Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-28 / 124. szám
4 1992. május 28. A bolgár privatizációs törvény A bolgár parlament a közelmúltban második olvasatban elfogadta a hosszabb ideje tárgyalt privatizációs törvényt. Eszerint a ma még több mint 90 százalékban állami vagy kommunális tulajdonban lévő cégeket a felállítandó állami privatizációs ügynökség fogja folyamatosan értékesíteni árverés, tőzsdére vitel vagy közvetlen eladás útján. A vállalatok értékének maximum húsz százalékát ötvenszázalékos árkedvezménnyel a dolgozóknak kell felajánlani. További húsz százalékot vagy ennek megfelelő pénzösszeget el kell különíteni a társadalombiztosítást finanszírozó és a kárpótlási igényeket teljesítő különleges állami alap számára. A privatizálásra kerülő üzemek hitelezőinek kinnlevőségeik fejében üzletrészt ajánlanak fel. A külföldi beruházásokról szóló, januárban jóváhagyott törvény értelmében - bizonyos korlátozásokkal - külföldi magánszemélyek és társaságok is tulajdont szerezhetnek bolgár vállalatoknál. A csalások és a korrupció megelőzése érdekében a vásárlóknak igazolniuk kell a felhasznált pénz eredetét. Miután a bolgár honatyák az elmúlt hónapokban az említett külföldi beruházási törvény mellett megszavazták a banktörvényt és különböző kárpótlási törvényeket is, a tavaly megindult szerkezeti reformok sorában már csak a privatizációs törvény maradt hátra. Ennek jelentőségét mutatja, hogy a Világbank hitelének második részletét e törvény megszavazásától tette függővé. Hitel Vietnamnak A Vietnami Központi Bank egyik magas rangú vezetője szerint az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) 300 millió dollár kamat nélküli hitelt hajlandó nyújtani országának. Úgy tűnik azonban, hogy mindez az Egyesült Államoktól függ, amely hanoi ellen még mindig kereskedelmi embargót érvényesít, és ennek megszüntetése nélkül nem nyílhatnak meg a hitelforrások Vietnam számára. Az ADB egyébként még 1978-ban Vietnam kambodzsai invázióját követően szüntette be a hitelnyújtást Hanoinak, s azóta csak tavaly hagyott jóvá számára csekély műszaki segítséget. „Tökecsábítási“ rangsor A kelet-európai országok közül Magyarország és Csehszlovákia teremtett legmegfelelőbb feltételeket a külföldi tőke beáramlásához - állapította meg a brit Ernest & Yuong részvénytársaság legutóbbi elemzésében. A világszerte ismert és elismert cég felmérése során azt vette figyelembe, hogy a volt szocialista tábor egyes országaiban milyen lehetőség nyílik a beruházásokra, milyen a politikai helyzet s ezáltal mekkora a vállalkozások kockázata, továbbá a fizetésképességet, a gazdasági helyzetet, de az üzletek megvalósításának feltételeit is, mint például a légi és közúti közlekedés adta lehetőségeket stb. A kiértékelést úgy végezték, hogy az ideális feltételekre adható 30 pontból a különböző negatív tényezők miatt azonos értékrendszer szerint leszámítottak valamennyit. így alakult ki a következő sorrend: 1. Magyarország (12 negatív pont), 2. Csehszlovákia (14), 3. Lengyelország (16). A balti államok 20 negatív pontot kaptak, Bulgária 21-et, s ezeket követi Oroszország, Románia és Ukrajna 23 ponttal. Az Ernest & Young cég felmérése szerint a beruházások feltételeit tekintve Albánia áll a ranglista legalsó fokán. Az IBM újdonsága A világ legnagyobb számítógépgyártója, az amerikai IBM cég olyan számítógépet fejlesztett ki, amelynek nincs billentyűzete. Az új műszaki csoda kezelője egy speciális toll segítségével saját kezűleg közölhet adatokat a géppel, amely képernyőjével inkább * csak egy kis, A4-es formátumú táblára emlékeztet, súlya pedig mindössze 3 kg. Az IBM e nem mindennapi számítógépe azonban nem igazi szenzáció, mert már akadt néhány konkurens cég, ahol gyártanak hasonló csodamasinát. Kevesebb pénz jut a mezőgazdaságra Az Európai Közösség államai a közös mezőgazdasági politikájuk megvalósítására a jövő évben valószínűleg először költenek kevesebbet költségvetésük 50 százalékánál. Az előterjesztett javaslatból kiderül az is, hogy a mezőgazdaságra költhető pénzösszeg abszolút értéke az idei 35,3 milliárd ECU-ról jövőre 32 milliárd ECU-re fog csökkenni. A tizenkettek terve szerint jövőre az összkiadásuk mindössze 2 százalékkal fog növekedni 64,3 milliárd ECU-re, ami kb. 131 milliárd márkának felel meg. A kiadások említett 2 százalékos növekedése egyébként most első ízben kevesebb, mint az egyes tagországoké. A fentiek azonban nem jelentik azt hogy az EK-nek kevesebb pénzre van szüksége, mint korábban. A németországi Haudelsblatt című lap figyelmeztet is arra a tényre, hogy a mezőgazdasági kiadások tervezett csökkentésének egyik oka a dollár magasabb árfolyama, a másik pedig az egyes mezőgazdasági termékek piacán tapasztalható kedvező konjunktúra. Ez a folyamat azonban rövid időn belül a visszájára fordulhat, ezért a költségvetés a jövő évben mintegy 9 milliárd márka tartalékkal is számol. Caterpillar-Mitsubishi vegyes vállalat Az amerikai Caterpillar társaság, a világ legnagyobb földgépgyártója és a nem kevésbé ismert japán Mitsubishi Heavy Industries cég a közelmúltban abban egyezett meg, hogy Mitsubishi Caterpillar Forklift néven vegyes vállalatot hoz létre. Az új vállalat elsősorban targoncákat és különböző anyagmozgató gépeket fog gyártani, illetve forgalmazni. A japán fél tőkerészesedése 80 százalék lesz, s a társaság két legnagyobb termelőüzeme az egyesült államokbeli Houstonban, valamint a hollandiai Almerban lesz. (A Hospodárské noviny és az Üzlet nyomán) Növekszik a beruházók bizalma Szabad újság_________ Svédország A külföldi tőkeberuházások mind kedveltebb célpontja Svédország, s a működötöké beáramlásának üteme az északi ország legoptimistább gazdaságpolitikusait is meglepte. Néhány évvel, ezelőtt a tőkemozgás egyirányú utcához hasonlított, vagyis a svéd működőtöké jelentős része külföldön keresett magának érvényesülési lehetőséget, külföldről viszont kevés töke áramlott be az országba. Svédországban egyre szűkül a tőkeáramlási szakadék. 1990-ben a svédek 14 milliárd dollár működötökét helyeztek el külföldön, tavaly viszont ez az összeg már nem haladta meg a 9,5 milliárdot. Ezzel szemben a külföldi beruházók 1989-ben 1,7, 1990-ben 2,4, tavaly pedig már 6,8 milliárd dollárt ruháztak be Svédország ipari és szolgáltatási ágazataiba. A korona igazodik az ECU-hoz A külföldi működőtöké felfokozott érdeklődése és aktivitása több tényezővel magyarázható. Mindenekelőtt jelentősen megnövekedett a beruházók bizalma a svéd gazdaság jövője iránt. Előnyös az is, hogy Svédország hozzáigazította valutáját az Európai Közösség elszámolási egységéhez, az ECU-hoz. Növeli a külföldiek beruházási kedvét az új svéd kormány gazdaságpolitikai programja is, amelynek keretében szabadabbá teszik a piacot, magánkézbe adnak - részben vagy egészben - 35 állami vállalatot, és tökekikötő deregulálják az ipart. A pénzügyi stabilitás, az infláció leszorításának és a termelékenység növelésének kedvező kilátásai ugyancsak bizalmat ébresztenek a külhoni befektetőkben. A Gilette gyufagyárba fektet Az elmúlt három évben külföldi beruházók 135 svéd vállalatot vásároltak meg, ezek a cégek mintegy 40 ezer főt foglalkoztatnak. A német Henkel konszern megvásárolta a Nobel Industry vállalat fogyasztási cikk üzletágát, a banktechnikai berendezéseket gyártó brit De La Rue pedig az Inter Innovationt kebelezte be. A dán ISS tulajdonába került felvásárlás révén az Elektrolux egyik részlege, a finn Kemira Oy pedig a Boliden Kemit vásárolta meg. A külföldi tőke rohama nem csillapult 1992 első hónapjaiban sem. Az Angol Scapa bekebelezte a Scandiafelt iparvállalatot, a francia adatfeldolgozó cég, a Cap Gemini a hasonló profilú Programotor svéd vállalat tulajdonjogát szerezte meg. A felvásárlási példákat még hosszan lehetne folytatni, ráadásul számos új bekebelezési ügy áll előkészítés alatt. Az elmúlt másfél esztendőben a külföldi befektetők nagy érdeklődést mutattak a résztulajdon-szerzés iránt is, sorra alakultak és alakulnak a vegyes vállalatok. A General Motors például 50 százalékos részesedést szerzett a Saab gépkocsigyárban, a Volvo pedig bonyolult kerettulajdonlási kapcsolatot épített ki a Renault-val. A Gilette és a JP Morgan megszerezte a híres gyufagyár, a Swedish Match részvényeinek csaknem 48 százalékát. Hasonló nagyságú részesedést szerzett a norvég Freia a Marabou csokoládégyárban. Külföldiek a részvénypiacon Igencsak megélénkült a külföldi tőke aktivitása a svéd részvénypiacon is. A svéd tőzsdéken forgalmazott vállalati részvények mintegy 8 százalékát tavaly külföldi befektetők vásárolták meg. Számítások szerint 1991-ben 3-4 milliárd dollár értékű részvényt vásároltak külföldiek a svéd tőzsdéken, s az előrejelzések szerint az idén ez az összeg eléri majd a hatmilliárd dollárt. Miután a svéd tőke külföldi beruházásai folyamatosan csökkennek, mind kevésbé vádolják a nemzeti tökét hazafiatlansággal. Noha Svédország a működőtöké területén még mindig nettó exportőr, Stockholmban arra számítanak, hogy belátható időn belül a beáramló működötöké mennyisége meg fogja haladni a kiáramlóét. Ebből az a következtetés is levonható, hogy a svéd befektetők mind szívesebben ruháznak be odahaza. A külföldi tőke növekvő érdeklődése és egyre inkább érezhető jelenléte Svédországban nem marad hatástalan a tulajdoni viszonyokra. Természetesen nincs szó arról, hogy Svédországot „kiárusítják“, de az ország vállalati életében mind jobban növekszik a külföldi tőke részesedése. Ez a folyamat távolról sem összeegyeztethetetlen Svédország azon törekvésével, hogy 1995-től az Európai Közösség teljes jogú tagja legyen. (Üzlet) Helyzetkép Szlovákia belkereskedelméről Csökken a lakosság vásárlóereje Újabb felmérést végeztek a múlt hónapban Szlovákia statisztikusai a hazai belkereskedelemről. Az akcióban részt vettek állami vállalatok, fogyasztási szövetkezetek és magánvállalkozók. Ez utóbbiak közül 140- nek küldtek a statisztikusok kérdőívet, de csak 80-an (azaz 57 százalékuk) vettek részt a felmérésben. S az eredmény? Nos, a jelek szerint ez év első negyedében a vállalatok és a kereskedelem gazdasági helyzete romlott. Folytatódott az árueladásból származó forgalom és a dolgozók számának csökkenése, továbbá kevesebb lett az ágazatban az átlag nominálbér. A vállalatok főleg standard áru árusítását helyezték előtérbe, de a vásárlói kereslet így is jelentős mértékben csökkent. A forgalom csökkenésének oka volt a fogyasztói árak további emelkedése is, az állami és szövetkezeti boltok esetében pedig a magánvállalkozók konkurenciája befolyásolta negatívan a forgalom nagyságát. A megkérdezettek közül azonban többen magyarázták ezt a jelenséget az üzlethelyiségek megszüntetésével, a privatizációval és a lakosság vásárlóerejének csökkenésével. A vállalatok árukészlete nagyobb volt, mint az előző negyedévben, s a megvásárolt termékek nagyobb hányada hazai gyártmányú volt. A vállalatok több mint felének nagyjából annyi hitele volt, mint az előző negyedévben, és megközelítőleg ugyancsak fele nem volt fizetőképes. A fizetésképtelenségüket a megkérdezettek azzal magyarázták, hogy nem rendelkeznek saját fizetőeszközökkel, továbbá a másodlagos fizetésképtelenséggel, a hitelhiánnyal, a szezonárura fordított kiadásokkal és a boltok privatizáció folytán megcsappant számával. Az idei év második negyedében a vállalkozók is rosszabb gazdasági helyzetre számítanak. Feltételezik, hogy a keresletet jobban ki fogják tudni elégíteni, mint az első negyedévben - még akkor is, ha kevesebb hazai árut fognak vásárolni, ugyanis van elegendő árutartalékuk a korábbi időszakból. A megkérdezett kereskedők a második negyedévben továbbbi áremelkedéssel, s emiatt forgalomcsökkenéssel is számolnak. A felmérés résztvevői szerint az elkövetkező hónapokban tovább csökken a kereskedelemben dolgozók száma, miáltal remélhetőleg növekedik sokuk havi átlagkeresete. Csökkenni fog viszont a kereskedelmi vállalatoknak nyújtott hitelek nagysága, és ezáltal gazdasági helyzetük még a jelenleginél is rosszabbá válik. ^ j „Kulturális Csernobil“ Astérix kontra Euro Disneyland Astérix, a franciák nemzeti hősévé vált gall harcos, aki képregényfiguraként a gall földre betolakodó római légiók ellen vívott ádáz küzdelmet, ma a párizsi entellektüelek által „kulturális Csernobilnak“ nevezett létesítménynyel, az Euro Disneylanddel kívánja felvenni a harcot. A Párizstól 30 kilométernyire keletre felépített létesítmény felavatása előtt egy nappal ismét megnyitotta kapuit a francia fővárostól északra fekvő Astérix-park. A két látványosságot az International Herald Tribune hasonlítja össze. Az 1988 óta működő Astérix-park felújítására és bővítésére az elmúlt hónapokban több mint 10 millió dollárt költöttek az üzemeltetők, de a Miki egér és Gigász Csinn-bumm Cirkuszának lenyűgöző méreteivel nyilván nem veheti fel a versenyt. Miközben az Euro Disneyland Párizs egyötödének megfelelő nagyságú területen egész évben 15 ezer főt foglalkoztat és 5200 szállodai szobát bocsát a látogatók rendelkezésére, az Astérix-parkban mindössze ezer ember dolgozik - áprilistól októberig. A park támogatói többek között a Disneylandhez pártolt Coca-Colát felváltó Pepsi, Európa legnagyobb vendéglátó ipari csoportja, az Accor - mégis kitartanak. Akárcsak az üzemeltetők, ők is bíznak abban, hogy beválik az Astérixpark franciaságot hangsúlyozó stratégiája. „Miközben Miki egér főleg az álmok és a gyermekkor világát jelenítik meg, a mi jelképrendszerünk Franciaország történelmi gyökereit, kultúráját idézi“ - mondja az Astérix-park egyik vezetője. A „francia gyökerekre“ építő létesítménynek ugyanakkor bizonyos szempontból könnyebb lesz talpon maradnia, mint gigászi versenytársának. Az Euro Disneylandnek évente legalább 11 millió látogatót kell majd magához vonzania, hogy elérje a kitűzött pénzügyi célokat és fedezhesse a park megnyitása körüli hírverés 100 millió dolláros költségét. Az Astérixpark viszont már másfél millió látogatóval is csinos nyereséget fog elérni. (-9) V.
