Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-16 / 114. szám

4 1992. május 16. ( Világgazdasági mozaik Japán segélyek Japán hivatalos körök cáfolják, hogy országuk nem veszi komolyan a harmadik világnak nyújtott segélyeinél az emberi jogok tiszteletben tartásának követelményét. Külügyminisztériumi munkatársak kijelentették, Japán az élén járt a demokrácia és a piacgazdaság felé vezető reformok támogatásában Mongóliában és Kambodzsában. Ezzel szemben visszafogta a segély­­nyújtást Haitinak, ahol katonai kormányzat van. Egy évvel ezelőtt Kaifu Tosiki, az akkori miniszterelnök kijelentette, hogy a segélyről szóló döntéseket csak akkor hozzák meg, miután gondosan megvizsgálják a kedvezményezett teljesítményét négy terüle­ten: a katonai kiadások, a demokrácia előmozdítása, a piacgazdaság felé haladás, és az emberi jogok biztosítékai. Vannak azonban Kambodzsánál, Mongóliánál és Haitinál kevésbé egyértelmű esetek is, amikor olyan országoknak kell segélyt vagy olcsó hitelt nyújtani, mint Kína, Burma és Srí Lanka. Japán volt az első jelentősebb ipari ország, amely megszüntette a Kínának nyújtott kölcsönök befagyasztását a Tienanmen téri mészárlás után. Burmának is folytatták a már odaítélt pénzek folyósítását a katonai államcsíny után. Miközben az ellenzékiek a fejlődő országokban bírálják a japán kormányt, a szigetországi kormánytisztviselők azzal védekeznek, nehe­zebb megítélni az emberi jogok helyzetét, mint a katonai kiadásokat. Japán 1990-ben 1,34 ezer milliárd jent fizetett a fejlődő országoknak, ennek 60 százalékát ázsiaiak kapták. Egyes szakértők szerint Japán inkább a stabilitással törődik, semmint az emberi jogokkal, és elsősorban a rövid távú fejleményekre figyel. Kínai küldöttség Nyugat-Európában Kína 1992 júniusában bevásárlóküldöttséget meneszt Nyugat- Európába, hogy 1,5 milliárd dollár értékben importszerződéseket kössön. Az állami tervezési bizottság magas rangú tisztviselője által vezetett delegáció a kínai modernizálási programhoz szükséges gépeket, berendezéseket fog vásárolni. Gyengülhet a dollár Mivel az amerikai gazdaság állapotát jelző számok az előzetes elemzések szerint semmi jóval nem kecsegtetnek, valószínűsíthető a dollár gyengülése. Újra előtérbe kerülnek a kamatlábcsökkenéssel kapcsolatos találgatások, s ez is - háttérben a magas európai kamatlá­bakkal - a dollár leértékelődéséhez vezethet. Mindezt ellensúlyozhatja a külső környezet kedvező alakulása. A konzervatív párt váratlan győzelme Nagy-Britanniában azt eredményezheti, hogy a befektetők visszaveszik Európába menekített pénzeiket, s ez támogatást jelenthet a dollárnak. A dollár erősödésében vagy gyengülésének megakadályo­zásában a japán értéktőzsdének is szerepe lehet: ha tovább gyengül - s ez elképzelhető - a japán befektetők tovább menekülnek a tokiói tőzsdéről. Bolgár munkanélküliség Bulgáriában már meghaladja a 450 ezret a munkanélküliek száma. A Pari című gazdasági napilap szerint április 1 -jén 452 ezer munka­­nélkülit tartottak nyilván. A munkaképes korúak száma 5 millió, az aktív keresőké 3,1 millió. Késésben az ukrán valuta Az ukrán pénzügyminiszter-helyettes szerint hónapokba telhet, amíg a köztársaság bevezetheti saját fizetőeszközét, mivel számos gazdasági nehézséget le kell küzdenie. Oleg Havrilisin szerint Ukrajnában először megfelelő gazdasági stabilizációs programot kell kidolgozni, ki kell alakítani a valóban működő bankrendszert, és csak ezután jöhet számí­tásba a rubel felváltása a grivnával, a tervezett új köztársasági valutával. A pénzváltást egyeztetni kell Oroszországgal és a rubelövezet más államaival is - tette hozzá a kijevi kormánytisztviselő. A kanadai illetőségű Havrilisin, aki az Egyesült Államokban is dolgozott, mielőtt elvállalta volna a miniszterhelyettesi posztot az ukrán kormányban, kijelentette: egyetlen ország sem alkalmazhat nemzeti pénzpolitikát, amíg más országnak pénzét használja. Kelet-európai munkaerő Latin-Amerikában Nyugat-Európa attól tart, hogy elárasztja az összeomlott keleti tömbből kivándorlók hulláma. Néhány dél-amerikai kormány viszont orosz, lengyel és más nyelvű hirdetésekkel igyekszik odacsábítani a munkaerőt és betölteni vele az üres állásokat. Különösen Argen­tína, Venezuela, Brazília, Chile, Uruguay és Paraguay tanúsít érdek­lődést kelet-európai munkaerő iránt. A fejlődő országok aggodalmai A volt Szovjetunió utódállamaiba, a Közép- és Kelet-Európába irá­nyuló nagymértékű nyugati segélyprogramok a fejlődő országok gazda­ságait hátrányosan érinthetik - fejezték ki aggodalmukat a fejlődök képviselői. A 24 legfejlettebb tőkés országot tömörítő úgynevezett G-24 csoport azonban leszögezte, hogy a volt szocialista országokba irányuló segélyek nem veszélyeztethetik a fejlődő országokat érintő pénzügyi és egyéb jellegű programokat. A 24-ek ugyanakkor elismerték azt, hogy 1991-ben csökkent a nyugati tőkebefektetés ezekben az országokban. Iráni földgáz Európába Irán aláírta a megállapodást Ukrajnával földgáz szállításáról, s megegyeztek abban is, hogy Azerbajdzsánnal közösen vegyes vállalatot hoznak létre az Európába földgázt szállító vezetékrend­szer kiépítésére. A Kravcsuk ukrán elnök teheráni látogatása alkal­mából aláirt szerződés értelmében Irán 25 milliárd köbméter föld­gázt szállít Ukrajnába, s nagyjából ugyanekkora mennyiségű föld­gázt szállítanak Európába is. A híradás nem szól arról, mikor indulnak be az európai szállítások, iráni források szerint a vezeték három éven belül elkészül. (A Világgazdaság, az Üzlet és az Új Magyarország nyomán) Szabad ÚJSÁG ÍA s»taj ÚJSÁG kérdez] Válaszol: dr. Tibor Smitala, a Szlovák Köztársaság Vámhivatalának igazgatóhelyettese Külföldre utazók figyelmébe! Jóllehet, a nyár, a szabadságok, az üdülés, a pihenés ideje még egy kicsit odébb van, de az úgynevezett bevásárlóturizmus időszaka már vitathatatlanul megkezdődött. Sok honfitársunk indul a napokban s az elkövetkezendő hetekben a környező országokba egynapos kirándulásra, hogy bizonyos, itthon nem vagy csak drágán kapható árut, árukat vásároljon. Ezért úgy gondoltuk, hogy elsősorban nekik, de majd a nyáron külföldön üdülő Kedves Olvasóinknak is jó szolgálatot teszünk, ha megér­deklődjük a legfontosabb vámelőírásokkal kapcsolatos tudniva­lókat. Célunk, hogy ha külföldre utaznak, ne érje önöket kellemetlen meglepetés az országhatáron, vámvizsgálatkor. Amennyiben ebben sikerül a segítségükre lennünk, már el is értük célunkat. Sok szerencsét kívánunk minden külföldre uta­zónak! * * • • Igazgatóhelyettes úr, az utóbbi időben az egyszerű halandó már­­már képtelen figyelemmel kísérni, mely törvények, jogi és egyéb elő­írások változnak meg. Bizonyára a vámszabályok esetében is történ­tek némi módosítások. Kérem, is­mertesse lapunk olvasóival, melyek azok a vámelőírások, amelyekkel hasznos megismerkedniük, ha kül­földre utaznak.- Tény, hogy az országhatárt átlé­pő polgártársaink sok kellemetlensé­get elkerülhetnek, ha valamelyest is­merik vámszabályainkat. Ezért a fi­gyelmükbe ajánlom az 1974-ben jóvá­hagyott 44-es számú vámtörvényt és későbbi módosításait, valamint a hoz­zá tartozó 43-as számú végrehajtási rendeletet, amelyből megtudják, hogy az országból mit vihetnek ki, illetve mit hozhatnak be külföldről. Ugyancsak erről szól a nem kereskedelmi kivitelre és behozatalra vonatkozó 41 -es szá­mú rendelet. A vámvizsgálatot leginkább jellem­ző változás azonban már alighanem mindenki előtt ismert: határátlépés előtt az utazónak nem kell semmilyen vámnyilatkozatot kitöltenie, csupán szóban köteles bejelenteni, hogy mi­lyen árut visz, illetve hoz. • Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárminemű árut ki lehet vinni az országból, illetve be lehet hozni Csehszlovákiába...- Egyáltalán nem. Kiutazáskor kivi­hető bármilyen értékes személyes holmi, például videokamera, rádiós­magnó, búvárfelszerelés stb., ha nyil­vánvaló, hogy azokra az illetőnek szüksége lesz külföldön. Ez esetben a kiutazó meg is kérheti a vámhivatal dolgozóit: adjanak neki bizonylatot ar­ról, hogy milyen értékes holmit vitt magával külföldre. így ugyanis kizárja azt a lehetőséget, hogy visszafelé bár­ki is kétségbe vonja a szóban forgó dolgok származását. • Ugyanez érvényes akkor is, ha például valaki valamilyen értékes használati tárgyat visz külföldre ja­víttatni?- Nem. Ugyanis például egy rossz személyi számítógépre aligha van szüksége bárkinek is külföldi útja so­rán. Tehát az nem tartozhat szemé­lyes holmijai közé. Ezért az ilyen tár­gyak kiviteléhez szükséges előre be­szerezni a lakhely szerint illetékes vámhivataltól egy kiviteli jegyzéket. • A külföldre utazó csehszlová­kiaiak között sok az olyan, aki ro­konhoz, ismerőshöz utazik. Ök mi­lyen értékű ajándékot vihetnek ki az országból?-A mindennapos ajándéktárgyak értéke legfeljebb 500 korona lehet, de természetesen sokkal értékesebb tár­gyakat is kivihetnek polgártársaink. A feltétel csupán annyi, hogy erre engedélyt kapjanak az illetékes vám­hivataltól, s hogy - mint az előírás megszabja - az ajándék mennyisége, valamint értéke alkalomhoz illő le­gyen, s kivitele ne legyen tiltott. Cseh­szlovák állampolgár azonban a hatá­ron nem kaphat ilyen engedélyt! • Mi az, amit tilos kivinni az or­szágból?- A lista nagyon kurta. Csehszlová­kiából csupán a műkincs, az élelmi­szer, az üzemanyag és a porcelán kivitele tilos - vagy korlátozott - még akkor is, ha értékük nem haladja meg az 500 koronát. Ezzel kapcsolatosan el kell mondanom, hogy 50 koronánál nagyobb értékben üzemanyagot ben­zinkannában, külön vámengedéllyel vihet ki külföldi vagy hazai állampolgár is, ha például ez ajándék, vagy többet kíván kivinni, mint amennyi az útjához szükséges. Hasonlóan vámengedély kell az élelmiszer kiviteléhez is, ha mennyisége nincs arányban (több) a külföldön való tartózkodás idejével. Az arany és ezüst termékek - kivéve az ezüst, valamint az arannyal futta­tott, esetleg cseh gránittal, illetve ha­zai féldrágakövekkel díszített ékszere­ket (ha azok nem műkincsek) - kivite­léhez is külön vámengedély szüksé­geltetik. Az említett esetekben a vám­illeték a fogyasztási ár 150 százalékát teszi ki. • Tehát azért vámengedéllyel a tiltott termékek közül is kivihető egyik-másik...-Amint előbb említettem, előfor­dulhat ilyesmi, de hangsúlyozom, csak külön engedéllyel, a vámőrség szerint megállapított, nem túlzott mennyi­ségben. • Ezek után lássuk, mi mindent lehet behozni az országba?-Tulajdonképpen a tiszta szeszen, a háborút, erőszakot, fasizmust, ná­cizmust, faji megkülönböztetést pro­pagáló és az emberiségellenes dolgo­kon, valamint a kétütemű motorral fel­szerelt gépkocsikon kívül minden be­hozható. • Ital, cigaretta is?- Igen, a 18 évnél idősebb szemé­lyek vámmentesen behozhatnak 2 liter bort és 1 liter szeszes italt, továbbá 250 darab cigarettát vagy ennek meg­felelő mennyiségű dohányipari ter­méket. • Mi az, amiért nem kell vámot fizetni, és miért kell?- Egy személy 3 ezer korona érté­kig hozhat be vámmentesen árut. Ha az általa behozott termék, illetve ter­mékek értéke túllépi ezt az összeget, de nem haladja meg a 8 ezer koronát, akkor a vámtarifa egységesen 5 szá­zalék. A drágább termékek esetében a vámilleték nagysága különböző. • Valamikor voltak vámkedvez­mények. így például a számítás­­technika elterjedését elősegítendő, a külföldről behozott számítógépe­kért nem kellett akkora vámot fizet­ni, mint más, luxuscikknek számító elektronikai termékekért. Van-e pél­da ma is hasonló vámkedvezmé­nyekre?-Az Európai Közösséggel ez év március elsejétől lépett érvénybe az az egyesség, mely szerint a Közös Piac államaiban (Vigyázat, Ausztria nem tartozik közéjük! - a szerk. megj.) gyártott és vásárolt termékek vám­mentesen vagy kedvezményezett vámmal hozhatók be Csehszlovákiá­ba. Közülük megemlíteném a kozmeti­kai termékeket, a hűtőszekrényeket, a mélyhűtőket, a különböző számító­gépeket, a CD lemezjátszókat, a videomagnókat és kamerákat, a rá­diókat stb., amelyek esetében általá­ban 20 százalékos a vámkedvezmény vagy amelyek vámmentesen hozhatók be az országba. De hangsúlyozom: csakis akkor, ha ezek a termékek valamely közös piaci ország gyártmá­nyai és közös piaci országban vásá­rolták. • A lakosság körében még min­dig téma a gépkocsivásárlás kül­földön...- Ha csehszlovák állampolgár külföldön vásárol gépkocsit, akkor a határon fel kell mutatnia az adásvé­teli szerződést vagy más hivatalos számlát arról, hogy mennyiért vette a gépjármüvet, továbbá valamilyen okmányt arról, hogy miként tett szert az autó árát képező devizaeszközre és a gépkocsi műszaki igazolványát. A behozott gépkocsiért 19 százalé­kos vámot (a Közös Piac országaiban gyártott új járművek esetében 20 szá­zalék a kedvezmény) kell fizetni és további 15 százalék behozatali ille­téket. • Apropó, 15 százalék illeték. Ez csak a gépjárművek esetében fize­tendő?- Nem. A 15 százalék illeték min­den 3 ezer koronánál drágább termék esetében fizetendő. • Tudjuk, hogy ez a behozatali illeték nem lesz örökös. Mikorra várható a megszüntetése?- Feltételezzük, hogy a jövő évben már nem fog kelleni fizetni. • Mennyi csehszlovák koronát és mennyi devizát vihet magával a külföldre utazó csehszlovák ál­lampolgár?- Minden okmány nélkül legfeljebb ezer koronát és legfeljebb 5 ezer koro­nának megfelelő devizaeszközt. Több devizát csak abban az esetben, ha van róla okmány vagy az azt kiadó pénzintézet igazolja, hogy nem volt hajlandó az illetőtől megvenni. Köszönöm a beszélgetést. BARANYAI LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents