Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-20 / 117. szám
4 1992. május 20. Szabad ÚJSÁG Ha kinéz az ablakon Mit lát a polgármester? A Cseres-hegység lábánál fekvő falvak többnyire csak pár száz méterre vannak egymástól. Ritka kivétel, ha kilométereket kell utazni egyik községből a másikba. Persze az is ritkaságszámba megy, amikor két falu úgy összeépül, hogy szinte egybeolvad. Ilyen például Ragyolc és Csákányháza. Ha helységnévtábla nem jelezné, az idegen bizony észre sem venné, hogy mikor hagyta el az egyik községet és mikor ért be a másikba. Az országúton a falu határát mindössze egy híd képezi, amelynek jobb és bal oldala egyaránt sűrűn beépült családi házakkal. Szénlelőhelyek a határban Csákányháza nevének kialakulásában valószínűleg nagy szerepet játszott a falu felett húzódó hegyvonulat belsejében rejlő természeti kincs, a magas fútőértékú szén. (A csákányszerű kalapácsot, amelynek egyik vége hegyes, a másik pedig tompa a kőszénbányákban alkalmazott bányaügyelők használták. - Révai Nagy Lexikon IV. kötet) Az idősebbektől tudom, hogy Csákányházán bizony volt szénbánya, s mivel csak közvetlenül a II. világháború után szűnt meg benne a termelés, még olyanokkal is találkoztam, akik dolgoztak benne. Kezdetben Csákányházi Kőszénbánya, később - amikor a budapesti Winter cég üzemeltette - Csákányháza - Ragyolc Kőszénbánya Rt. néven lett ismert. Darabos Gyula fiatalon került a bányához, vájárként dolgozott. Amikor a szénfejtést 1948-ben leállították, Osztravára, Trutnovba, majd Pótorra került. A „virágzás“ elmaradt- Maradt még itt szén - mondja Darabos Gyula. - A háború után, amikor az új határt meghúzták, a megkezdett aknák mind átnyúltak a magyar oldalra. A főmérnökünk, egy bizonyos Vladimír Telatinsky próbafúrásokat végeztetett a mi területünkön és kijelentette: „Emberek, ne féljenek, lesz munkájuk továbbra is, mert találtunk szenet.“ Olyan szén volt az, hogy minőségileg felülmúlta az osztravait. Ennek ellenére a bányát bezárták, a felszerelést elhurcolták Pótorra. Mi, fiatalok a csehországi bányákban helyezkedtünk el, havonta egyszer-kétszer jártunk haza. Én Osztravára kerültem, egészen véletlenül az egykori főmérnökünk is. Még ott is kijelentette: „Kár volt bezárni a csákány házai bányát, annyi szén van ott, hogy kiépült volna a környék belőle.“ Persze az egyszerű kétkezi munkás nem szólhatott bele olyan komoly döntésekbe, de még a faluvezetők sem. Csákányházáról több mint száz munkás dolgozott a bányában, amikor bezártak, másutt néztek munka után, az otthon maradottaknak pedig csak egyfajta megélhetési mód maradt, az, amit a földből kitermeltek. Idestova 45 év múltán hová is jutott ez a község? Erről beszélgettünk Kovács Pállal, Csákányháza polgármesterével.- Bizony, sokat segítene a falun, de nem túlzók, ha azt állítom, hogy az egész régión egy ilyen bánya még ma is - mondja a polgármester. - Sajnos, sorra szűnnek meg a munkalehetőségek a környéken. Mint ismeretes, a Kovosmalt csődbe ment, nemrégiben zárták be a sátorosi kőbányát, egyedül a helyi állami gazdaság alkalmaz még vagy harminc dolgozót. Községünknek 967 lakosa van (79 szlovák nemzetiségű, a népszámláláson 7 személy vallotta magát roma származásúnak - valóságban 322 a számuk -, a többi polgár magyar nemzetiségű), ebből 360 aktív, tehát munkaképes, de sajnos, 246 polgárunk munkanélküli segélyből él. Egyesek a kőbánya bezárása után igyekeztek kőfaragó szakmájukat tovább folytatni, magánvállalkozásba kezdtek, remélem, sikerrel járnak. Rabolják a falunkat A homokbánya Csákányháza határában továbbra is üzemel, de ha ez szóba kerül, a polgármester mindjárt dühbe gurul.- Azt az állami gazdaság üzeDarabos Gyula melteti (amelynek központja Fülekpüspökiben van - a szerző megj.) - mondja indulatosan a polgármester. - Üzemelteti?! Rabolja a falut! Számtalanszor szólítottuk fel már őket írásban, hogy hagyják abba a kitermelést, mert az a falu tulajdona, de hiába. Havonta 80-100 fuvar homokot hordanak el, de a falunak nem fizetnek érte semmit. Felszámoltuk a sereget, de... Bevallom, első látásra eléggé furcsa benyomást tett rám a falu. Minél beljebb mentem a községbe, annál inkább úgy éreztem, hogy kifelé ballagok belőle. A falu körül ugyanis rendezett kertek, takaros családi házak sorakoznak, bent pedig ennek az ellentéte: omladozó porták, szemétdombok.- Ez a múlt rendszer átka- magyarázza a polgármester.- Felszámoltuk a falu széli „sereget“, az ott lakók olcsó pénzen megvásárolták a régi parasztházakat itt, a falu közepén, de az épületek rendbetételére, folyamatos karbantartására már nem ügyelnek, és nincs is rá pénzük. Az új utcasoraink gyönyörűek, de a falu közepe... Bizony, elkeserítő látvány. Ha kinézek a polgármesteri hivatal ablakán, látom nap mint nap, és sajnos, nem tudok rajta változtatni. Felszámoltuk a sereget és ezzel elcigányosítottuk a falut, ez az igazság itt nálunk. Vegyes érzelmekkel hagytam el a községet, sajnos, a helyzeten mi sem tudunk változtatni, legfeljebb annyit tehetünk, hogy közre adjuk - okuljanak belőle azok az önkormányzatok, amelyek most kezdik felszámolni a „sereget“. A falu széle.. FARKAS OTTÓ A kínai és dél-koreai gombakonzervekre vonatkozó importtilalom miatt 1990-ben 7 százalékkal csökkent a világ gombakonzerv-exportja. Nagy megrázkódtatást okozott 1989-ben az, amikor az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszer-ellenőrzési hivatala (FDA) betiltotta a kínai dobozos gombakonzerv importját, annak bélgyulladást okozó baktériumtartalma miatt. A tilalmat 1990 végén a kanadai hatóságokkal együtt a dél-koreai gombakonzervekre is idén elérheti a 66 ezer tonnát, s ezer tonnával több kerülhet exportra is. A dél-koreai gombakonzerv exportjának 75 százaléka a három vezető termelőre jut, és mivel 1990 novemberében az FDA és Kanada mindhármuknak megtiltota az importot, Dél-Korea exportja tavaly 65 százalékkal visszaesett. Változások a gombakonzerv-piacon kiterjesztette. Az Egyesült Államok 1990-ben az előző évhez képest 78 százalékkal kevesebb gombakonzervet vásárolt Kínától. A világ gombakonzerv-exportjának több mint 60 százaléka jut Kínára, és ez számára általában évi 100 millió dollárnál nagyobb bevételt biztosít. A Kínában gyártott gombakonzervek 80 százalékát exportálják és a tilalom bevezetése előtt ennek 25 százaléka került az Egyesült Államokba. Az amerikai piacon keletkezett rést gyorsan kitöltötték Indonézia, Tajvan és Honkong szállítmányai. Az 1990/91-es idényben azonban a részleges importtilalom ellenére Kína még mindig az Egyesült Államok vezető szállítójának számított, háttérbe szorítva Honkongot. Kína gombakonzervexportja 1990-ben 66 805 tonna volt, tavaly pedig 57 000 tonna, szemben az 1989. évi 80 131 tonnával. A termelés is tovább csökkent; az 1990. évi 84 ezer tonnáról 57 ezerre. A tilalom bevezetése után a helyi hatóságok több üzem termelését leállították és megszigorították az exportellenőrzést. Az FDA tavaly az első félévben már 13 kínai üzemnek engedélyezte újra az amerikai piacon való jelenlétét. (Az előző évben csak kettőnek.) Amennyiben újabb engedélyek kiadására is sor kerül, akkor Kína gombakonzerv-termelése az Legnagyobb vásárlóinak elvesztése miatt 1989 és 1991 között gombafeldolgozó üzemeinek száma a felére csökkent, a csiperkegomba-termelő terület pedig 1988 és 1990 között 11 százalékkal lett kisebb. A termelők egyelőre csak abban reménykedhetnek, hogy a nyugati életstílus betörésével belföldön is fokozódik a konzervfogyasztás. Más okokból - munkaerőhiány, fokozódó termelési költségek, az olcsó kínai gomba konkurenciája miatt - Tajvan, a második legnagyobb exportőr is termelési és kiviteli problémákkal küzd. Termelése 1986-1990 között 80 százalékkal, exportja pedig 79 százalékkal csökkent; tavaly 5 ezer tonna gombakonzervet exportált. Az amerikai piacról azonban - ahová 1990-ben exportjának még mintegy 90 százaléka került - más ázsiai szállítók kiszorítják. Több év után először az 1990/ 91-es idényben növekedett - 6 százalékkal - az Egyesült Államok gombaimportja. A behozatal döntő többségét a konzervek jelentik. Az import 45 százaléka származott Kínából és Hongkongból, míg négy évvel korábban még 54 százaléka. Az utóbbi négy évben a belföldi fogyasztásban nagyobb lett a saját termelésű gomba hányada; a csiperkegomba termesztése 12 százalékkal növekedett. Vetőmag lízingben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több ezer hektárnyi terület áll parlagon, mert a kistermelőknek nincs pénzük vetőmagra. Ezen a gondon próbáltak segíteni a megye országgyűlési képviselői, amikor megállapodtak Zsíros Gézával, a Békés Megyei Gabonaforgalmi Vállalat igazgatójával a vetőmag lízingeléséről. A megállapodás értelmében a békésiek kukorica-, búza-, borsóvetómagvakat adnak lízingbe azoknak, akik vállalják, hogy bevetik az eddig parlagon hagyott földeket. A magért csak ősszel kell fizetni, a betakarítás után. A termelők később permetezőszert és gyomirtószert is kaphatnak hasonló formában. Az első megrendelési napon 1600 tonna vetőmag fogyott el, ami körülbelül 700 hektár szántó bevetésére elegendő. Kis- és nagykereskedőknek: ll HALVARINE holland növényi zsiradék legnagyobb importálója Morvaországban ATC s r.o. Hynaisova 10 772 09 OLOMOUC tel.: 068/29 502 raktáráruházunk nyitva: H—P 7.00-töl 13.30-ig OLOMOUC — Közel uzská 15 tel.: 068/256 10 OLOMOUC — HOLICE SZÚP-286 és a közepe. (A szerző felvételei)
