Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-12 / 137. szám
1992. június 12. 5 Szabad ÚJSÁG Van, aki azt állítja, hogy... Az önálló Szlovákia gazdaságilag is talpra áll A Szlovák Tudományos Akadémia Gazdasági Intézete május 18-20-án a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával nemzetközi konferenciát rendezett a csehszlovák gazdaság integrálódásának feltételeiről az Európai Közösségbe. A résztvevők közt nagy - és meglepetésektől sem mentes - visszhangot váltott ki PETER STANEK kandidátus felszólalása, aki az SZTA Gazdaságelméleti Intézete dolgozójaként az önálló Szlovákia gazdasági előnyeit ecsetelte. Mivel a parlamenti választásokat követően az önálló Szlovákia létrejötte már senki számára nem tűnhet agyrémnek, az alábbiakban kivonatosan ismertetjük, hogyan képzelik a jövőt azok, akik ennek a hívei. Ha megnézzük a jelen helyzetet - állítja Peter Stanek nem túlságosan árad Szlovákiába a külföldi tőke. Legfeljebb az Európai Közösség finanszírozta programokból, pl. a PHARE-ból jut ide valami. Aztán egyes kormányok segítenek (Japán, Ausztrália, Svédország, Svájc, Norvégia, Dánia...), de csak néhány millió, vagy legfeljebb néhány tízmillió csehszlovák korona érték erejéig. E segélyek azonban nagyrészt a mi állampolgáraink külföldi képzésére, átképzésére, szakértői jelentések kidolgoztatására, közvetlen külföldi konzultációs és tanácsadó központok tevékenységének honorálására fordíthatók csupán. Ez a segítség Stanek szavaival élve, „platonikus“, nincs igazi kihatással a vállalati vagy vállalkozói szférára, és várható, hogy a jövőben fokozatosan visszafogják, úgy 100 millió dollár körüli összegre évente, ami a konferencián el is hangzott. S mindez attól függetlenül játszódik majd le így, hogy egyben marad-e Csehszlovákia, vagy különválik. Már eddig is számos szerződést - nemzetközit - kötött meg a szlovák kormány, tehát az esetleges szétválás ezeket nem veszélyeztetné. Ami pedig a külföldi befektetéseket illeti: Csehszlovákiába idén körülbelül 400 millió USA-dollárnak megfelelő töke áramlik be. Szlovákia - tekintettel arra, hogy jobban sújtja a reform minden következménye - ebből legalább 200-250 milliót kellene, hogy felhasználjon, ezzel szemben kb. 20-25 milliót kap csak. Ha Szlovákia gyorsan és radikálisan akarná átalakítani fegyvergyártását civiltermelésre, évi 2 milliárd dollárra lenne szüksége. Ezt pedig csak akkor tudná megszerezni, ha teljesíteni tudná a Nyugat egyik stratégiai célkitűzését: vagyis gyors közlekedési útvonalakat és információs zónát hozna létre Nyugat és Kelet között, illetve észak és dél irányában. Az sem kifogás Stanek szerint, hogy erre Szlovákiának nincs pénze. Jacques Attali, az Európai Fejlesztési és Befektetési Bank elnöke ugyanis nemrég olyan elképzelést terjesztett elő, mely szerint Csehszlovákia kaphatna 1 milliárd dollárt készpénzben, további 4-5 milliárdot pedig magánvállalkozókon keresztül gazdaságélénkítésre és éppen az infrastruktúra fejlesztésére, mely stratégiai fontosságú a jövő kelet- nyugati, illetve észak - déli piackapcsolatai szempontjából. Stanek szerint ebből teljesen nyilvánvaló, hogy Attali Szlovákiának ajánlotta fel e lehetőséget, hiszen Csehország fekvése miatt sem alkalmas e célok megvalósítására. Szlovákián keresztül összekapcsolható lenne Lengyelország, a balti országok, Ausztria és Olaszország, kapcsolatba kerülhetne egymással a gazdag észak és a szegény dél. A kelet- nyugati fő útvonal pedig számos lehetőséget jelent. „Elsősorban a víziutat, amit számunkra a bősi erőmű tesz lehetővé. Az osztrákok tudják, mire gondolok, ezért is hajlandók finanszírozni az építkezést, melynek befejezéséhez még 6-7 milliárd korona kell, de amelyet a szövetségi költségvetés nem hajlandó megadni, a szlovák költségvetésből meg nem telik rá. Erre kapcsolódva főleg Dél-Szlovákián keresztül vezethetnének kelet - nyugati irányú tranzit útvonalak, vasúthálózat.“ Ha Szlovákia önállósul, sokkal jobb helyzetben lesz, mert ennek minden előnyét ö fogja élvezni. „Tudatosítani kell, hogy a kelet - nyugat fő útvonalnak két változata lesz. Először: a folyami-tengerjáró hajók egészen a pozsonyi kikötőig úszhatnak fel, ahol konténeres átrakodó kikötő lesz. A Duna - Morvacsatorna megépítésével további kisebb hajók lesznek mozgathatók konténerek (egységrakományok) szállítására. Másodszor pedig: a dunai víziúttal párhuzamosan haladna a Pozsony - Érsekújvár - Fülek - Losonc - Rozsnyó - Kassa fő vasútvonal keleti irányba, a pozsonyi kikötőből kiindulva. Pozsonyból egy másik fő vasútvonal is indulna Trencsénen, Zsolnán, Púchovon át Lengyelországba. Tekintettel a várhatóan növekvő konténeres teherszállításra és az Alpok túlzott környezeti terhelésére a kamionforgalom miatt, a jövőben biztosan nagy igény lesz arra, hogy a kamionokat speciális vasúti tengelyeken szállítsák tranzitútvonalaikon, hogy csak az utolsó 100-150 kilométert kelljen saját kerekeiken megtenniük. Ez olyan tranzit, amely vasúthálózatot igényel. A vasúti alvázakat a poprádi vagongyár már gyártja, ezreket ad el belőle egy francia megrendelőnek. Az egységrakomány pedig a jövő szállítási módja. Minekünk pedig esélyünk van arra, hogy ezeket az útvonalakat hosszú távon nyereséggel építsük meg. Egyes nyugati gazdaságelemzésekben nem véletlenül emlegetik úgy Pozsonyt, mint kelet Rotterdamját.“ A tranzitdíjakból Szlovákia éves bevétele 3-5 milliárd USA- dollár lehetne. Stanek szerint ez az összeg mind itt maradna, ha önállósulna Szlovákia. A tranzit útvonalak mentén pedig számos különleges gazdasági övezet alakítható ki, ami az egyes régiók számára jelent további előnyöket. A tranzit útvonal és a vámszabad területek együtt olyan haszonnal kecsegtetnek, amely meghaladja Hongkong szerepét is, mivel annak a közlekedés szempontjából nincs ideális fekvése. Hogy mindennek megépítését miből fedezné Szlovákia, arra Peter Stanek úgy válaszolt, az évi 3-5 milliárd dolláros bevétel elég garancia bármely befektetőnek, vagy banknak, s erre még hitelt is adnának az országnak. Ráadásul ez a bevétel egyáltalán nem függ attól, milyen az ország üzemeinek gazdasági teljesítőképessége, minden egyéb nyereség tehát ezt a tranzitdíjból származót gyarapítaná tovább, már csak ráadás lenne. Ha még az észak - déli tranzitútvonal is szlovák területen haladna, a csehországi határmenti övezetek jelentősége a minimálisra csökkenne. Szlovákia jelenlegi nehéz gazdasági helyzetét Stanek a túltermelésre vezeti vissza. Szerinte egy ilyen kis ország, mint Szlovákia, ráadásul ilyen kis piaccal, nem termelhet olyan sokat. Vagy piacot kell váltania. Szlovákiában kevesebb végterméket gyártanak, mint Csehországban, s a félkész termékek nagy része Szlovákiából cseh piacra kerül. Csehszlovák koronával fizetnek érte, miközben a csehek nyugati piacra, valutáért adják tovább. Az egyes ágazatok és az effektivitás mutatóinak összehasonlításából kitűnik, hogy a két országrész egyformán állja a versenyt, csak míg a szlovák termelés 80 százaléka Csehországba kerül, a csehországinak mindössze a 60 százaléka vándorol Szlovákiába. A szlovák félkész termékeket ugyanakkor nyugati piacokon is lehetne értékesíteni, tehát nem igaz az az állítás sem, hogy az ország elszakadása kiszorítaná Szlovákiát a nyugati piacról. „Nem tudom, miért nem szállíthat a vágbesztercei gépgyár repülógépmotorokat Egyiptomba, amikor a vodochodyi Aero alszállítójaként ö gyártja ezeket a motorokat, az Aeróban pedig csak becsomagolják és kiviszik Egyiptomba“ - mondja a példát Stanek úr. „Ez bizonyára a szövetségi kormánynak köszönhető“ - fűzte még hozzá. Stanek véleménye szerint a világnak és az Európai Közösségnek is teljesen mindegy, hogy Csehszlovákiával, illetve a Cseh Köztársasággal meg a Szlovák Köztársasággal folytat-e majd megbeszéléseket. Számukra a gazdasági eredményesség, a nyereség a fontos - és hogy azok forrása stabil legyen. Erre pedig kiválóan alkalmasnak tartja Szlovákiát. „És Szlovákia nem tesz mást, csak elfoglalja azt a helyet, amelyre a nyugatnak most oly nagy szüksége van, s azért foglalja el, mert éppen azon a területen áll.“ , , , Amerikai segély Romániának Jöhetnek a befektetők Lawrence Eagleburger, az USA külügyminiszter-helyettese romániai látogatása végén kijelentette, az Egyesült Államok és Románia a legjobb úton vannak afelé, hogy gazdasági és politikai kapcsolataikat javítsák. Alá is írták az egyezményt a közös beruházásokról. A bukaresti kormány ezt a lépést úgy ítélte meg, hogy általa vonzóbb befektetési térséggé válhat a nyugat számára a legnagyobb balkáni ország. 1990 januárja és 1992 áprilisa közt az amerikai befektetések Romániában 39 millió dollárt tettek ki, vagyis a beáramlott nyugati tőke 12 százalékát. A szerződés aláírására akkor került sor, amikor a román kormány egyértelműen elkezdett azon dolgozni, hogy jóhírét növelje, ennek ellenére a külügyminiszter-helyettes a „legrangosabb“ amerikai, aki az országot eddig meglátogatta. A szerződés arról is tanúskodik, hogy az USA stratégiai jelentőséget tulajdonit Romániának, mely Szerbiával, Moldáviával és Ukrajnával is határos. 1990-91 -ben a két ország kapcsolatai meglehetősen feszültek voltak, mivel a washingtoni kormány nem jó szemmel nézte, hogyan reagált a bukaresti vezetés az emberek elégedetlenségének megnyilvánulásaira, a kormányellenes tüntetésekre. S azt a véleményét sem rejtette véka alá Amerika, hogy az 1990- es választások eredményét nem tartja legitimnek. Orvosmeteorológia Gyógyító szolgálat Pozsony, Kórház utca 10. A negyedik és az ötödik emeletén működik a Bioklimatológiai Kutatóintézet központja. Az egészségügyi intézményekre jellemző szokás szerint szív-, tüdő-, belgyógyászati rendelők, várószobák találhatók a negyedik emeleten. Az ötödik már zártabb, csengetéssel és házitelefonon kell bejelentkezni annál az orvosnál, a kutatóintézeti dolgozónál, akit keresek. Dr. Vladimír Abaffy névtáblájánál megnyomom a csengőt, és kérdéssel kezdem a bejelentkezést: Innen küldik szerkesztőségünkbe az orvosmeteorológiai előrejelzéseket? Dr. Abaffy dolgozószobája nem olyan, mint általában az orvosoké. Csupán a bútorok fehér színe emlékeztet az egészségügyre, az alkalmi látogató sokkal inkább számítástechnikus munkahelyének gondolná, mert a szoba közepén komputer áll, amelynek képernyőjén most éppen a víz- és légügyi kutatóintézet grafikonja látható.- Velük a lehető legközvetlenebb a kapcsolatunk - magyarázza -, mert a levegőtömegek, az úgynevezett időjárási frontok alakulását, változását ők követik nyomon, ők jelzik számunkra a meleg- és hidegfrontokra jellemző legfontosabb adatokat, mint amilyen a hőmérséklet, a légnyomás, a nedvességtartalom, a sugárzások... És persze a változásokat is, meg a frontokra vonatkozó mennyiségi adatokat, mint amilyen a kiterjedés, a levegötömeg fajsúlya, a front mozgásának iránya... És ezekből az összefüggésekből mi kiszámítjuk, hogy holnapra, a következő napokra, nálunk mi várható, mire készüljön fel az ember. Hangsúlyozza: az ember. Orvosi krédója ugyanis, hogy nem a betegséget, hanem az embert kell gyógyítani, és rávezetni, mit tegyen a saját egészsége, jó közérzete érdekében. Korábbi munkahelyét, a légi kórház tüdőbeteg osztályát is azért hagyta ott, hogy ennek a célnak a megvalósítása érdekében dolgozhasson.-Ami az intézetünket illeti - folytatja magyarázatát - már évtizedekkel korábban foglalkozni kezdett az időjárási frontok átvonulása és a balesetek közötti összefüggésekkel. Itt, ebben az intézetben már akkor keresni, kutatni kezdték az alternatív megoldásokat, és alkalmazták a gyógyító szolgálat érdekében a természetgyógyászati elveket. A hivatalos orvosmeteorológiai előrejelzéseket nyilvánosan 1989. január 1. óta közük. Kezdetben csak néhány központi intézmény, két kórház és két szanatórium igényelte ezt a szolgáltatást, majd a Práca napilap szerkesztősége is, elsőként a külső, nem éppen egészségüggyel foglalkozó szervezetek közül.- Az orvosi gyakorlatban rendkívül fontos a mi előrejelzésünk - érvel -, figyelembe is veszik, hiszen a műtétek elvégzését az előrejelzés szerint szervezik meg, hogy az esetleges trombózisokat, embóliákat megelőzzék. Elég gyakori, hogy a sebészek idetelefonálnak és a legfrissebb adatok, jelentések felöl érdeklődnek. Ezzel kapcsolatosan elmondja, hogy már most készülnek a háziorvosok hálózatának rendszeres tájékoztatására. Hasonló lesz a kapcsolat a szerkesztőségek és az intézetük közötti kapcsolathoz, tehát telefonon, telexen fogják küldeni az előrejelzéseket, de a jelentésekben több, szakmai problémára is felhívják majd a háziorvosok figyelmét.- Nem, nem - tiltakozik -, még az ö számukra sem fogunk kész recepteket, gyógyszereket ajánlani. Az időjárási frontok egymagukban nem okozzák a betegségek kialakulását, csak bizonyos tüneteket erősítenek, vagy gyengítenek, amire nagyon is figyelnie kell a betegség okát ismerő orvosnak, de általában azoknak is, akik óvni, védeni kívánják az egészségüket. Gyógyszert tehát csak annak ajánlanak, aki különös tekintettel saját szervezetének az időjárás okozta szív-, ér-, légzési-, gyomor-, epe-, vesegörcsös panasszal jelentkezik q kutatóintézet valamelyik szakrendelőjében.- Nem árt viszont - figyelmeztet -, ha olvasóink jobban odafigyelnek előrejelzéseinkre, mert a különféle frontok nagyon eltérő, sőt nagyrészt ellentétes hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Jó tudni, hogy mire számíthat, aki melegfrontra érzékeny, mire készüljön fel, akinek a szervezetére leginkább a hidegfront hat. A napi előrejelzésekért ugyan ö felel, vagy az intézet másik részlegén dolgozó dr. Marta Öabajová, aki harminc éve foglalkozik biometeorológiai kutatásokkal, felmérésekkel, de a napi jelentések összeállításának munkájában jóval többen vesznek részt. Négy technikus, két-két laboráns felváltva, több gyakornok.- És a légfontosabb - fejezi be tájékoztatását -, hogy munkarendszerünk szorosan beilleszkedik, bekapcsolódik a hasonló jellegű német és osztrák rendszerbe, adatszolgáltatási és feldolgozási intézménybe, melynek hatóköre egyre bővül. Ha tehát az orvosmeteorológiával kapcsolatosan a Szabad Újság "olvasóinak bármiféle kérdésük van, tőlünk már ma európai rangú választ kaphatnak. Tessék hát kérdezni. HAJDÚ ANDRÁS
