Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-18 / 142. szám

1992. június 18. 9 Amerika felfedezésének 500. évfordulója Budapest, Petőfi Csarnok Szabad ÚJSÁG______________ Kolumbusz norvég volt? A norvég Kristoffer Kolumbusz először 1477-ben lépett az Újvi­lág földjére. A felfedező nevezetes útjának ötszázadik évforduló­ját tizenöt éves késéssel ünnepük — állítja Tore Borch Sannes norvég író a történelmi körülmények figyelemre méltó egyezése alapján a finn Helsingin Sanomatban. Hol nőtt fel? Kristoffer Kolombus — a felfe­dező nevét így írja a finn lap — Nyugat-Norvégiában, nemesi csa­ládban született. Nordfjordeid kül­városában nőtt fel. Famíliája később politikai okokból kénytelen volt Olaszországba költözni. Állítólag vi­lágjáróként egy norvég—dán—por­tugál expedícióval már 1477-ben járt a jelenlegi Kanada területén. Tore Borch Sannes Oszlóban élő, ötvenegy éves író kutatni kezdte Kolumbusz norvég származását, amelyről a skandináv országban már húsz éve beszélnek. Eleinte ki­­talációnak minősítette a hírt. Az­után mégis kutatni kezdett Kolum­­buszról Dél-Európában és Norvégi­ában. A világjáró norvég gyökerei­nek valószínűsége hónapról hónap­Az észak-amerikai Új-Foundland norvég betelepítése ma már általá­nosan elfogadott tény. A norvégjai (viking) Leif Ericsont tekintik az amerikai földrész első felfedezőjé­nek. Az egészre felteszi a koronát az a tény, hogy az Egyesült Államok első köztársasági elnöke, George Washington is norvég származású. A felfedező norvég eredetének elmélete Svein-Magnus Grodystól származik, aki a norvég ókor törté­netének írásakor számos név-, cí­mer- és eseményegyezésre akadt. Sannes két év alatt Grodys adatai alapján áttanulmányozta Kolum­busz valamennyi kéziratát, és szá­mos átfedésre bukkant. A fő forrás­mű: Kolumbusz fiának, Fernandó­­nak édesapjáról írt könyve. Közli benne: atyja megváltoztatta a nevét, hogy az összhangban legyen új hazá-A Kolumbusz életének későbbi korszakáról szóló fáma, miszerint jó kapcsolata volt a királyi családdal, nemigen egyezik a szegény környe­zetben felnőtt olasz ifjú származásá­val — állapítja meg Sannes. Kolumbusz Karl Knutsson Bonde nemzetségéhez tartozott, akit 1440- ben megfosztottak a tróntól. Apja Dominicus Bonde, anyja pedig a Ro­­osov svéd nemesi családból származó Zuzana volt — véli a kutató. Kristoffer Nordfjordeidben, 1451-ben jött a világra. Politikai okokból ugyanebben az évben apja kénytelen volt Olaszországba mene­külni. Kristoffer az anyjával Norvé­giában maradt. Apja rendszeresen hazalátogatott mint pápai adószedő. 1470-ben az egész család Olaszor­szágba költözött. Kristoffer ekkor ti­zenkilenc éves volt. Hatalmas, szőke férfi Kolumbuszról nem maradt fenn életében készült festmény. A későb­bi portrék alátámasztják norvég Iá­­* l jLjrf S jÁti* -V $ ; Jfse «áfáwf? i ki iái ra nőtt. Sannes kutatásainak ered­ményét Kristoffer Kolumbusz — Norvégiából származó európai? cí­mű művében foglalta össze. Kolumbuszról sok száz könyvet és több ezer tanulmányt írtak, külö­nösen most, Amerika felfedezésé­nek 500. évfordulójára, de vala­mennyi a huszadik évét betöltött vi­lágjáró felfedező útjával foglalkozik. Latinosított név Ha elfogadjuk Sannes állítását, miszerint Kolumbusz norvég volt, akkor Amerika felfedezésének di­csősége kizárólag a norvégokat illeti. jának a nyelvével. Arra törekedett azonban, hogy megmaradjon benne eredeti nevének lényege. Királyi nemzetségből Kolumbusz, a Bonde királyi család sarja lefordította a nevét latinra. Az igazi neve Colón volt, a latin colonus rövidített változata, ami földbérlőt je­lent. A norvég bonde jelentése ugyan­ez. Ráadásul olaszországi barátainak és munkaadóinak többsége norvég származású volt. Itáliában Kolum­busz apjának szomszédját szintén Bondénak hívták, és szintén politi­kai menekült volt. származását. Ezeken hatalmas ter­metű, szürkéskék szemű, vörö­sesszőke hajú férfiként tüntetik fel. Nordfjordeid városka mindene­setre nem várja tétlenül, hogy meg­oldódjék Kolumbusz norvég szár­mazásának kérdése. Az idegenfor­galom nyomban rájött, milyen lehe­tőségeket kínál a természeti szépsé­gekben gazdag országnak a Kolum­­busz-sztori. Egyelőre csak el lehet szórakozni a városka Kristoffer Kolumbusz diszkójában. Ám emlékmű felállítá­sát tervezik ott, ahol állítólag anyja bölcsőjében ringatta a nagy felfede­zőt — írja a finn lap. Művelődési táborban Horváth Misi kopjafája Abroncsospusztán hat évvel ezelőtt rendeztek először művelődési tábort. A rendezvénysorozat tavaly megszakadt, de idén folytatódott. A múlt évben ugyanis egyfajta kitöltetlen űrt éreztek a környékbeli fiatalok a művelődési tábor elmaradása miatt. A tábor megszervezését most egy kultúrát szerető kis csoport kezdemé­nyezte, öltetük támogatásra talált mind a füleki önkormányzatnál, mind a városi Csemadok szervezeténél. Rajtuk kívül a szervezési és kivitelezési kiadásaikhoz anyagilag jelentősen hozzájárult a Rá­kóczi Szövetség Csehszlovákiai Magyar Kultúráét Alapítványa, valamint a füleki KERGE számítástechnikai kft. Az esemény lezajlott, az előadások színvonaláról nem kívánok vitát kezde­ményezni, a megkérdezett fiatalok ugyanis különbözőképpen vélekedtek. Egyben azonban megegyezett a vélemé­nyük: a rozsnyói Csurgó zenekar a tánc­házban jó hangulatot teremtett. Vissza­térve az előadókra, egy tényt minden­képpen szeretnék megemlíteni, neveze­tesen azt, hogy az előadók emberségből jelesre vizsgáztak. Ismerve a művelődési táborok szűkös anyagi körülményeit, nem vették fel az őket megillető tiszte­letdíjat, sőt még az útiköltségre sem tar­tottak igényt. Bár ebben a gyönyörű környezetben eddig csupán öt alkalommal rendeztek tábort, mégis vaskos könyv kellene, ha valaki meg akarná írni eddigi krónikáját. Sajnos, nemcsak emlék, szomorú esemé­nyek is fűződnek hozzá. Három évvel eze­lőtt tragikus baleset színhelye volt a tá­bor. Horváth Misit — ezt a magyarorszá­gi fiatalt —sokan ismerték Szlovákiában. Motorbiciklijén szinte minden szlovákiai magyar táborban megfordult, így Abron­csospusztán is. Három évvel ezelőtt az abroncsospusztai táborból köszönt el — szerette volna még a nyugat-szlovákiai fiatalokat is meglátogatni —, amikor a tábor területén halálos balesetet szenve­dett. A baleset körülményei a mai napig tisztázatlanok, emlékét a szerencsétlen­ség színhelyén egy kopjafa őrzi a tábor­ban. A kifaragásánál ő is segédkezett. En­nél a kopjafánál zárult az idei abroncsosi művelődési tábor, a résztvevők egyperces néma csenddel emlékeztek Horváth Misi­re, a szlovákiai magyar fiatalok barátjá­ra. (farkas) Pop-rock „Ki mit (nem) tud?” Tulajdonképpen kettős szándék vezérelt a Petőfi Csarnokban május 13-án megrendezett POP-ROCK „KI MIT TUD?”-ra: egyrészt kíváncsi voltam, hogy a csehszlovákiai magyar színeket képviselő nagymegyeri TOTAL CHAOS együttes miként szerepel az erős(nek feltételezett) anyaországbeti mezőnyben; másrészt az „amatőr” bandák szemre (fülre) vételezése után a hazai ROCKMISZszió V2 előtt jótanácsokkal szerettem volna szolgálni a dél-szlovákiai magyar csapatoknak és szólistáknak. A produkciók meg­tekintése óta azonban „... én már mindenben kételkedem... keresem a szót, keresem a hangot”, hogy az elődöntőn tapasztaltakról beszámoljak. Kezdem a rendezvény előzményeivel: a „KI MIT TUD?”-pályázatra közel két­száz (a zsűritagok nyilatkozata alapján fele-fele arányban budapesti és vidéki) jelentkező — együttes és szólista — küldte be kazettáját, majd a válogató bizottság döntése alapján 36 produkció jutott be a kétfordulós elődöntőbe, és kb. annak a felét kellett „kirostálni” a döntőig. De maradjunk az elődöntő 2. fordulójánál, hiszen — a zsűri elnöke szerint — a május 6-ai első fordulón bemutatkozók nem emelték túlságosan magasra a mércét. Ebből biztosan arra következtet a tisztelt Olvasó, hogy a 2. körben rajto­lók sokkal inkább említésre méltóak. (Hát...!) Legalább is az öttagú zsűri (Benkő László, a zsűri elnöke, Vida Viktor, az AD Stúdió menedzsere, Nagyfi László, az ÓMEN vezetője, Csi­szár Jenő, zenei szerkesztő, Németh Gá­bor, dobos) az előzőnél jóval erősebb mezőnyt emlegetett az eredményhirde­téskor. Viszont a nagyérdemű, de elég kis létszámú közönség sok esetbeimem értett egyet a szakma kiválóságainak vé­leményével, és ez alkalommal nem a befogadó réteg — a szirupos limonádé­szövegeket és a „gépzenét” is olykor­olykor lelkesen üdvözlő tömeg igényte­lenségét akarom felhánytorgatni, sőt...! A nézők—az önjelölt kritikusok ováció helyett fanyalogva fogadták a csöpögős, bugyuta popszövegeléseket, mint pl.: „Úgy jó nekem, ha jó neked... nem va­gyok szuperférfi... csak tiéd leszek, egyetlenem... csipp-csiripp, úgy jó ne­ked...” (Fekete Gábor Band — II. dí­jas!); „Nélküled félárbócon élek, köszö­nöm, hogy szerethettelek téged...”; — (F.G.B.) (Megj.: Az utóbbiról a „Köszö­nöm, hogy imádott, de ne küldjön virá­got nekem...” — hajdani dal jutott eszembe.) „Számolj el tízig! Egy, két, három...”, „Nem jöttél, nem is írtál...” (teliholdas éjszaka, hiányzol nekem, gondolok rád stb. szókapcsolatokkal felhígítva) — (Attila és barátai — V. díjas) stb. Sajnos, ezekhez hasonló „színvona­lú” volt jópár rockblabla is, ami a fődíjas O.C.T.S. (Talán bizony a produkált OBSZCENITÁS-CENTRIKUS TECHNOSHOW kezdőbetűi utalnak a banda nevére?) esetében a trágárságig fajult, pl.: b... meg!, faszfej, seggfej stb. — mindez angolul, mert hát így előke­lőbbnek tűnik?! Némelyik szövegnél pe­dig az előadójában, illetve annak hang­jában volt a hiba — a wattok szinte elnyelték a szöveget (pl.: a III. helyezett „COMPANY” jazz-rock és a tovább nem jutó „BOEGOE” rock csapat ese­tében). Ja, és a zene — a dallamok? „Minden szinten szinte minden.” — te­hát rock, funky, jazz-rock, techno-pop, mediterrán dallamok, „BONANZA BANZAP’-dömping, csikidam-utánzat és különféle alternatív próbálkozások kerültek terítékre. Ez nem lett volna baj, ha külön kate­góriákban versenyezhetlek volna az egy­mástól lényeges vonásokban eltérő stí­lusok képviselői, de erre nem került sor... Látvány? Az is akadt: parókás ci­cababák (SCHWEPPES — nem jutott tovább), II. Szikora Robi — gidák (F.G.B. — II. díjas), mikrofon-egyensú­­lyozó művész (WHY NOTE? —VIII. hely), illetve a nézők testközelségében vetkőző-vonagló-ordítozó sztárjelölt (O.C.T.S. — fődíjas) személyében. A publikum pedig sokszor kínjában neve­tett a látottakcui-hallottakon. Azsűri azt hihette, hogy tényleg „cirkusz kell a népnek”, és felpontozta a kikacagott mutatványokat. Eképpen lett első az „O.C.T.S.”, második az „F.G.B.”, har­madik a „COMPANY”. Rajtuk kívül még hét produkció került be a döntőbe. Említésre méltó a 4. helyezett „NA-DE­­NE” jazz-rock, a 6. (beteg énekese nél­kül is fellépő) „RAMSES” rock, a 7. „Szépülő Városközpont” szaxofon- és szájharmonika-betétekkel színesített, valamint a (főképp az énekesnőnek kö­szönhetően) egyedi hangzású 8. „GRE­ENWICH” alternatív produkciója. Szlovákiai együttesünk, sajnos — az egyik zsűritag szerint: főleg szlovákos (?!) kiejtése miatt — nem jutott be a döntőbe. Hiába, az angol a menő, akár­csak az együttesek elnevezésében is...! ' Volt hát egy „KI MITTUD?”-előöön­­tő, és azóta kételkedem abban, hogy valóban a színvonalas zenének van-e je­lene, jövője, vagy inkább a hatásvadász, kevésbé értékes produkcióinak??? Én mindenesetre nem ajánlanám példaképül hazai magyar együtteseink­nek (sem) az ismertetett rendezvény győzteseit, és ebben valószínűleg egyet­értenek velem azok a nézők is, akik félig tréfásan, félig komolyan a zsűrita­gok cseréjét és egy újabb verseny lebo­nyolítását kérték. Talán a döntőre — hozzám hasonlóan — már ők sem men­nek el... MISKÓ ILDIKÓ ( Á Jótékony koncert A gútai művelődési központ körterme az elmúlt, hétvégén is rockzenétől volt hangos. A Komá­romi járás egyik legnépszerűbb ze­nekara, a PARADOX ünnepelte fennállásának 10 éves jubileumát. Ott volt valamennyi zenész, aki az eltelt egy évtized során öregbítette a zenekar jó hírét Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy nem mindenki jutott be a terembe. S amiért e sorokat is írom: a bevételt a rákbeteg gyermekek megsegítésére szolgáló alapít­vány számlájára utalták át. Örömmel tapasztaltuk, hogy a zenészek és a rendezők közül is többen felajánlották tiszteletdíju­kat az említett alapítvány számára Példaértékűnek tekintem a kezde­ményezést íme a bizonyíték, hogy a jótékony rock nemcsak világra szóló koncertek kiváltsága Remé­lem, hogy mások is követik a pél­­^ dójukat.________________(T.L.) ^

Next

/
Thumbnails
Contents