Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-20 / 144. szám

1992. június 20. 13 Szabad ÚJSÁG &MpORtJ Magyar NB I, 30. forduló Diósgyőr—FTC Diósgyőr, szombat, 17.00. Vezeti: Puhl (Szilágyi, Tóth V.). Diósgyőr: Knotz-Leskó, Bem, Csizi, Szabó vagy Bu­dai, Molnár, Petcu, Kiser, Dancs-Szvisztun, Vitelki. Ferenváros: Balogh T.-Telek, Simon, Kuznyecov, Al­bert, Fodor, Lipcsei, Keller-Nagy, Balogh G., Wuko­­vics. Tornyi Barnabás: — Ellenfelünknek talán még na­gyobb a tét, mint nekünk. Ha a pályán belül és kívül mindenki szem előtt tartja, hogy bármilyen fontos mér­kőzés is a szombati, azért sportról van szó, és ez a szellem nem szenved csorbát, mindenki boldog lehet. Nyilasi Tibor: — Régen, nagyon régen várt erre a napra a ferencvárosi közönség. Most már egyszerűen nem tehetjük meg ezzel a csodálatos szurkolótáborral, hogy csalódást okozunk neki. Győzünk, s azt már min­denki tudja, hogy ez mit jelent... Vasas—Tatabánya Fáy utca, szombat, 17.00. Vezeti: Vágner (Vavika, Ring). Vasas: Babócsy-Juhár-Turbék, Mészöly, Pecha- Nagy, Sirinbekov, Cocö-Aires-Zvara, Galaschek, Clau­de. Tatabánya: Józsa-Sass, Váczi, Udvardi, Hegedűs, Ig­­nácz, Járfás, Simon, Csanálosi-Süveges, Kákóczki. Gellei Imre: — Ha valaki azt hiszi, hogy könnyű meccsen búcsúzunk a kiesés ellen küzdő Tatabánya ellen az idei bajnokságtól, az téved. De a jólértesültek­­nek azt üzenem: győzni szeretnénk, mert a hatodik helyet csak így tudjuk megszerezni. Csapó Károly: — Számunkra ismételten nagyon nagy a tét, mert ez a mérkőzés határozza meg további sorsunkat, NB I-es létünket vagy kiesésünket. Én min­denesetre továbbra is bízom a szerencsében. ZTE—Győr Zalaegerszeg, szombat, 17.00. Vezeti: Pillér (Már­ton, Nagy I.). ZTE (keret): Vincze, Halász, Szabó II, Horváth J., Halápi, Belső, Dobos, Varga, Kovács L., Fújsz, Rózsa, Farkas, Pálcsa, Németh T., Kovács J., Gáspár. Győr (keret): Végh, Boros, Bognár, Bimbó, Urbán, Sánta, Tóth L., Miriuta, Virágh, Szántó, Ördög, Plo­­tár, Csertői, Iterczeg, Pena, Lakos. Vác—Veszprém Vác, szombat, 17.00. Vezeti: Huták (Szabó J., Bajkai). Vác: Koszta-Bereczki, Nagy, Luis Carlos, Hahn- Zombori, Simon, Répási, Romanek-Orosz, Füle. Veszprém: Andorka-Gersics, Lantai, Csík, Szécsi- Kozma, Kiss, Perger, Kelemen-Czuczu, Sülé. Mihalecz István: — Tudom, hogy nem lesz egyszerű a dolgunk, de ezen a mérkőzésen győznünk kell. Most nem csak az első osztálytól, de közönségünktől is búcsú­zunk, ezt pedig csak szépen szabad. Szentes Lázár: — Viszonylag nyugodt helyzetünktől függetlenül becsületes helytállást várok a fiúktól. Ha nagy akarattal és becsülettel játszunk, akkor győzelem­mel zárhatjuk a bajnoki évet. Csank János: — Nehéz mérkőzésre számítok, hiszen mindkét együttesnek szüksége van a két bajnoki pontra. A nagy tét valószínűleg rányomja bélyegét a találkozóra, de mi mindent megteszünk majd annak érdekében, hogy jó játékkal és győzelemmel búcsúzzunk szurkoló­inktól és a bajnokságtól. Bozai Gyula: — Nem szeretnénk, ha Diósgyőrben dőlne el a sorsunk. Célunk, hogy saját magunk döntsük el bentmaradásunkat, ezért meglepetést szeretnénk okozni Vácott. Tehát: pontot kell szereznünk! Siófok—PMSC Siófok, szombat, 17.00. Vezeti: Kovács L. (Vad, Kiss G.) Siófok: Bíró-Keszeg, Zare, Olajos, Kolovics-Máriá­­si, Meksz, Duró-Fischer, Kámán, Kirchmayer. PMSC: Kovácsevics-Kónya, Balog, Lőrincz, Vokó, Jenei vagy Medgyes, Bódog, Túri, Kocsis-Knézics vagy Hánzs, Magyar. Varga István: — Nagyon remélem, hogy csapatom­ban mindenki úgy gondolkodik, mint én — azaz, bú­csúzni csak szépen szabad. Mindent megteszünk a sike­res szereplés érdekében. Garami József: — A hét folyamán nem éreztem olyan tüzet játékosaimban, mint máskor, a bajnokság végére kicsit elfáradtak. Ennek ellenére szeretném, ha elcsípnénk egy pontot Siófokon. BVSC—MTK Szőnyi út, szombat, 17.00. Vezeti: Varga L. (Faze­kas, Drigán). BVSC: Erdélyi-Króner, Nahóczky, Iscsak, lluszák. Garas, Bognár, Tuboly, Farkas-Borgulya, Gracsov vagy Balogh. MTK: Zsiborás-Talapa, Híres, Vincze, Kecskés-Iva­­nics, Bognár, Vancsa-IIámori, Morozov, Szabó. Kisteleki István: — Hacsak apró lépésekkel, avagy döntetlenekkel is, de gyűjtögettük a pontokat és sikerült kiharcolni a bentmaradást. Erre a mindig betervezett egy pontra most is számítok, de örülnék, ha kellemes meglepetésben lenne részem. Verebes József: — Tulajdonképpen egyik csapat szá­mára sem sorsdöntő a mérkőzés, mi mindenképpen az élcsoportban végzünk, a BVSC pedig marad az élvonal­ban. Ennek ellenére remélem, hogy játékosaim széppé teszik számomra a búcsút. Haladás—UTE Szombathely, szombat, 17.00. Vezeti: Hartmann ( Nagy L., Győr). Haladás: Kutasi-Szekér, Mikos, Jagodics, Görög- Marton, Somfalvi, Illés, Tóth, Schaffer, Elekes vagy Berbás. UTE: Brockhauser-Milisits, Aczél, Tomka-Szlezák, Miovecz, Véber, Balázs, Tiefenbach, Bácsi, Eszenyi. Glázer Róbert: — Remélem, az UTE elleni talál­kozó fontosságát átérzik a fiúk, azok, akik maradnak, és azok is, akik távoznak. Mindenképpen győznünk kell ahhoz, hogy az osztályozón szerencsét próbálhas­sunk. Kovács Ferenc: — Kellemetlen a helyzet, mert ne­künk tulajdonképpen lényegtelen az eredmény, míg el­lenfelünknek létkérdés a győzelem. Nagyon bízom ab­ban, hogy tiszta meccsen, korrekt játékkal születik meg az eredmény. Az újpesti győzelem... Honvéd—Videoton Bozsik-stadion, szombat, 17.00. Vezeti Varga S (Molnár L, Lettrich) Honvéd: Gulyás, Bérezi, Márton, Bánfi, Pisont, Ko­vács E., Halmai, Cseh-Kovács K., Negrau, Vincze. Videoton: Mitring-Molnár, Németh, Vadász, Kut­­tor, László, Salacz, Vajda, Horváth F., Sallói, Takács. Dr. Mezey György: — Presztizsmérkőzésre számítok, ami egyben azt is jelenti, nem igaz az, hogy nincs tétje a találkozónak. Becsületesen felkészültünk, élvezetes, jó mérkőzésre számítok. Burcsa Győző: — A mérkőzés esélyese a Kispest- Honvéd, így mi az esélytelenek nyugalmával léphe­tünk pályára. Csapatunk eredményes évet zár és sze­retné jó játékkal befejezni a bajnokságot a Bozsik­­stadionban. A Mezey-botrány Kinek is van igaza? „Ha úgy látják jónak, hogy két fordulóval a bajnokság vége előtt közlik velem a határozatot, ám legyen. Persze, most verhetem a fejem a falba, hiszen jó pár lehetőséget elszalasztottam. En is tárgyalhattam volna másokkal.. Nem tettem, azt hittem, maradhatok... ” A Kispest-Honvéd az első igazi profi labdarúgóklub Magyarorszá­gon — hirdette büszkén Kozma Mi­hály és Bálint László a tavaszzal megtartott sajtótájékoztatón, ame­lyen bejelentették, hogy itt az éden és a Kánaán, Louis de Vries úr ugyanis felkarolta Kispestet. Most aztán lesz pénz, megteremtjük az el­ső igazán profi klubot, a játékosok­nak és az edzőknek semmi mással nem kell majd foglalkozniuk, mint a munkával. Aztán jött a hír, miszerint nem hosszabbítják meg dr. Mezey György június 30-án lejáró szerző­dését. Az első verzió arról szólt, hogy Mezey már aláírt, a következő pedig arról, hogy az edző és a veze­tés szóbeli megállapodást kötöttek, mely szent és sérthetetlen. Irány a kispesti pálya. Most majd a legprofibb klubhoz illő tájékoz­tatást kaphatunk, gondoltam. Csa­lódnom kellett. Az ajtón ott díszeleg a név: Bálint László. A szobában Bálint és Martos Győző. Bálintot nem kell biztatni, már mondja is: — Semmi közöm az edzőváltás­hoz. Kérdezzék Benkő Lászlq elnö­köt, majd ő elmondja! A titkárnő készségesen tájékoz­tatott arról, hogy Benkő László kül­földre utazott. Talán forduljak Bá­lint Lászlóhoz. Vissza tehát Bálinthoz. Az egyko­ri ferencvárosi sztár már nem moso­lyog. Kissé ideges, ez az állapot még csak fokozódik, amikor azt firtatom, netán ő lesz júliustól az új vezető­edző? — Nem, ez képtelenség, semmi közöm az egészhez... Mezey megérti Mezeyt szemmel láthatóan meg­viselte a hercehurca, ami körülötte folyt. — Már januárban kezdődött, de igazából a Ferencváros elleni mér­kőzést követően éreztem azt az el­lenszenvet, amivel a klub elnöksége kitüntetett Ellenem voltak és van­nak. Azt mondták, hogy nincs fa­zonja a csapatnak, no, meg gyenge a’kondíció. — Ki közölte Önnel, hogy nem tartanak igényt a munkájára? — Louis de Vries úr. Nem va­gyok összetörve, a helyzetet jogilag teljesen megértem. Ha így látják jónak, ám legyen. Persze, most ver­hetem a fejem a falba, hiszen jó pár lehetőséget elszalasztottam. Arról nem tudok nyilatkozni, mi lesz ve­lem a jövőben. Jó lett volna, ha tudok beszélni az elnökséggel. Nem volt rá alkalom. Lezajlott az ülés, kinyílt az ajtó és már közölték is velem a ver-Az NB I állása: 1. Ferencváros 29 17 10 2 59:19 44 2 Vác 29 18 7 4 53:27 43 3. Kispest 29 18 4 7 57:26 40 4. Siófok 29 14 6 9 43:32 34 5. MTK 29 14 6 9 43:33 34 6. Videoton 29 10 12 7 44:36 32 7. Vasas 29 9 13 7 36:28 31 8. UTE 29 8 13 8 41:37 29 9. Pécs 29 10 9 10 25:31 29 10. BVSC 29 7 11 11 28:33 25 11. Rába ETO 29 8 9 12 33:42 25 12 Veszprém 29 7 10 12 20:41 24 13. Diósgyőr 29 6 10 13 24:42 22 14. Haladás 29 6 8 15 26:42 20 15. Tatabánya 29 6 8 15 26:49 20 16. ZTE 29 3 6 20 19:59 12 diktet. Nem volt apelláta. Biztos, hogy ebben a döntésben az is köz­rejátszott, hogy nem tudtunk in­dulni az UEFA-kupában. — Ezek szerint az is elképzelhe­tő, hogy a magyar labdarúgás örök­re elveszíti Mezey Györgyöt? — Lehet, nem tudom. Ezen el kell gondolkodnom. Mindenesetre egyet azért tudomásul kell venni: egy magamfajta edzőnek ma már nagyon nehéz alkotó szakmai mű­helyt találni. Arra gondolok, hogy a pénz felfalja a szakmát Kiesője­löltből csináltam bajnokcsapatot, azt hiszem, ennél többet nem tehet­tem. Vissza a klubházba. Sikerült a klub elnökét, Benkő Lászlót telefo­non elérni. — A befektetett pénzösszeg — 65 millió forint — nem állt arány­ban az eddig elvégzett szakmai munkával. A Kispestet — talán nem alaptalanul — mindenki baj­noknak kiáltotta ki. És ezzel a játé­kosállománnyal meg is kellett vol­na nyerni a bajnokságot Torony­magasan. — Mezey György azt mondja, hogy a de Vries-féle menedzseriro­da áll az ügy hátterében, ezt meg­erősíteni látszik az a tény is, hogy maga de Vries úr közölte vele a ha­tározatot. — Óriási tévedésben van Mezey György. De Vries úr csak annyit kérdezett tőle, hogyan tovább. Erre Mezey megsértődött, kikérte magá­nak ezt a hangot, közölte, hogy vele így senki sem beszélhet Higgyék el, semmi gusztustalanság nincs az ügy mögött, nem arra megy ki a játék, hogy Bálint Lászlót ültessék Mezey helyére. Bálint nem akar edző lenni. Utolsó lehetőség Kozma Mihályt is megkerestük az üggyel kapcsolatban. — Vegyék tudomásul, hogy ha a Kispest-Honvéd jövőre nem nyer bajnokságot, megszűnik az egyesü­let Végünk van. Ez az utolsó lehe­tőségünk. És most itt megáll a tudomány. A rettenetesen ideges Kozma most té­nyeket sorol. Megdöbbentő dolgo­kat. Olyanokat, amelyekről fogalma sem lehet senkinek. Ám Kozma arra kér, most ne hozzuk nyilvánosságra ezeket a tényeket. Majd később, a bajnokság végén. Nem akar most beszállni a Mezeyvel folytatandó adok-kapokba. — Azt azért elmondom, biztos vagyok benne, hogy a mi csapatunk nem tud indulni jövőre a nemzetközi kupában. Nem tudunk odaérni a második helyre. Ez biztos. A kérdésre, hogy mitől biztos, nem kapok választ. — Lehet, hogy Mezeynek jár va­lamiféle kártérítés? —Ez is elképzelhető —- mondja, ám többet nem lehet kicsikarni be­lőle. Azt hiszem, ez az a pillanat, amikor feleslegesnek tűnik minden további kérdés. Hogy mi történik Mezey Györggyel és ki lesz az új ve­zetőedző, még nem tudni. Ilyen te­hát egy edzőváltás európai módra, két fordulóval a bajnokság befejezé­se előtt a legprofibb futball-klubnál 1992 tavaszán Magyarországon. feldolgozta: -os­-s

Next

/
Thumbnails
Contents