Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-17 / 141. szám

1992. június 17. Szabad ÚJSÁG Bush, Jelcin és az atomfegyverek Amerikai—orosz csúcstalálkozó Borisz Jelcin orosz elnök hétfő este Washingtonba érkezett, hogy talál­kozzék George Bush amerikai elnökkel. Az Andrews légitámaszponton Jelcint James Baker amerikai külügyminiszter üdvözölte. Borisz Jelcin Amerikába érkezése után a repülőtéren nyilatkozik az újságírók előtt. A háttérben baloldalt Baker amerikai külügyminiszter látható (Telefotó: CSTK/EPA) A megérkezés után Jelcin kijelentet­te, hogy az a pszichológiai szakadék, amely a két ország között létezett, mára megszűnt, és Oroszország, valamint Amerika barátok lettek. Washingtonba érkezése után Jelcin telefonon felhívta Alekszandr Szolzsenyicint, aki emigrá­cióban él az USA-ban. Jelcin szóvivője közölte, hogy a félórás beszélgetés so­rán szóltak Szolzsenyicin hazatérésének lehetőségéről, de nem állapodtak meg. Szolzsenyicin, mint ismeretes, korábban kijelentette, hogy akkor tér vissza hazá­jába, ha Oroszországban minden művét kiadják. A látogatást megelőzően Bush elnök kijelentette, hogy orosz partnerével mint baráttal, nem pedig mint ellenféllel tárgyal majd. Meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai—orosz csúcstalálkozó sikeres lesz. Mindkét elnök reményének adott kifejezést, hogy sikerül egyez­ményt kötniük az atomfegyverek számá­nak további csökkentéséről, de e kér­désben, mint mondták, négy vagy öt problémát még meg kell oldani. A két elnök a tárgyalásokat tegnap és ma foly­tatja. Jelcin elnök még megérkezése előtt interjút adott az NBC amerikai tévétár­saságnak, amelyben elismerte, hogy a vi­etnami háború idején foglyul ejtett ame­rikaiakat Szovjetunió-beli táborokba szállították. Feltehetően néhányan kö­zülük még életben vannak. Jelcin ta­nácsadója olyan nyilatkozatot is tett, Külföldi lapok a válófélben levő országról A felemás megoldás kilátástalan Csak a naivak várhatták el, hogy egy hét alatt sikerül megeggyezsésre jutni, de Klaus pártja máris azzal vádolja Me­­ciar mozgalmát, hogy időhúzásra törek­szik — írja a tegnapi lengyel Gazeta Wyborcza a PDP és a DSZM közötti tárgyalásokról. Klaus kemény irányvéte­lének mellékterméke, hogy Csehország­ban a hisztéria jelei mutatkozak és szlo­vákellenes hangulat üti fel a fejét. Szlo­vákiában aláírásokat gyűjtenek a közös állam mellett, Csehországban pedig már többtízezer ember az ország kettéosztá­sát követeli. Erre rájátszik a cseh sajtó többsége, amely démonizálja a szlovák nemzeti vágyakat anélkül, hogy igyekez­ne megérteni azokat. Ez azzal fenyeget, hogy elmélyül a szakadék és azután, ha a Szabadon a túszok Libanonban tegnapelőtt este szaba­don engedték azt a két német túszt, akik az utolsó nyugati foglyok voltak a szél­sőségesek kezében. Thomas Kempt­­ner és Heinrich Strübing 1127 nap múltán nyerte el szabadságát. Az 1989 májusában elfogott túszokat az Irán­­párti siíta szervezet tartotta fogva. Összesen kb. nyolcvan személyt ejtettek túszul és a két német volt az utolsó, aki­ket szabadon engedtek. A túszok kisza­badításában jelentős szerepet töltött be az ENSZ, amely közvetítésével koráb­ban kilenc amerikai és brit túszt is sza­badon engedtek. HÉT e heti tartalmából Zs. Nagy L^jos: Tükörcserepek Motesíky Árpád: Nyárköszöntő Zslizcn Balta György: Az én iparim G. Kovács 1 .ászló: Kihunyt egy csillag Csicsay Alajos: Embernevelők Szerdahelyi Tamás: Vég nélküli történet (folytatásos regény) Magányosok kibuja, Társkereső Tanácsadó, Kert és kutya Az otthon rovatból: Mit kell tudni a diétáról? Hogyan masszírozzuk ar­cunkat? Ismerkedjünk meg a póré­hagymával! Konyhaeszközök a fa­lon; Tanuljunk egymástól —■ házi re­ceptek A vak szenvedély — (vadászbale­­>setek)_________________________^ • • • Fiatal, nem dohányzó független hölgyet felveszek: háztartásba, taka­rításra és cégreklámozásra virág- és díszállatüzletbe. Magyarul is beszé­lünk. Cím: Firma Hajnal, Ausztria 1140 Wien, Matznergasse 25/10, tel.: 0043222/9505044 szú-30 politikusok meg is egyeznek, már nem lesz mit összetartani — írja a Gazeta Wyborcza. Szlovákiai riportot közöl a német Die Welt. Összehasonlítja az izgatott légkört Prágában azzal, hogy Szlovákia nem esett nacionalista mámorba. Pozsony nyugalomban készül a független Szlová­kia fővárosának szerepére. Meőiar még egyszer sem hívta össze híveit, hogy ün­nepeltesse magát, attól tart, megvádol­ják, hogy nacionalista jelszavakkal hódí­totta el híveit és így nyomást gyakorol­jon Klausra. A valóságban semmi sem áll a DSZM tervei megvalósításának út­jában. Lengyel lapnak nyilatkozott ifj. Mi­lan Simecka, a Charta ’77 közismert ak­tivistájának fia. Véleménye szerint a DSZM játékot űzött választóival, ami­kor szlovák államiságot és nemzetközi jogi elismerést ígért és egyidejűleg a fö­deráció minden előnyének fenntartását helyezte kilátásba. Ebben semmiféle lo­gika sincs és a csehek számára elfogad­hatatlan. „Megértem Klaus urat, amikor Örményország Moszkvától és azt mondja, hogy inkább föderációt vagy válást, mintsem a DSZM politikusait” — jelentette ki a szlovák publicista. Szlovákiának tudatosítani kellene, hogy Csehországban félnek Szlovákiától, fél­nek baloldali pártjaitól, amelyek meg­nyerték a választásokat. Ez a félelem erősebb, mint az a vágy, hogy együtt él­jenek új elvek alapján. Simeéka hangsú­lyozta, hogy Szlovákia a szövetségi ál­lamformában nagyobb önrendelkezésre tett szert, mint a múltban bármikor. Az, ami most történik, mondta Simeéka, együttélési törekvések és közönséges nacionalizmus elegye. Szlovákia szuve­renitásának meghirdetése sokak számá­ra azt jelentené, hogy megtették az első lépést Szlovákia függetlensége felé. A szlovákok többsége számára ennek csak szimbolikus jelentősége lenne, de a cse­hek ezt egyértelműen az állam széthullá­sa felé tett lépésnek tekintenék. „Ameny­­nyiben az egyik fél sem enged elképzelé­séből, nem kerülhet sor megegyezésre” — állapította meg Milan Simeéka a len­gyel lapnak adott nyilatkozatában. Washingtontól vár segítséget Folytatódó harcok Karabahban Hegyi Karabahban az utóbbi két nap alatt ötven örmény vesztette életét Tegnapra virradóra az örmény terü­letvédelmi erők néhány községből ki­szorították az azeri csapatokat és nagy harcokat vívtak az aszkerani já­rásban. A polgári áldozatok számáról nem érkezett jelentés. A karabahi parlament külügyi bizott­ságának elnöke tegnap azt javasolta Azerbajdzsánnak, hogy tartsanak tíz órás tűzszünetet, amely során mindkét fél hozzájuthatna halottaihoz és sebe­sültjeihez. Azt javasolták, hogy a tűzszü­net ma tíz órakor lépjen érvénybe. Az örmény alakulatoknak a marda­­kerti járásban sikerült megállítaniuk az azerbajdzsáni offenzívát. A saumjani já­rás azonban továbbra is az azeriek ke­zén van és az örmények a partizánharc módszereit alkalmazzák. Karabah parlamentje úgy döntött, hogy küldöttsége nem vesz részt az EBEE római konferenciáján. A küldöt­tek távollétét az országban uralkodó fe­szült helyzettel magyarázzák. A parla­ment elnöksége egyidejűleg mozgósítást rendelt el. Rómába érkezett az örmény parla­ment küldöttsége. A küldöttség szerint az azeri offenzíva kísérlet arra, hogy megtorpedózza a nemzetközi közösség igyekezetét a Kaukázuson-túli konflik­tus megoldására. hogy a koreai háború után is éltek ame­rikai hadifoglyok a Szovjetunióban. Ezt az hírt azonban még nem erősítették meg. A két államfő most ki akarja aknázni a hidegháború megszűnése adta lehető­ségeket és a nagy hatósugarú atomraké­ták számát a korábban megkötött START-egyezménynél alacsonyabb szinten akarják stabilizálni. Baker és Kozirev a korábbi megbeszéléseken nem oldottak meg minden problémát ezzel kapcsolatban. Az orosz tárgyalófél szóvivője azonban jelezte, hogy Jelcin még néhány javaslatot visz magával Washingtonba. Jelcin azt is igyekszik el­érni, hogy az USA járjon közbe a Nem­zetközi Valutaalapnál és az adjá áldását a néhány napja kormányfővé kinevezett Gajdar reformprogramjára. Ez lehetővé tenné, hogy a Nyugat kiutalja a 24 milli­árd dolláros beígért segélyt. Visszatérve a stratégiai atomfegyve­rekre, említésre méltó, hogy a START- egyezmény szerint a volt-Szovjet­unióban 10 ezerről 8 ezerre, az Egyesült Államokban pedig 12 ezerről 10 ezerre kellene csökkenteni az atomrobbanófe­jek számát. A liberálisok mindkét or­szágban azt követelik, hogy a két hata­lom 1000—1000 robbanófejre korlátoz­za a hadászati atomfegyvereket. Bush kormánya nem akarja 4700 robbanófej alá csökkenteni az atomrobbanófejek számát. Erről a kérdésről a két elnök most tárgyal. Amerikai beruházások Az Egyesült Államok többet ruház be Magyarországon, mint Németország. A magyar nagykövetség adatai szerint idén tavasszal az USA magyarországi beruházásai 1,8 milliárd dollárt tettek ki, miközben a német beruházások 800 millió dollár értékűek voltak. A General Motors gépkocsi-összeszerelő üzemet és hajtóműgyárat hozott létre Magyar­­országon 200 millió dollárért. A Gene­ral Electric 350 millió dollárt ruház be, hogy többségi részvénycsomgahoz jus­son a Tungsram Rt.-ben. Ez a cég Euró­pa egyik legnagyobb izzólámpagyára. Feltételezik, hogy a külföldi beruházá­sok Magyarországon az év végéig elérik a 3,1 milliárd dollárt. Csehszlovákiára minden külföldön beruházott 100 dol­lárból az USA-ból 5 dollárnál kevesebb jut, ezzel szemben Németországban és Ausztriában ez 80 dollár. Mozgósítás Abháziéban Az Abház Autonóm Köztársaság, amely Grúzia része, mozgósítást rendelt el, mert a grúz nemzeti gárda támadásá­tól tart. A grúz belügyminiszter és a vé­delmi miniszter az abház fővárosban, Szuhumiban tárgyal az abházokkal, mert azok ki akarják vívni függetlensé­güket. A tárgyalások arról folynak, ho­gyan osszák meg a jogköröket a grúz kormány és az abház parlament között. Az abház küldöttség a grúz fegyveresek kivonását követeli területéről. Új elnök, régi problémák Viszonylagos nyugalom Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban tegnap reggel viszonylagos nyugalom volt. A hétfőn életbe lépett tűzszünetet tegnapra virradóra helyen­ként megszegték. Mind a bosnyák, mind a szerb fél azt tartja, hogy a tűzszünetet a senki által nem ellenőrzött fegyveres csoportok és egyének sértik meg. Bosznia-Hercegovi­na más részeiből sem érkeztek jelen­tések komolyabb összetűzésekről. Belgrádban hétfőn a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság elnökévé választot­ták Dobrica Cosic írót — közölte a Tan-Az iszlám az iszlám Hétfőn az afgán mu­­dzsahedek tankokkal zúz­tak szét négyezer üveg orosz vodkát, amelyet a kabuli kereskedőktől koboztak el A tettet forradalminak tart­ják és a kereskedőknek vé­gig kellett nézniük az üve­gek megsemmisítését. Az országban az iszlám tör­vényhozás szellemében al­koholtilalmat vezettek be. Ezenkívül az ideiglenes kormány utasítást adott ki, hogy a nőknek be kell fed­niük hajukat és az iskolák­ban el kell különíteni a le­ányokat és a fiúkat jug. A jugoszláv parlamenti képviselők döntő többsége Cosicra adta le szava­zatát. A parlamentben a Szerb Szocialis­ta Pártnak van többsége. Jelenleg a par­lamentben nincs ellenzéki képviselő, mert a négy ellenzéki jelölt fokozatosan visszavonta jelöltségét. Cosic a hírek szerint Szlobodan Mi­losevics szerb elnök barátja és megvá­lasztása a szerb elnök helyzetét erősíti akkor, amikor folyamatosan tüntetnek ellene. Cosic sikeres író, számos köny­vet írt a második világháborúról és Tito rendszerében kedvelték. A hatvanas években nacionalizmussal vádolták meg és a háttérbevonult. Cosic megválasztá­sával megszűnt a jugoszláv államelnök­ség, amelyet 1971-ben hoztak létre és a kollektív államfői szerepet töltötte be Tito halála után. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK enge­délyezte, hogy 42 fajta árucikket vám­mentesen importáljanak Csehszlovákiá­ból az USA-ba. Többfajta vegyszerről, komlóról, ébresztőórákról, hálózsákok­ról és ceruzákról van szó. Bush elnök kezdeményezésére a kormány összesen 83 fajta árucikket tett vámmentessé, amelyeket Csehszlovákia, Magyaror­szág, Lengyelország és Bulgária szállít. IVIoNGÓLIA és az Európai Kö­zösség kereskedelmi és gazdasági együttműködési szerződést kötött. Mongóliában az együttműködéstől a bankrendszer és az infrastruktúra fej­lesztését vátják. Az öt évre szóló szerző­dés szerint növelni akaiják a kereske­delmi árucserét a közösség és Mongólia között. N aGY-BRITANNIA védelmi mi­nisztere tegnap bejelentette, hogy az or­szág haditengerészetének felszíni hajóin és a parti légierő gépein nem lesznek többé atomfegyverek. A harcászati atomfegyvereket, amelyekkel a hajókat felszerelték, megsemmisítik. A lbÁNIA elnöke Sáli Berisha ta­lálkozott George Bush amerikai elnök­kel. Berisha tart attól, hogy a jugoszlá­viai konfliktus Koszovóra is kiteljed és lángba borítja az egész Balkánt. Bush gazdasági segítséget ígért Albániának és benyújtotta a kongresszusnak a legna­gyobb kedvezmény elvének elismerését célzó egyezményt. N émetország a volt ndk fegyverzetéből semmit sem ad el Ma­gyarországnak, Bulgáriának vagy Ro­mániának. Ezek az államok érdeklőd­nek a volt NDK fegyverei iránt, de a szövetségi védelmi miniszter kijelentet­te, hogy ezekből a fegyverekből a NA­­TO-n kívül csupán Finnország kap. Au­gusztus elején kezdik meg 300 harci re­pülőgép, 2000 harckocsi és 50 ezer, a polgári közlekedésben nem használható jármű megsemmisítését. Csehszlovákiából és más kelet-európai államból tavaly hozzáve­tőlegesen 130 ezer ember ingázott hazá­ja és németországi munkahelye között. Németország nyugati részében tavaly 410 ezer külföldinek adtak idénymunká­ra engedélyt. Feltételezik, hogy 300 ezer ember engedély nélkül dolgozott Né­metországban. ROMÁNIÁBAN a Demokratikus Konvencióban tömörülő ellenzéki pár­tok meggyőződése, hogy az őszi parla­menti választásokon győzelmet aratnak. A derűlátásra a februári helyhatósági választások jogosítják fel a Demokrati­kus Konvenciót. Ennek tagjai közé tar­tozik a Keresztény Parasztpárt, a Szoci­áldemokrata Párt, a Polgári Szövetség és a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége is. A konvenció közös elnök­jelöltet is indít. IrAKBAN tegnap bejelentették, hogy a helyi légijáratokat bizonytalan időre megszüntetik, mert az ENSZ szankciói miatt nem rendelkeznek pót­­alkatrészekkel a repülőgépek számára. Az iraki légitársaság az ENSZ-szankci­­ók következményeként 200 millió dollá­ros veszteséget szenvedett és 4 ezer al­kalmazottja munka nélkül maradt. K raVCSUK ukrán elnök tegnap megkezdte hivatalos franciaországi láto­gatását. A francia elnökkel és a kor­mányfővel folytatott tárgyalásain főleg a leszerelésről és az Ukrajnának nyújtan­dó francia gazdasági segítségről beszél­nek majd. Kravcsuk Párizsban aláírja a Párizsi Chartát, valamint a helsinki zá­róokmányt. Mitterrand elnökkel együtt megértési és együttműködési szerződést kötnek. Christian ZAHN, a kelet német szakszervezetek elnöke tíz órás tárgya­lások után megállapodott a közalkalma­zottak munkáltatóival. A közalkalma­zottak száma Kelet-Németországban 1,4 millió fő, akiknek bérét május elsejé­től visszamenőleg a nyugat-németorszá­gi átlag 70 százalékára emelik. Eddig a keleti országrészekben a közalkalmazot­tak bére csak a nyugatiak 60 százaléka volt. INDIÁBAN 80 kisdiák vesztette éle­tét, amikor Bangere közelében elsül­lyedt egy hajó. 28 gyermeket megmen­tettek és kórházba szállítottak, de 6 kö­zülük mégis meghalt. JaPÁNBAN egy tűzijátékokra hasz­nált rakétákat gyártó üzemben robba­nás történt, amely negyven személyt se­­besített meg. Megsérült több gyermek a közeli óvodában is. Többszáz méteres körzetben az épületeken károk kelet­keztek. Orményország tegnap a róms EBEÉ-konferencián azzal vádolt Moszkvát és Washingtont, hogy neu fejtenek ki kellő nyomást Azerbajdzsán ra a katonai offenzíva megállítása érdé kében. Az örmény küldöttségvezető sze rint kevés a politikai akarat a sürgeti problémák megoldására, pedig ezeke öldöklések és deportálások jellemezül Azzal vádolta Törökországot, hogy a ró mai tárgyalásokon is Azerbajdzsánt tá mogatja és nem pártatlan. Ezért feltehe tő, hogy Örményország kérni fogja Tö rökország kizárását a tárgyalásokról. Bakui jelentés szerint a karabahi har cokban már 7 újságíró vesztette életéi leeutóbb a bakui televízió tudósítója.

Next

/
Thumbnails
Contents