Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-25 / 148. szám
1992. június 25. 3 Szabad ÚJSÁG Megsebesült egy csehszlovák ENSZ-katona Ádáz harcok Szarajevóban Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban tovább folytatódnak az utcai harcok, a város központjában gránátok robbannak. Az éjszaka súlyos helyzet alakult ki a repülőtér környékén, ahol tüzérséget, harckocsikat és gyalogságot is bevetettek. Egyes hírek szerint légitámadás érte a televízió adótornyát. A szarajevói rádió szerint a tüzérségi támadás nyomán 7-en életüket vesztették és 25-en megsebesültek. A belgrádi Borba szerint Szarajevó szerbek lakta negyedeiből kilakoltatják a nem szerb lakosságot. A kilakoltatottaknak csak fél óra áll rendelkezésükre, hogy összecsomagolják a legszükségesebbet. Azután csoportokban kiviszik őket a frontvonalra és 100—200 rénylethez, amely során 14-en vesztették életüket és sokan megsebesültek. A szerbek a felelősséget Izetbegovics bosnyák elnökre hárítják, aki szerintük mindig amikor csatát veszt, erősíti propagandahadjáratát és nem riad vissza olyasmitől sem, mint az ártatlan emberek tömeges legyilkolása. Kedden az esti órákban megsebesült az ENSZ békefenntartó erőinek egyik csehszlovák katonája. Miroslav Netuáil őrmester segédkezett egy elakadt katonai jármű indításában, amikor ismeretlen támadók lőni kezdtek. Az őrmester a nyakán sérült meg és a repeszt ki kell operálni. Közvetlen életveszély nem áll fenn. A bosnyák és a szerb fegyveresek közti harcok áldozatainak száma napról-napra növekszik. Szarajevóban az Oroszlán park temetővé vált, ahol naponta újabb tömegsírokat kénytelenek ásni (Telefotó: ŐSTK/AP) Gamszahurdia még egyszer megpróbálta Allamcsínykísérlet Grúziában A megdöntött Zviad Gamszahurdia grúz elnök tegnapra virradóra bejelentette, hogy visszatér és átveszi a hatalmat az országban. A nyilatkozat akkor hangzott el, amikor hívei elfoglalták a tbiliszi televízió székházát. métert kell futniuk, hogy átjussanak az arcvonalon. Hasonló módon járnak el azokkal a szerbekkel is, akiket nem tartanak megbízhatóknak. A boszniai szerbek tegnap cáfolták, hogy közük lenne a szarajevói akname-Lemond az afgán elnök Mudzsaddadi ideiglenes afgán elnök bejelentette, hogy ma, csütörtökön lemond tisztségéről. A közlemény nem utal rá, hogy a tisztséget átveszi-e Rabbani, a Dzsamiate Iszlami párt elnöke. Az afgán mudzsahedek áprilisi egyezménye szerint ugyanis az ideiglenes elnöktől az államfői tisztséget Rabbaninak kellene átvennie, llekmatjár szélsőséges afgán vezető a múlt héten azzal fenyegetőzött, hogy Mudzsaddadit lemondásra kényszeríti amennyiben nem mond le önként. Kabul déli elővárosaiban tegnap összetűzések voltak a mérsékelt és a fundamentalista mudzsahedek között. A hírek szerint a harcok több emberéletet követeltek. Kabul környékén még ott állomásoznak a szélsőséges Hekmatjár csapatai, amelyek legfőbb célja, hogy megdöntsék a rendőrség parancsnokát, aki korábban Nadzsibullah híve volt és később átállt a felkelőkhöz. Titokzatos tengeralattjárók Oroszországban valószínűleg egy titkos katonai szervezet működik, amely svéd felségvizekbe tengeralattjárókat küld Borisz Jelcin elnök tudta nélkül. Ezt Anders Björck svéd védelmi miniszter jelentette ki. Közölte, hogy az orosz vezetés biztosította Svédországot, miszerint Moszkva semmiféle tengeri járművet nem küld a svéd partok közelébe. Idén májusban azonban két idegen tengeralattjáró tűnt fel a svéd vizekben, amelyek ugyanolyan típusúak voltak, mint amilyenek a 60-as években jelentek meg. Ezekről annak idején megállapították, hogy a volt Szovjetunió hajói voltak. Az egyik ilyen hajó ugyanis 1981- ben egy svéd tengeri támaszpont közelében megsérült. Annak idején nyilvánvaló volt, hogy a hajók kiküldése a Szovjetunió vezetésének tudtával történik. Most azonban a felségvizeket a politikusok egyetértése nélkül sértik meg — közölte a svéd miniszter. e heti tartalmából Lacza Tihamér: Két dudás egy csárdában Melqj Erzsébet: „Mindenkinek legyen szerepe” (interjú) Karkasházy Tivadar: Haza I. (Déri János utolsó hetei) Településlexikon Pomozi Gyula: Tíz nap Csallóközben Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Az amalgámtömés időzített bomba? — népszerű tudomány Magányosok klubja, Társkereső Tanácsadó Az otthon rovatból: Fiataloknak: Divatjelző A-tól Z-ig. Visszanyert hajlékonyság. Hely a telefonnak. Tanuljunk egymástól — házi receptek Tess lesz a negyedik (bűnügyi elbeszélés) Gabri Gabriella: Szenzáció, kiránvdulunk!________________________ A megdöntött elnök hívei az éjszaka először a grúz belügyminisztérium egy alakulatát támadták meg, amelytől fegyvereket zsákmányoltak. Azután támadták meg a tbiliszi televízió- és rádióközpontot. Tegnap reggel Gamszahurdia hívei felhívást közöltek a rádióban és a lakosságot a rádióhoz hívták, hogy segítsék hatalomra juttatni a „törvényesen megválasztott elnököt” és megdönteni a jelenlegi vezetést. Egyidejűleg híreket terjesztettekarról, hogy Gamszahurdia viszszatért a fővárosba. A keddi izraeli parlamenti választásokon az eddig ellenzékben levő Izraeli Munkapárt szerezte meg a többséget. A szavazatok 99 százalékának összeszámlálása után kitűnt, hogy a Munkapárt 45 mandátumot szerzett a parlamentben, míg a jobboldali Likud tömörülés, amelyet Samir kormányfő vezet 32 mandátumot szerzett. Hátra van még a katonák szavazatainak összeszámlálása, de ezek száma már nem változtat az eredményen. A baloldali pártok, amelyek a Nerec koalícióban tömörülnek, az izraeli arab pártokkal együtt a 120 tagú Kneszetben A televízió épületét gyakorlatilag harc nélkül foglalták el, később azonban a fővárosban lövöldözés hallatszott. Egyes hírek szerint a felkelőknek harckocsikat is sikerült szerezniük. Eduard Sevardnadze grúz elnöknek tegnapra találkozója volt Dagomiszben Borisz Jelcin orosz elnökkel. A hírek szerint azonban Sevardnadze elutazását elhalasztották a kialakult helyzet miatt. Egy tegnap délelőtti hír szerint az államcsínykísérlet során legalább negyven ember vesztette életét és százan megsebesültek. A grúz kormánycsapatok tá-62—64 mandátumot szerezhetnek, és így megbízható többségre tehetnek szert. A Likud-tömb 57—58 mandátumra számíthat, ami 1969 óta a tömb leggyengébb választási eredménye. Rabin győzelme kapcsán kijelentette, hogy béketeremtő politikát akar folytatni, de egyidejűleg biztosítani fogja Izrael biztonságát. Fel akarja gyorsítani a közel-keleti békefolyamatot, és korlátozni akarja a megszállt területek betelepítését, javítani az amerikai—izraeli kapcsolatokat. Nem hivatalos hírek szerint a washingtoni Bush-kormány üdvözli Rabin győzelmét. A Munkapárt madást intéztek a televízió épületében összegyűlt fegyveresek ellen. A kormánycsapatoknak sikerült visszafoglalniuk a televízió központi épületét és az adótornyot is. A grúz kormány sajtószolgálata közölte, hogy az államcsínykísérlet vezetőit letartóztatták. Eduard Sevardnadze tegnap megállapította, hogy Gamszahurdia híveinek államcsínykísérletét meghiúsították és így elutazhat a Borisz Jelcinnel tervezett találkozóra. „Az államcsínynek vége, nyugodt lelkiismerettel elutazhatok” — jelentette ki Sevardnadze. Rádióbeszédben kijelentette, hogy az államtanács, amely az ország legmagasabb végrehajtó szerve, ellenőrzi a helyzetet, és mindent megtesz azért, hogy helyreálljon a rend. eredményes szereplését a megszállt területeken a palesztinok is megünnepelték. A pontos végeredményeket péntekre várják. Jiccbak Rabin az eddigi eredmények szerint megszerezte azt a többséget, amely alapján új kormányt alakíthat. Jasszer Arafat tanácsadója tegnap kijelentette, hogy kész tárgyalni a közelkeleti békéről az izraeli választások győztesével. Abu Sarif kijelentette, bizonyos abban, hogy Rabin hajlandó tárgyalni a palesztin vezetőkkel, és ezzel a közel-keleti béke problémája megoldhatóvá válik. nélkül korlátozni kezdik saját kisebbségeik jogait. Ezt tette Magyarország is a bécsi uralom elleni harc győzelme után a szlovákokkal és a románokkal, így jártak el a csehek a németekkel és a szlovákokkal 1918 után, és nyilván így akarnak viselkedni a szlovákok is a magyarokkal szemben. Érdekes, írja a lap, hogy Szlovákiában ugyanazokat az érveket veszik elő a magyarokkal szemben, amelyeket Budapest 120 évvel ezelőtt a szlovákokkal szemben alkalmazott. • Morvaország is? Csehszlovákia széthullása folytatódhat és ez abban nyilvánulhat meg, hogy Morvaország is autonómiát kezd követelni — írja tegnapi számában a Kontinent című bolgár lap. A fő problémák csak ezután jönnek és nemcsak az általában gyengébbnek vélt Szlovákiát sújtják. A morva autonóm törekvések mellett nyilván felélednek a szudétanémelek törekvései is, akik visszakövetelik 1945 után elvesztett vagyonukat. • A történelem iróniája Az osztrák APA hírügynökség kommentárjában arról ír, hogy Csehszlovákia két köztársaságában érezhetően megváltozott a közvélemény. Főleg Szlovákiában szaporodnak a közös állam mellett szóló hangok. Minél inkább valóra válik a forgatókönyv, annál nyilvánvalóbbá válik az emberek előtt, milyen nehézségekre számíthatnak. Csehszlovákiában a történelem iróniája furcsa helyzetei hozhat létre: megtörténhet, hogy az esetleges népszavazáson a szlovákok szavaznak majd a közös állam mellett és a csehek ellene. Ez azt jelentené, hogy a lakosság kinyilvánítaná bizalmatlanságát. Személyiségek és lapok a csehszlovákiai helyzetről Válás értelmes ok A nemzetközi sajtó kész ténynek veszi Csehszlovákia kettéválását és kommentárjai most azt kutatják, mi vezethetett a váláshoz, illetve milyen következményekkel járhat a szakadás. • A határok maradnak Kardos Gábor az Eötvös Lóránt Tudományegyetem nemzetközi jogi szakértője a Népszavának adott interjújában elmondta, hogy Csehszlovákia esetleges kettéválása a nemzetközi jog szempontjából nem okoz különösebb bonyodalmakat. A trianoni és a párizsi békeszerződés, amely a csehszlovák—magyar határokat meghatározta, továbbra is érvényben marad. Csak annyi történik, mondta Kardos Gábor, hogy meghatározzák, miszerint az utódlás jogait két állam veszi át Az Európai Közösséggel megkötött társulási szerződés ügyében az a legfontosabb, hogy az újonnan létrejött államok vállalják jogelődjük kötelezettségeit A szerződő felek azonban kérhetik a szerződés újratárgyalását. Csehszlovákia esetében a döntés nehéz lesz — mondta a magyar szakértő. • Rossz irányt vettek Csehszlovákia széthullása nem fizetődik ki, ráfizetnek a szlovákok, a csehek, a magyarok, a lengyelek és egész Európa — jelentette ki Adam Michnik Szófiában. A politikus szerint, aki jelenleg a lengyel Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Csehszlovákiában a fejlődés rossz irányba fordult és az indulatok erősebbek lettek az érdekeknél. • A szakadásnak semmi értelme Az izraeli Jerusalem Post című lap azt írja, hogy Csehszlovákia széthullásának nincs semmi értelme. A lap rámutat, hogy a szlovákoknak nyilván elegük van abból, hogy a népesebb cseh nemzet védnöksége alatt éljenek tovább. A lap megemlíti, hogy Izrael a kérdésben nem lehet pártatlan és rámutat a szlovák állam történetére és a jelenlegi szlovákiai antiszemitizmusra. A lap úgy véli, hogy a válás valószínűleg békés lesz, az egyetlen konfliktus Szlovákiában a magyar kisebbség vonatkozásában várható. • Magyarok nélkül A budapesti Magyar Hírlap cikkében megállapítja: a tény, hogy a most megválasztott parlamenti bizottságok egyikének élére sem neveztek ki magyar jelöltet, jól mutatja, mire számíthatnak a magyarok Szlovákiában. Duka Zólyomi Árpádot a környezetvédelmi bizottság elnökének tisztségére javasolták, de nem választották meg. A Magyar Nemzet az SZNT-ben betöltött tisztségek kapcsán azt írja, hogy Duka Zólyomit, az Együttélés alelnökét azért nem választották meg, mert részt vett a bősi gát építése elleni tüntetésen. A lap közli, hogy a nemzetiségi bizottság alelnökének Rózsa Ernőt, az Együttélés képviselőjét jelölték. (Rózsa Ernő végül is a környezetvédelmi bizottság elnöke lett, és így tagja az SZNT Elnökségének.) • Az első áldozat: a magyarok A berlini Der Tagesspiegel című lap közli: azok a nacionalista és populista jelszavak, amelyekkel Meäar a választásokon indult, veszélyes gyümölcsöt hozhatnak. Az új összeférhetetlenség első áldozatai a délszlovákiai magyarok lehetnek. Úgy tűnik törvényszerű, hogy azok a nemzetek, amelyek elérték saját államiságukat, nyomban Az izraeli választásokon a Munkapárt győzött Jicchak Rabin kormányt alakít Az USA-BAN tegnap öt nap alatt már a második kísérleti atomrobbantást végezték el. A robbanás ereje ötvenszer nagyobb volt, mint a Hirosimára ledobott atombombáé. A robbantást Las Vegastól 130 kilométerre a sivatagban 285 méterrel a föld alatt hajtották végre. A sivatagban 1951 óta már 719 kísérleti atombomba- robbantást végeztek. Görögországban, Athénban több mint 5000 ember tüntetett a balkáni háborús konfliktusok ellen. A tüntetést a baloldali szakszervezetek rendezték „Elég volt a vérontásból” jelszó jegyében. VaRSÓ új repülőterét tegnap kellett volna üzembe helyezni, miután már egy héttel korábban ünnepélyesen megnyitották és felszentelték. A vajdasági környezetvédelmi biztos azonban az> üzembehelyezést leállíttatta, mert még nem építették fel az elengedhetetlen víztisztító művet (ezt csak 1995-re tervezik), a repülőteret nem szerelték fel zajszintmérő rendszerrel, és elhanyagoltak több zajvédelmi és környezetvédelmi berendezést. D ÉL-AFRIKÁBAN a kormány megkezdte az Afrikai Nemzeti Kongreszszus (ANC) rendkívüli kongresszusán hozott határozat utáni helyzet megtárgyalását. Az ANC úgy döntött, hogy befagyasztja a kormánnyal tervezett tárgyalásait a demokratikus reformokról. Az ANC döntése összefügg azzal, hogy de Klerk kormányát teszik felelőssé a múlt heti gyilkosságsorozatért, amely során 39 ember vesztette életét. BULGÁRIÁBAN a parlament képviselői között olyan személyek is vannak, akik a török hírszerző szolgálat ügynökei — írta tegnapi számában az ellenzéki Duma című napilap. A lap egy dokumentumra hivatkozik, amely bizonyítja, hogy Törökország, de Görögország is aktív kémtevékenységet folytat Bulgáriában. A külföldi hírszerzés többnyire parlamenti képviselőktől szerzi be a politikai, gazdasági, katonai, belügyi és külpolitikai információkat. A lap szerint a feltárt adatok megmagyarázhatják a jugoszláviai válság és általában a balkáni destabilizálás okait is. A NÉMET Aral A. G. vállalat Cseh- és Morvaországban nagyszabású üzemanyagtöltő állomáshálózatot tervez. Az első három benzinkutat még idén üzembe akarják helyezni. Az Arainak Németországban 2700 töltőállomása van, külföldön pedig 900. Csehországban más benzinkereskedelmi vállalatok is aktivizálódtak, megkezdte például működését az osztrák ÖMV vállalat első benzinkútja is. A francia Total tavaly 75 töltőállomást vásárolt meg Csehországban. A BAJOR BMW autógyár 1995-től az USÁ-ban is gyárt majd személyautókat. Az új gyárat Spartanburg városában Dél-Karolinában építik fel. Ez lesz az első olyan német üzem, amely teljes termelési rendszerrel rendelkezik majd az Egyesült Államok területén. Eddig csak a japánok gyártottak Amerikában Mazda, Honda és Mitsubisi autókat. A Volkswagen már megpróbált autókat gyártani az USÁ-ban, de ottani üzeme tönkrement. Az AMERIKAI United Press International (UPI) hírügynökséget, amely pénzügyi nehézségei miatt a csőd szélére került, egy szaúd-arábiai vállalkozók kezében levő londoni cég veszi meg. Az MBC társaság a hírügynökséget 3,95 millió dollárért vásárolja meg, és két éven belül 10—12 millió dollárt fordít korszerűsítésére. Az utóbbi tíz évben ez a cég lesz már a hírügynökség tizedik tulajdonosa. Az UPI egyébként már 85 éve működik. A usztriában a kábítószermérgezés egyre több áldozatot szed. Egy osztrák szakintézet szerint tavaly az országban Hóember vesztette életét kábítószer-fogyasztás következtében, ami 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szakértők úgy vélik, hogy a kedvezőtlen helyzet azért alakult ki, mert a kábítószerkereskedők konkurenciaharcba kezdtek az osztrák piacért és egyre erősebb és olcsóbb kábítószereket dobnak a piacra. N ew YORK-BAN, az ENSZ székhelyén tegnapra virradóra két évi szünet után tárgyalások kezdődtek a ciprusi görög és török közösség vezetői között. A görögök küldöttségét Vasiliu elnök, a ciprusi törökökét Denktas vezeti. Butrosz Gáli az ENSZ főtitkára mindkét vezetővel külön tárgyalt. A törökök, mint ismeretes, 1974-ben foglalták el a szigetország keleti részét és ott önálló köztársaságot hirdettek meg, amelyet csak Ankara ismert el. A törökök nagyobb területen uralkodnak, mint amekkorán a török lakosság él. A jelenlegi tárgyalásokon ezt a problémát akarják megoldani.
