Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-04 / 104. szám

1992. május 4. 3 Szabad ÚJSÁG A horvát küldöttség tagjai a Bosznia-Hercegovináról folytatott liszaboni tárgyalásokon bemutatták a Slobodna Bosna című lapot, amely a szerb küldöttség tagjait fasisztáknak bélyegzi (Telefotó: CSTK/AP) Hekmatjár vámot szed Söprik a kabuli utcát Egy éve tart a jugoszláviai polgárháború Kiürítik a szarajevói laktanyát Május másodikán volt egy éve, hogy kirobbant a jugoszláviai polgár­háború. Akkor a szerb fegyveresek egy csoportja horvát rendőrökre támadt Borovo Szelő községben, és több rendőrt megöltek. Az azóta eltelt 12 hónap alatt egymillió ember vált hajléktalanná, több tízez­ren külföldre menekültek, a halálos áldozatok számát öt-húszezerre becsülik, de pontos adatot senki sem tud mondani. Az anyagi károk több tízmilliárd dollárt tesznek ki, s felbecsülhetetlen a történelmi emlékekben esett kár. Tönkrement a barokk épületeiről ismert Vu­­kovár, súlyos károk keletkeztek Dubrovnik, Zadar, Sibenik és leg­utóbb Szarajevó történelmi központjában. Az afgán fővárosban már mutatkoznak a normalizálódás jelei. Az utcákon megjelentek az utcaseprők, összeszedik a sokezer tüzérségi és gyalogsági fegy­verből származó töltényhüvelyt, eltaka­rítják a harcok során felgyülemlett ro­mokat és szemetet. Néhány napos késéssel megérkezett Kabulba az a száz teherautóból álló gép­kocsisor, amely Pakisztánból élelmiszert hozott. A gépkocsioszlopot Hekmatjár fundamentalista mudzsahed vezető csa­patai állították le, tíz kamiont elkoboztak, és az élelmiszereket az általuk ellenőrzött falvakban osztották szét. A fővárosban az élelmiszerek ára óriási mértékben meg­nőtt. Egyes közlések szerint a jelenlegi ideiglenes iszlám kormány jövője bizony­talan. A kormányt hat mudzsahed cso­portból álló koalíció alkotja, és csatlako­zott hozzájuk több kisebb csoportosulás is. Abul Hak, az egyik csapatparancsnok sajtóértekezleten utalt rá, hogy a kor­mányban olyan emberek ülnek egymás George Bush amerikai elnök utasítá­sára kétezer katona és tengerész érke­zett Los Angelesbe, ahol a helyi rendőr­ségnek nem sikerült úrrá lennie a három napja tartó zavargásokon. Mint ismere­tes, a zavargások azután törtek ki, hogy a bíróság felmentett négy rendőrt, akik bénára vertek egy gyorshajtásért feltar­tóztatott néger gépkocsivezetőt. Az utóbbi negyed évszázadban a na­pokban lezajlott erőszakhullám volt a legnagyobb. A legutóbbi hírek szerint negyvennégy ember vesztette életét, Tüntetés a nagykövetségnél Szombaton a budapesti csehszlovák nagykövetség épülete előtt 350 személy tüntetett a bősi vízlépcső építése ellen. A tiltakozó akciót az Amerikában szé­kelő Magyarországi Környezetvédelmi Alap szervezte, amelyet Lipták Béla professzor vezet. Az akción részt vett a Duna Kör, a magyarországi Zöldek Pártja és az Atmoszféra munkacsoport is. Jelen volt a szlovák természetvédők csoportja is. Hasonló tüntetést rendez­tek az osztrák nagykövetség előtt is. Rómában folytatják Az arab—izraeli tárgyalások ötödik fordulója a közel-keleti helyzet rendezé­séről Washingtonban véget ért. Izraeli vélemény szerint mind a négy témában haladást értek el. Ezzel szemben az arab fél véleménye szerint a haladás csak lát­szólagos. Izrael konkrét terveket nyúj­tott be a palesztinok lakta területek ön­­kormányzatát illetően. A palesztin szó­vivő szerint a javaslatoknak nincs jelen­tőségük, mert korántsem jelentenének valós önkormányzatot. A tárgyalások következő fordulóját Rómában tartják meg. Az izraeli fél már a jövő héten folytatni szeretné a megbe­széléseket. Szíria azt követeli, hogy vár­ják meg a június 23-án esedékes izraeli választások eredményét. mellett, akik még csak beszélőviszony­ban sincsenek egymással ,és nem enged­nek álláspontjukból. Még nem tudják, mi lesz Hekmatjár következő lépése. A fundamentalista vezető a fővárostól 50 kilométerre állomásozik, ahol 500 har­cost, 50 harckocsit, számos aknavetőt és légelhárító ágyút vont össze. A csapatok készek, hogy támadást indítsanak Kabul ellen. Hekmatjár fő követelése, hogy a fővárosból vonják ki az üzbég milícia tagjait, akik a korábbi rendszer támaszai voltak. Ahmad Maszud Sah, az ideiglenes afgán kormány védelmi minisztere egy pakisztáni lapnak kijelentette, hogy az államépítésben Irán nem a példaképe. „Iszlám országot akarunk, de nem va­gyunk fundamentalisták” — jelentette ki Maszud. Ha Pakisztán nem támogat­ná Hekmatjárt, nem fenyegetné az új kormányt semmiféle veszély, mondta a mudzsahed vezető. kétezer személy megsebesült és hatezret letartóztattak. A károkat, amelyek főleg gyújtogatásból erednek, 550 millió dol­lárra becsülik. Bush elnök bejelentése után, miszerint a nemzeti gárda hatezer tagját és a haderő 4500 katonáját ve­zénylik a városba, a helyzet Los Ange­lesben némileg megnyugodott. Három­száz tüntető a rendőri tilalom ellenére felvonult az utcákon, 45-öt közülük le­tartóztattak. A legutóbbi jelentések szerint a vá­rosban vasárnap már viszonylagos nyu­galom volt. Több helyütt megkezdték a romok eltakarítását. Csökkent a foszto­gatások és a gyújtogatások száma. Több más városban is felütötte a fe­jét a fosztogatás és az erőszak, amely elérte Hollywoodot is. Az erőszakhul­lámnak több városban voltak halálos ál­dozatai. New Yorkban is hírek terjedtek el a zavargásokról, de itt a rendőrség úrrá lett a helyzeten. Tádzsikisztán fővárosában Dusanbe­­ban, ahol már egy hónapja folytatódnak az ellenzék sorozatos tüntetései, a par­lament visszahelyezte tisztségébe Szafa­­rali Kendzsajevet, akit a Nemzetgyűlés elnöki posztjáról a múlt héten mozdítot­tak el az ellenzék követelésére. A dön­tésre a tüntető ellenzékiek még nem re­agáltak. A fővárosban nagy a feszültség, a parlament épületét több tízezer ember veszi körül. Ezek a tüntetők a jelenlegi hatalom hívei, akik azt követelik, hogy az ellenzék muzulmán képviselőjét, Tu­­radzsonzadet mondassák le. A parla­ment és a kormány képviselői tárgyalá­sokat folytatnak mindkét tüntető cso­portosulás résztvevőivel. Nahijev elnök rendkívüli hatalmat kapott a parlamenttől, és úgy döntött, hogy elnöki tanácsot hoz létre, amely­nek tagjai minden tadzsik párt és moz­galom képviselőiből állnak majd. A De­mokrata Párt elnöke, Juszupov kijelen-Szombaton egy légelhárító gépágyú golyója megölte az EK-megfigyelők egyik belga tagját, és egy másikat súlyo­san megsebesített. Az eset Mosztar és Capliina között történt Bosznia délnyu­gati részében, ahol súlyos harcok foly­nak. Az EK megerősítette a hírt, mély sajnálatát fejezte ki az'eset fölött, és ki­vizsgálja a haláleset körülményeit. A szarajevói repülőtéren a Liszabon­ból visszatérő Aljjá Izelbegovics bos­­nyák elnököt letartóztatta a szövetségi hadsereg, és egyik szarajevói laktanyájá­ba vitte. Tegnap bejelentették, hogy az elnököt az ENSZ és az EK képviselői­nek kíséretében szabadon engedik. A szembenálló felek megegyeztek, hogy a laktanyában székelő körzetparancsnok­ságot kivonják. A húsz kamionnal együtt Izetbegovics elnök és a katonai körzet parancsnoka, Kukanjac is ENSZ-kato­­nák kíséretében elhagyja a körülzárt laktanyát. Liszabonban vasárnap megszakadtak a tárgyalások, amelyek Bosznia-Herce­govina jövőjéről folytak. Az elnöklő portugál diplomata közölte, hogy a tár­gyalásokat csak akkor folytatják, ha mindhárom boszniai csoportosulás be­tartja a fegyverszünetet. Elmondta, Május 1 külföldön A május elsejei ünnepségeket Buda­pesten a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége szervezte, amelyet a parlament baloldali pártja, az MSZP és a parlamenten kívüli MSZMP támogat. A nagygyűlés jelszava a „Munkát, ke­nyeret, biztonságot” volt. A liberális szakszervezetek külön gyűlést szervez­tek a Népligetben. Bécsben a május el­sejei akciók az Osztrák Szociáldemokra­ta Párt egységének megerősítését köve­telték. Az Osztrák Néppárt csehszlová­kiai és magyar keresztény pártok részvé­telével nemzetközi találkozót rendezett a három ország határának érintkezésé­nél. Moszkvában közel 50 ezren vonul­tak fel a Vörös téren. A felvonulást a Dolgozó Oroszország nevű kommunista utódszervezet szervezte. Jelcin elnök le­mondását követelték. Idén maradt elő­ször május elsején üresen a Lenin mau­zóleumon elhelyezett tribün, ahonnan korábban az ország vezetői figyelték a felvonulást. Moszkvában nem került sor összetűzésekre. A Vörös tér egy részén gyermekünnepséget rendeztek. tette, hogy nem vesz részt a tanács mun­kájában, és Nabijev lemondását követel­te, mert szerinte nem képes felszámolni az egymással szembenálló erők konflik­tusát. Ezzel szemben Nabijev elnök a rend helyreállítására szólított fel, és kö­nyörtelen harcot hirdetett minden tör­vényellenes megmozdulás ellen. Egyide­jűleg szociális intézkedéseket hozott, felemelte a minimálbéreket és a nyugdí­jakat, néhány árufajta árát leszállíttatta. A volt szovjet haderő dusanbei hely­őrségének parancsnoka, Zabolotny ez­redes bejelentette, hogy katonái nem vesznek részt a belpolitikai konfliktus­ban, és nem adnak fegyvert egyik félnek sem. Közölte, hogy több helyütt meg­próbáltak fegyvereket zsákmányolni a katonai raktárakból, illetve korrupció­val akartak fegyvereket szerezni. Mind­két tüntető csoport egymást vádolja az­zal, hogy fegyverkezik. Ezeket az infor­mációkat azonban nem erősítették meg. hogy a hadseregnek fel kell számolnia a Szarajevó környéki állásait, és el kell tá­volítania az utcai barikádokat. Feltéte­lezések szerint a tárgyalásokat ezen a héten folytatják. A fegyverszüneti megállapodás után vasárnapra virradóra felújultak a harcok Szarajevóban és környékén. Az EK-megfigyelők szóvivője közölte, hogy a hadsereg nem reagált a tűzszü­net meghirdetésére, sem arra a felszó­lításra, hogy engedjék szabadon Izet­begovics elnököt. A jugoszláv hadse­reg szerint a boszniai elnök vendég­ként tartózkodik a laktanyában, mert veszélyes lenne kimennie az utcára, ahol harcok folynak. II. János Pál pápa a hét végén Tri­esztbe látogatott. Felszólította a vál­ságövezetek lakosságát, hogy a problé­mákat erőszakmentesen, párbeszéddel oldják meg. Calfa Dél-Afrikában Marián Calla csehszlovák kormány­fő kormányküldöttség élén a Dél-afrikai Köztársaságba érkezett. Kíséretében van Petr Miller szociálisügyi miniszter, továbbá a cseh iparügyi, a szlovák keres­kedelemügyi miniszter, valamint a Csehszlovák Állami Bank kormányzója is. A küldöttséget Johannesburgban Ro­­elof Botha külügyminiszter fogadta. Calfa kormányfő megérkezése után kijelentette, hogy sok hasonlóságot lát a két ország helyzetének alakulásában, mert mindkét állam az utóbbi években tört ki az elszigeteltségből. A látogatás első napján a kormányfő ellátogatott a Krüger nemzeti parkba és találkozott a Dél-Afrikában élő cseh és szlovák hon­fitársakkal. Európai gazdasági térség Az Európai Közösség tíz államának és az Európai Szabadkereskedelmi Tár­sulás hét államának külügyminiszterei a portugáliai Portéban aláírták az európai gazdasági térség létrehozásáról szóló egyezményt. A világnak ez a legnagyobb gazdasági csoportosulása 1993-ban jön létre. Az egyezményt a 19 ország parla­mentjeinek, valamint az Európa Parla­mentnek kell ratifikálnia. Svájcban nép­szavazást rendeznek a szerződésről. A megállapodás szerint az EK szabályait kibővítik, és szabaddá válik a személyek, az áru és a szolgáltatások áramlása Nor­végiába, Svédországba, Svájcba, Auszt­riába, Finnországba, Izlandba és Lich­­tensteinbe is. Az egységes európai gaz­dasági térség az északi sarkkörtől a Földközi-tengerig teljed, a térség lako­sainak száma 380 millió. Ebben a tér­ségben bonyolódik le a világkereskede­lem 43 százaléka. Amerikai javaslat Az Egyesült Államok azt javasolja, hogy a stratégiai támadófegyverek szá­mának csökkentéséről megkötött START egyezményhez csatoljanak egy jegyzőkönyvet, amely szerint az a három volt szovjet köztársaság is csatlakozna a szerződéshez, amelyek atomfegyvereket örököltek a Szovjetuniótól. Ukrajna, Belorusszia és Kazahsztán, amelyek a Szovjetunió felbomlásával atomhatal­makká váltak, külön-külön ugyanis nem írták alá a szerződést. A három ország­nak alá kellene írnia az atomsorompó egyezményt is, és ki kellene jelentenie, hogy a jövőben nem fejlesztik atomfegy­vereiket. Oroszország, Ukrajna és Belo­russzia lényegében egyetért a javaslat­tal, Kazahsztán azonban fontolgatja a döntést. Kétezer katona és tengerész Los Angelesben Negyvennégy áldozat Még nem jutottak fegyverhez Feszültség Dusanbeban DlOUHY csehszlovák gazdasági miniszter amerikai látogatása során ta­lálkozott Reagan volt amerikai elnök­kel, előadást tartott a New York i kül­ügyi társaság tagjainak, és befejezte lá­togatását az USA-ban. Előadásában hangoztatta, hogy a csehszlovákiai re­form sikeresen megkezdődött, de még korántsem ért véget. A cseh—szlovák viszonyról szólva alapvetőnek az emberi jogokat, a demokráciát és a piacgazda­ságot jelölte meg, s azt mondta, hogy amennyiben a nacionalizmust ezen ér­tékek fölé helyezik, az jelzés lenne szá­mára, hogy fontolóra vegye a két or­szágrész eiválását. Az USA új csehszlovákiai nagykö­vete Adrian Basora lesz. A washingtoni Fehér Ház ezt hivatalos nyilatkozatban közölte. Basora az arlingtoni külügyi központ dolgozója, korábban az USA franciaországi nagykövete volt. Bush el­nök döntését a kinevezésről még a kongresszusnak kell jóváhagynia. CjORBACSOV volt szovjet elnök kéthetes látogatásra az Egyesült Álla­mokba utazott, ahol Reagan volt ameri­kai elnök üdvözölte. Amerikai körútja során Gorbacsov kilenc várost látogat meg, találkozik Bush elnökkel, valamint Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral, és be­szédet mond az amerikai kongresszus­ban. Előadói körútja során pénzügyi tá­mogatást akar szerezni a moszkvai tár­sadalomtudományi intézet számára. NaGY-BRITANNIÁBAN tűz ütött ki egy atommeghajtású tengeralattjá­rón. Ä szerencsétlenség során 24 tenge­rész füstmérgezést szenvedett, és kór­házban ápolják őket. A tengeralattjárót nemrég korszerűsítették. A hivatalos je­lentés szerint nem fenyeget radioaktív sugárzás veszélye. Az EURÓPAI KÖZÖSSÉG úgy döntött, hogy eleget tesz Görögország követelményének, és csak akkor ismeri el Macedónia függetlenségét, ha ez a volt jugoszláv tagköztársaság megvál­toztatja elnevezését. Az új névben sem­miképpen sem szabad szerepelnia a Ma­cedónia elnevezésnek, mert ez görög vé­lemény szerint esetleg területi igények felmerülésének lehetőségét rejti magá­ban Görögországgal szemben. Németország csak abban az esetben vásárol légiereje számára EFA típusú harci repülőgépeket, ha csökken az áruk. A német, brit, olasz és spanyol együttműködéssel létrehozott „európai harci repülőgép” 135 millió márkába kerül, és ez a német kormány számára túl magas ár. A repülőgépet csak a 21. században rendszeresítenék. A gép fej­lesztését 1986-ban kezdték meg, és első prototípusa idén ősszel készül el. VaTANABE japán külügyminiszter a volt szovjet közép-ázsiai köztár­saságba, Kazahsztánba látogatott. Na­zarbajev elnökkel a Kurill-szigetekről tárgyal. Korábban Kirgíziában is látoga­tást tett hasonló céllal. A japán diplo­mácia vezetőjét Moszkvába várják, ahol Kozirev külügyminiszterrel és Jelcin el­nökkel tárgyal majd. Franciaországban a legnép­szerűbb személyiség Jacques Cousteau kapitány oceánográfus & biológus. A franciák 56 százaléka tekinti Cousteau-t a legkedveltebb embernek az ország­ban. A népszerűségi listán Mitterrand elnök csak a 30. helyen áll. Lengyelországban tombol az „automaffia”, amely kiterjedt nem­zetközi hálózattal rendelkezik és lopott autókat értékesít. Legújabban Sziléziára is kiterjesztette tevékenységét. Bytom­­ban a maffia egyik tagjának letartóztatá­sa közben a bűnözők fegyvert használ­tak, egy rendőrt agyonlőttek, egy továb­bit súlyosan megsebesítettek. Az ÉGÉI TENGERBEN Szkirosz szigetének közelében a FÁK Geroj Cser­­nomorja nevű tankhajója összeütközött egy kis teherhajóval. A tankhajón tűz ütött ki, és négyezer tonna kőolaj a ten­gerbe ömlött. A hajón 48 ezer tonna kő­olaj van. Az olajfolt 6,5 kilométer hosszú és 1,6 kilométer széles. Az olajfoltot vegy­szerekkel próbálják semlegesíteni. TüRKMÉNIÁBAN a cyrill-betűs írásról áttérnek a latin betűsre. Az abc hasonló lesz ahhoz, mint amilyet Török­országban használnak. Ugyanakkor Tá­dzsikisztánban azt fontolgatják, hogy a szomszédos Iránban használt arab írást vezetik be. Törökország segítséget kínál fel a latin abc bevezetésében, és az aján­latot Azerbajdzsán már el is fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents