszonhárom párt, mozgalom és koalíció közül a Polgári Fórum, illetve a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom szerezte meg a győzelmet. Es következnek a háború utáni második szabad, demokratikus vá­lasztások Csehszlovákiában...

Next

/
Thumbnails
Contents