Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-30 / 152. szám
iSAG r-----------------------------------------------------------Gazdasági és----------------------------------------------------------—^— , ■ ■------------------1 érdekvédelmi napilap KEDD 1992. június 30. II. évfolyam 152. szám íra 2,30 korona TISZTELT OLVASOK! A Gazda Kft Elöljárósága szomorúan és sajnálattal közli, hogy a Szabad Újság gazdasági és érdekvédelmi napilap kiadását holnaptól szüneteltetni kényszerül. Sajnálatos és szomorú a tény, hiszen lapunk egyre közkedveltebb, keresettebb újság lett, s fennállásának alig 17 hónapja alatt nagyon sok hívet szerzett magának. Sajnálatos és szomorú azért is, mert a kezdeti botladozás után egyjóképességfi alkotói közösség jött létre, amely egyértelműen kötelezte el magát írásaival a csehszlovákiai demokratikus folyamatok mellett, s egyúttal a szlovákiai magyar kisebbség jogvédelme mellett is. Mindezek ellenére kénytelen volt a kft. elöljárósága ezt a döntést meghozni. Ismeretes, hogy a mezőgazdaság nehéz időket él, a vállalkozást létrehozó szövetkezetek és állami gazdaságok a transzformáció és a privatizálás közepette nem tudják anyagi támogatásban részesíteni a veszteséges napilapot. Az állami támogatás viszont oly kismértékű, hogy a veszteségek csupán néhány százalékát fedi. Felhívásunkra, hogy további tagokat veszünk fel az alaptőke emelése céljából, sajnos, nem reagáltak sem személyek, sem kollektívák. Az alapítványos támogatási források is kimerültek. így a lap megjelentetése anyagi okok miatt lehetetlenné vált. A Gazda Kft. Elöljárósága tisztelettel köszöni meg ezúton is mindazok segítségét, akik megértő féltéssel figyelték és erkölcsileg vagy anyagilag támogatták a lapot, mindenekelőtt az Illyés Alapítványnak, a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványnak és a Tulipán Alapítványnak. Köszönjük a lap munkatársainak áldozatos munkáját, a tisztelt olvasóknak pedig a figyelmet, amelyet a lap iránt nyilvánítottak. Bízunk abban, hogy egy tőkeerős vállalkozás végül mégis megvásárolja a lap kiadási jogát, s a Szabad Újság rövidesen újra megjelenik a standokon. Az t»löljáró*árf Dvvvbvm VARGA ISTVÁN. Vásárul PETRÁINVI GUTA. Itsa Megmarad—nem marad 1:1 A Szlovák Köztársaság lakosságának csaknem az ötven százaléka gondolja úgy, hogy Csehszlovákia a következő öt évben a szlovákok, a morvák, a csehek és az országban élő nemzeti kisebbségek közös állama marad (19 százalék) vagy talán közös állam marad (29 százalék). A márciusi közvélemény-kutatási eredményekkel összehasonlítva ez két százalékos „reménycsökkenést” jelent. 1991 februárjában várakozással indultunk neki. Vajon elfogadja-e az Olvasó, a csehszlovákiai magyar ember, hogy ezentúl nem egyetlen napilap tájékoztatja; vajon elfogadja-e, hogy mi másképpen látjuk és láttatjuk a dolgokat? Vajon szüksége lesz-e ránk? Nem volt könnyű elindulni, de a többféle eszmét, többféle véleményt egyszerre képviselő új társadalomban hitünk szerint szükség volt — és szükség van — arra, hogy ne csupán egyetlen lapja legyen egy olvasóközönségnek, mégha történetesen kisebbségi is az olvasó. Mert hiába van több politikai pártja-mozgalma, ha egyetlen napilapja van, kényszerűen és törvényszerűen egyoldalúvá, egysíkúvá válik a tájékoztatás, hiszen egyetlen szerkesztőségj gárda sem tud kivetkőzni önmagából, egyetlen ember sem tud a saját véleménye ellenében objektív lenni. Holnaptól megint egy napilapja lesz csak a csehszlovákiai magyarságnak, az a lap, amelyet fennállása óta még egyetlen kormány sem adott ki a kezéből, s ki tudja, a mostani hajlandó lesz-e rá... Mi megpróbáltunk az elmúlt tizenhét hónap alatt segíteni. Megpróbáltuk, hogy a legfontosabb gazdasági törvényekről magyarul is tájékoztatást adjunk, s megpróbáltuk a saját — kisebbségi magyar—szempontjaink alapján megítélni a dolgokat. Hogy ez nem aratott osztatlan tetszést? Vállaltuk. Mint ahogy vállaltuk azt a fajta megkülönböztetést is, hogy sem az indulást követően, sem idén nem Ezt is megértük! kaptunk olyan állami támogatást, amilyen a törvény betűje szerint megillette volna a lapot. Vállaltuk, mert cserében érte nem kellett feltételek nélkül szolgálni a hatalmat, nem kellett helyeselnünk akkor is, amikor bírálni kellett szívünk szerint. Szegényen, de szabadon még azt is megengedhettük magunknak, hogy az újkori kiátkozottaknak hangot adjunk, s helyrebillentsük a mérleget, amikor hazugságok és rágalmak felbillentették; Most nincs tovább. Megáll a lap. Két hétre ideiglenesen, hogy egy végső időt kapjanak még azok, akik eddig fontosnak tartották létét, s akik lépni akarnak még megmaradása érdekében. Ha július 15-én nem jelenünk meg újra, a Szabad Újság végképp sajtótörténeti adalékká válik. Addig is: búcsúzik negyven ember. Negyven ember, aki naponta várta örömmel-kételyekkel az olvasói visszajelzéseket, s igyekezett tisztességesen tájékoztatni — és figyelmeztetni arra, amire nekünk, magyaroknak fontos volt odafigyelni. Tisztelt Olvasóink! Köszönjük, hogy figyeltek ránk, hogy írtak, telefonáltak nekünk, hogy elmondták véleményüket, hogy bíztattak bennünket, hogy megadták nekünk azt a hitet: értelme van munkánknak. Nem rajtunk múlik, hogy nincs tovább. De Önök azért ne adják fel, semmilyen körülmények között. A Szabad ÚJSÁG munkatársai A Szlovák Statisztikai Hivatal által a hónap elején végzett felmérés — amelynek során munkatársai arra keresték a választ, hogy a polgárok milyen változást várnak az államjogi elrendezés kérdésében — eredményeiből az is kitűnik, hogy a Elnökválasztás '92 megkérdezettek 41 százaléka szerint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság egyáltalán nem marad egyben (10 százalék), illetve talán nem marad közös állam (31 százalék). Az eredményekből megállapít(Folytatás a 2. oldalon) Félteni kell a demokráciát? „Amennyiben a Szövetségi Gyűlés új, világosabb vagy egyszerűbb módot talál arra, hogy népszavazás útján döntés szülessen valamelyik köztársaságnak a föderációból való kilépéséről, s ez a módszer bekerül a népszavazásról szóló törvény módosításába, akkor Havel elnök tiszteletben fogja tartani ezt” — mondta tegnapi prágai sajtóértekezletén Michael Zantovsky, a köztársasági elnök szóvivője. A szóvivő nyilatkozata szerint Václav Havel kizártnak tartja, hogy Csehszlovákiában — a szó klasszikus értelmében — puccsra kerül sor. „Természetesen, mindannyian féltjük a demokráciát, és sohasem szabadna megszűnnünk félteni. És ez nemcsak a politikusokra, hanem az ország polgáraira is vonatkozik” — jelentette ki 2antovsky a csehszlovákiai demokrácia veszélybe kerülésével kapcsolatos aggodalmakról. A köztársasági elnököt a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom csupán két jelöltjéről tájékoztatta az új szövetségi kormányba. Közülük az egyiket a DSZM vezetősége „nagyon valószínű”, a másikat pedig „lehetséges” miniszterjelöltnek minősítette. Az államfő szóvivője ezekkel a szavakkal Vladimír Meciar DSZM-elnök azon nyilatkozatára reagált, mely szerint Havel elnök már hosszabb ideje ismeri a szövetségi kormányba jelölt öt DSZM-tagot. Az államfő véleménye szerint a legcélszerűbb az volna, ha a védelmi (Folytatás a 2. oldalon) Václav Benda Prágában Habsburg Ottóval tárgyalt Ki lesz az új államfő? Lapunk ezen a helyen azokat a sajtójelentéseket közli, amelyek arról szólnak, hogy ki kit jelölne az államfői tisztségbe. A Szövetségi Gyűlés irodájához tegnapig már mintegy 60 elnökjelölési javaslat érkezett, de javuk nem tekinthető hivatalosnak, mivel főleg „önjelötésről” van szó. Ajelöltek akkor válnak „hivatalossá”, ha „felkarolná” őket valamelyik parlamenti képviselő. Ezt pedig ma tíz óráig meg kellene tennie. Mint ismeretes, a július 3-án, pénteken kezdődő elnökválasztáson az első számú jelölt a jelenlegi köztársasági elnök, Václav HaveL (Legutóbb lapunk tegnapi számában írtunk az elnökjelölésekről, illetve arról, hogy támogatják-e a mostani államfőt.) A Szövetségi Gyűlés irodájának tegnapi tájékoztatása szerint az első hivatalos elnökjelölt Václav Havel, akit múlt pénteken a Polgári Demokrata Párt—Kereszténydemokrata Párt koalíció javasolt. A másik hivatalos jelölt az 1958-ban született kassai illetőségű Juraj Úop, akit az Egyesülés a Köztársaságért—Csehszlovák Republikánus Párt szövetségi gyűlésbeli képviselői klubja jelölt az államfői tisztségbe. Havel „adhat zöldet” a baloldalnak Miroslav Macek a DSZM időhúzásáról „Csak lassan a paritással!” Miroslav Maceknek, a Polgári Demokrata Párt alelnökének tegnapi, kora délutáni tájékoztatása szerint a PDP még nem ismerte a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom öt jelöltjének a nevét a szövetségi kormányba. „Feszülten várjuk” — tette hozzá. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva Macek a DSZM vezetőinek hét végi nyilatkozataira hivatkozva megállapította, hogy a Meéiar-féle mozgalom nem kíván jelöltet állítani a szövetségi kormányfői tisztségbe. Ezzel össze(Folytatás a 2. oldalon) Habsburg Ottónak, az Európa Parlament képviselőjének, a Páneurópai Unió elnökének véleménye szerint Csehszlovákia szétesése esetében át kellene értékelni a Csehszlovákia és az Európai Közösség között aláírt társulási szerződést. Ezt Václav Benda, a Népi Kamara kereszténydemokrata párti elnöke nyilatkozta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának a Habsburg Ottóval folytatott tegnapi prágai megbeszélései után. „Azt javasolta, fejtsük ki a lehető legnagyobb erőfeszítést annak érdekében, hogy legalább a Cseh Köztársaság javára prolongálják a megállapodást vagy erősítsék meg” — hangsúlyozta Benda. Arra a kérdésre, hogy Habsburg Ottó miképp tekint a csehek és a szlovákok egy államban való további együttélésének a lehetőségeire, Václav Benda azt válaszolta, hogy a vendég meghallgatta az országban kialakult helyzetről tartott beszámolóját, bővebben azonban nem nyilatkozott arról, hogy mit kívánna. „Lényegében azonban megerősítette a helyzet általunk történt értékelését, s javasolta, hogy ragaszkodjunk az ide vonatkozó döntések gyors meghozatalához, illetve azt, hogy a közös állam mesterséges megőrzése árán semmi esetre se tegyük kockára a demokratikus fejlődést — sem gazdasági, sem pedig politikai téren” — mondta a KDP elnöke. Ondfej Tureknek, a Kereszténydemokrata Párt szóvivőjének a (Folytatás a 2. oldalon) A szerkesztőség búcsúzik