Szabad Újság, 1992. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-12 / 137. szám

Két nyilatkozat az esetleges különválásról Gazdasági és érdekvédelmi napilap PÉNTEK 1992. június 12. II. évfolyam 137. szám 4ra 2,30 korona A budapesti jegyzék ellenére Bős tovább épül-„szépül” Lapunk tegnapi számában már közöltük: Magyarország szerdán fel­kérte a csehszlovák kormányt, hogy azonnal állítsa le a Duna elterelé­sének munkálatait, amelyek Csölösztőnél folynak. Az erre vonatkozó budapesti külügy­­minisztériumi jegyzéket — amellyel Bu­dapest a prágai kormány által a Bős— Nagymaros-szerződés felmondása érvé­nyességének elutasítására vonatkozóan a magyar félhez eljuttatott jegyzékre vála­szolt — Csehszlovákia magyarországi nagykövetségének adták át. A jegyzékben a magyar fél megerősíti a szerződés felmondásának érvényessé­gével kapcsolatos álláspontját, s egyúttal kifejezi, hogy a budapesti kormány haj­landó folytatni a tárgyalásokat egy olyan új államközi szerződés kidolgozásáról, amely a Bős—Nagymarosi Vízlépcső­­rendszerrel összefüggő, megoldatlan kérdések rendezésér szabályozná. Buda­pest a jegyzékben felszólítja Prágát, hogy azonnal függessze fel a Duna elterelése keretében Csölösztőnél végzett jogelle­nes és kömyezetromboló munkákat, il­­(Folytatás a 2. oldalon) Az államfő összehívta A parlament ülésszakát Klára Dvoráckovának, a köz­társasági elnök irodája sajtóosz­tálya munkatársának tájékoz­tatása szerint Václav Havel ál­lamfő a csehszovák államszövet­ségről szóló alkotmánytörvény 61. cikkelye értelmében tegnap, június 22-ével összehívta a volt ^Szövetségi Gyfflés ülésszakát J „Szerződéses” gondok Bajor ellenvetés Benda—Duray találkozó Nem pislákol a remény sem Václav Bendának a Keresz­ténydemokrata Párt elnökének a véle­ménye szerint a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom—Együtt­élés—Magyar Néppárt koalíció a közös államot illetően lényegében azonos né­zetet vall, mint a Polgári Demokrata Párt—KDP koalíció. „Talán csak az optimizmusban kü­lönbözünk — nyilatkozta Benda a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának az MKDM—EPM—MNP delegációjá­val tartott találkozója után. — Bennünk még legalább pislákol a remény, hogy meg lehet őrizni a közös államot. Duray Miklós esetében ilyen reményeket nem igen láttam.” Václav Benda a PDP meg­bízásából az egész koalíció nevében kezdett tárgyalásokat a „kisebb” szlová­kiai pártokkal. Benda egyébként a ma­gyar koalíción kívül a KDM-et is ilyen pártnak minősítette. A KDP elnöke a továbbiakban el­mondta, hogy a győztes csehországi ko­alíció állandó kapcsolatot tart fenn majd a magyar koalícióval. Benda köz­lése szerint a tegnapi megbeszélésen még nem volt szó arról, hogy a két koalíció kiket támogatna a parlamenti tisztségek betöltésében, mivel — mint hangsúlyozta — „minden a PDP— DSZM tanácskozások eredményeitől függ”. Prágában a Külügyminisztérium tegnap nyilvánosságra hozta vála­szát a bajor kormány tagjainak a csehszlovák—német szerződéssel kapcsolatos kijelentéseire. Abban az áll, ha a német fél vagyoni kérdések­ben akarna tárgyalni, akkor Cseh­szlovákia előterjeszti a nemzetközi joggal össze nem egyeztethető mün­cheni szerződésből eredő követelé­seinek katalógusát. Június hetedikén a szudétanémet napok alkalmából Max Streibl ba­jor miniszterelnök is úgy fogalma­zott, hogy Bajorország — tekintettel a szerződés indoklására — nem tá­mogathatja az 1992. február 27-én aláírt szerződést. Alexander Dubéek szervezésében Parlamenti pártok találkozója Alexander Dubéek a Szövet­ségi Gyűlés elnöke tegnap a csehszlovák parlament szék­házában találkozott azoknak a politikai pártoknak és moz­galmaknak a vezetőivel, ame­lyeknek a jelöltjei bejutottak a Szövetségi Gyűlésbe. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők előkészítsék a Nemzetek Kamarájának és a Népi Kamarának az alakuló ülését, illetve a Szövetségi Gyűlés első együttes ülését, továbbá tárgyaljanak a parla­ment szerveinek a létrehozásá­ról és az egyes tisztségek be­töltésének az elveiről. Munkatalálkozón jelen volt Miroslav Macek, a Polgári Demokrata Párt alelnöke, Jifí Svoboda, a Cseh és Morvaor­szági Kommunista Párt elnö­ke, Jiíí Horák, a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt elnöke, Miroslav Sládek, a Csehszlo­vák Republikánus Párt elnöke, Josef Lux, a Keresztény és De­— Vonal alatt mokrata Unió—Csehszlovák Néppárt elnöke, Ladislav Dvorak, a Liberális Szociális Unió alelnöke, Vladimír Me­­ciar, a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom elnöke, Pe­ter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának elnöke, Jó­zef Prokes, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozga­lom elnöke, Václav Benda, a Kereszténydemokrata Párt el­nöke és Ivan äimko, a Keresz­ténydemokrata Mozgalom Ta­nácsának tagja. Jozef Stank, a Szövetségi Gyűlés alelnöke újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy min­den jel szerint június 15-én, hétfőn kerül sor ismét hasonló találkozóra. Mint mondta az­nap délután a parlament el­nöksége is összeül. Stank in­formációi szerint június 24-én tanácskozást tart az új parla­ment feltételezett politikai (Folytatás a 2. oldalon) Csehország az utódállam ? Jiíí Valenta, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója szerint bizonyára nemzetközi jogászok többsége egyetértene abban, hogy Cseh­szlovákia szétesése nyomán a cseh országrészen keletkezne az utódállam. Valenta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában rámutatott, hogy az ország különvá­lásával meggyengülne mindkét szubjektum a külföldi partnerekkel — például Németországgal vagy Magyarországgal — folytatandó tár­gyalásokon, és pedig annak ellenére is, hogy az említett államokban de­mokratikus kormányok „uralkod­nak”. A Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója nem zárta ki, hogy a nemzetiségileg vegyesen la­kott területeken konfliktusokra ke­rülhet sor. Véleménye szerint nap­jaink legfontosabb teendője, hogy az illetékesek az európai politika stabilizáló tényezőjét alkotó közös állam megőrzésére összpontosítsák a figyelmüket. Az államjogi elrende­zésben beállt bizonytalanság miatt már a külföldi befektetések is „lelas­sultak” Csehszlovákiában. Valenta (Folytatás a 2. oldalon) A Klaus—Meéiar tárgyalások 2. fordulója Lapzártáig hírek nélkül Tegnap Prágában a Polgári Demok­rata Párt kisoldali székházában röviddel 15 óra előtt kezdődött meg Václav Kla­us és Vladimír Meéiar vezetésével a PDP és a DSZM tanácskozásának má­sodik fordulója. A megbeszélésekre zárt ajtók mögött került sor. A tanácskozásra érkező ve­zetők nyilatkozatából kitűnt, hogy a tár­gyalások témáját a szövetségi szervek kialakításával összefüggő kérdések ké­pezték. Jozef Zieleniec, a PDP alelnöke a találkozó előtt hangsúlyozta, hogy az ország sorsa a legfontosabb kérdés, amiről tárgyalni kell. Miroslav Macek, a PDP alelnöke úgy nyilatkozott, hogy vagy a föderációról, vagy pedig a külön­válásról lehet szó. Michal Kováé a DSZM képviseletében úgy fogalmazott, hogy a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány felállításának kérdésében nin­csenek lényegesebb különbségek. Ziele­niec viszont cáfolta, hogy szóba kerül­het a föderális kabinet összetétele. Milan Küaíko, a DSZM alelnöke szerint Csehszlovákia „közös kötelék­ként” marad egyben. Egyébként Kűaü­­ko személygépkocsiján — amellyel a Ki­­soldalra érkezett — már SO „felségjel” virított, ami Szlovákiát jelent... Mintegy kétórás tanácskozás után Jiíí Scheider, a PDP sajtótitkára közöl­te, hogy a megbeszélések rövid szünet után még folytatódni fognak. A találko­zó után a két küldöttség vezetőinek részvételével a teievízió kamerái előtt sajtóértekezletet terveztek. Erre azon­ban csak lapzártánk után kerülhetett sor. Mindenesetre a televízió készen állt. (mg-tv) A (régi) kormány dolgozik Jóváhagyták a szankciókat Tegnapi kolodéjei ülésén a szö­vetségi kormány megtárgyalta a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság 1991-es gazdasági fejlődéséről szóló jelentést, amelyet majd az új szövetségi parlament elé kell ter­jeszteni. A jelentésből kitűnik, hogy az elemzett időszakban a tervezet­tekhez képest nem keletkezett költ­ségvetési felesleg, viszont az újra­elosztási folyamatok és az infláció fékezése a várt módon sikerült. Job­ban alakult a fizetőképesség a terve­zettnél, az árfolyampolitika kedve­zően hatott a devizatartalékok kiala­kítására, valamint az általános el­adósodottságra is. A vártnál jóval nagyobb lett azonban a gazdasági visszaesés. A kormány jóváhagyta törvényja­vaslatát az ENSZ Biztonsági Taná­­(Folytatás a 2. oldalon) Elnökválasztás ’92 Ki lesz az új államfő Lapunk ezen a helyen azokat a sajtójelentéseket közli, amelyek arról szólnak majd, hogy az egyes pártok kit jelölnek az államfői tisztségbe. Mint ismeretes, Václav Havel már jelöltette magát, s rajta kívül még van csaknem 20 „önjelölt” is. (Legutóbb lapunk tegnapi számában írtunk az elnökjelölésekről) A Kereszténydemokrata Mozgalom továbbra is Václav Havel jelölését támo­gatja. Ezt Ján Petrík, a KDM elnöke nyilatkozta tegnap a Csehszlovák Sajtóiro­da munkatársának. Arra a kérdésre, hogy miképp tekint Richard Sacher egykori szövetségi belügyminiszter jelölésére, Petrík azt válaszolta, hogy szerinte túlsá­gosan a baloldal felé hajlik. „Személyesen nem tartom túl szerencsésnek őt, főleg azért, hogy Weiss és Meéiar úr társaságában is láttam” — fűzte hozzá. A pártonkfvüü írók K 89 nevű klubja tegnapi ülésén nyilatkozatot hagyott jóvá. Ebben a klub tagjai hangsúlyozzák, hogy nem kívánják kockáztatni a szabadság elvesztését, a demokráciát és a gazdasági reform folytatását. Mindezt hasonlóan fontos értéknek tekintik, mint a közös állam gondolatát, amelynek megőrzését Václav 1 lavd nevéhez fűzik. Ezért teljes mértékben támogatják jelölését. Cseh „föderális” lapok a szlovákiai magyar kisebbségről A prágai lapok a választások után egyre sűrűbben foglalkoznak a szlovákiai magyar nemzeti kisebb­ség esetleges magatartásával Szlová­kia önállóságának kikiáltása esetén, valamint a szlovák—magyar kap­csolatok alakulásával A Prostor című napilap keddi számában Marek Dobrovolny az országban kialakult helyzetet elem­ző kommentárjában egyebek közt ezeket írja: „Szlovákia helyzete még nehezebb lesz A magyar kisebbség (600 ezer fő) Budapest támogatásával bizonyára hallat magáróL Csehszlovákia szét­hullása bizonyos maggarországy kö­röknek alkalmat nyújt a trianoni szer­ződés érvénytelenségének hangoztatá­sához, e szerződés alapján 1920júni­usában a magyar terület jelentős részá Csehszlovákiának adták.. ” Kom­mentárja végén Dobrovolny leszögezi: „Az esetleges magyar revansista kö­vetelésekkel szemben Szlovákiának egyedül Ukrajna képes segíteni Ha Ukrajnához Meéiar vagy utódja csatlakozik, akkor lehet, hogy meg­tartja Szlovákiát jelenleg határai közt — de egyúttal még közelebb viszi az Uraihoz A Telegraf június 9-i száma Varga György magyar nagykövettel közöl in­terjút, amelyben nemcsak a kérdések, de a rájuk adott megfontolt válaszok is figyelmet érdemelnek A kérdésre, hogy a nagykövet szerint a DSZM választási győzelme milyen hatással lesz a magyar kisebbség és a szlovákok együttélésére, tekintettel arra is, hogy a győztes DSZM néhány vezetője újból felnyitotta a nyelvtörvény kérdését, az alábbi választ olvashattuk —Ezt a kérdést inkább a szlováki­ai magyarság legálisan megválasztott képviselőinek, Csehszlovákia állam­polgárainak kellene feltenni Személy szerint bízom abban, hogy a választá­sokat követő lázhullám hamarosan lecsillapodik, s nagyobb megfontolt­ság váltja fel A nyelvtörvényt illetően tudni kellene, hogy a DSZM vezetői a kisebbségi nyelvek használatának esetleges bővítésére, avagy szűkítésére gondolnak Ha szűkítésről lenne szó, ez természetesen nagy szomorúságot okozna számomra Kérdés: Ön szerint mit tenne Ma­gyarország akkor, ha Szlovák Köztár­saságönállósulna? Tiszteletben tarta­ná-e a trianoni szerződést, különösen annak a csehszlovák—magyar határ­ra vonatkozó frontját? Válasz: Meggyőződésem, hogy Magyarországon a határok revízió­jának kérdését senki sem tűzi napi­rendre. Nagyon veszélyes dolog ez, s úgy vélem, hogy Magyarországon ilyen releváns erő nem is lenne, még akkor sem, ha Szlovákia önálló ál­lammá válna. Kérdés: Mi a véleménye Milan Káaikónak, a DSZM alelnökének azon kijelentéséről, hogy a szlováki­ai magyar pártok nacionalisták, már azért is, mert nevükben ott a „magyar” jelző? Válasz: Európában sok párt ne­vében található valamilyen állam­hoz vagy nemzethez való tartozásra utaló jelző, s nem mindig van szó nacionalista pártról. Véleményem szerint a csehszlovákiai magyar pár­tok nem nacionalista pártok A Lidové noviny keddi számá­ban a DSZM és a PDP közötti brünni tárgyalásokkal foglalkozva Petr Husák egyebek közt arra utal széljegyzetében, hogy „ Vladimír Me­éiar azért tárgyalt a laza gazdasági és védelmi közösségről, mert az önálló szlovák állam déli határai­nak védelmét kéri, s azért is, hogy az utolsó órákban még a lehető legtöb­bet kifacsarja a föderációból”. Ugyanebben a lapban Lékó Ist­ván reagál a pozsonyi televízió által választások után sugárzott politikai beszélgetésre. Leszögezi- „Milan Káalko úgy beszélt, mintha a stúdió­ban levő és lehurrogott magyar politi­kusok csak vendégek lettek volna, mintha valamilyen inedenta külpoli­tikát folytató idegen áilam érdekeit képviselték volna... A szlovák politi­kusok érzékenységét meg kell érte­nünk az elkövetkező szlovák kor­mánykoalíció pártjai a leghevesebb szavazatot azokban a járásokban kapták, ahol többségben magyarok vagy más nemzetiségűek élnek Ám, a győztes pártok programjaiban hiába is keresnénk a korszerű nemzetiségi politika elemeit ” Lékó jegyzete végén utal arra, hogy a tévéműsorban a DSZM alelnöke a politikai udvarias­ság elemi szabályait sem tartotta be Végül a Mladá Erő ma Dnes keddi számából Ivó Slavík szél­jegyzetéből idézünk: — Már ma biztosnak tűnik, hogy sikerrel járt az úgynevezett nyelvtör­vénynek a Matica slovenská intenciói szerinti módosítására irányuló kísér­let, ami azonban az egész civilizált Európa számára elfogadhatatlan lenne Részesei lehetnénk vajon egy ilyen államalakulatnak, s el tudnánk­­e viselni a civilizált világ megvetésé? Úgy gondolom, a cseh tárgyalófélnek ezekről a szempontokról sem szabad megfeledkeznie.. (bo)

Next

/
Thumbnails
Contents