Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-18 / 115. szám
4 1992. május 18. Szabad ÚJSÁG Egy lépéssel a törvények előtt Ki korán transzformál... A mezőgazdasági szövetkezetek napjai - legalábbis a jelenlegi formában - meg vannak számlálva, hiszen a transzformációs törvény egyértelműen kimondja, hogy ez év december végéig minden egyes szövetkezetét át kell alakítani. A legtöbb helyen a napokban készítik elő a transzformációs tervezeteket, amelyek közül a jogosult személyek közgyűlésükön kiválasztják a számukra legmegfelelőbbet. Tapasztalatok híján azonban ez az átalakítás nem lesz egyszerű, de talán még nehezebb lesz az emberek gondolkodásmódjának, hozzáállásának megváltoztatása. Nehéz, de nem lehetetlen. Bizonyítja ezt a volt Bojnickyi Efsz példája, amely - megelőzve a félresikerült törvényeket - Szlovákiában elsőként és mindmáig egyedüli szövetkezetként még 1990-ben részvénytársasággá alakult. Szövetkezetből részvénytársaság V________________________________ A részletekről Jarolim Herceg, a részvénytársaság igazgatója tájékoztatott bennünket.-Már 1989 végén felismertük, hogy az elkövetkező időszak alapvető kérdése a tulajdonviszonyok rendezése lesz. Ezért haladéktalanul hozzákezdtünk a föld és egyéb vagyon tulajdonosainak azonosításához. Abból az alapelvböl indultunk ki, hogy a szövetkezet vagyonának létrehozásában 3 összetevő játszott szerepet, mégpedig a töke és a föld, a munka, valamint a bevitt készletek. A föld esetében a következő képletet állítottuk fel: harmincéves földhasználat és a lehetséges átlagos évi bérleti díj; a munka esetében pedig: egy áttagdolgozó teljesítménynövekedése és a kifizetett jutalmak közti összefüggés az 1969-1989-es években. Ezen időszak alatt a teljesítmények 2,7-szeresére emelkedtek, a jutalmak ugyanakkor csökkentek. A mutató az esedékes jutalmak esetén 0,72, az évi jutalmak esetében 0,48 volt. Az 1 -hez szükséges különbözet megítélését az élő szövetkezeti tagok erkölcsi és törvényes jogának tekintettük. A készletekre, tehát a bevitt élő és holt leltárra harminc évre 3,3 százalékos kamatot állapítottunk meg. A transzformációs tervezet jóváhagyására 1990. június 5-én került sor és a RaOS Mezőgazdasági és Kereskedelmi Részvénytársaságot még az év október 10-én bejegyeztettük. A részvénytársaság átvette a volt szövetkezet fennmaradó vagyonát - tehát azt a részt, amelyet még nem tudtunk nevesíteni - a kötelezettségekkel együtt, amelyeket húsz éven belül törleszt a jogosult személyeknek. A földeket egységes bérleti díjért - ötéves felmondási határidővel - tizenkét évre bérbe vette a tulajdonosoktól. A fel nem osztott vagyonrészből az érvényben lévő törvények értelmében azon vagyoni igényeket elégíti ki, amelyek a szövetkezet megszűnésének napján még nem voltak ismertek. (--------------------------------------------Szigorú üzleti viszonyok v_____________________________ Az igazgatótól azt is megtudtuk, hogy amióta a szövetkezet részvénytársasággá alakult, kimutathatóan jobb eredményeket értek el, javult a munkamorál, nőttek a teljesítmények. Sikerült megértetniük az emberekkel, hogy ók társtulajdonosai az rt-nek - hiszen vagy alapítói, vagy munkavállalói részvényekkel rendelkeznek -, így a sajátjukén dolgoznak. Nem titkolta el azt sem, hogy jónéhány dolgozótól meg kellett válniuk, 1990- ben még 312 állandó dolgozójuk volt, az idén viszont már csak 230. Az adminisztratív erők létszámát is a felére csökkentették. A bérezésnek egy különös módját választották: minden egyes munkatípusnak meghatározták az óránkénti értékét és a teljesítmény kiszámításakor az aktivan ledolgozott órák számából indulnak ki. Szinte minden egyes dolgozó, vagy kisebb munkacsoport önálló gazdasági egységet alkot, önálló elszámolással, pontosan kimutatható költségekkel és teljesítménnyel. Mindez talán érthetőbbé válik egy konkrét példa segítségével: a traktorista óránkénti munkája 400 koronát ér. Ez talán első hallásra soknak tűnik, de ő ebből fizeti az üzemanyag árát, a szerelést, egyszóval mindent, ami a traktor üzemeltetéséhez szükséges. Ha ügyes és saját maga kijavítja az esetleges hibát, csökkennek költségei. Ha viszont szerelőre szorul, az kiszámlázza neki az elvégzett munkát. így mindenki sokkal jobban vigyáz a rábízott eszközökre, kevesebb a holt idő. Nem kell állandóan ellenőrizni az embereket, hiszen egymást ellenőrzik azzal, hogy ami az egyiknél - a iraktoristánál - kiadási tételként szerepel, az a másiknál - a szerelőnél - bevétel. Mindenki nagyon ügyel arra, hogy a számítások a lehelő legnagyobb rendben legyenek. Az adatokat számítógéppel dolgozzák fel, és fizetéskor mindenki ellenőrizheti bevételei és kiadásai nagyságát, de szükség esetén bármikor naprakész információval is szolgálnak. Nem ritkaság, hogy a traktorista - mert maradjunk csak ennél a példánál - egy hónapban kitermel 30 ezer koronát. Jól meg kell azonban gondolnia, mennyit vesz fel belőle fizetésként Akár az egészet hazaviheti, de ha történetesen a következő hónapban gépe komolyabb szerelésre szorul, akkor azt saját zsebéből fizetheti. Egy következő dolog, amihez szintén hozzá kellett szokniuk az itt dolgozóknak: a gabonát, a kismalacot, de bármi mást az éppen aktuális áron vásárolhatják meg a részvénytársaságtól. Az ebédekért szintén teljes árat számláznak. Ebből is látható, hogy minden szigorú üzleti alapon történik.---------------------------------------------s A minőséget meg kell fizetni V ____________________________/ A szervezési változásokból eredő problémák mellett nem feledkeztek meg a géppark felújításáról sem. A hiteleket ésszerűen fektették be: Dániából 2 MASSEY-FERGUSON, 1 DRONNINGBORG kombájnt, valamint KONGSKILDE kombinátod és szárítót vásároltak. Igaz, nem olcsó áron, de a tavalyi aratáskor bebizonyosodott, hogy minőségük is kiváló. Míg az előző években 20-25 ember végezte az aratást, addig az idén mindössze négyen-öten. A veszteségek minimálisak, két-három százalékosak voltak. Nem elhanyagolandó tényező az sem, hogy ezeknek a kombájnoknak hektáronként 16 liter körüli a fogyasztásuk - az eddig használtaké 35-40 liter volt - és naponta, 7 tonnás termésátlag esetében, 20 hektáron végzik el a betakarítást Hasonlóan jók a tapasztalataik a kombinátorral is, mintegy hatszáz hektárnyi szántó megmunkálása után egyetlen ekevasal sem kellett kicserélni. És ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor már nem is tűnnek olyan drágának ezek a gépek. A mezőgazdasági minisztérium hibát követ el akkor, amikor csak a magángazdálkodóknak nyújt segítséget alapeszközök vásárlásához, hiszen ezeket a nagy teljesítményű masinákat igazán csak nagyüzemi feltételek mellett lehet hatékonyan kihasználni. Sok mezőgazdasági üzemnek komoly segítséget jelentene, ha megvásárolhatna egy-egy ilyen gépet. A befektetés pedig néhány éven belül garantáltan megtérül.---------------------------------------------\ Piaci buktatók V ____________________________ A részvénytársaság növénytermesztési szerkezete kissé rendhagyó, a gabonaféléken, valamint az egy- és többéves takarmánynövényeken kívül lencsét, hajdinát, kölest és csicseriborsót termesztenek. Ez utóbbiakat saját maguk csomagolják és forgalmazzák. Az állattenyésztés terén a szarvasmarha- és sertéstenyésztésre szakosodtak. Mintegy négyszáz anyakocájuk van, de hizlalással nem foglalkoznak. A huszonöt kilogrammos malacokat eladják más szövetkezeteknek. A szarvasmarha-állományt Holsteinfríz embriókkal frissítik fel, így csökkenő egyedszám mellett is nagyobb tejhozamra számíthatnak. A tej egy részét, mintegy háromezer litert naponta, a részvénytársaságon belül dolgozzák fel: zsíros és félzsíros tejet, kakaót, sajtot és gyümölcsjoghurtokat készítenek belőle. A dán technológiával készült joghurtok nemrég kerültek a boltokba. Az értékesítés körül azonban nem megy minden a legsimábban. Van ugyanis néhány dolog, amivel nem számoltak az rt. vezetői: a piaci összefonódásokkal, a kereskedelem nehézkes voltával, a viszonteladók mesterkedéseivel. És azzal, hogy a fogyasztók sokszor előnybem részesítik a külföldi, nem feltétlenül jobb minőségű termékeket a hazaiakkal szemben. Ezen a téren azonban már a felsőbb szervek közreműködésére, segítségére lenne szükség. Hatékonyabbá kellene tenni a piackutatást, árubörzéket kellene létrehozni és jobban oda kellene figyelni a kereskedelem tisztaságára. Mindezek hiányában ugyanis könnyen kedvét szeghetik az amúgy sem túl nagy számú vállalkozó szellemű termelőnek. V. KRASZNICA MELITTA (A szerző felvétele) Igaz ugyan, hogy már alakulgat a konkurencia, de jelen pillanatban Borsán, a Galántai járás mintegy négyszáz lelket számláló kisközségében TORNYAI ERNŐ viszi a prímet, ő az egyedüli „nagygazda“. Pedig a kilencéves alapiskolában végzett tanulmányait befejezve teljesen más jellegű pályára lépett. Bútorasztalosnak tanult ki, s hat éven keresztül maradt meg eredeti szakmájánál. Majd következett a váltás, igaz, még mindig nem a mezőgazdaságra. Pozsonyban hét éven át volt darukezelő. Persze, munka mellett azért kertészkedéssel is foglalkozott a család... f------------------------------------------------------------------------------------------------Már két éve ^______________________________> S 1990 március elejétől Tornyai Ernő se nem asztalos, se nem darukezelő. Magángazda-földművelő. A Galántai járásban vannak már egypáran...- Nekem nem mondtak fel a volt cégemnél, én határoztam úgy, hogy otthagyom. Miután alaposan átgondoltuk a dolgokat, úgy döntöttünk, megpróbálkozunk az önálló gazdálkodással. Nem valami teljesen ismeretlenbe vágtunk bele, mivel már több éve foglalkozunk zöldségtermesztéssel. Jelenleg az a helyzet, hogy 16 hektár területet bériünk - s ezen gazdálkodunk. Most csupán ennyi van. Természetesen, már régebben benn van a községi hivatalban a kérvényem, amelyben száz hektár állami földet igényiek. Kíváncsian várom, miképpen alakulnak majd a dolgok. Az illetékesek egyébként úgy informáltak, hogy kb. szeptemberben születik végleges döntés. Ha ez az elképzelésem nem válna be, akkor egyénektől vennék bérbe földterületeket. Már most összejönne vagy nyolcvan hektárnyi. Anyósom után nekünk is vissza kell kapnunk vagy tíz hektárt... De ennek az ügynek az intézése is még folyamatban van. Remélem, hogy terveinket sikerül megvalósítanunk. Egészen 150 hektárig szeretnénk „felmenni“. Sokan megkérdezték már, barátok, ismerősök, nem félünk-e ekkora területtől. Határozott nemmel válaszoltam valamennyiüknek! Hiszen - legalábbis úgy vélem - egészen komoly gépparkkal rendelkezem. Van egy traktorom, vetőgépem, simítom, burgonyaültetőm és -szedőm, s a napokban vásároltam egy ötszáztizenhetes kombájnt. Szóval ilyen felszereléssel nyugodtan nekivághatok ekkora területnek is. A munkától meg nem félünk... Tehát ezért merjük vállalni. Egyelőre természetesen csakis a család. Van egy tizenhárom éves fiam meg egy tízéves lányom. A fiú mindenképpen a mezőgazdaságnál akar maradni a jövőben. Cseklészen szeretne továbbtanulni a mezőgazdasági szakközépiskolában. Kell is az utánpótlás! Mert a mezőgazdaságtól, sajnos, mostanság valahogy irtóznak a gyerekek, a fiatalok. Es óriási gondok, bajok lesznek az országban, ha mondjuk 2-3 év múlva bevetetlen, megműveletlen földterületek halmozódnak majd... >---------------------------------------------' Eredményes első esztendő _____________________________/ A borsai nagygazda első éve - ahogyan vallja - valóban jóra sikeredett. Az áru értékesítésével nem voltak problémái. Ami megtermett neki, mindent el tudott adni. A felvásárlási árak sem boszszantották különösebben, a gabona kivételével...- Ilyen befektetések mellett a gabonát mindenképpen jobban kellene becsülni, s természetesen, több pénzt adni érte a termelőknek. Hiszen köztudott, milyen drága a vetőmag, mennyibe kerül a motorolaj, a különböző permetek, vegyszerek. Tavaly árpát termesztettem, idén búzával próbálkozom. Nyolc hektáron van őszi búzánk, hármon kukoricánk, kettőn korai burgonyát termesztünk, két hektáron hagymát magnak, fél-fél hektáron pedig vöröshagymát, illetve fokhagymát, valamint fűszerpaprikát. A magnak való hagymára a prágai Semprával kötöttem szerződést még az elmúlt évben. A gabonát a galántai felvásárlóüzemben értékesítem majd, a burgonya szintén a felvásárlóba kerül. Ezekben a szerződésekben az a bökkenő, hogy nem foglaltatnak bennük az árak. Szóval így azért mindenképpen zsákbamacskáról van szó, mert ugye az árak különbözőképpen alakulhatnak. Csak reménykedni lehét, hogy nem lesznek túlságosan alacsonyak ... * \ Ha nagyobb terület, állatállomány is Tornyai Ernő szóba hozza még a huszonhat áras gyümölcsösüket, amelyben száz kajszifa és ötven őszibarackfa „kínálja“ már az idén termését, ugyanis háromesztendősek. De például virágtermesztéssel is foglalkozik a család. A dupla fóliájú sátrakban gyönyörű szegfűk, gerberák, rózsák és kálák nyílnak. A gazda természetesen szól a tervekről, a további elképzelésekről is.- Ha sikerül felmennünk legalább 80-100 hektárig, mindenképpen kell állatállomány is. Mert anélkül nem nagyon menne tovább. Elsősorban is az istállótrágyára gondolok. Legalább kéthárom évenként szükséges az alapos trágyázás. Mindenekelőtt sertésekre meg bikákra gondoltunk, már az értékesítés szempontjából is. Meg további gépeket is kellene vásárolni. Például egy permetezőt, egy adaptert... Es még egyebeket... Azt örömmel nyugtázhatom, hogy köztünk, magánvállalkozók között viszonylag jó kapcsolatok alakultak ki. Segítünk egymásnak itt a környéken, kölcsönözzük a gépeket. Mert valamennyit nem nagyon tudnánk megvenni. Szóval: kisegítjük egymást. De jók a helyi szövetkezettel fenntartott kapcsolatok is. Tőlük igényeltem az idén például a permetezést, tavály kölcsönöztek gépeket... Az aratásnál meg én segítek majd nekik. Remélhetőleg ezek a viszonyok nem romlanak meg közöttünk... Szükség lesz a kölcsönös megértésre. Nagy szükség... Mert jómagam úgy vélem: ha belevágtam - belevágtunk, folytatni kell. Nincs viszszaút! SUSLA BÉLA Néhány a RaOS-termékek közül „Felmenni“ százötven hektárig Nincs visszaút!
