Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-19 / 116. szám
A 1992. május 19. Szabad ÚJSÁG Karadzsics boszniai szerb államot akar Kivonulóban a szövetségi hadsereg Szarajevóban tegnap a délelőtti órákban felújultak a harcok a szövetségi hadsereg, valamint a muzulmán és horvát fegyveresek között. Tüzérséggel támadták a város peremkerületeit. Egy ápolónő életét vesztette, egy mentőautó vezető megsebesült. A Tanjug jelentése szerint Szarajevóban vasárnap megölték az Avut című spanyol lap fotóriporterét. Az utóbbi két évben a jugoszláviai polgárháborúban már 24 újságíró vesztette életét. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a volt Jugoszlávia területén a Genscher távozása után harcok következtében 1,3 millió ember volt kénytelen elhagyni lakóhelyét. Bosznia—Hercegovina, Horvátország és Szlovénia a nemzetközi szervekhez fordult, hogy rendkívüli konferencián kíséreljék meg a menekültprobléma megoldását. Kinkel a külügyminiszter A német diplomácia vezetője tegnap óta Klaus Kinkel. Az új külügyminisztert Weizsäcker államfő iktatta be tisztségébe. A bonni koalíciós megállapodások szerint a külügyminisztert a német liberális párt, az FDP jelöli ki. Genscher lemondása után a párt a volt igazságügyminisztert jelölte erre a posztra. Kinkel máris megkezdte tevékenységét, s tegnap Franciaországba utazott, hogy Roland Dumassal tárgyaljon. A német államfő egyidejűleg az igazságügyminiszteri posztra Sabine Leutheusser-Schnarrenberg asszonyt nevezte ki, aki eddig az FDP képviselője volt a szövetségi parlamentben. Genscher a parlamentben május 6- án tartotta utolsó beszédét, és akkor be-Lengyelországban közel három évvel a rendszerváltás után kezdődött meg a vita arról, hogy szükségesek, vagy ártalmasak-e az átvilágítások. Egy lusztrációs törvényjavaslatot a Szolidaritás készített elő, amely lényegében a csehszlovákiai átvilágítási törvény megfelelője. Hasonló javaslatot készít elő a lengyel belügyminisztérium is. A Rzeczpospolita című lap kétségbe vonja, hogy azok a dokumentumok, amelyek alapján a lusztrálásokat akarják végrehajtani, megbízhatóak lenné-Az élet útja Hegyi Karabah és Örményország között megindult a gépkocsiközlekedés. Tegnap szállították el az „élet útjának” elnevezett keskeny földsávon át az első sebesült örmény harcosokat. Hegyi Karabah Köztársaság parlamentjének sajtóközpontja közölte, hogy a humanitárius célokat szolgáló folyosó megnyitása a helyi kurd lakosság jóakaratának az eredménye. Az élet útján tegnap élemiszer- és gyógyszerszállítmányokat is útnak indítottak Hegyi Karabah felé. A moszkvai azerbajdzsáni képviselet szóvivője cáfolta, hogy az átjárónak szolgáló térségben harcok törtek volna ki az Azerbajdzsán fegyveresek és a térségben élő kurdok közölt. Hegyi Karabah Martuni városának közelében tegnap súlyos harcok dúltak, amelyekben tízen életüket vesztették és több mint húszán megsebesültek. A térséget az azerbajdzsáni tüzérség rakétákkal lőtte. A nahicsevanszki autonóm terület vezetői Törökországot kérték fel, hogy segítsen megállítani az örmények támadásait. G^jdar Alyev, a nahicsevanszki parlament elnöke szerint az örmények harckocsikkal, helikopterekkel és más nehézfegyverekkel támadnak. Bírálta az ENSZ-t, hogy tétlenül nézi a mészárlást. Türkménia cáfol Türkménia tegnap cáfolta, hogy elnöke Mjjazov aláírta volna a taskenti FÁK-csúcsértekezlet dokumentumát a kollektív biztonságról. Arról, hogy a csúcsértekezleten Türkménia is aláírta az egyezményt, a pénteki sajtókonferencián maguk a résztvevők tájékoztatták az újságírókat. A türkmén elnök szóvivője azonban egyértelműen közölte, hogy abszurd lenne, ha aláírták volna az okmányt akkor, amikor a Kaukázuson túl háború dúl, Moldávia Oroszországot agresszióval vádolja, Ukrajna és Oroszország között súlyos ellentétek vannak a fekete-tengeri flotta miatt. Ilyen helyzetben, mondta a szóvivő, Türkménia inkább saját hadsereget hoz létre, mintsem az ellentétek közt hánykolódó FÁK hadseregére bízná sorsát. hatóan foglalkozott a Csehszlovákiához fűződő kapcsolatokkal. Annak a híve volt, hogy a parlament változtatások és utólagos pótlások nélkül ratifikálja a Csehszlovákiával megkötött államszerződést. A ratifikálásra szerdán kerül sor, de akkor Genscher már csak képviselőként lesz jelen a parlamentben. Ugyanakkor Kinkel először szólal fel, mint külügyminiszter. Történetesen az őbeszédének témája is a Csehszlovákiával megkötött szerződés lesz. Kinkel úgy nyilatkozott, hogy állást foglal a CSU egyoldalúan szorgalmazott határozati javaslatával kapcsolatban is. A CSU, mint ismeretes, külön határozatot akar csatolni a szerződéshez, hogy érvényt szerezzen a szudéta-németek követeléseinek. nek. A hatalomátadás utáni időben 1989 közepétől 1990 január végéig a belügyminisztérium és a védelmi minisztérium a volt rendszer embereinek kezében volt, és az egykori biztonsági szolgálat iratait tömegesen semmisítették meg. Lengyelországban gyakorlatilag nem léteznek listák az állambiztonság titkos munkatársairól és az ügynökök kilétére csak egyéb dokumentumok alapján lehet következtem. Mindmáig a levéltáraknak csupán 50 százalékát sikerült felújítani. Az eltüntetett, majd visszaszolgáltatott iratok megbízhatóságát sokan kétségbevonják. Megtörténhetett, hogy egyes iratokat elvittek a levéltárból és másokat szolgáltattak vissza helyettük. Más vélemények szerint közvetett bizonyítékok alapján bizonyossággal kimutatható, ki volt és ki nem volt ügynök, mert ezek nevei különféle nyilvántartási rendszerekben szerepelnek. Jovanovics szerb külügyminiszter egy osztrák lapnak úgy nyilatkozott, hogy Ausztria és Németország viseli a legnagyobb felelősséget azért, hogy a volt Jugoszláviában nemzetiségi harcok robbantak ki. A külügyminiszter szerint e két államnak érdeke fűződik ahhoz, hogy Jugoszlávia felaprózódjék. A szerb és montenegrói illetőségű szövetségi katonák kivonása Bosznia— Hercegovinából tovább tart. A szarajevói rádió szerint a szövetségi csapatok kivonulásának már semmi sem áll az útjában. A bosnyák hatóságok megengedték, hogy a katonák magukkal vigyék könnyű fegyverekeiket is. A tervek szerint a szövetségi hadsereg szerb és montenegrói katonáinak kivonulása Bosznia—Hercegovinából ma érvéget. Radovan Karadzsics, a bosznia— hercegovinál Szerb Demokrata Párt vezetője szerint a köztársaságon belül meghirdetett szerb köztásaság teljesen önállóvá akar válni és el akar különülni Bosznia—Hercegovina többi részétől. Iliescu Kisinyovban A moldovai Dnyeszter-vidéken ismét kiéleződött a helyzet. A Dnyeszter-menti gárdisták összetűztek a moldovai rendőrökkel. A harcoknak hat halálos és 18 sebesült áldozatuk volt. Tiraszpolban közölték, hogy súlyos harcok robbantak ki a dubosszari villanyerőmű környékén, ahol aknavetőket is bevetettek. A moldovai hatóságok most azt vizsgálják, hogy honnan szereztek a gárdisták korszerű rakétameghajtású lövedékeket. A Dnyeszter-vidékén élő ukránok felkérték a kijevi kormányt, hogy avatkozzon be a Dnyeszter-menti konfliktusba, és kérje fel az ENSZ-t, valamint az EBEÉ-t, hogy küldjön megfigyelőket a térségbe. A helyi ukránok radikális szárnya fegyveres egységeket hozott létre. A harcokban eddig már 60 ukrán vesztette életét. Tegnap kétnapos látogatásra Moldova fővárosába, Kisinyovba érkezett Ion Iliescu román államfő. Moldovában a lakosság 60 százaléka etnikailag rokon a románokkal. A térség a két világháború között az ún. Nagy Románia része volt. A látogatás során Iliescu és Snegur moldovai államfő kétoldalú együttműködésről írnak alá több egyezményt. Tárgyalnak a Dnyeszter-mentén kialakult Szarajevó lakosai leginkább az orvlövészektől tartanak. A képünkön látható fiatalember is az orvlövészektől való félelmében fut át a kiégett épületek közötti megrongált hídon a biztonságot nyújtó óvóhely felé. (Telefotó: TK SR/AP) helyzetről is. Iliescu szerint feltétel nélkül be kell tartani az ezzel kapcsolatos moldovai, román, ukrán és orosz egyezményeket, amelyek a harcok megszüntetésére irányulnak. Román külügyminisztériumi hírek szerint az Iliescu-látogatás során nem írják alá a testvériségről és az együttműködésről szóló szerződést, amit a román nacionalista erők követeltek, hogy meggyorsítsák Moldova és Románia egyesítését. A vasasok kiegyeznek A német vas- és fémiparban már hetek óta fenyeget egy nagyszabású sztrájk kirobbanása. A vasasok az inflációnak megfelelő béremelést követelnek. Tegnapra virradóra a munkáltatók és a szakszervezetek kompromisszumos megállapodást kötöttek. Eszerint a felajánlott 3,3 százalék helyett 5,4 százalékkal emelik a béreket. Feltételezik, hogy a megegyezést nemcsak a Baden— Würtenberg-i vasasok fogadják el, hanem a térség többi, közel négy millió főt számláló fémipari munkássága is. Hasonló megegyezést kötöttek május elején a közalkalmazottak is a munkáltatókkal. Kisebbségvédelmi szervezetek felhívása Fogjuk le az agresszor kezét! A balkáni térség — századunkban nem először — ismét Földünk egyik legveszélyesebb tűzfészkévé vált. Tűzfészekké, amely lángba borított immár több szuverén államot, veszélyt jelent a tágabb régióra, Európára, sőt egy újabb világégés lehetőségét is magában hordozza. Ezért a Magyar Kisebbségvédeimi Szervezetek Együttműködés! Tanácsa ismét a hazai és nemzetközi közvéleményhez fordul, hogy a civil társadalom minden lehetséges eszközével hívják fel kormányaik, a nemzetközi integrációk és a nemkormányzati szervezetek figyelmét a következőkre: • napról napra erősödik a szerb újfasiszta veszély, amely pártállami, katonai és félkatonai eszközökkel folyamatos agressziót követ el szomszédai ellen; • Szlovénia és Horvátország megtámadása után Bosznia—Hercegovina lerohanása következett, s kirajzolódni látszik Koszovó, a Szandzsák és a Vajdaság lehetséges hadszíntérré változtatásának a forgatókönyve is — a háború eszkalálódása újabb országok területére sem kizárt; • az immár sokezer áldozatot követelt esztelen háború újabb frontjait minden esetben a különböző köztársaságokban élő szerbek állítólagos veszélyeztetettségére hivatkozva nyitották meg, a valóságban pedig mindig a nem szerb ajkú népek — szlovének, horvátok, muzulmán bosnyákok, albánok, magyarok, ruszinok, ukránok, szlovákok stb. — ellen irányultak; • a részben már megvalósult neonáci elképzelések szerint a meghódításra kiszemelt területek polgári lakosságát fizikai megsemmisítéssel, lélektani terror vagy kényszer útján való elűzéssel tizedelik, helyükre saját népbeli ezreket telepítenek, erőszakosan megyáltoztatva ezzel a szubrégiók etnikai összetételét, ami a vonatkozó egyezmények legdurvább megsértését jelenti; • Baranya, Kelet-Szlavónia, Bosznia—Hercegovina, Bácska és a Bánság szerb homogenizálásának a terve több politikai erő kinyilvánított programjában szerepel, e hatalom által támogatott cél elérését szolgálja a más nemzetiségűek számarányukat messze meghaladó mozgósítása, frontra vezénylése, a köreikben így elért háborús vérveszteség, a több tízezres belső és külső emigráció, az állítólagos szerb menekültek elhelyezése kisebbség lakta körzetekbe, végül a nemzetiségi nyelvhasználat, az oktatás, a közművelődés, a független tájékoztatás fentiekkel párhuzamos, erőteljes visszaszorítása; • az utolsó hetek, napok háborúellenes megmozdulásai ellen való drasztikus katonai fellépés az észak-bácskai, magyarlakta körzetekben jól példázza az etnocídium valós veszélyét és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége háborúellenes felhívásainak a helyességét. Az erőszakos behívások alkotmány- és törvényellenesek, a mozgósítottakat semmivel sem indokolható módon a köztársaságon kívülre, más szuverén államok területére, akaratuk ellenére agreszszorként viszik el, és mindez már létükben fenyegeti az ott élő magyarokat és más nemzetiségűeket; • egy ilyen helyzetben kötelességünknek tartjuk minden felelős tényező figyelmét felhívni a határaink mentén fokozódó háborús veszélyre, az anyanemzeti szolidaritás minden szintű kinyilvánításának az időszerűségére. Európával és a lassan eszmélő világ józan erőivel — beleértve a szerb nép szerencsére aktivizálódó, békét követelő rétegeit is — összefogva álljuk útját a fasizmusnak, fogjuk' le végre az agresszor kezét! Budapesten, 1992. május 13-án A Magyar Kisebbségvédelmi Szervezetek Együttműködési Tanácsának tagjai: az Erdélyi Szövetség, az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete, a Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Kör, a I-akatos Demeter Egyesület és a Rákóczi Szövetség. Felemás dokumentumok alapján Lusztráló lengyelek Fokozódik a feszültség 3 SvÁJCBAN népszavazáson döntöttek amellett, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tagjává váljék. 24 kanton szavazási eredményeinek összeszámlálása alapján a lakosság 55 százaléka a nemzetközi pénzintézményekben való tagság mellett, 45 százaléka pedig ellene szavazott. Á svájci kormány tegnap hivatalosan is kérte felvételét az Európai Közösségbe. PÁRIZSBAN tegnap megkezdődött az OECD 24 tagállama gazdasági és külügyminisztereinek értekezlete. A két napos tanácskozás során a világgazdaság élénkítésének útjait keresik. Az OECD-t 1960-ban alapították és tagjai az európai iparilag fejlett államok mellett az USA, Kanada, Ausztrália, Uj-Zéland és Japán is. O roszországban, miután Jelcin elnök rendeletileg szabaddá tette a nyersolaj és a földgáz árait, az energiahordozók ára 600 százalékkal emelkedett. A benzin ára például a literenkénti 1,2 rubelről 7,8 rubelre nőtt. A nyersolaj tonnája 350 rubelről 2200 rubelre emelkedett. Az intézkedéssel magasabb árakat akarnak elérni a külföldi piacokon is, mert az olajeladásból eredő bevételek az államháztartás legfőbb devizaforrásai. K ravcsuk ukrán elnök tegnap Varsóba érkezett. Kétnapos lengyelországi látogatása során találkozik Walesa elnökkel, akivel aláírja a barátsági és együttműködési szerződést. Találkozni kíván a kormányfővel, és a parlament két kamarájának elnökeivel is. ThAIFÖLDÖN a rendőrség megtámadta a kormányfő lemondását követelő tüntetőket, akik közül húsz ember életét vesztette. Az ellenzék vezetőjét, Srimuandát, Bangkok egykori polgármesterét letartóztatták. A nap folyamán a rendőrség még egyszer rátámadt a többezres tüntető tömegre, miközben páncélozott járműveket is bevetettek. A kormányfő elleni tüntetések már egy hete zajlanak, és számos halálos, valamint több mint 200 sebesült áldozatuk van. N émetországban a stuttgarti bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a 80 éves egykori SS Gruppenführert, Schwammbergert. A bíróság bűnösnek találta hétrendbeli gyilkoságban és többrendbeli bűnrészességben. Bűntetteit 1942—1944 években lengyelországi haláltáborokban, zsidó foglyokon követte el. O laszországban a kormány segítséget kér az Európai Közösségtől, hogy megoldhassa a Bosznia—Hercegovinából tömegesen Olaszországba menekülők problémáját. Csak vasárnap 840 menekült érkezett Triesztbe. LaNDSBERGIS litván elnök szerint a köztársaságban időelőtti parlamenti választásokat kellene tartani. Véleménye szerint az 1990-ben 5 évre megválasztott parlament összetétele már nem felel meg a lakosság elképzeléseinek. Mivel az alkotmány nem teszi lehetővé a parlament időelőtti feloszlatását, Landsbergis szerint erről népszavazáson kellene dönteni. Jövő szombaton arról szavaznak a litvánok, hogy felújítsák-e az elnöki tisztséget, majd június 13-án a volt szovjet haderő távozásáról tartanak népszavazást. Vlagyivosztokban, ahol a múlt héten kigyulladt a csendes-óceáni flotta legnagyobb lőszerraktára, a tűz eloltása után még egy robbanás következett be, amely során egy kadét életét vesztette és ketten megsebesültek. A flotta ügyésze úgy vélekedik, hogy a tüzet diverzánsok okozták. K azahsztán elnöke bejelentette, hogy országa saját pénznemet vezet be, mert a rubel korlátozza a köztársaság függetlenségét, és fenyegeti gazdaságának biztonságát. Az új pénz bevezetéséről külön szerződéseket kötnek a rubelelszámolású többi országgal. B razíliában egy sao Paoio-i szállodában tegnap megölték Edmund Pintot, Acre állam kormányzóját. A gyilkos több lövéssel végzett a kormányzóval, majd megszökött a tett színhelyéről. A gyilkosság oka ismeretlen. Franciaországban már negyedik éve rendkívül nagy a szárazság. A kormány tegnap intézkedéseket léptetett érvénybe a vízzel való takarékosság érdekében. Felemelték a víz szennyezéséért kiróható büntetések határát. A vízellátás javítására az önkormányzati szervek a következő öt évben 35 milliárd frankot kapnak. T
