Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-01 / 127. szám
1992. június 1. 5 Szabad ÚJSÁG Sertéstenyésztés amerikai módra Az Egyesült Államok sertéstenyésztéséről, húsfeldolgozásáról és a sertéshús-fogyasztásáról viszonylag keveset tudunk, pedig ha növelni akarjuk a húskészítményeink exportját, akkor ezt is ismernünk kell. Iowa államban évente 22 millió sertést hizlalnak és vágnak le. Jelentős a nagygazdaságok száma, de igen sok a kisfarmer. Ezek saját számítógépeikkel dolgoznak, melyek menedzser- és integráló vállalatok számítógépprogramjaival vannak összekapcsolva. Az elmúlt évben a vágósertés értékesítési átlagár 1,22 dollár, az önköltsége pedig 0,91 dollár volt kilogrammonként. Mivel a jövedelmezőség ott is évente változik, ezért azokban az években, amikor jobbak az eredmények, a jövedelem egy részét a fejlesztésre fordítják, vagy tartalékolják. (Az elérhető jövedelmezőség nem olyan mértékű, hogy érdemes lenne kedvezően kisebb kamatért is hiteleket felvenni.) A farmok jól gépesítettek, ezért igen kevés alkalmazottat tartanak, inkább a család lát el minden munkát. Az lowa állami sertéstenyésztésre jellemző mutatók: átlagosan 9,9 malac fialásonként, kocánként és évente 18 felnevelt malac, országos átlagban 3,4 kg takarmányfelhasználás 1 kg tömeggyarapodásra. A korábbi évekre jellemző félszabadtartás aránya 10 százalékra csökkent. Farmonként 100-300 koca van. Nagyra értékelik a kiemelkedően jó elit tenyészeteket, ami a tenyészállatárakban is mérhető Utód-(ivadék) vizsgálatokat csak néhány éve folytatnak. A legelterjedtebb fajták: yorkshire (nagyfehér) és a large-white, de emellett jelentős még a berkshire (a szilárd szervezet miatt), a duroc (gyors fejlődésével, és a jó takarmányhasznosításával) és a hampshire (kiváló hús és izmoltság miatt). A takarmánygyártás és -forgalmazás jól szervezett és nagyon magasak a minőségi követelmények. Az USA államainak takarmánygyártói szövetséget alkotnak az egyes államok szabványainak egységesítése érdekében. 1991-ben 105 millió tonna tápot készítettek. A farmerek a költségek mérséklésére egyre többen maguk kevernek a vásárolt koncentrátumból vagy supplementből. A takarmánygyárakból a készítmények felét ömlesztve, másik felét zsákosán, pellentálva szállítják a farmokra. A forgalmazást ügynökök szervezik. Gyorsan terjed a melléktermékek (CCM, kukorica, cukor, keményítő, tolliszt stb ). felhasználása. Állami előírások szerint a takarmánykeverékekhez minden összetevőt csak előzetes minőségi vizsgálat után lehet felhasználni. A takarmányokba már 15 éve kevernek aminosavakat. A nedvesített etetést nem alkalmazzák a többletmunka és drágább beruházás miatt. A tenyészsüldök kivételével étvágy szerint etetnek. Az adagolt etetés ritka. Tapasztalatuk szerint a pellentált takarmányból 5 százalékkal jobb a felhasználás. A korcsoportonkénti tápok összetétele hasonló a miénkhez, de sokkal több benne a tejpor, nagyobb az aminosavkiegészítés, és ami számunkra igen meglepő: (nem tévedés!) minden takarmányban van hozamfokozásra és prevencióra antibiotikum. Ez nálunk és Európában már évek óta tiltott. A takarmánykészítményeknél hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érdekében figyelembe veszik - különösen a hízóknál - az ivart (kanok Osztrák terv Kilométerpénzt fizetnek majd az autósok Valószínűleg nem arat majd osztatlan sikert az osztrák gazdasági miniszter, Wolfgang Schüssel elképzelése, ám valószínűleg még a mostani választási időszakban bevezetik a kilométerpénzt a gépkocsik számára. Minden megtett kilométer után, amelyet az autóba beszerelt elektronikus szerkezettel mérnének, 30-40 groschent kell majd leróni az államkasszába. Ezenkívül megteremtik a fizető autópályák intézményét is, mégpedig a jövőben építendő útszakaszokon. Ausztriában ma csak bizonyos hegyi utakon és alagutaknál szednek úthasználati díjat. A terv hátterében az állam által finanszírozott útépítőberuházó vállalat, az ASFINAG teljes csődje áll. Ez a társaság a számára juttatott költségvetési eszközökből ma már a korábban fölvett hiteleket is alig tudja törleszteni, miközben hatalmas bürokratikus apparátust épített ki magának, amelyben mindkét nagy párt jól fizető állásokat osztogat saját embereinek. Schüssel eredeti terve az volt, hogy az ASFINAG-ot kisebb tartományi társaságokra osztja és privatizálja. Ezt az elképzelését a miniszter a vállalatvezetés és valószínűleg a pártok ellenállása miatt mindeddig nem tudta megvalósítani. „A költségvetésből az útépítés többé nem finanszírozható“ - szól a miniszteri indoklás. Mint Schüssel hétfőn bejelentette, 1993-ra egyetlen schilling sem áll rendelkezésre ahhoz, hogy új utakat építsenek - a felújításhoz szükséges összegekkel együtt 32 milliárd schilling hiányzik. Ezért a miniszter a szükséges új útszakaszokat koncesszióban akarja megépíttetni, hogy azok pénzügyi teher nélkül kezdhessék meg működésüket. Az első így megépített szakasz - egy alagút - mintegy 4 milliárd schillingbe kerül majd. Schüssel alapelve, hogy a koncessziós társaság alacsony úthasználati díjat szedhet, ennek fejében azonban minden jogot megkap majd. Hogy a miniszter elképzeléséből valóság lesz-e, az ma még nem világos. A már többször megszellőztetett tervek ellen mindkét osztrák autóklub hevesen tiltakozott, mondván, az autósok így is jóval többet adnak be a közösbe, mint amennyit kivesznek onnan. Szerintük inkább a fuvarozókat kellene alaposabban megadóztatni, hiszen a teherautók és kamionosok sokkal jobban igénybe veszik az utakat, és a levegőt is erősebben szenynyezik, mint a személyautók. Genetikailag kezelt élelmiszerek Az FDA zöld utat ad Az amerikai élelmiszer- és gyógyszeripari minisztérium (FDA) állásfoglalása szerint a genetikai beavatkozással kifejlesztett növényekből gyártott élelmiszerek nem rejtenek semmilyen kockázatot az emberi szervezetre, ezért forgalmazásuk sem igényel megszorítást vagy új, különleges ellenőrzést - jelent meg a The Washington Post című lapban. Sokan veszélyesnek tartják a génszerkezetük megváltoztatásával, biotechnológiai úton előállított élelmiszereket, ezért azok szigorúbb vizsgálatát javasolják. Az új amerikai szabályozás azonban a piacra dobandó élelmiszerek engedélyeztetésekor a géntechnológiai eredetet nem veszi külön szempontként figyelembe, s az árun sem kell feltüntetni. Az ilyen termékeket előállító cégeket azonosan kezelik a hagyományos élelmiszer-ipari vállalatokkal, vagyis nem kötelezik arra, hogy új termékeik „mesterséges“ volta miatt az illetékes hatóság engedélyét kérjék a forgalmazáshoz. Ehelyett olyan útmutatót állított össze számukra, amely segíti őket annak mérlegelésében, hogy kérjék-e az FDA jóváhagyását. Csak azokra az élelmiszerekre kell majd külön rendeletet hozni - írja a The New York Times -, amelyeknél fokozott óvatossággal kell eljárni. Ilyen a földimogyoró fehérjéjét előállító gén paradicsomba történő beültetése, ugyanis a mogyorófehérje sokaknál allergiás tüneteket okozhat. Az FDA döntése nyomán az elemzők az újfajta élelmiszer-ipari cikkek, főként a gyümölcsök, a gabonák és a zöldségfélék termelésének fellendülésére számítanak. Ipari körök közül hetvenre teszik a - több mint egy tucat amerikai géntechnológiai cég által kifejlesztett - megváltoztatott fehérjét tartalmazó gabonafélék számát. (Az engedélyezési eljárás felülvizsgálatát, illetve szabályozását a kaliforniai Calgene Inc. kérte az FDA-tól tavaly novemberben. A cég mielőbb piacra szeretné dobni az „extra“ génnel tárolástűrőbbé tett paradicsomát.) (Reuter) kevesebb fehérjét kapnak), a fajtát és energiaigény szempontjából az évszakot. Újabb kutatási eredmények alapján már elterjedten adnak bőr alá növekedést serkentő hormont. A termelők a szövetségük közvetítésével szervezik az értékesítést, kapják az államtól az export- és importtámogatásokat, határozzák meg a kutatásokat és a reklámtevékenységet. Az USA-ban évente 86-90 millió sertést vágnak és dolgoznak fel, a vágósúly 110-125 kilogramm. A vágóhidak a termelői körzetekben, a húsfeldolgozók a városok közelében vannak. Élösertés-szállítás csak gépkocsival lehetséges! A vágóhidak korszerűek. Minden sertésért egyedi minősítés alapján fizetnek, a nagyobb súlyúért többet adnak. A fogyasztói igények országrészenként és népcsoportonként eltérőek. Általában osztályozott húsokat, adagonként csomagolnak korszerűen, mert ez értéknövelő. Sokféle termék készül. A legfontosabb termék a sonka, majd a bacon és a töltelékáru. Az utóbbi elsősorban a „reggeli kolbász", melynek fele zsiradék. Meglepő számunkra, hogy a fogyasztók a karajt nem kedvelik, ezért ezt a húsrészt exportálják. A fémdobozos árut nem szeretik, mert nem látják a vevők, csak a vákuumfóliást keresik minden húsféleségben. A csomagoláson lévő címke egyúttal garanciális minőségi tanúsítvány is. Nagyon terjed a mikrosütöben elhelyezhető, úgynevezett ,,snack" csomagolás, melyből a vizet kivonták és vákuumba csomagolták gyorsfagyasztásra. A szárazkolbászokat csak pizzára sütve igénylik. Terjed a kisebb adagú, 1-2 személyes csomagolás, és a legújabb igény a műanyagcipzáras, visszacsukható, vákuumos csomagolás. Az összes húsnak csak a 35 százaléka kerül friss húsként a kereskedelembe. Jelentős az etnikumok igényét kielégítő, speciális készítményeket előállító kisvágóhidak és forgalmazók száma is. Agroferm Rt. Lizint tessék! Az Agroferm Magyar-Japán Fermentációipari Részvénytársaság cukorgyári melaszból fermentációs eljárással állít elő lizint. Ez a vízben oldódó aminósav takarmányként fölhasználva javítja a sertés- és baromfihizlalás gazdaságosságát: a 100 kilós súly eléréséhez a sertésnek 25-30 nappal kevesebbre van szüksége - a nagyüzemi kísérletek eredményei szerint. A lizin olcsóbbá teszi a takarmánykeverékek gyártását is, mivel helyettesíti a szója egy részét. A lizingyártás ikerterméke folyékony műtrágyaként használható fel, s a vizsgálatok szerint így 8-20 százalékkal nő a hozam - hangzott el azon a jánoshalmi előadáson, amelyen a gyártó próbált kedvet csinálni termékéhez. A cég 1987-ben jött létre, japán részről a licencadó Kijowa Hakko Kodzso, a Tomen Kereskedőhöz és a világbanki leányvállalat IFC részvételével. A tavaly üzembe helyezett kábái gyár évi 5000 tonnás kapacitásával és 98 százalék tisztaságú termékével Közép-Európa nagy részében képes lenne minden igényt kielégíteni - ha ugyan a lizin használata melletti érveket a vevő fizetőképessége nyomaté; kositaná. Pintér István, az Agroferm kereskedelemfejlesztési menedzsere úgy véli, a magyar piac lizinszükségelete 2000-2500 tonna - ahhoz képest a tavalyi eladás 1500 tonnára csökkent. „Egyrészt jelentős készletek maradtak 1990-ből, másrészt igen komolyan csökkent a sertés- és baromfiállomány, mely a lizin legfőbb fogyasztója". Az Agroferm új stratégiája: a kisebb étvágyú nagyüzemek mellett a figyelem a kistermelők felé fordult. A magyar-japán részvénytársaság újdonsága a lizingyártás ikertermékeként nagy mennyiségben keletkező nitrogéntartalmú folyadék hasznosítása kváziműtrágyaként, illetve takarmányként. A kísérletek azt mutatják, hogy a nagyüzemben búzából és kukoricából a Bioferttel kezelt területen 5-10 százalékkal, lucernából és gyepből 20 százalékkal nőtt a hozam. A beruházásra költött pénzek miatt az Agroferm tavaly nem zárt nyereséggel, és profitot még erre az évre sem tervez. Bíznak viszont abban, hogy megfelelő propagandával megkedveltetik termékeiket annyira, hogy összforgalmuk elérje az 1-1,3 milliárd forintot. (VG) Tisztelt Polgártársak, Kollégák! Az OSP DANUBIUS rt. értesíti Önöket, hogy a központi hivatal részéről elírás történt, és ezáltal téves azonosítási számot (ICO) közöltünk Önökkel. A vagyonjegyes privatizáció központjában Prágában a következő azonosítási számmal vagyunk vezetve: ICO 00180327 Ezen a számon lehet vagyonjegyes részvényeiket értékesíteni. Kérjük elnézésüket, tisztelettel a részvénytársaság elnöksége SZÚP-324
