Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-19 / 143. szám

Az MPP őszintén sajnálja, de A JSACí Gazdasági és érdekvédelmi napilap Segíteni akar majd Meciar kormányának PÉNTEK 1992. június 19. 11. évfolyam 143. szám Ára 2,30 korona „Sajnáljuk, hogy nem Václav Kla­us lesz a szövetségi kormány elnö­ke” — nyilatkozta a Magyar Polgári Párt tegnapi pozsonyi sajtóértekez­letén Tóth Károly, a párt alelnöke, mert szerinte így egy gyenge és labi­lis szövetségi kormány alakul, mely csak tovább mélyíti majd a különb­ségeket a Szlovák és a Cseh Köztár­saság között, főként a gazdaság te­rületén. A leendő szövetségi kor­mány Tóth Károly szerint is önfel­számoló, de az MPP bízik abban, hogy minden alkotmányos úton ját­szódik majd le. Megállapodás a prágai kabinet felépítéséről, de Klaus nélkül A PDP kapja a szövetségi kormányfői tisztséget? Lassan már megszokhattuk, hogy a Polgári Demokrata Párt és a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom tanácskozásai az éjszakába nyúlnak. Nem történt ez másképp tegnapelőtt sem. A Klaus—Meíiar „párbeszéd ” harma­dikfordulója ismét késő este — azaz lapzárta után — ért véget. így csütör­töki számunkban még nem tudtunk tájékoztami az „eredményekről". De, mint ígértük, lapunk mai számában visszatérünk a megbeszélésekre, az utánuk sorra került sajtóértekezletre, illet\’e a két politikai erő vezetőjének fogadására a prágai várban.________________________________j A harmadik tanácskozási forduló be­fejeződése után Michal Kováé, a DSZM alelnöke közölte, hogy a szövet­ségi miniszterelnöki posztot a PDP-nek kellene betöltenie. Megerősítette Bo­­huslav Géci DSZM-sajtótitkár azon ko­rábbi nyilatkozatát, mely szerint a felek között megállapodás született arról, hogy a föderális kabinetnek 10 tagja lesz. Kováé véleménye szerint a DSZM-nek kellene kapnia a külügyminiszteri tisztséget. A továbbiakban elmondta, hogy mozgalma a pénzügyi tárcát is ma­gának követelte, de a felek között nem született megállapodás a miniszter sze­mélyéről. Szavai szerint a gazdasági tár­ca „cseh kézben” maradna. Ami a bel­ügyminisztériumot illeti, sem a PDP, sem pedig a DSZM nem állt elő semmi­lyen követeléssel, s így a belügy kérdése továbbra is titok marad. A megbeszélés után tartott sajtóértekezleten Vladimír Meíiar, a DSZM elnöke egyebek kö­zött közölte: megállapodás született a szövetségi kormány működését illetően, mégpedig olyan értelemben, hogy a Szövetségi Gyűlés szerveinek létrehozá­sa után mielőbb dolgozni kezdhessen. Megerősítette, hogy a DSZM által ko­rábban javasolt államtitkári funkció he­lyett első miniszterhelyettesi tisztséget hoznak létre. Václav Klaus, a PDP elnöke elmoz­dulásnak minősítette a szerdai megbe­széléseket. „Elsősorban két kérdéskör­rel foglalkoztunk: egyrészt azokkal a kérdésekkel, amelyek a szövetségi kor­mány mielőbbi felállításával függenek össze, s ezzel kapcsolatban megállapo­dás született a kabinet felépítését illető­en. A másik kérdéskör áttekintése kere­tében tájékoztattuk egymást a jövőbeli Csehszlovákiáról, illetve az államjogi el­rendezésről alkotott elképzelésünkről, amelyek nagyon eltérnek egymástól” — hangsúlyozta. Klaus mindehhez még hozzáfűzte: a DSZM részéről világos, hogy célja egy nemzetközi szubjektivi­tással rendelkező állam létrehozása. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap a prágai várban Václav Havel fogadta a Kereszténydemokrata Mozgalom küldöttségét, melyet Ján éamogursky vezetett. A KOM támoga­tásáról biztosította a köz­­társasági elnököt, hozzáté­ve, hogy viszonylag kis po­litikai erőt képviselnek. Camogursty szerint Szlovákia kérdése most el­lentétben áll az európai in-IV.^1 UV/1VAJ IV/iVIVVVuVnIVVIf »J ez hiba. „Ha Szlovákia pél­dául 2000-ben önállósul­na, stabil gazdasági és po­litikai viszonyok közt ten­né azt, s akkor nem fenye­getne sem az ország, sem a régió destabilizálásával” — mondotta. Hozzátette, az ország felbomlására reális esélyt lát, bár annak nem okvetlenül kell bekö­vetkeznie. Meéiart politi­kája módosítására kény­szerítheti a magyar politi­kai erők nyomása, a gazda­sági nehézségek, vagy akár a szlovákiai referendum eredménye is. Szerinte a DSZM addig lesz egysé­ges, míg szemben nem ta­lálja majd magát az első objektív jellegű komoly problémával. Pozsonyi sajtótájékoz­(Folytatás a 2. oldalon) őeskomoravska /sIovtoKA REPUBLIKA / SOCIALISTIC]^ '•'REPUBLIKA Új országnevek „hivatalos nyelven ” (A TELEGRAF r^jza) Az alelnök beszámolt arról, hogy a szlovákiai Polgári Demokrata Párttal, a Demokrata Párttal és a Polgári Demokrata Unióval meg­kezdődtek a megbeszélések a párt­fúzióról, melynek eredményekép­pen egyetlen szlovákiai jobboldali pártot hoznának létre. A magyar parlamenti politikai erők oktatásügyi, kulturális és terü­leti autonómia követelésével kap­­(Folytatás a 2. oldalon) Belügyesek pere Calfa kontra Kind A kormány tagjait nem tájékoz­tatták (?) a volt Állambiztonsági Testület tevékenységéről, illetve azokról[ az intézkedésekről, ame­lyet az StBfoganatosított. Marián Calfa szövetségi miniszterelnök ezt a védelem kérésére tett vallo­másában mondta tegnap a tábori katonai bíróság előtt a három egykori belügyes tisztségviselő, Frantisek Kind, Alojz Lorenc és Karel Vykypel perében. A kormányfő egyebek között el­mondta, hogy a szövetségi kormány elé sohasem terjesztettek olyan do­kumentumot, amely az ország belső biztonsági helyzetére vonatkozott volna, illetve amely valamilyen dön­tés meghozatalát tette volna szüksé­gessé. „A kormány nem foglalkozott a biztonsági helyzettel, az a CSKP KB dolga volt” — állapította meg. Calfa közölte, hogy a különféle lakossági panaszokról, a dissziden­­sek tevékenységéről és a velük szembeni bánásmódról a sajtóból, főleg a német Der Spiegel című fo­lyóiratból értesült. Szavai szerint eb­ben a lapban látta először Václav Havel fotóját. A Szövetségi Belügy­minisztériummal kapcsolatban el­mondta, hogy azt közvetlenül a kor­mányfő és a politikai szervek irányí­­(Folytatás a 2. oldalon) A Szövetségi Gyűlés „katonái” Irreális a határmozgás „Az ország védelmét illető kérdésekben a Szlovák Katonák Szövetségé­nek ellenzői, akiket a szervezet bírálni merészelt, már nincsenek a parlamentben (a Polgári Mozgalom vezetőjéről van sző — a szerk. megj.), ami azt jelenti, hogy az általuk képviselt elvek csődöt mondtak” — hangzott el a szövetség tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén. A részt­vevők a parlamenti képviselet kapcsán „eldicsekedték”, hogy a szövet­ség tagjai közül — a Szlovák Nemzeti Párt listáján indult független jelöltként — többet megválasztottak a Szövetségi Gyűlésbe. Az Észak-atlanti Szövetség és a mondták, hogy ezzel a Védelmi Mi- Csehszlovák Hadsereg vezetőinek a nisztériumból távozó garnitúra részvételével Méfínben tartott ta- olyan feltételeket szeretne teremte­­nácskozásról (ezen egyebek között a ni, amelyekből a tárca új vezetésé­­közös légtérről, illetve a fegyverrend- nek súlyos problémái adódnának. szerek kompatibilitásáról volt szó — Ezt Peter Svec őrnagy nyilatkozta, a szerk megj.) a szövetség tagjai el- (Folytatás a 2. oldalon)--------------------------- Vonal alatt -----------­K^iTM?óta,"fo£, Amit lehet Jupiternek, avagy Bugár Béla, a Magyar ——————————————————————— Kereszténydemokrata J 1 • 11 A 1 1 • á\ » ÄSS A kisebbség kussoljon ?! kor Meíiar Bécsben éppen azt nyilatkozta, hogy a szlovákiai magyar kisebbség nem is gondol autonómiára — ki merte mondani, igenis: auto­nómiát kémek. Olyan autonó­miát, amilyenről már hosszabb ideje beszélnek, vagyis minde­nütt az adottságoknak megfele­lően kérik a kisebbség számára a kulturális, a területi vagy a kombináH önigazgatás lehető­ségét. Ha már egyszer újra kell rendezni Csehszlovákián belül a különböző nemzetek egymás­hoz való viszonyát, történjék meg az minden nemzet megelé­gedésére. Két nap sem telt el azóta, hogy ez kimondattatott, most mégis egyetemes és egységes a felzúdulás. Egy emberként zen­— úgy mellesleg — az is elhangzik e szájból, hogy ő „alternatív programokat fog maß kidolgozni, mely segíthet a leendő szlo­vák kormánynak a szakmai kérdések megoldásá­ban". Hogy ezek a „szakmai kérdések” milyenek lesznek majd, még találgatni sem kell, elvégre Meciar programja elég nyilvánvaló és támogatóit, a Szlovák Nemzeti Pártot és a Demokratikus Baloldal Pártját is ismerjük... \Tem «Z a Ód!) hofö' van 1V kisebbségi, aki nem akar autonómiát; a baj az, hogy van kisebbségi, aki haj­landó súgni a leendő kormány­nak, hogyan bdnßn ki a parla­mentbe jutott magyarokkal és megpróbál profitálni még az ifyen egyáltalán nem ß helyzet­ből is... Miközben köröttünk zeng az ordasok kara. — gyurkovits — Meciar „aktalopó” ügynöke újra megszólalt ezúttal (már) Svájcból Leonard Úimo, az egykori cseh­szlovák titkosrendőrség tisztje a svájci Die Weltwoche című hetilap legfrissebb számában megjelent cikkben megerősítette, hogy 1990- ben az akkori szlovák belügymi­nisztertől — aki nem volt más, mint Vladimír Meciar — paran­csot kapott arra, hogy lopjon el néhány StB-aktát Trencsénből. Az említett svájci lapra hivat­kozva a Reuter hírügynökség kö­zölte, hogy Úimo a múlt héten hagyta el Csehszlovákiát, mivel megfenyegették őt és családját, s egyúttal politikai menedékjogot kért Svájcban. A volt titkosrendőr közlése szerint a szlovák hatóságok már elfogató parancsot is adtak ki ellene. A továbbiakban a Reuter leírja, hogy Úimót 1990-ben az akkori szlovák belügyminiszter azzal bízta meg hogy felügyelje a szlovákiai rendőri egységek átszervezését Ja­nuár 26-án Meíiar utasította, hogy az StB egykori trencséni parancs­nokságának a székházából, az úgy­nevezett Tiso-villából hozzon el ne­ki 18 aktát Ez meg is történt, még­pedig másnap, január 27-én a reg­geli órákban. Leonard Úimo a pa­rancsot teljesítve azt gondolta, hogy az exbelügyminiszter el akarja rejte­ni a dokumentumokat az StB pa­rancsnoka elől, aki abban az idő­ben még mindig a helyén volt s parancsot adott ki az összes komp­romittáló anyag likvidálására. A svájci lap szerint Cimo addig volt az StB ügynöke, míg egyik roko­na nem emigrált, s erre őt elbocsá­tották. Elmondása szerint azután került veszélyes helyzetbe, hogy az idei év elején a hiányzó akták miatt kihallgatták a prágai hatóságok. A Reuter egyúttal közölte: a sváj­ci szervek megerősítették, hogy Ci­mo már politikai menedékjogot kért Tartózkodási helyét az ügy le­zárásáig titokban tartják Ami az eset „előéletét” illeti, nagy körvonalakban így foglalható össze: A Szlovák Nemzeti Tanács védelmi-biztonsági bizottsága a múlt év márciusában elkészült egyik jelentésében foglalkozott Úimo és Meíiar részvételével az akták „ki­menekítésében ”, Az exbelügyminisz­ter több alkalommal határozottan cáfolta, hogy részt vett volna az ak­cióban, hasonlóan mint azt, hogy Doktor fedőnéven az StB titkos együttműködési jelöltje volt Egy sajtóértekezletén akkor Meíiar azt mondta az akták elszállításáról: „Vannak bizonyítékok arra, hogy 1989. december 11-e és 18-a között szövetségi szerv utasítására vitték el Trencsénből. Mint tudják, én 1990. január 11-én kerültem a belügymi­nisztérium élére. ” Stefan Bacinsky, a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálat vezetője egyik állásfogla­lásában így vélekedett: „Vladimír Meíiar 1989 novembere előtti és utáni élete szokatlanul gazdag a titkosszolgálatok tevékenységével kapcsolatos körülményekkel. De nem olyan értelemben, ahogyan azt Meíiar állítja. ” Frantisek Mik­­losko, az SZNT elnöke a szlovák parlament egyik ülésén azzal vá­dolta meg Meíiart, hogy manipu­lált az StB aktákkal. Ladislav Pittner szlovák belügymi­niszter szerdán nem erősítette meg, hogy Úimo ellen a szlovákiai bizton­sági szervek elfogató parancsot adtak volna ki. A belügyi tárca vezetője kö­zölte, hogy az StB egykori tagját június elsején a lusztrálási törvény értelmé­ben bocsátották el a szlovák rendőr­ség kötelékéből Szavai szerint Úimo az előző rendszerben az úgynevezett belső ellenség ellen harcolt Az emlí­tett rokonemigrálási ügy után távoz­nia kellett a titkosrendőrségtől A novemberi forradalom után rendőri szolgálatra jelentkezett, s ak­kori belügyminiszter, Vladimír Meíiar a tárca ellenőrzési osztályának az élé­re nevezte ki. Egyébként Leonard Úimo már három hónappal korábban, márci­us 31-én is közölte, hogy „ látogatást tett” a Tiso-villában, ahonnan 18 aktát vitt el Meíiamak. Carnogursky európai léptékben mér Lehetséges az ország felbomlása szlovákok felé, rémísztve őket: rajtunk keresztül jön rájuk a „nagy mumus”, Budapest.) Zeng a többségi kórus. Győztes párt vagy vesztes, par­lamenti vagy onnan kirekedt, mindegy; végre van közös ellen­ség, akinek neki lehet rontani, akivel szemben megmutatható, él dm a nagy nemzeti egység. Csak az a kár, hogy vegyül ebbe a kórusba azért disszo­náns hang is, méghozzá a ma­gyar kisebbség egynegyede ne­vében. Arra figyelmeztet, hogy „veszélyes az a területi önigaz­gatási elképzelés”, amit a par­lamenti magyar politikusok akarnak, mert azt a világban úgy hívják: „regionaüzmus”. S a veszély elhárítása érdekében gi a „kórus”: a kisebbségeket egyetlen európai norma értel­mében sem illeti meg az öni­gazgatás joga, nem jár nekik semmi, csak az, hogy bólogató­­jánosok, lojálisak, a parancs teljesítésére „mindig-kész ” kis senkik legyenek. És húzzák meg magukat, örüljenek, ha egyáltalán levegőt kapnak... El­végre alig pár százezer ember­ről van szó, mi az az ötmillió— éppen önrendelkező—szlovák­hoz képest?! (Még szerencse, hogy a tízmillió cseh az elmúlt két hét fülledt belpolitikai káni­kulájában nem vetette be ugyanezt az érvet az ötmilliós kisebbségével szemben! Ok is csak bennünket mutogatnak „rémalakként” a szakállár

Next

/
Thumbnails
Contents