Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-27 / 150. szám
/ m m Gazdasági és érdekvédelmi napilap SZOMBAT 1992. június 27. II. évfolyam 150. szám Ara 2,30 korona Kis „magyar—magyar” perpatvar, avagy: A tény szent, a vélemény szabad Tegnap sajtóközleményben minősítette a Szlovák Nemzeti Tanácsban tönénteket a magyar koalíció, az Együttélés politikai mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a szlovák parlamentnek nincs magyar alelnöke és hogr az elnökségben csupán egyetlen személy képviseü őket annak ellenére, hogy az SZNT-ben ká parlamenti klub alakult Az EPM—MKDM koalíciót nyugtalansággal tölti el, hogy jelöltjüket, Duka Zólyomi Árpádot a megejyezés ellenére sem választották meg a környezetvédelmi bizottság elnökének, mert ez ellent mond a demokrácia elveinek és a politikai kultúrának is. Duka Zofyómi Árpád tudós szakember, atomfizikus—kutatómérnök, aki az Eurolánc megynozdulásai idején még Dubnában tartózkodott, az atomfizikai kutatóállomáson, tehát koholt vád volt ellene, hogy ő szervezte az Eurolánc polgári mozgalmat és annak megnozdulásait Egyszerűen a fizikai jelen(nem)léte sem tette ezt lehetővé, így megválasztásának elutasítása csak annak tudható be, hogy a szlovák politika félt a nemzetközi rangú tudóst a környezetvédelmi — többek közt a bősi vízlépcső — kérdéséhez közelengedni Ahogy Szabó Rezső, az EPM vezetésének tagja tegyiap munkatársunknak ebnondta, a Magyar Polgári Pán napokban közzé tett állásfoglalásaival kapcsolatosan néhány helyreigazításra van szükség mert nem igaz az, hogy ama politikai kurzus, mely veszélyezteti a magyar és a többi kisebbség Iáét, csupán most, a váalasztások utáni parlament megalakulását követően kezdődött el Az MPP kitételeiből nem igaz az, hogy az SZNT fennállása alatt nem volt tÍgy, hogy ne lett volna magyar nemzetiségei alelnök Igenis, 1960-ig nem volt magyar alelnöke a szlovák parlamentnek. Először 1960-ban választották meg Dénes Ferencet álelnöknek. Az sem igaz, hogy a szlovák parlamentnek mindig volt önálló nemzetiség (kisebbség) bizottsága, s csak most nincs A szlovák Milyen lesz a válóper? parlamentnek csak 1968-ban vöt nemzetiségi bizottsága — tehát egy éven át — , annak tagja vöt az SZNT minden magyar nemzetiségű képviselője. A bizottság elnöke Fábry István, titkára Krivasík István, a felügyelője pedig Szabó Rezső, az SZNT alelnöke vöt. Ez az egyetlen esztendő volt az, amikor a többségi nemzet — a szlovák — képviselői kisebbségiben voltak e bizottság bőn. Az elmúlt ká eszetendőben sem volt önálló kisebbségi bizottsága a parlamentnek — hiába állítja ezt az MPP —, csak az emberjog és helyi önkormányzati problémakörrel összevont Nem igaz tehát, hogy a kisebbség bizottság megpzüntetése a Metiar-parlamentá terheli, megette helyette azt még a korábbi kétéves választási időszakban ügyvivő kormány az MPP közreműködésével A mostani parlamenti alakuló ülés ezt az állapotot csak szentesítette. Az sem igaz, hogy az SZNT-ben önálló frakcióként fellépő Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom csak most nem jutott képviselethez az elnökségien. Az elmúlt két év során az MKDM-nek szintén önálló parlamenti frakciója volt az SZNT- ben Janics Kálmán ebtök vezetésével ennek ellenére nem kapott képviseletet az SZNT Elnökségében, illetve csupán az SZNT utolsó ülésá követően kapott egy elnökségi helyei de azt is az ellenzéki pártok—az DBP és a DSZM — nyomására, de a Polgári Demokrata Unió, a Magyar Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokrata Párt (a korábbi kormánykoalíció) tetszése ellenére A magyar kisebbség kisemmizése, illetve visszasüllyesztése az ötvenes évek elejének színvonalára nem most kezdődőti hanem az 1990-es „szabad” választásokat követően, s most annak „gyümölcseit” szüreteljük. Hiszen amit szinte lehetetlennek mutatkozott az ún. polgári konzerveáv szlovák pártok hatalmának vonzáskörében elérni még nehezebb a kimodottan nemzeti-nacionalista politikai erők ellenében. Ezért — tehát éppen a fennálló nemzeti szocialista színezetű szlovák egyeduralom miatt — napjaink legfontosabb politikai kérdésének nem azt tartjuk, hogy politikai pártjaink tisztázzák, ki vétett kevesebbet a hatalom bbtoklása érdekében nemzeti kisebbségünkkel szemben, hanem azt, hogy megtalálhják megmaradásunk is kiteljesedésünk lehetséges módját, s lehetőségeikhez mérten egymás lejáratása helyett megpróbálják együtt szolgálni a kisebbség érdekeit. Mert figyelmükbe ajánlom: ha mi, kisebbségi magyarok nem teszünk, a többségi hatalomnak semmi szükségük nem lesz rájuk. N. Gyurkovits Róza Közvélemény-kutatás Bős ellen — csak 4 % A Szlovák Statisztikai Hivatal nemrég 1172 személy bevonásával közvéleménykutatást végzett a bősi vízerőmű építésével kapcsolatos lakossági nézetekről. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezetteknek csupán a négy százaléka szerint kell leállítani a beruházást, és többé nem is folytatni. (1990 májusában hasonlóan még a szlovákiai lakosság 9 százaléka vélekedett így.) A megkérdezettek 65 százaléka az erőmű építésének befejezése mellett szállt síkra, 18 százaléka pedig úgy vélekedett, hogy Bős további sorsáról az Európai Közösség bevonásával létrehozandó független szakértői bizottság ajánlásai értelmében kell dönteni. A felmérés eredményei azt is megmutatták, hogy két síkon differenciálódnak a vélemények: a nemzetiségin és az illető politikai orientációján. A magyar nemzetiségű lakosság 32 százaléka szerint kellene a bősi problémát a független szakértői bizottságra bízni. A magyarok 35 százaléka egyértelműen az építkezés felfüggesztése, 8 százaléka pedig teljes befejezése mellett szállt síkra. Ami a politikai orientációt illeti, a bősi vízerőműt leginkább a Szlovák Nemzeti Párt (73 százalék), a Demokratikus Baloldal Pártja (71), illetve ^a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (68) szimpatizánsai támogatják. Lehet, hogy vele távozik a föderáció is Lemondott a prágai kormány Prágában tegnap délután ülést tartott a szövetségi kormány, amely egy napirendi pontot, mégpedig a lemondását tárgyalta meg. Röviddel ezután a kabinet a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény 71. cikkelyének 31. bekezdése értelmében Václav Havel államfő előtt beadta lemondását A kormány döntéséről — amelyet a rendkívüli tanácskozáson hozott — röviddel három óra után Marián Calfa miniszterelnök tájékoztatta az államfőt. A leköszönő kabinetet 1990. június 29-én nevezték ki. Václav Havel elfogadta a Calfakormány lemondását, s egyúttal megbízta, hogy az új kabinet kinevezéséig maradjon a helyén. Marián Calfa ezt azonnal közölte a miniszterekkel. „Mindez szimbolikus. Távozunk, s lehet, hogy velünk távozik a föderáció is” — mondta Marián Calfa a prágai várból távozóban. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának arra a kérdésére, hogy vajon továbbra is közéletben kíván-e maradni, az „ideiglenes” miniszterelnök azt válaszolta, hogy természetesen igen. A szakszervezetek az ország szétválásáról A konklúzió: senki sem járna jól? A Szakszervezeti Szövetségek Csehszlovák Konföderációja az államjogi elrendezés kérdéseiben bárminemű alkotmányos lépést tiszteletben fog tartani. Richard Falbrnak, a konföderáció elnökének a véleménye szerint az esetleges népszavazás kiírása előtt azonban az állampolgárokat tájékoztatni kell arról, hogy milyenek lennének az állam szétválásának a költségei, azaz pénzben mennyibe kerülne a különválás. Mindezt Falbr a Václav Havel köztársasági elnökkel folytatott tegnapi megbeszélése után nyilatkozta. Újságírók előtt még elmondta: a szakszervezeti konföderáció elsősorban abban látja szerepét, hogy elérje: a föderáció esetleges szétesése felé vezető folyamat tisztességes légkörben, a sovinizmus és a xenofóbia megnyilvánulásai nélkül menjen végbe. „Úgy gondolom, hogy Havel elnökkel koordinálnunk kellene lépéseinket, hogy elejét vegyük az ilyen jelenségeknek” — tette hozzá. Richard Falbr úgy vélekedett, hogy az állam szétesése súlyos gazdasági következményekkel járna mindkét tagköztársaság lakossága szempontjából. „Véleményem szerint Csehországban az a helytelen gondolat él, hogy ha lerázzuk Szlovákiát, megkönnyebbül helyzetünk” — mondta a konföderáció vezetője. Szavai szerint az, hogy csak öt szövetségi minisztérium fog működni, nem fogja akadályozni a föderáció működését. Megállapította, hogy az államfővel tartott találkozón szóba került kérdések közül nem minden esetben értett egyet Václav Havellel. A részletekről azonban nem nyilatkozott. A sajtóértekezleten Falbr egyúttal megjegyezte, hogy "ha a szövetségi kormány októberig nem távolítja el a hiányosságokat az úgynevezett lusztrálási törvényről, akkor Csehszlovákiát a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia következő ülésén olyan országgá nyilvánítják, amely megszegi a nemzetközi megállapodásokat. Vladimír Meciar bizakodása A szlovák miniszterelnök fontosnak tekinti, hogy Csehszlovákia biztosítsa az Európai Közösséget: az országban zajló folyamatok nem jelentenek minőségi változást a külfölddel szembeni csehszlovák kötelezettségekben. A Csehszlovák Sajtóirodának adott tegnapi exkluzív interjújában Vladimir Meéiar így vélekedett: „Az egyedüli, ami történhet, hogy a Csehszlovákia számára ezen kötelezettségekből eredő jogok és kötelességek két szubjektum, azaz Csehország és Szlovákia között oszlanak fel.” „Valami félresikerült konföderáció” Az előrejelzések szerint a cseh kormányjúlius 2-án vagy 3-án mond le, hogy helyét elfoglalhassa az új válsztások utáni cseh kormány. Egyelőre azonban még viták vannak arról, milyen legyen a Cseh Nemzeti Tanács összetétele. Tegnap Prágában sajtóértekezletet tartott a Polgári Demokrata Szövetség elnöke, Jan Kalvoda, aki többek közt hangsúlyozta, hogy pártja a Cseh Nemzeti Tanács Elnökségében négy helyre tart igényt, s bár a tárgyalások már hosszabb ideje folynak, nem sikerült megegyezni a Polgári Demokrata Párttal. A PDP 19 helyet tart elfogadhatónak az elnökségben, ebből 12 a kormánykoalíciót illetné. Kalvoda szerint még további viták várhatók. Jan Kalvoda azt is elmondta, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság válása már elkezdődött, s hogy jelenleg egy köztes állapotnál tartunk, mely után a döntő fordulatot majd a nemzeti tanácsok hozzák meg. Dániel Kroupa alelnök szerint már csak egyetlen remény van, az, hogy a gazdasági káoszt meg tudja majd akadályozni a Szövetségi Gyűlés. Szerinte (Folytatás a 2. oldalon) Elnökválasztás ’92 Ki lesz az új államfő? Lapunk ezen a helyen azokat a sajtójelentéseket közli, amelyek arról szólnak, hogy ki kit jelölne az államfői tisztségbe, a legfrissebb hírek szerint a Szövetségi Gyűlés irodájához már több elnökjelölési javaslat érkezett, de ezeket még nem tekinthetjük hivatalosnak. Mint ismeretes, az első számú jelölt a jelenlegi köztársasági elnök, Václav Havel. (Legutóbb lapunk csütörtöki számában írtunk az elnökjelölésekről, illetve arról, hogy támogatják-e a mostani államfői) Jaroslav Volf, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke tegnapi sajtóértekezletén elmondta: tekintettel arra, hogy a győztes politikai erők között olyan megállapodás született, miszerint az ország államfője a Cseh Köztársaság polgára iesz, ezért az SZSZDP Václav Havel elnökjelölését támogatja. A Václav Havel támogatására alakult polgári kezdeményezés tegnap felkérte Csehszlovákia összes állampolgárát, aki egyetért Havcl elnök újraválasztásával, hogy ezt azzal fejezzék ki, hogy a kezdeményezés címére juttassanak el levelezőlapot, amelyen feltüntetik nevüket, aláírásukat és születési számukat. (Cím: Obéanská iniciativa napodporuprezidenta Václava Havla, paláé Adria, Jungmannova 31,101 00 Praha 1) A Szövetségi Gyűlésben a zVMagyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőiből alakult Coexistentia klub a kamarák első együttes ülése után tartott tanácskozásukon állást foglal-, tak néhány időszerű politikai kérdéssel kapcsolatban. Az elnökválasztás A Szövetségi Gyűlésben a legközelebbi, rendkívül fontos döntés a köztársasági elnök megválasztása lesz. A Coexistentia klub képviselői támogatják Václav Havel újraválasztását. Ám, ismerve a parlament politikai tagolódását, nem valószínű Václav Havel újbóli megválasztása. Ezért megfelelőbbnek tartanak egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi a mostani elnök megbízatási idejének meghosszabbítását legalább október elejéig. Az ilyen alkotmánymódosítással a Coexistentia klub egyetért. Havel elnök megbízatási idejének meghosszabbítása stabilizálná a politikai helyzetet Csehszlovákiában, s a törvényhozó szervek behatóbban foglalkozhatnának az állam működőképseeégéhez szükséges feltételek megteremtésével. Szlovák szuverenitás A klub a szlovák szuverenitásnak a Szlovák Nemzeti Tanácsban Nyíltan — időszerű kérdésekről esedékes kinyilatkoztatásáról még korainak tartja a véleménynyilvánítást, hiszen sok függ attól, milyen javaslat kerül a szlovák törvényhozás elé. Tények és nyilatkozatok A Coexistentia képviseléíi klub foglalkozott a választások szlovákiai eredményivel is, s ezen belül a Magyar Polgári Pártnak a hazai magyar napilapokban június 25-én közzétett nyilatkozatával is. Már a választások előtt sejteni lehetett, hogy Szlovákiában a nemzeti, sőt a nemzetiszocialista irányzatot követő pártok kerülnek előtérbe. Az is tény, hogy a szlovákiai választásokból kikerülő legerősebb párt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom mai vezető politikusai a Nyilvánosság az Erőszak Ellen talaján váltak politikusokká. Amíg az NYEE egyik szárnya a szövetségi köztársaságot támogató politizálásra helyezte a hangsúlyt, addig a Vladimír Meéiar nevével fémjelzett szárny a nagyobb szlovák önállóság eszméje mellett szállt síkra. Nem alapvető különbségek, hanem hangsúlyeltolódás miatt került sor szakadásra az NYEE-ben. Ezt jelzi az is, hogy az 1990. évi választások alkalmából létre jött kormánykoalíció megmaradt a mostani választásokig, jóllehet a koalíció egyik pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom, az államjogi elrendezés kérdésében ugyanazt a célt követte, mint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, azzal a különbséggel, hogy szerinte ezt a célt fokozatosan, hosszabb távon kell elérni. A DSZM viszont a szövetségi állam megszüntetését feltételező konföderáció gondolatát tette magáévá. A Coexistentia klub képviselői ezért furcsállják azoknak a pártoknak az idegenkedését ettől a helyzettől, amelyek részt vettek a korábbi kormánykoalícióban és részesei voltak e politikai helyzet kialakításának. A klub tagjai a választások eredményeivel összefüggésben úgy vélik, ezek az eredmények kiszámíthatók voltak. Sajnos, a választási törvény vitája során azok (Folytatás a 2. oldalon)
