Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-13 / 111. szám
1992. május 13. Szabad ÚJSÁG Jugoszláviát ideiglenesen kizárták az EBEÉ-ből Diplomácia és fegyverropogás Martin Palouá csehszlovák külügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy országa ez idő szerint nem hívja vissza belgrádi nagykövetét Csehszlovákia jelenleg az EBEE elnöke, és ezért tartózkodó álláspontra helyezkedik az európai tizenkettek intézkedéseivel kapcsolatban. Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy Szerbiát kizátják-e az EBEÉ-ből, kijelentette, jelenleg csupán arról van szó, hogy Szerbia ne szavazhasson Bosznia-Hercegovinát érintő kérdésekben. Jugoszlávia jogutódlását illetően a miniszter úgy véli, hogy erről a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak kellene dönteniük. Ennek felel meg az a hír is, amely Helsinkiből érkezett tegnap délután: az EBEÉ konferenciája ideiglenesen, június 30-áig kizárta az új Jugoszláviát ebből az európai szervezetből. A döntést 51 tagállam hagyta jóvá, csak Belgrád szavazott ellene. Jugoszláviát így kizárták azon kérdések megtárgyalásából, amelyek Bosznia-Hercegovinát érintik. Ausztria Bécsbe hívatta belgrádi nagykövetét, hogy konzultációkat folytasson a kialakult helyzetről. Franz Vranitzky véleménye szerint Belgrád ellen további gazdasági és pénzügyi szankciókat kellene bevezetni. Az EK tagállamok döntésére, hogy visszahívják belgrádi nagyköveteiket, a jugoszláv külügyminisztérium reagált. A nem hivatalos vélemény szerint a tizenkettek eltúlozták a szigort döntésükben. Az államelnökség hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovinából kivonják mindazokat a katonákat, akik nem odavalósiak. Ez a Boszniában állomásozó csapatok húsz százalékát jelenti. Az Európai Közösség biztonsági okokra hivatkozva kivonta Szarajevóból az utolsó megfigyelőit is. Az EK nyilatkozata szerint Bosznia-Hercegovinában rohamosan rosszabbodott a helyzet. Korábban már négy más városból is viszszahívták a megfigyelőket. Tevékenységüket csak akkor újítják fel, ha Bosznia- Hercegovinában szavatolni tudják biztonságukat. Az EK Jugoszlávia-konferenciájának elnöke Colm Doylet bízta meg azzal, hogy Belgárdban az új vezérkari főnökkel tárgyaljon. Doyle Szarajevóból utazik a találkozóra Panics tábornokkal. Az eredményről még e héten beszámol lord Carringtonnak. Bosznia-Hercegovinában tegnapra virradóra általában nyugalom volt, csak Szarajevóban, Mosztarban, Bratunacban és Anrasdban folytatódtak a harcok. Új tűzfészek alakult ki a fővárostól Közel-keleti tárgyalások Washingtonban tegnap megkezdődött a közel-keleti béketárgyalások -fegyverkezési kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjának ülése. A tárgyalásokon nem vesznek részt a katonailag legerősebb közel-keleti államok, így Szíria, Irak és Irán képviselői. A sokoldalú tárgyalásokon 21 állam képviselteti magát. A tárgyalások az Egyesült Államok és Oroszország égisze alatt valósulnak meg. Történetesen ez a két állam-szállítja a legtöbb fegyvert a Közel-Keletre. A washingtoni találkozó egyike azon megbeszéléseknek, amelyeket e héten a világ tíz fővárosában rendeznek a közel-keleti részproblémákról, így a vízügyi kérdésekről, a menekültek problémájáról, a gazdasági együttműködésről, stb. HÉT e heti tartalmából Kamoncza Márta: Csendélet az otthonban (riport) Be ke István: Az Istenek az Erzsébet hídon mennek haza... (Útleírás) Görföl Jenő: Losonctól Léváig (beszélgetés) Turczel layos: A nőgyűlölet mániákusa Szerdahelyi Tamás: V'ég nélküli történet (folytatásos regény) Magányosok klubja, Társkereső Tanácsadó, Magánügyek Az otthon rovatból: Nadrágok kismamáknak; Kozmetikai tanácsok; Ismét divatba jött; Mire jó a szódabikarbóna? Állatperek és állatkivégzések délre fekvő Hadzsicsban, amelyet harckocsikból lőttek. Szarajevóban több gránát csapódott be a köztársasági elnökség székhelye közelében. A jugoszláviai konfliktusban 100— 150 lengyel önkéntes is harcol, akik közül 17-en életüket vesztették. Ezt a lengyel sajtó közölte és hangsúlyozta, hogy az idegen hadseregben való szolgálat súlyosan büntetendő cselekmény, amely 10 évi szabadságvesztéssel is járhat. Ennek ellenére még büntetőeljárás nem indult senki ellen, bár 900 lengyel állampolgár a francia idegenlégióban is szolgál. Dusanbéban a tüntetések a kormány és az ellenzék közti megegyezés után nak Többen Nabijev elnök lemondását követelik (Telefotó: is folytatódja SR/AP) Tádzsikisztánban folytatódnak a tüntetések Kommunizmusból az iszlám felé A tadzsikisztáni vezetés és az ellenzék között létrejött megállapodás a koalíciós kormány megalakításáról kiváltotta az új ellenzéki vezetők bírálatát. Bozor Sahor ellenzéki szónok a tüntetők tömege előtt kijelentette, hogy nem ért egyet a megállapodással, és Nabijev elnököt ki kell űzni az országból. A sorozatos tüntetéseket tovább fenntartani akaró szónokok nem tekintik győzelemnek a megállapodást, mert szerintük a koalíciós kormányban az ellenzék csak a bársonyszékek egyharmadát kapta meg. Az ellenzék új vezetői közé tartozik Hudojnadzorov is, aki Nabijewel együtt indult az elnökválasztásokon, de csak 31 százalékot ért el, míg Nabijev közel a kétszeresét. Az akkor megbukott jelölt ma az ésszerű lépések mellet szállt síkra, és békülékeny hangot ütött meg a tüntetésen. Turandzsonzade, a tadzsik muzulmánok szellemi vezetője többnapos szünet után újból a tüntetők elé lépett, és az új kormány támogatására szólította fel őket. Hangsúlyozta, hogy az ellenzék kezében tartja a televíziót, a rádiót és az iskolaügyet, ami lehetővé teszi az iszlám Magyar vélemény Ján Éamogursky azzal, hogy nem fogadta el Budapest javaslatát a háromoldalú bizottság feltételeiről, pontot tett a Bős—Nagymarosról folytatott tárgyalások végére. Ebben a helyzetben Magyarországnak nincs más lehetősége, mint hogy teljesítse a magyar parlament áprilisi, és a kormány múlt heti döntését a dunai vízlépcső közös építésére 1977-ben megkötött szerződés felmondásáról. Ezt tegnap a magyar külügyminisztérium szóvivője, Herman János közölte. A szóvivő elutasította a csehszlovák fél vádját, hogy a magyar kezdeményezésnek ultimátum jellege volt, és bejelentette, hogy a magyar fél elfogadhatatlannak tartja a Duna eltérítését. Véleménye szerint nem állja meg helyét az az állítás sem, hogy ezt a nemzetközi szerződést nem lehet felmondani, mert nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket. A nemzetközi jogi normák szerint a felmondáshoz elegendő ok a körülmények alapvető megváltozása — jelentette ki a magyar külügyminisztérium szóvivője. A lengyel elnök irodája nem fűzött semmiféle kommentárt a Gazeta Wyborcza című lap állításához, amely szerint Lech Walesa elnök állítólag elutasította Antall József felkérését, hogy közvetítsen Csehszlovákia és Magyarország között a Bősről folyó vitában. Az elnöki hivatal illetékese a hírt nem erősítette meg és nem is cáfolta. II. Erzsébet: Bővítsék a közösséget II. Erzsébet, Nagy-Britannia királynője beszédet mondott az Európa Parlamentben és hangoztatta, bővítsék ki az Európai Közösséget. „Újabb jelöltek kopogtatnak a közösség ajtaján. Bizalommal kell lennünk irántuk és kinyitnunk a kapukat, mert mindig, amikor az EK kibővült, meg is erősödött” —jelentette ki a brit királynő az Európa Parlament 518 képviselője előtt. Tizenöt perces beszédében üdvözölte Németország újraegyesítését. Nagy-Britannia július elsejétől átveszi az EK elnöki tisztjét, és első rendű kérdésnek az EK kibővítését tekinti. A királynő megemlítette, hogy az EK alapítói az európai nemzetek megbékélésére törekedtek. Hozzátette, hogy Európában a háború még nem ért véget, mert a volt Jugoszlávia köztársaságait háború pusztítja. Hangoztatta, hogy az európai problémákat európai módon kell megoldani. Maastrichtben az ehhez szükséges egyensúly létrejött. II. Erzsébet volt az európai tizenkettek utolsó államfője, aki még nem vett részt az Európa Parlament ülésén. Most, meghívása után több mint tíz évvel látogatott el először a testület székhelyére. Kis- és nagykereskedőknek: II HALVARINE holland növényi zsiradék legnagyobb importálója Morvaországban ATC s r.o. Hynaisova 10 772 09 OLOMOUC tel.: 068/29 502 raktáráruházunk nyitva: H—P 7.00-től 13.30-ig OLOMOUC — Kozeluzská 15 tel.: 068/256 10 OLOMOUC — HOLICE SZÚP-286 szellemben történő nevelést. Az Iszlám Megújhodás Pártjának elnöke hangoztatta, hogy azt, amiért Afganisztánban 15 évig harcoltak, Tádzsikisztánban két hónap alatt sikerült elérni. Azt javasolta, hogy a parlament helyett hozzák létre az iszlám medzsliszt, a hagyományos muzulmán népi gyűlést. Az országban szerinte népszavazást kell tartani arról, hogy Tádzsikisztán iszlám köztársasággá alakuljon-e. A tüntetők között híresztelések terjedtek el, hogy négyszázan Afganisztánba mentek, és onnan fegyvereket hoznak. A tüntetéssorozat már március vége óta tart. Turadzsonzade felhívása ellenére a tüntetők nem oszolnak szét, és egyre többen hangoztatják, hogy nem teljesítik az ellenzéki vezetők utasításait, mert azok csalódást okoztak. // Űrkutatási embargó Az Egyesült Államok kormánya hétfőn betiltotta az amerikai cégeknek, hogy olyan oroszországi és indiai cégekkel kereskedjenek, amelyek részt vesznek az űrkutatásban. Az orosz Glavkozmosz és az indiai ISRO így az embargólistára kerültek két évre. Ezt az amerikai külügyminisztérium szóvivője jelentette be. A bejelentés néhány nappal azután történt, hogy Oroszország és India nem voltak hajlandók felmondani a 250 millió dolláros üzletet rakétamotorok szállításáról. A Szovjetunió összeomlása után Oroszország jogutódként azt ígérte, hogy betartja a rakétatechnológia ellenőrzésének rendszerét. Eszerint nem terjeszthetők olyan rakéták, amelyek képesek nukleáris töltetet 300 kilométernél távolabbra eljuttatni. Az indiai— orosz üzletben olyan rakétamotorok eladásáról van szó, amelyek kereskedelmi rendeltetésű műholdakat képesek feljuttatni a világűrbe. Az amerikaiak szerint ezek a hajtóművek elég erősek ahhoz, hogy nukleáris tölteteket szállítsanak a meghatározott 300 kilométeres határon túlra is. Az Elba védelmében A német parlament jóváhagyta az Elba védelmére létrehozandó nemzetközi bizottság felállításáról szóló törvényt. A bizottság feladata, hogy az Elba folyót 2000-től ismét ivóvízkészletként lehessen felhasználni. Az Elba folyó megmentésében Csehszlovákia, az NSZK és az Európai Közösség működik együtt. Fő feladat, hogy stabilizálják a folyó térségének környezeti rendszerét, és lehetővé tegyék a folyó halainak élelmiszeripari feldolgozását. Ennek érdekében először 15 fajta szennyező anyag, köztük a higany és a kadmium kibocsátását kell leállítani. A következő négy évben Csehszlovákiában 13, Németországban pedig 58 víztisztóművet kell létrehozni. Csehszlovákiában ez a feladat 200 millió márkát követel. Az Elba vizét olyanná akarják feljavítani, mint a mai Rajna, ahol még a 70-es években is az Elbáihoz hasonló szennyezés volt tapasztalható. Hasonló programokat készítenek elő az Odera & a Duna vizének megtisztítására is. ROMÁNIÁBA utazott a Cseh Nemzeti Tanács külügyi bizottságának elnöke, Viktorie Hradská. Ötnapos látogatása során csehek és szlovákok lakta vidékeket látogat meg, majd Nagylakban találkozik a Romániai Csehek és Szlovákok Demokratikus Szövetsége vezetőivel. A romániai cseh közösség megtartotta nyelvét, kultúráját és együttműködik a többi erdélyi kisebbséggel. A CSERNOBIL vidékén pusztító erdőtüzet sikerült eloltani. Az ukrán hatóságok szerint az erdőtűz következtében nem növekedett meg a vidéken a radioaktív háttérsugárzás. Magyarország egyetért a nulla megoldással a területéről kivont szovjet csapatok által okozott kártérítési vitában. Ezt Annus Antal, a védelmi minisztérium államtitkára jelentette ki a Népszabadságnak. Korábban Magyarország többmilliárd forintos kártérítést követelt. A tárgyalópartner válaszképpen megemelte a hátrahagyott épületek és létesítmények árát. Most az orosz válaszra várnak és feltételezik, hogy megállapodás jön létre, miszerint az egyik fél sem támaszt a másikkal szemben igényeket, és beleegyezik a nullaszaldós megoldásba. RoSS PAROT texasi milliárdos független jelöltként akar részt venni az amerikai elnökválasztási kampányban. Eddig már 54 275 aláírást gyűjtött jelölésének támogatására. Szavai szerint a többi állammal együtt már 200 ezer támogató aláírás van a birtokában. Parot kampánya során kihasználja a Bush-ellenes és Washington-ellenes hangulatot, amely egyre erősödik az amerikai közvéleményben. GrORBACSOV volt szovjet elnök, aki látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, tegnap az ENSZ-ben kijelentette, nem hisz azoknak a híreknek, amelyek szerint a volt Szovjetunió atomfegyvereit a feketepiacon értékesítik. A stratégiai fegyverek fölötti ellenőrzés a FÁK-ban éppolyan szigorú, ha nem szigorúbb, mint az Egyesült Államokban — mondta Gorbacsov. DaN QUAYLE amerikai alelnök tegnap Tokióba érkezett, hogy részt vegyen az Okinawa szigetcsoport visszaadása 20. évfordulójának ünnepségein. Annak ellenére, hogy a szigeteket már két évtizede visszaadták, a térségben 43, egyes hírek szerint 54, amerikai katonai támaszpont van. Úgy hírlik, hogy néhány támaszpontot az USA rövidesen átad Japánnak. NÉMETORSZÁG kivitele márciusban elérte a 62,97 milliárd márkát, ami rekorderedménynek számít és félmilliárd márkával több, mint az eddigi legjobb exporteredmény 1990-ben. Németország behozatala márciusban 58,03 milliárd márka volt; tehát az aktívum 4,9 milliárd márkát tesz ki. A negyedévi összesítésben a külkereskedelmi aktívum meghaladja a 7,2 milliárd márkát. TaJVAN Pierre Jox francia védelmi miniszter szerint 100 darab Mirage 2000-5 típusú harci repülőgépet akar vásárolni Franciaországtól. Megfigyelők szerint ez a megrendelés Kína nemtetszését válthatja ki. A ROMÁN VASUTASOK tegnap reggel kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak. Béremelést és munkakörülményeik javítását követelik. Többhelyütt megbénult a vasúti közlekedés. A vasutasok kollektív szerződése lehetővé teszi, hogy időkorlátozás nélkül általános sztrájkot is meghirdessenek. A szakszervezetek hangsúlyozzák, hogy megmozdulásuknak nincs politikai jellege. A FÜLÖP-SZIGETEKEN csak egy hét múlva közük a hétfői általános választások eredményeit. Eddig csak 1 millió szavazatot sikerült összeszámlálni. Nem hivatalos jelentések szerint az elnökválasztásokon Miriam Santiago bírónő, „a keleti vaslady” vezet. Lengyelországban tovább romlik a közhangulat. Az emberek bírálják a politikai és a gazdasági helyzetet, borúlátóan tekintenek a jövő elé. Ezt állapította meg a közvélemény-kutató központ legújabb felmérése. A lakosság négyötöde úgy véli, hogy Lengyelországban a fejlődés rossz irányban halad. Tíz megkérdezett közül kilenc a gazdasági helyzetet rossznak minősíti. Olszewski kormányfőt csak a megkérdezettek 30 százaléka támogatja, a kormány gazdasági programját a megkérdezettek 55 százaléka elutasítja.
