Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-29 / 125. szám
1992. május 29. Szabad ÚJSÁG or A szarajevói mészárlás kiélezte a helyzetet Budapesten Ostromolják a laktanyákat John Major brit miniszterelnök %ß Major tegnap hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. Budapest a brit kormányfő utolsó állomása a visegrádi hármak országaiban tett körútja során. A brit vendéget a budapesti parlament épülete előtt katonai tiszteletadással fogadták. A kormányfőt Antall József magyar miniszterelnök üdvözölte. A tárgyalások a brit és a magyar kormányfő között tegnap megkezdődtek. Major tegnap délután találkozott Göncz Árpád magyar államfővel. A tervek szerint meglátogatja a budapesti tőzsdét is. Major a magyar kormányfőt tájékoztatta arról, hogy az Európai Közösség és a visegrádi hármak közti konzultációkat rendszeressé szeretné tenni. Megbeszélték Magyarország EK-hoz történő csatlakozásának kérdéseit is. Antall József szerint Magyarország a társult tagságból eredő kötelezettségeit teljesíti és felkészül a teljesjogú tagságra. Véleménye szerint Európában a politikai együttműködés előnyt élvez a gazdasági együttműködés előtt. Kormányának fő célját a NATO-hoz való csatlakozásban jelölte meg. Scalfaro új olasz elnök A szerdai tömegmészárlás Szarajevó központjában ismét kiélezte a helyzetet Bosznia-Hercegovinában. Tegnapra virradóra ádáz harcok robbantak ki, amelyek a laktanyák körül délelőtt is folytatódtak. Liszabonban a muzulmán küldöttség bejelentette, hogy az események miatt kivonul a tárgyalásokról. A boszniai szerbek sajtószolgálata közölte, hogy a muzulmán „zöldsapkások” ostrom alá vették az összes szarajevói katonai objektumot. A hírt később a Tanjug és a hadsereg is megerősítette. A legnagyobb harcok a Tito marsallről elnevezett laktanya és a Dzsonlics laktanya körül, valamint a szarajevói repülőtér környékén és a rajlovci laktanyánál folynak. Az Izetbegovics elnök és a Boskovics tábornok között folytatott tárgyalások eredményeképpen egy katonai gépkocsioszlop elindult a laktanyából, hogy elhagyja a várost. A konvojt azonban megtámadták, az áldozatok számáról mind ez ideig nem érkeztek megbízható jelentések. A szerdai aknavetős támadás, amely a kenyérért sorbanálló embereket érte, nagy felháborodást keltett. Az áldozatok számáról eltérőek az adatok, de a Elfoglalta hivatalát Tegnap délelőtt a Montecitorio palota három harangjának zúgása jelezte, hogy a képviselőházba megérkezett Olaszország új elnöke, Oscar Luigi Scalfaro. Az új államfő tegnap letette a hivatali esküt. Az új elnök beiktatását díszsortűz, katonai díszszemle és parlamenti ünnepség kísérte. A parlamentben az elnök, akit hét évre választottak meg, székfoglaló beszédet mondott. Scalfaro beszédében rámutatott, hogy meg kell erősíteni a parlament szerepét és végre kell hajtani az intézmények reformját. Azt javasolta, hogy a parlament mindkét háza hozzon létre egy bizottságot, amely az intézményi reform meggyorsítását lenne hivatott elősegíteni. Hangsúlyozta, fokozni kell a bűnözés elleni harcot és ebben elmélyíteni a nemzetközi együttműködést. Elítélte a korrupciót és a közpénzek elherdálását. Scalfaro elnök a képviselőházból az elnöki palotába hajtatott, ahol hivatalosan is elfoglalta hivatalát. A külföldön élő csehek és szlovákok 19 honfitársi szövetsége a CSTK washingtoni irodájának nyilatkozatot adott át, amely állásfoglalást tartalmaz a csehszlovák közös állam kérdésével kapcsolatban. A honfitársi szövetségek megdöbbenésüket fejezik ki afölött, hogy a csehek és szlovákok közös állama kérdésében nem sikerült megegyezni az államforma alkotmányos alapjában. Az aláírók között amerikai, ausztráliai, új-zélandi, kanadai, ausztriai, svájci és más nyugat-európai honfitársi szövetségek képviselői vannak. A nyilatkozat kifejezi aggodalmát afölött, hogy alig három évvel a novemberi forradalom után az a veszély fenyeget, hogy a Ha olyan államban kíván élni, amelyben teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzetek, a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogát, amelyben érvényesül a köztársaságok, a tartományok és a kisebbségek kulturális és területi önigazgatása, akkor 15 SZAVAZZON A HÁRMAS KOALÍCIÓRA! 20 legvalószínűbb, hogy húszán vesztették életüket és több mint százan sebesültek meg. A boszniai szerbek képviselői elhatárolták magukat ettől a merénylettől. Boskovics tábornok, aki az utolsó jugoszláv katonák kivonását irányítja az ostromlott szarajevói laktanyákból, kijelentette, hogy a tömegmészárlás elkövetőit meg kell büntetni, bármely félhez tartoznak is. Ebben az összefüggésben elmondta, hogy mind a horvát és a muzulmán oldalon, mind a szerbek oldalán vannak olyan nem reguláris alakulatok, amelyeket egyik fél sem ellenőriz. A szerb külügyminiszter a belgrádi televízióban kijelentette, hogy a tragikus esemény aljas támadás volt és megtorpedózta azt az igyekezetét, amelyet országa a szarajevói pokol megfékezése érdekében kifejt. A bűncselekményt semmivel sem lehet megmagyarázni, bármely fél is követte el, bármilyen okból. Az ártatlan emberek lemészárlását elítélte a jugoszláv államelnökség is. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ki kell nyomozni a tetteseket. A helyzet éleződésének további jele, hogy Izetbegovics elnök a szarajevói televízióban felszólította a köztársaság öszszes lakosát, hogy vallási és nemzetiségi Csehszlovák mintára különbség nélkül keljenek fel a bűnözők ellen, a köztársaság védelmében, és a harcban alkalmazzanak minden elérhető eszközt. Az Európai Közösség nagykövetei Brüsszelben úgy döntöttek, hogy kereskedelmi embargóval sújtják Szerbiát és Montenegrót. Az embargó nem vonatkozik a kőolajszállításokra, amelyeket csak a Biztonsági Tanáccsal együttműködve lehetne érvénybe léptetni. A döntést még az EK külügyminiszteri tanácsának kell jóváhagynia, amely valószínűleg ma dönt a kérdésben. A kőolajembargó ügyét az EK az ENSZ-nek nyújtotta be. Románia nem tartja kötelezőnek az európai 12-ek és az Egyesült Államok döntését a kereskedelmi korlátozások bevezetéséről. Románia csak azokat a döntéseket tartja kötelező érvényűnek, amelyeket az ENSZ közgyűlése vagy a Biztonsági Tanács hoz. Ezzel ellenkező értelemben nyilatkozott Klaus Kinkel német külügyminiszter, aki az embargó azonnali érvényesítését szorgalmazta. Hangoztatta, hogy a korlátozásokat még e héten érvényesíteni kell és Szerbia elszigetelése szükségszerű. A többi országtól Kinkel elválja, hogy csatlakoznak az EK intézkedéseihez. Hozzátette, hogy Szerbiát ki kellene zárni az ENSZ- ből. Ebben a kérdésben a német külügyminiszter az USA-hoz és az ENSZ főtitkárához fordult. Átvilágítási vita A külföldi csehek és szlovákok felhívása A masaryki örökség védelmében Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság széthullhat. Ezért felszólítanak minden politikai tényezőt, akik a köztársaság sorsának letéteményesei, hogy ne engedjék meg a közös állam szétbomlasztását. Felszólítják a politikai pártokat és szervezeteket, hogy nyíltan és egyértelműen álljanak ki a közös állam mellett és törekedjenek a szilárd és jól működő államszövetségre. A nyilatkozat utal a masaryki örökségre, amelynek lényege, hogy az államokat azok az eszmék tartják fenn, amelyekből az állam megszületett. Korparancs, hogy a jövőben Csehszlovákia nemzetei hűek maradjanak ehhez az örökséghez. A lengyel parlament tegnapra tűzte ki az átvilágítási törvény vitáját. A vitában kétféle nézet ütközött. A jobboldali unió vezérszónoka szerint olyan döntést kell hozni, amely utasítja a belügyminisztert, hogy a járási hivatalok elnökeitől felfelé hozza nyilvánosságra azoknak az állami hivatalnokoknak, továbbá a parlamenti képviselőknek, bíráknak, ügyészeknek és ügyvédeknek névsorát, akik az 1945—1992 években együttműködtek az állambiztonsággal. Ezzel szemben a Demokrata Szövetség képviselője úgy vélte, hogy az ilyen cselekedet az érvényben levő tör-Közös űrvédelem Az amerikai kormányzat olyan globális rakétavédelmi rendszer kialakítását fontolgatja, amelyben Oroszország is résztvenne. Pentagoni források szerint a tervet George Bush és Borisz Jelcin júniusi találkozóján kívánják felvetni. A kormányzat szerint Moszkva is érdekelt lehet a dologban, miután Oroszország számára is fenyegetést jelenthetnek olyan potenciális atomhatalmak, mint India, Pakisztán, Szíria, Eszak-Korea vagy Irak. A terv értelmében az űrbe telepített rendszer segítségével minden ballisztikus rakétát le lehelne lőni függetlenül kiindulási helyétől. Parot és a gazdagok Az amerikai elnökválasztási kampánysorán érdekes megfigyelésre tettek szert. A felmérések kimutatták, hogy Ross Parot multimilliárdost a gazdagok nem szívesen látnák az elnöki poszton. Parot hivatalosan még nem jelöltette magát, de az utóbbi hetekben egyre népszerűbb az USA déli államaiban. Egyes választókörzetekben egyenlő esélyekkel indulhatna, mint Bush, a republikánusok, vagy Clinton, a demokraták jelöltje. A gazdag vállalkozók azonban, akik személyesen ismerik Parotot és alkalmuk volt üzleti kapcsolatba is lépni vele, nem álltak melléje. Tíz nagyvállalkozó közül kilenc nem lenne hajlandó rá szavazni. Ezekben a körökben a legnépszerűbb a jelenlegi elnök, akire a megkérdezett gazdagok 78 százaléka adná le a szavazatát. vények szerint bűncselekménynek minősülne és öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető. Szerinte a törvényjavaslatot át kell dolgozni és nem szabad elsietni. A lengyel lusztrálási törvény javaslata a csehszlovákiaihoz hasonlójellegű. Fegyorök pere Bulgáriában bejelentették, hogy pert indítanak azon börtönőrök ellen, akik a munkatáborokban teljesítettek szolgálatot, kegyetlenségeket, sőt emberöléseket követtek el. Ez az első ilyen jellegű per lesz Kelet-Európábán. A volt börtönőrök közül hármat már letartóztattak. A hetvenéves fegyőrök annak idején a lovecsi táborban szolgáltak, ahol harminckét hónap alatt az 1501 internált közül 147-en vesztették életüket. A táborban 14 órás műszakokban kőbányában dolgoztatták az embereket, gyakran verték őket, rossz élelmet adtak nekik és elégtelen volt az orvosi ellátás is. A lovecsi tábor 150 kilométerre volt Szófiától és 1959-ben hozták létre. Ötszáz tanú bizonyította, hogy a táborban 58 embert öltek meg. Bulgáriában összesen 60 munkatábor volt, amelyekben 250 ezer ember sínylődött. Munkaidő Amerikában Az amerikai munkás 40 órát dolgozik hetente, a fejlett államok közül neki van a legrövidebb szabadsága és majdhogynem legalacsonyabb fizetése — közli cikkében a New York Times. A cikk szerint a német tőke egyre nagyobb arányban áramlik az USÁ-ba, mert ott igen alacsony a munkaerő ára és alacsonyabbak az adók is, mint Európában. A lap táblázatot közöl az ipari munkások fizetéseiről és munkaidejéről a világ legfejlettebb államaiban. Eszerint az amerikai munkás egy héten másfél órával rövidebb ideig dolgozik, mitn a japán munkás, de ugyanannyit, mint svéd vagy olasz kollégája. Franciaországban a heti munkaidő 39 óra, Nagy-Britanniában 38,8 óra és Németországban 37,6 óra. Egy év alatt a legtöbbet a japán munkások dolgoznak — 2139 órát, az amerikaiak 1847 órát, a britek 1635, az olaszok 1622, a fraciák 1619, a svédek 1568 és a németek 1499 órát. A fizetett szabadság az USA-ban 23 nap, Japánban 25, Nagy- Britanniában 31, Franciaországban 35, Svédországban 38, Olaszországban 40,5 és Németországban 42 nap. tojtok*) Csehszlovákia külügyminisztériuma az emberi szabadságjogok megsértésének további jelét látja abban, hogy Kubában elítélték az ellenzéki Harmónia Mozgalom képviselőit. A mozgalom elnökét tíz évi szabadsávesztésre ítélték és a mozgalom több más vezetőjét is magas büntetésekkel sújtották. A külügyminisztérium nyilatkozatában felszólítja a kubai hatóságokat, hogy érvénytelenítsék az ítéleteket és az elítélteket engedjék szabadon. Ez annál is időszerűbb, mert júniusra tervezik a kubai embetjogi bizottság képviselőije elleni pert. A NEMZETKÖZI műholdas távközlőrendszer, az Intelsat 123. tagállama Csehszlovákia lett. Ezt tegnap közölték Washingtonban. A műholdas távközlési rendszereket az Intelsat tagállamai és a szervezeten kívülálló országok is használják, összesen 180 állam. Bulgária felszólította Ukrajnát, hogy nyújtson segítséget egy mérgező anyagokat szállító észt hajó felkutatásában a Fekete-tengeren. A Weltermaa nevű hajó veszélyes hulladékot szállít és attól tartanak, hogy a Fekete-tenger nemzetközi vizeiben süllyesztik el a rakományt. A hajónak már meg kellett volna érkeznie célállomásába, Ogyeszszába, de még nem jött meg. A török hatóságok a hajót felségvizeikről kiutasították. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet felszólította a földközi-tengeri, vörös-tengeri és fekete-tengeri kikötőket, hogy ügyeljenek a Weltermaa hajóra. Németország és Csehszlovákia között a jövő év elején helyezik üzembe az első „energiahidat”. Bajorország Etzenrichtben egy váltóállomást épít, amely a kelet-európai egyenáramot a nyugati háromfázisos váltóáramra alakítja át. Az energiahíd nemcsak gazdasági előnyöket hoz, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentős, mert működése révén csökkenhető a villanyáram-termelés az észak-csehországi hőerőművekben. A terv szerint a távvezeték-rendszer egy 600 megawatt teljesítményű villanyerőmű termelését helyettesíti. Kelet- és Nyugat-Európa villanyáram-hálózatát eddig csak két hasonló rendszer köti össze, az egyik a finn— orosz határon, a másik Ausztriában. Belgium és Svédország nem tartja kizártnak, hogy csatlakozik a német—francia közös hadtesthez. Kohl német kancellár és Mitterrand francia elnök erről a múlt héten kötött egyezményt, és ez több állam szerint az európai egyesített fegyveres erők alapja lehet. Belga vélemény szerint a közös hadtestet a Nyugat-Európai Unió és a NATO szervezetébe kellene beiktatni. A semleges Svédország nem tartja időszerűnek, de kizártnak sem a csatlakozást. A tervet kétségekkel fogadja az USA és Nagy-Britannia. Spanyolországban tegnap reggel félnapos általános sztrájk kezdődött Gonzales kormányának szociális és gazdasági politikája ellen. A sztrájkot kiváltó közvetlen ok a munkanélküli segélyeket korlátozó legújabb törvény volt. A közlekedésügyi minisztérium rendkívüli szolgálatokra szólított fel azok számára, akik nem vesznek részt a sztrájkban. Ezt a felhívást a szakszervezetek azonban elutasították. Kambodzsába indult az első bulgáriai békefenntartó csapat, amely hatszáz katonát számlál. Az egységet a Mekong deltájában helyezik el Kambodzsa és Vietnam határán. Bevetésre készül egy további 250 tagú bolgár csapategység is. Azerbajdzsánban a félkatonai szervezetek szabadon engedték azt az orosz tisztet, akit kedden ejtettek túszul, hogy életéért cserébe fegyvereket követeljenek. A hadsereg azonban nem ment bele az alkuba és keményen kiállt tisztje mellett. A tisztet végül is visszaengedték alakulatához. SZICÍLIÁBAN sikerült megfékezni az Etnát. Az olasz haditengerészet az Etna lejtőin öt tonna robbanószer segítségével eltömte azt az alagutat, amelyen át a láva Zafferana város felé ömlött. A lávát egy előre kivájt mederbe terelték, amely lakatlan területek felé vezeti az izzó folyamot. BeRLIN környékén és Szászországban tovább tombol az erdőtűz. Az erdőtüzek elleni harcba bevetették a Bundeswehr katonáit, több tucatnyi tűzoltójárművet és helikoptert, de csak Fürstenwald környékén sikerült megfékezni a lángokat.
