Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-11 / 109. szám

A Kelet gazdasági csődjétől tartanak Gazdasági és érdekvédelmi napilap HÉTFŐ, 1992. május 11. • • II. évfolyam • 109. szám • Ára 2,30 korona Ünnepi megemlékezések a győzelem napjáról nem örök ajándék” Münsterben a beruházásokról A Münsterben megtartott tanács­kozáson, amelyen a hét legfejlet­tebb állam kormányainak képvise­lői és a kelet-európai országok gaz­dasági miniszterei vettek részt, zá­rónyilatkozatot fogadtak el. Ez a hangsúlyt a volt szocialista államok­ban a magánszektor fejlesztésére helyezi és szorgalmazza a külföldi beruházásokat, amelyek Kelet-Eu­­rópa gazdasági reformjait segíte­nék. A konferencián Németország, Franciaország, Olaszország, Kana­da, Nagy-Britannia, az USA és Por­tugália, mint az EK elnöklő országa vett részt. Csehszlovákiát a konferen­cián Vladimír Dlouhy gazdasági mi­niszter képviselte. A záróközlemény szerint a re­formtörekvéseknek főleg a monopó­liumok lebontása és a privatizálás te­rén kell segítséget nyújtani, létre kell hozni a vállalkozói középosztályt, át­alakítani a hadiipart, segíteni a kör-Tanácskozott a KDM nyezetvédelemben és a káderek kép­zésében. A német gazdasági minisz­ter főleg azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség keleti partnere­itől főleg a tőkebeáramlás jogi felté­teleinek létrehozását várja el. Szük­ségesnek tartotta a hatékony bank­­rendszer kiépítését. Vladimír Dlouhy a ŐSTK tudósí­tójának kijelentette, hogy a nyugati partnerek nagyra értékelik a gazda­sági reform ütemét Csehszlovákiá­ban. Attól tartanak azonban, hogy a pozitív reformfolyamatokat ne veszé­lyeztesse a mély gazdasági válság. A válság azonban nemcsak a reformok következménye, hanem a volt Szov­jetunió piacainak elvesztése is, közre­játszik az EK és Észak-Amerika pro­tekcionista politikája is. A tőkebeá­ramlást Csehszlovákiába Dlouhy ak­kor tartja lehetségesnek, ha a vállala­tok gazdaságilag áttekinthetőbbek lesznek. Május 8-án, pénteken majd a hét vége többi napjain is országszerte megemlékeztek az antifasiszta koalíció második világháborúbeli győ­zelmének napjáról. Prágában a Vár spanyoltermében Václav Havel köztársasági elnök a Milan Rastislav Stefánik érdemrend II.—TV. fo­kozatait nyújtotta át azoknak, akik az ország szabadságáért az első és a második világháborúban harcoltak. Ezzel az érdemrenddel elsősor­ban olyanokat tüntetett ki, akik rendkívüli érdemeket szereztek az ország védelmében, a harctereken, akiket az elmúlt negyven évben a kommunista diktatúra idején kitöröltek a csehszlovák történelem lap­jairól, s akik túlélték a két világháború borzalmait, az elmúlt évek során üldözöttek voltak. Václav Havel az ünnepségen el­mondott beszédében hangsúlyozta, hogy rendkívüli figyelmet és elisme­rést érdemelnek azok, akik életük kockáztatásával harcoltak az ország szabadságáért, s ezzel óvták annak becsületét. „Ezek a hősök, cseleked­tek bár a hazai vagy a külföldi elle­nállásban, harcoltak az első vagy a második világháborúban, a légiók­ban, külföldi katonai egységeink­ben, a hazai illegalitásban, a prágai vagy a szlovák nemzeti felkelésben, mindenképpen nemzeti öntuda­tunk, nemzeti kontinuitásunk hor­dozói voltak.” Az elnök szerint ép­pen ők mutatták meg, hogy a csehek és a szlovákok nemcsak Hácha vagy Tiso népe, hanem sokkal inkább Masaryk és Stefánik népe. A Stefá­nik érdemrend átadása nemcsak formai aktus, nemcsak a történelmi hála és igazságosság kötelező meg­nyilvánulása, hanem valamivel több: erkölcsi hagyatékunk világos vállalá­sa. „A szabadság és demokrácia nem örök ajándék, nem egyszer s min­denkorra estek az ölünkbe és váltak állandó természetességgé” — jelen­tette ki Václav Havel. „Nem igaz, hogy ezeket az értékeket ma nem fenyegeti veszély. Igaz, s nem vala­miféle külső hatalom fenyegeti, ha­nem saját nemtörődömségünk, ön­zésünk, jóakaratunk hiánya, képte­lenségünk arra, hogy egymást meg­értsük és egymással szót értsünk.” Alexander Dubcek: „Még nincs vége” Alexander Dubcek, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap Pozsonyban ki­jelentette, hogy a Szövetségi Gyűlés ugyan befejezte munkáját, de az még nem azt jelenti, hogy annak elnöksége is. „Még nincs vége a mun­kánknak, mert az elnökség az új parlament alakuló üléséig hivatalá­ban marad, és végzi kötelességét” Egyébként az elnökség múlt heti ülésén megvitatták az SZGY 22. ülésén elfogadott törvényekről szóló Lehúzott redőny Marecek — harmadszor Lehúzott ablakredőny és két új írásos nyilatkozat a kyjovi ház bejá­ratán — ezek a jelei, hogy Miloslav Marecek folytatja április elején ab­bahagyott, majd május elsején újra­kezdett éhségsztrájkját. Az ajtóra ragasztott „tacepaót” egyébként Mareíek géppel írta, majd saját kezűleg aláírta. Az egyik­ben az ügyészség rossz munkája el­len tiltakozik, a másikat pedig lénye­gében a Lidové noviny szerkesztősé­gének címezte. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósí­tójának elmondta, hogy éhség­­sztrájkját addig folytatja, amíg ezt fizikai állapota megengedi. Nem mond le az újságírókkal való kapcso­lattartásról, s azokat május 12-én hajlandó fogadni. Látógatókra azon­ban nem kíváncsi. Egyelőre a kyjovi Vetropack Moravia Glass rész­vénytársaságnál, ahol munkavi­szonyban van, június végéig kért fi­zetetten szabadságot. nyilatkozatot, hogy a törvények mi­nél hamarabb megjelenhessenek a törvénytárban, s így érvénybe lép­hessenek. A választásokig egyéb­ként még május 20-án ül össze az elnökség, majd a választások után még június 15-e körül. Dubőek vé­leményt mondott arról is, hogy a CSNT még mindig folytatja ülését, s azon többek között az ún. „lusztrá­­ciós törvény” novelláját próbálja ki­dolgozni. Ha ezt a Szövetségi Gyű­lés elé akarná terjeszteni kezdemé­­nyezően — Dubőek szerint — erre már nincs mód, mert a Szövetségi Gyűlés május 7-én hivatalosan is be­fejezte munkáját. ÉRTESÍTÉS A Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgatom Orszá­gos Elnöksége értesíti a közvéle­ményt, hogy a mozgalom elnöké­nek Bugár Béla mérnöknek 1992. május 7-én feltörték és kirabolták gépkocsiját. A tolvajok eltulajdo­nították a személygépkocsiban lé­vő iratokat, valamint a mozgalom 1-es számmal jelzett központi pe­csétjét. Ezért május 7-étől az összes központi pecsét, amelyet az Országos Elnökség használt, érvénytelen. Agárdy Gábor képviselő Beszédének befejező részében — visszatérve a kitüntetettekhez — az elnök hangsúlyozta, hogy akik neve elhangzott, azok közül sokan életü­ket áldozták a demokratikus Cseh­szlovákiáért. „Ha képtelenek len­nénk az új csehszlovák demokráciát megvédeni és azt méltóságteljes tar­talommal megtartani, nem állna jo­gunkban emléküket vállalni” — fe­jezte be Václav Havel. A Milan Rastislav Stefánik ér­demrend II. fokozatát In memóri­ám tizenhármán kapták. Az érdem­rend III. fokozatát In memóriám heten, és hét élő, egykori magasran­gú katonatiszt kapta; a IV. fokozat­­(Folytatás a2. oldalon) Csernobili erdőtűz A választásokig már nem Május 8-án Pozsonyban megtar­totta a választások előtti utolsó tanácskozását a Keresz­ténydemokrata Mozgalom taná­csa. Ezen titkos szavazással be­töltötték az SZKDM-be átvonult elnökségi tagok helyét Az elnök­ség két új tagja: Frantisek Mik­­losko és Jozef Miklusicák. Ján Carnogursky, a mozgalom elnöke az ülést követően nyilatko­zott az újságíróknak. A mozgalom választási jelszava szerinte: „Stabili­tás ma — felvirágzás holnap”. A Nem észleltük... Amint arról lapunk más helyén be­számolunk, a csernobili atomerőmű kö­zelében erdőtűz keletkezett, s ezzel kap­csolatban nyilatkozatot adott ki a Cseh­szlovák Polgári Védetem szóvivője. Petr Kopecky ezredes szerint Csehszlovákia területén nem tapasztaltak növekvő ra­dioaktivitást. A nyilatkozat lényegében reagálás az ukrán rádiónak arra a közleményére, miszerint az erőmű közelében néhány településen növekvő háttérsugárzást észleltek. A tűz mintegy 270 hektárnyi erdőt és 250 hektár füves térséget érin­tett. Belorussziában keletkezett, majd átterjedt Ukrajna területére és az atom­erőmű körzetében mintegy 30 kilomé­teres sávra terjedt ki. Az oltásban Uk­rajna és Belorusszia belügyi szervei vesznek részt. Prágában, Kassán és Pozsonyban a radioaktivitás mérésekor sugárzást nem észleltek, s az egész ország területén figyelik a radioaktivitást, amely egyéb­ként az atomerőmű 1984-es balesete óta a korábbi „nulla” szinten maradt. Az amerikaiakat nyugtalanítja... Havel mégis bizakodik Prágában Václav Havel köztársasági elnök amerikai diplomatákat fogadott. A Fehér Ház külügyi tanácsának tagjai­ból álló küldöttség nyugtalanságát fe­jezte ki, amiért fennáll annak a veszélye, hogy két részre szakad az ország, ami beláthatatlan következményekkel járna a lakosságra és kedvezőtlenül befolyá­solná a nemzetközi stabilitást. Havel elnök a kedvezőtlen előjelek ellenére meggyőződését fejezte ki, hogy a nehézségek ellenére sikerül igazságos, egyenjogú alapokon megőrizni az or­szág egységét. Egyébként az SZKDM által a Szlo­vák Nemzeti Tanács elé terjesztett szu­verenitási nyilatkozattal kapcsolatban számos cseh közéleti személyiség is nyi­latkozott. Dagmar Bureáová, a Cseh Nemzeti Tanács elnökasszonya szerint a Viliam Oberhäuser által előterjesz­tett javaslat lényegében csak a jelenlegi alkotmány 102. cikkelyét ismétli és al­kotmányjogi szempontból semmit sem jelent. Ennek ellenére, ha azt az SZNT jóváhagyta volna, pszichológiai szem­pontból kedvezőtlen hatást váltott vol­­(Folytatás a 2. oldalon) szlovák miniszterelnök azt is el­mondta, hogy mozgalmának nincs pénze a nagyfelületű reklámokra, s ezt a hátrányt a választókkal esedé­kes személyes találkozásokkal pró­bálják ellensúlyozni. Carnogursty véleménye szerint a jelenlegi helyzet más mint a két év­vel ezelőtti választásokat megelőző­en. A KDM választások után nem szándékozik koalícióra lépni a DSZM-mel, sem a BBP-vel. „Konstruktív politikát akarunk to­vábbra is folytatni a demokrácia, a jogállamiság és az állampolgári jo­gok védelmében. Ami a választások utánra vonat­kozik, Carnogursky úgy vélekedik, hogy továbbra is időszerű marad a két köztársaság közötti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlat. Eb­ben rögzíteni kellene azokat a jogkö­röket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a működőképességhez, s amelyeket a köztársaságok külön­­külön elfogadhatóan nem lennének képesek végezni. Ez elsősorban a kö­zös védelmi és külpolitikára, a közös pénznemre és néhány csúcsszervre vonatkozik. Hlinka mellszobra Újra a helyén ... Havában tegnap újra leleplezték Andrej Hlinka mellszobrát. Az 1939- ben elsőízben leplezett emlékmű az ötvenes évek elejéig állt a mai Béke téren. A 80 kilós bronz mellszobrot az ötvenes évek elején eltávolították, ezt követően eltűnt, majd az 1970-es évek bontási munkálatai során újra előkerült. Ekkor leadták a hulladék­­gyűjtőbe, amelynek vezetője, Ferdi­nand Pavlik hazavitte és a kertben elásta. Ott őrizte húsz évig. Az avatási ünnepségen részt vet­tek az Andrej Hlinka Társaság tagjai, a helyi elöljáróság, valamint a politi­kai pártok és mozgalmak képviselői. Bőstől visszhangzik az ország Ma eldől, lesz-e újabb megbeszélés Mint derült égből a vil­lámcsapás, úgy érte a három­napos hosszú hétvége előes­téjén a hír hazai legfelsőbb vezetőinket, hogy Magyaror­szág május 25-ei hatállyal fel­mondja a dunai vízműről kö­tött 1977-es szerződést, amennyiben Csehszlovákia nem hagyja abba a munkála­tokat a C variánson. Erre a lépésre feltehetőleg nem vol­tak felkészülve politikusaink és a vízműlobby sem, mivel nem sok újat tudtak a hírt követően elmondani a tuda­kozódó újságíróknak. Ján Carnogursky a hét végén telefonbeszélgetést folytatott Mádl Ferenc tár­canélküli miniszterrel, aki in­formálta őt a magyar kor­mány döntésének hátteréről, ezt követően pedig kijelen­tette: hétfőn ad végleges vá­laszt arra a kérdésre, lesz-e újabb megbeszélés az ügyben a két ország között. Mádl Fe­renc a Magyar Rádió ripor­terének kérdésére pénteken este azt válaszolta, szerdán, május 13-án tenne essedékes a találkozó, valahol félúton Pozsony és Budapest között. Ugyancsak a Magyar Rádió brüsszeli tudósítója tájékoz­tatott arról, hogy most már az Európa Tanács is elővette a bős-nagymarosi problémát, mivel úgy látják, születőben van az első igazi konfliktus a közép—európai térségben. Frans Andriessen újra el­mondta, technikai vonatko­zásban kész segíteni az Euró­pai Közösség, de továbbra is fenntartja a feltételt, hogy a segítséget a két érintett or­szágnak együtt kell kérnie. Az EK illetékesei mindeddig azonban nem figyeltek elég­gé erre a kérdésre. Többen is abban remény­kednek, hogy a környezetvé­delmi szempontból kétes be­ruházás sorsa a második fél­évben terítékre kerülhet az EK szerveiben, mivel az el­nöki szerepet akkor Anglia veszi át, ahol meglehetősen erősek a zöldmozgalmak. A hírek szerint most a Green­peace nemzetközi környezet­védelmi szervezet is akciót készít elő (ki akar vonulni a veszélyeztetett helyre). Egyelőre azonban furcsa véleményeket hallani egyik és másik oldalon is. Szlová­kia tovább hajtogatja a jól ismert nótát, hogy a vízerő­művet be kell fejezni, külön­ben ökológiai katasztrófa fe­nyeget; hogy energetikai szempontból az ország ener- Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents