Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-05 / 105. szám
Szabad ÚJSÁG 1992. május 5. Václav HAVEL köztársasági elnök tegnap a prágai várban megbeszélést folytatott a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt, illetve a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetőivel. M artin LAUKO, az ország legfőbb ügyésze tegnapi nyilatkozatában elmondta: csupán az ügy kivizsgálása után állapítják meg, vajon büntetendő cselekmény volt-e a pozitívan lusztrált újságírók névjegyzékének nyilvánosságra hozatala a csehországi napilapokban. Lauko közölte, hogy az ügyészség elsősorban azt fogja vizsgálni, hogy történte törvénysértés, esetleg államtitok kiszivárogtatása. Ez utóbbi elkövetőjére a Büntető Törvénykönyv értelmében hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés-büntetést szabhatnak ki. A CSEH kormány még mielőtt dönt az StB-ügynökök névsorának közzétételét lehetővé tevő törvényjavaslatról, felkéri a Szövetségi Belügyminisztériumot, hogy foglaljon állást a jogszabály tervezetével kapcsolatban. Petr Pithart kormányfő a Cseh Köztársaság kormánya tegnapi rendkívüli ülésének szünetében úgy nyilatkozott, hogy elméletileg lehetségesnek tekinti, hogy a törvényt a Szövetségi Gyűlés Elnöksége törvényerejű rendelet formájában még a parlamenti választásokig jóváhagyja. PRÁGÁBaN tegnap folytatódott a Cseh Nemzeti Tanács 35. ülése. A kép. viselők egyebek között áttekintették és jóváhagyták a tudományos tevékenységnek és az új gyártási eljárások kifejlesztésének állami támogatásáról szóló törvény javaslatát. Jlftí DIENSTBIER külügyminiszter és Jacek Beluch prágai lengyel nagykövet részvételével tegnap Prágában sor került a jószomszédságról, a szolidaritásról és a baráti együttműködésről szóló csehszlovák—lengyel szerződés ratifikációs okmányainak a cseréjére. A dokumentum — amelyet Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel államfő 1991. október 6-án írt alá Krakkóban — ezzel hatályba lépett. Kassán tegnap sajtóértekezletet tartott a Demokraták ’92 a Közös Államért mozgalom. A vezetők tájékoztatása szerint a mozgalom aggódik a csehszlovákiai demokrácia sorsáért, s nem kívánja megengedni, hogy a szlovák vagy a cseh nacionalizmus véget vessen a két nemzet együttélésének. A SZLOVÁKIAI Zöldek Pártja képviselőinek többsége tiltakozik az ellen, hogy 2002-ben a Magas-Tátrában rendezzék meg a téli olimpiai játékokat. Silvester MINAROVIÉ, a Szabadságpárt—Nemzeti Egységpárt koalíció elnöke tegnapi sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az újságíró átB-ügynökök névsora nyilvánosságra hozatalának semmi köze az etikához, s a közzététellel valakik tisztességtelen módon avatkoztak be a választási kapmányba. JáN KLEPÁŐ, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke bízik abban, hogy az SZNT 24. ülése után a képviselők szívélyesebb légkörben búcsúznak el egymástól, mint a Szövetségi Gyűlés tagjai. A szlovák parlament elnökségének kibővítése kapcsán Ján Klepáé elmondta, hogy az SZKDM ezt az alkotmányosság garanciájának tekinti. A KERESZTÉNYDEMOKRATA Párt szerint a következő kormány egyik legfontosabb feladata lesz, hogy dinamikus vállalkozói lehetőségeket biztosítson a mezőgazdaságban. Miroslav Tyl, a KDP első alelnöke tegnapi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a választások után kinevezendő kabinetnek céltudatos szubvenciós politikát kell folytatnia. A PRÁGAI várat szombaton ismét megnyitják a nyilvánosság előtt. A csehszlovák államfő rezidenciáján a látogatók egyebek között betekinthetnek abba a terembe is, ahol a fontos nemzetközi tárgyalásokat tartják. Csehországban május 13-án rendezik meg az ápolónők részvételével indított idei szépségverseny döntőjét. A prágai fináléba bekerült „nővérkék” kiválasztása során nem csupán a szépség játszott szerepet, hanem az is, hogy milyen közkedveltségnek örvendenek a betegek körében. A FENIX INTERNATIONAL nevű, magánkézben levő detektíviroda munkatársa az a bőrfejű, akinél a rendőrség a skinheadek és az anarchisták közötti május elsejei összecsapás során egy 7,65-ös kaliberű pisztolyt talált. Jelzés nélküli híranyag: CSTK, TK SR Letelt a Szövetségi Gyűlés 6. megbízatási időszaka I. Nyolc került be, de húsz hagyta el Múlt csütörtökön — április 30- án — több mint egy hónappal a parlamenti választások előtt véget ért a Szövetségi Gyűlésnek a 6. megbízatási időszakban tartott utolsó ülése. Az ország legfelsőbb törvényhozó testületé az első szabad választásokat követően — a csaknem ötven évig tartó totalitarizmus után — 1990 júniusában kezdte meg munkáját. A két évvel ezelőtt tartott választásokon a lerövidített 6. megbízatási időszakra 300 képviselő kapott mandátumot, 150 a Népi Kamarába és ugyancsak 150 a Nemzetek Kamarájába. A 300 honatya közül nyolcvanan voltak tagjai az előző, „totalitárius” parlamentnek. Áz 1990. évi választásokon részt vett 22 párt és mozgalom közül 8 politikai erő kapta meg a szükséges szavazatokat. A „küszöbön” átlépett szubjektumok közül a legtöbb szavazatot a Polgári Fórum politikai mozgalom szerezte meg: összesen 118 képviselője került be a Szövetségi Gyűlésbe (68 a Népi Kamarába, 50 pedig a Nemzetek Kamarájába). A második legerősebb politikai erő a szlovákiai Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom lett, amely 52 mandátumot szerzett (19-et a Népi Kamarában, 33-at pedig a Nemzetek Kamarájában). A többi bejutott pártok és mozgalmak közül a Csehszlovák Kommunista Párt 47, a Keresztény és Demokratikus Unió 15, a Kereszténydemokrata Mozgalom 25, a Szlovák Nemzeti Párt 15, az Önigazgatási Demokrácia Mozgalma—Morvaország és Szilézia Társaság 16, az Együttélés Politikai Mozgalom koalíció pedig 12 helyet szerzett. A kétéves megbízatási időszak alatt lényeges változások történtek a Szövetségi Gyűlés politikai felépítésében, amely a parlamenti pártokban bekövetkezett változásokat tükrözi. A legjelentősebb átalakulás a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom alkotta kormánykoalícióban ment végbe. A Polgári Fórum 1991 elején szétszakadt, két új politikai erő jött létre: A Polgári Demokrata Párt és a Polgári Mozgalom. Önállóan kezdett működni a Polgári Demokrata Szövetség is, amely ugyancsak a PF-en belül jelöltette magát. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomból tavaly vált ki a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, maga a NYEE pedig politikai párttá alakult át, s nevét Polgári Demokrata Unióra változtatta. A változások a Kereszténydemokrata Mozgalmat sem kerülték el. A Ján Camogursky vezette mozgalom idén szakadt szét, kivált belőle az úgynevezett radikális szárny, amelyből létrehozták a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalmat. A többi pártban is történt szakadás, s így az eredeti nyolc képviselői klubból a megbízatási időszak végére 20 különféle parlamenti frakció jött létre. A Szövetségi Gyűlés munkája során néha nehéz volt megállapítani, hogy melyik párt támogatja a kormányzatot és melyik nem, mivel a koalíciós és az ellenzéki erők aránya állandóan változott, s a pártok úgy módosították álláspontjukat az egyes megvitatott kérdésekkel kapcsolatban, ahogy éppen tetszett nekik. (FOLYTATJUK) Prágában találkoznak a „visegrádi hármak” Demokrata Párt (Folytatás az 1. oldalról) ta, hogy a Prágában tartandó csúcstalálkozón megtárgyalják a csehszlovák-lengyel—magyar biztonsági együttműködéssel, a „visegrádi hármaknak” az Európai Közösségekhez fűződő viszonyával és az azzal kapcsolatos kérdéseket, hogy Prága, Varsó és Budapest miképp reagált a volt Szovjetunióban, illetve a Balkánon kialakult helyzetre. Alexandr Vondra szerint a csúcstalálkozó végén várhatóan közös nyilatkozatot írnak alá a résztvevők. Václav Havelt nagyon nyugtalanítja a feszültség kiéleződése és a folytatódó súlyos hadműveletek Bosznia-Hercegovinában. Michael Éantovsky a köztársasági elnök álláspontját tolmácsolva rámutatott, hogy a harcok megnehezítik az EK, illetve az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet által a délszláv polgárháború befejezésére tett erőfeszítéseket. Éantovsky közlése szerint a csehszlovák államfő elítélte Alia Izetbegovics elfogását. Ezzel összefüggésben a köztársasági elnök úgy vélekedik, hogy Izetbegovics Bosznia-Hercegovina törvényesen megválasztott elnöke, s az ország függetlenségét már több állam elismerte. Václav Havel ezért elítéli a jugoszláv hadsereg akcióját. A belpolitikai kérdésekről a prágai várban tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Václav Havel a választási kampány kezdetéig folytatja a tárgyalásokat azoknak a politikai pártoknak a vezetőivel, amelyek indulnak a júniusi parlamenti választásokon. Zantovsky közölte, hogy az elnök a választási kampány idején sem marad tétlen, hanem folytatja országjáró körútját is. A szóvivő tájékoztatása szerint a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálat törvényadta kötelessége, hogy olyan információkat gyűjtsön, amelyek az ország biztonságával kapcsolatosak. De ezeket az információkat az alkotmányos személyiségeknek kell átadni, nem pedig nyilvánosságra hozni a sajtóban. Ami a titkosszolgálat által az újságíró StB-ügynökök listájának „összeállítása” során követett eljárást illeti, Václav Havel azt helyes-A szuverenitás ellen „A Demokrata Párt véleménye szerint törvény által szabályozott módon kell nyilvánosságra hozni az Allambiztonsági Testület azon ügynökeinek névsorát, akiknek esetében kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy tudatosan együttműködtek az StB-veL Ha a lusztrálás kérdését jogszabály útján rendeznék, nem történne meg névcsere sem” — mondta a DP tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Peter MissíK a párt alelnöke. A múlt hét végén a Telegraf című napilapban megjelent ügynöklista kapcsán közölte, hogy újságíróként ő is nyilvánosságra hozta volna a névjegyzéket. „Abból kell kiindulni, hogy az újságíró kötelessége a nyilvánosság tájékoztatása” — tette hozzá MiSSík. Véleménye szerint egy ilyen névjegyzék minden újság esetében remittendacsökkentö hatású. „Kérdéses azonban, hogy milyen módon jutott az újságírók kezébe” — fűzte hozzá. nek tekinti. A szakszervezetek az Általános Egyezményről Peter MiSSík a szlovák szuverenitási nyilatkozatról szólva hangsúlyozta, hogy azt a Demokrata Párt elutasítja, mivel jóváhagyását alkotmányellenes lépésnek tekinti, amely a társadalmi helyzet destabilizálódásához vezet. „Ha a Szlovák Nemzeti Tanácsban napirendre kerül a nyilatkozat, a DP képviselői ellene fognak szavazni, de nem hagyják el az üléstermet” — szögezte le a Demokrata Párt alelnöke. Egész évben érvényben marad A Szakszervezeti Szövetségek Csehszlovákiai Konföderációja nem feltételezi, hogy az új kormány megkérdőjelezi az 1992. évi Általános Egyezményt A szakszervezetek tudomása szerint egyetlen politikai pártnak sincs komolyabb ellenvetése a dokumentumot illetően. Mindez a konföderáció tegnapi prágai sajtóértekezletén hangzott el, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy az idei országos Általános Egyezményt a szociális partnerek múlt héten írták alá a kolodéjei kastélyban. „A dokumentum jelentősége egyebek között abban rejlik, hogy sikerült meghatározni az úgynevezett kötelező szabályokat” — hangsúlyozta Richard Falbr, a konföderáció elnöke, aki egyúttal értelmetlennek minősítette azokat a szakszervezeti követeléseket, melyek szerint az Általános Egyezménynek a csehszlovák jogrend részévé kell válnia. „Nem törekedhetünk arra, hogy ’legiszlatív’ külsőt adjunk a dokumentumnak, mivel ez ellentétben volna azzal, amit elfogadtunk” — tette hozzá. A konföderáció vezetői a továbbiakban elmondták: a Szövetségi Munkaügyi és Szociális Minisztérium egy hónappal ezelőtt arról tájékoztatta őket, hogy tervezik Csehszlovákiának az Európa Tanács Szociális Chartájához való csatlakozását. A szakszervezetek véleménye szerint előbb azt kell rögzíteni, hogy az ország „milyen mértékben hagyja jóvá a chartát, s ennek alapján kell elfogadni az új szociális törvényeket”. Zdenék Málek, a konföderáció alelnöke nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a legnagyobb csehszlovák szakszervezeti központ belép az Európai Szakszervezeti Konföderációba (ESZK). Málek személyes véleménye szerint azonban a csehszlovák konföderáció szempontjából előnyös, ha megmarad jelenlegi pozíciójában. Mint ismeretes, a csehszlovák szakszervezeti központ megfigyelőként vesz részt az ESZK munkájában. Ami a bérszabályozásról alkotott szakszervezeti elképzeléseket illeti, a konföderáció úgy vélekedik, hogy az állami vállalatok esetében nem a kormány által javasolt három sávból, hanem csupán kettőből — a nyereség 0—12, illetve 12—16 százalékából — kell kiindulni. Langos vária a tévévitát A Nyugat csak lapuljon! (Folytatás az 1. oldalról) nyékhez mértnek tekinti a szlovákiai gazdasági, szociális és társadalmi élet fejlődését. Ivan Mikloä megjegyezte, hogy a tervezett LangoS—Meőiar tévévitát nem a PDU szervezi, hanem a Szlovák Televízió ajánlott fel ilyen lehetőséget. A párt első alelnöke szerint Ján Langos szövetségi belügyminiszter bármikor kész részt venni a tévévitában. (Már csak Vladimír Meciar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke kell hozzá, de ő még nem nyilatkozott — a szerk. megj.) „A PDU síkra száll a törvények tiszteletben tartása mellett, ami azt jelenti, hogy elítéli az újságíró StB-ügynökökről szóló információk kiszivárogtatását és a névjegyzék nyilvánosságra hozatalát” — mondta Ivan MikloS. Véleménye szerint az egész botrányt az okozta, hogy Petr Pithart cseh kormányfő a kényes ügyben nem viselkedett korrekt módon. Természetesen, a cseh miniszterelnöknek minderről más a véleménye. Vladimír Zelezny kormányszóvivő tegnap úgy nyilatkozott, hogy Pithart szerint az ügynökök névsorának nyilvánosságra hozatalával elejét vették annak, hogy különféle „kalózlisták” kerüljenek forgalomba. A cseh kormányfő azonban nem tekinti ilyennek azt a jegyzéket, amely az államigazgatási szférából származik. Pithart olyan jegyzéket tekint „kalózlistának”, amelyet „valaki önszorgalomból otthon készít, s azután névtelenül postán szétküld vagy munkatársai asztalára csempészi”. A nyilatkozat szerint Pithart elítélte, hogy a Szövetségi Gyűlésből nyilvánosságra került az újságíróügynökök listája. „Szörnyű, hogy a legfelsőbb államhatalmi szervből kiszivárogtak olyan információk, amelyek esetében mindenki, aki hozzájutott, úgy vélekedett, hogy szigorúan titokban kell tartania” — szögezte le a cseh kormányfő. Rudolf Zeman, a Cseh Köztársaság Újságírói Szindikátusának elnöke tegnap úgy vélekedett, hogy a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálat által az újságíró-ügynökök névsorának összeállítása során követett eljárás ellentétben van az úgynevezett lusztrálási törvénnyel. (Folytatás az 1. oldalról) „Ha valami hasonló történne másutt, olyan válság következne be a világban, amely még a harmincas években tapasztaltat is túlszárnyalná” — jegyezte meg a PDP elnöke. A Telegraf és a Metropolitan című napilapban közölt ügynökjegyzékről Miroslav Macek, a párt alelnöke beszélt. Szavai szerint a PDP mindig azt szerette volna, ha nyilvánosságra hozzák az Állambiztonsági Testület összes ügynökének névsorát. Klaus mindehhez csak azt fűzte hozzá, hogy ő ellene van a „szakmák szerinti parcellázásnak”. ( Devizapiaci árfolyamok ) Érvényben: 1992. május 5-én Deviza-(Pénz-)nem Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Középárfolyam 1 egységre, koronában Angol font 51,19 52,23 51,71 49,88 53,02 51,45 Ausztrál dollár 21,74 22,18 21,96 20,79 22,49 21,64 Belga frank (100) 84,82 86,54 85,68 82,60 87,88 85,24 Dán korona 4,51 4,61 4,56 4,38 4,68 4,53 Finn márka 6,43 6,55 6,49 6,20 6,68 6,44 Francia frank 5,18 5,28 5,23 5,04 5,36 5,20 Görög drachma (100) 14,87 15,17 15,02 13,81 15,35 14,58 Holland forint 15,50 15,82 15,66 15,10 16,06 15,58 ír font 46,57 47,51 47,04 44,88 48,24 46,56 Japán jen (100) 21,66 22,10 21,88 21,08 22,40 21,74 Kanadai dollár 24,19 24,67 24,43 23,48 25,04 24,26 Luxemburgi frank (100) 84,82 86,54 85,68 81,74 87,86 84,80 Német márka 17,45 17,81 17,63 17,17 18,09 17,63 Norvég korona 4,46 4,56 4,51 4,33 4,63 4,48 Olasz líra (1000) 23,24 23,70 23,47 22,63 24,07 23,35 Osztrák schilling 2,47 2,53 2,50 2,44 2,56 2,50 Portugál escudo (100) 20,77 21,19 20,98 19,86 21,48 20,67 Spanyol peseta (100) 27,81 28,37 28,09 27,04 28,74 27,89 Svájci frank 19,09 19,47 19,28 18,75 19,81 19,28 Svéd korona 4,84 4,94 4,89 4,70 5,02 4,86 USA-dollár 28,76 29,34 29,05 28,35 29,75 29,05
