Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-28 / 100. szám

* iSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap KEDD, 1992. április 28. II. évfolyam 100. szám Ára 2,30 korona A Duna-menti régiók polgármestereinek ÁLLÁSFOGLALÁSA (Elfogadták a Duna Konferencián Dunaszerdahelyen, április 25-én) A környezet és a természet védelme, az ember életkörülményeinek megóvása minden társadalom elsőrendű érdeke, ennek érvényt szerezni a mindenkori politikai hatalom alapvető feladata. A Duna menti régiók népei jogosan aggód­nak az életadó folyó sorsáért, ivóvizükért, létfeltételeikért, a csodálatos szépségű tájért. A térség népeinek megkérdezése nélkül Bősnél hatalmas vízlépcső épül, kiirtottak 5800 hektár erdőt, tönkretettek több ezer hektár szántóföldet, több millió ember ivóvizét veszélyeztetik. Az elmúlt időszakban a térség lakossága már sokszor tiltakozott a környezet rombolása ellen, ezt a döntések meghozatalakor nem vették figyelembe. A mai konferencián együttesen felemeljük szavunkat magunk és a jövő generációk életkörülményei, szülőföldünk megóvásáért, és 1. felszólítjuk a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányát, hogy azonnal állítsa le a „C” variáns illetve a műszaki pótmegoldás munkálatait; 2. kérjük a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányát, hogy tegyék végre lehetővé a szakmai vizsgálatok megkezdését a vízlépcsőrendszer tervei által érintett Duna-szakasz helyreállításá­hoz, kezdjék meg az évtizedekig elhanyagolt árvízvédelmi és hajózási problémák megoldását úgy, hogy a Duna maradjon a medrében; 3. követeljük, hogy az ökológiai-környezeti értékek megóvása elsődlegességé­nek érvényesülését a folyóval és a térséggel kapcsolatos tervek készítésekor, követeljük a Duna Bizottság összetételének megváltoztatását úgy, hogy az a hajózási feltételeket a Duna természeti értékeinek megőrzésével összhangban szabja meg; 4. követeljük, hogy folyamatos és hiteles tájékoztatást kapjunk a Duna ügyéről, a jövőt meghatározó tervekről, a valamennyiünket terhelő pénzügyi következmé­nyekről, amelyeknek alapján érvényesíthetjük jogunkat, hogy dönthessünk térsé­günk sorsáról; 5. kérjük országaink parlamentjeit, szerezzenek érvényt kéréseinknek, követe­léseinknek; 6. abban az esetben, ha az 1—5. pontokban foglalt követeléseinket figyelmen kívül hagyják, a helyi önigazgatási szervek követelni fogják e tárgyban a helyi népszavazást. Mivel a környezetvédelem nem ismer országhatárokat, a Duna-menti régiók önkormányzatai — a fejlett országban meghonosodott szokásokat követve — együttműködnek a közös problémák közös megoldásáért. Ennek érdekében Előké­szítő Bizottságot alakítunk, amelynek feladata lesz kidolgozni a regionális együttmű­ködés szervezeti kereteit. Ez az Európába vezető út fontos mérföldköve. „Amennyiben az újságíró kifor­gatja a miniszterrel készült interjú­ban olvasható információkat, akkor a miniszter pereskedhet az újságíró­val. Az olvasó azonban nem tudja, hogy bizonyos cikkek szándékosan válhatnak félrevezetővé” — mondta a továbbiakban Fendrych. A Cseh­szlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva a szóvivő úgy véleke­dett, hogy Petr Pithart cseh kor­mányfőnek nem kellett volna nyilvá­nosságra hoznia, hogy ilyen névjegy­Tanácskozott a Szlovák Köztársaság kormánya Titok marad-e az ügynökjegyzék? Pozsonyban tegnap ülést tartott a Szlovák Köztársaság kormánya. Egyebek között jelentést vitatott meg és hagyott jóvá arról, hogyan teljesíti programnyilatkozatát a leg­szennyezettebb vidékek rossz kör­nyezeti állapotának javítása terén. A dokumentum megállapítja, hogy az intézkedések ellenére to­vábbra is kedvezőtlen az ökológiai helyzet a nagy figyelemmel kísért te­rületeken. Az intézkedések túlnyo­mórészt a következmények elhárítá­sára irányulnak, és alacsony a haté­konyságuk. Hiányzik a megelőzés, s emiatt olyan térségekben is rosszab­bodott a helyzet, amelyeket külön nem figyeltek. Ezért a kormány úgy döntött, hogy fokozatosan meg­szünteti a környezet ellenőrzését az úgynevezett különösen figyelt terü­leteken. A környezetvédelmi mi­niszternek feladatul adta, hogy dol­­(Folytatás a 2. oldalon) A jelenlegi megbízatási időszak utolsó SZNT-ülése Hatalomátvétel — már most?! Tegnap Pozsonyban folytatódott az SZNT 23. ülése, amely e hónap elején a Szlovák Köztársaság szuverenitása kinyilatkoztatása kapcsán a plénum határozatképtelensége miatt szakadt félbe. A Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom politikai szubjektumként történt megjelenése, úgy tűnik a plé­­numban végérvényesen az ellenzék ja­vára billentette a mérleg nyelvét. Bár az előzetes koalíciós tárgyalásokon meg­egyezés született arról, hogy az ellenzé­kivé vált SZKDM négy minisztere bent marad a kormányban, és e mozgalom képviselői által előterjesztett szuvereni­tási nyilatkozat csak az SZNT utolsó ülésének utolsó napirendi pontjaként merül fel az ellenzék részéről, ebben senki sem lehet biztos. Ilyen előzmények után az SZNT El­nöksége, a klubok és politikai grémium Folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülése tárgyalását követően késve kezdődött az ülés. A plénum elfogadta az SZNT nyelvtörvényének betartását vizsgáló bi­zottság munkájáról szóló jelentés levé­telét a napirendről, és a szuverenitásról szóló politikai nyilatkozat áthelyezését a 24. ülés utolsó napirendi pontjául. Nem hagyták jóvá az SZNT Elnökségé­nek bővítéséről szóló javaslatot, ame­lyet Jozef Moravcík, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselője ter­jesztett elő. Ezt követően nyilvánították befejezettnek a plénum 23. ülését. A 24. ülés 26 napirendi pontot tartalmazó programjavaslata továbbiakkal bővült, köztük a szuverenitási nyilatkozat mai megtárgyalásának javaslatával, újra fel­merült az elnökség bővítésének javasla­ta. Az ezt követő szünetben a politikai klubok tárgyaltak a módosító javasla­tokról. Végül is megszavazták a napirendet, s eszerint már ma délelőtt tárgyalják az SZNT Elnökségének bővítéséről szóló javaslatot. Sokan ezt úgy értékelik, mint hatalomátvételi kísérletet az ellenzék részéről. Ha ez megtörténne, alighanem eldőlhetne a szuverenitási nyilatkozat ja­vaslatának sorsa, amelynek megtárgyalá­sára végül mégis az utolsó napirendi pontként kerül sor. Értékelni fogják az alkotmányjavaslatok társadalmi vitájának hozzászólásait is, csütörtökön pedig zárt ülésen ismertetik a honatyákkal a „luszt­­rációs” vizsgálaton fennakadt szlovákiai újságírók névsorát. Közben a parlament előtt néhány tu­cat tüntető várta a fejleményeket, szlovák zászlókkal és önálló Szlovákiát követelő transzparensekkel felszerelkezve, (-k-n) Nyitott maradt a rádió és a tévé ügye Prágában tegnap folytatódott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 22. együttes ülése, mégpedig a föderális rádió- és tévéműsorok sugárzásá­ról, valamint a föderális műsorsugárzás fenntartásáról szóló törvény képviselői javaslatának, valamint a Csehszlovák Televízióról és a Cseh­szlovák Rádióról szóló törvény kormányjnvaslatánaka megvitatásával. Milan áútovec alelnök (PDU) a ta­nácskozás elején közölte a képviselők­kel, hogy napirendre tűzték annak a határozati javaslatnak a megtárgyalását is, amelyben a Szövetségi Gyűlés a Bosznia-Hercegovinában kialakult helyzettel kapcsolatban foglalna állást. A nyilatkozat elfogadását múlt héten Peter Molnár (KDM) javasolta. A rádió- és televíziós műsorok (föde­rális) sugárzására vonatkozóan két ja­vaslat került a parlament elé. A képvise­lők a kormány tervezetét — amely a Csehszlovák Rádió és a Csehszlovák Televízió megőrzésével számolt — azonnal elvetették, de a szavazás során a képviselői javaslatot sem fogadták el. Ez a két szubjektum összevonását felté­telezte volna. A továbbiakban a kamarák jóvá­hagyták a levegő védelméről szóló tör­vény módosítására előterjesztett kép­viselői javaslatot. A tervezetről tartott vita során Josef Vavrousek környezet­­védelmi miniszter a kormány nevében indítványozta a képviselői javaslat el­fogadását. A törvénymódosítás értel­mében a levegő szennyezésforrásai kö­zé tartoznak a különféle kazánházak, fűtőanyagot használó további létesít­mények, a szénmedencék, valamint olyan objektumok, amelyek esetében az égés következtében szennyezőanyagok jutnak a levegőbe. A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 22. együttes ülése ma a lakásokhoz és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekhez fű­ződő tulajdonviszonyról szóló törvény javaslatával folytatódik. A tervek szerint a plénum ismét foglalkozik majd a jöve­delemadó-törvény kormányjavaslatával, melyet a múlt héten a Nemzetek Kama­rája nem fogadott el. Délután ez a kamara önálló ülésen tekinti át azokat a tervezeteket, amelye­ket az elmúlt két hét során nem hagyott jóvá. Ide tartozik az egyházak rehabili­tálásáról, a befektetési társaságokról és befektetési alapokról, továbbá a föderá­lis költségvetési felesleg felhasználásá­ról szóló törvény. Joghuntengerbe „fulladtak" annak a két tehergépkocsinak a roncsai, amely tegnapra virradó éjszaka ütközött egymásnak a D—l es autópálya 137. kilométerénél Egy Liaz vontató hátub-ól az előtte haladó Aviába rohant, amely tejtermékeket szállított. AzAvia az ütközés következtében megpördült, és lefutott az úttestről. A Liaz követte, és újra neki­ütközött. AzAvia vezetője súlyos gerincsérülést szenvedett. A Liazé sérülések nélkül úszta meg az éjszakai „kalandot". Képünkön az látható, ami a két teherautóból megmaradt (CSTK-felvétel) Általános Egyezmény Még e héten? Petr Miller szövetségi munkaügyi és szociális miniszter szerint a szövetségi kormány, a Szakszervezeti Szövetségek Csehszlovák Konföderációja, valamint a munkaadók képviselői még e héten aláírják az Általános Egyezményt. A tárcavezető ezt a Fémipari Szakszerve­zet észak-morvaországi és sziléziai alap­szervezeteinek elnökeivel sorra került találkozója után tartott sajtóértekezle­tén jelentette ki. A sajtóiroda informá­ciói szerint a dokumentumot vagy ma, vagy pedig holnap írják alá. A miniszter megjegyezte, hogy a gazdasági reform sikerének feltétele a szociális partnerek egyetértése. „Megállapodásra pedig csak a háromoldalú tanácskozásokon juthatunk” — tette hozzá Petr Miller. Ján Carnogursky sajátos véleménye a „nemzeti” és más pártok politizálásáról A nacionalizmus ne csapjon át sovinizmusba „1989 novemberétől a múlt év szeptemberéig több mint száz bíró távozott az igazságszolgáltatásból Az öt­száz tagit bírói testület mint­egy 60 százalékát 40 évesnél fiatalabb bírók alkotják” — mondta a kabinetnek az igazságszolgáltatás terén ki­fejtett tevékenységéről tar­tott tegnapi pozsonyi^ sajtó­­értekezletén Ján Carno­gursky, a Szlovák Köztár­saság miniszterelnöke. A kormányfő további tá­jékoztatásából kiderült, hogy a személycserék során az utóbbi hónapokban új el­nököket neveztek ki a kerü­leti bíróságok, illetve a Po­zsonyi Városi Bíróság élére. Rajtuk kívül a járási és vá­roskerületi bíróságok elnö­keinek kétharmada is „kicse­rélődött”. Carnogursky szavai sze­rint 89 igazságszolgáltatási alkalmazottat rehabilitáltak. Közülük már több mint 50 százalék ismét a reszortban dolgozik. A miniszterelnök közölte, hogy Szlovákiában az utóbbi két év alatt 61 066 személyt rehabilitáltak. A tervek szerint a rehabilitáci­ók 1992 második negyedé­vében fejeződnek be. A szlovák kormányfő tá­jékoztatása szerint a belügyi tárca fontos feladatokat tel­jesített a közelgő parlamenti választások megszervezése terén is. A minisztérium te­vékenységi köréről szólva emlékeztetett az önkéntes társadalmi szervezetek, vala­mint új politikai pártok és mozgalmak nyilvántartásba vételével kapcsolatos mun­kára is. 1990 júniusától a szlovák belügyminisztérium­ban több mint 5000 társa­ság, társulás és más szerve­zet, illetve 89 politikai párt vagy mozgalom regisztrál­tatta magát. A kis- és közép­vállalkozások fejlesztésének támogatása céljából az ille­tékes belügyi osztályok ha­vonta mintegy 15 ezer vég­zést adtak ki. „A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának biz­tonsági szervei az élet- és va­gyonvédelemre, valamint az emberi és szabadságjogok vé­delmére öszpontosította a legnagyobb figyelmet” — folytatta Carnogursky. Köz­­(Folytatás a 2. oldalon) T ül belügyi szóvivő a cseh ügynök-újságírókról Hányán dezinformálnak? Az egykori Allambiztonsági Testület ügynökeiként nyilvántartott újságírók névsora Martin Fendrych belügyi szóvivő szerint nem a kormányfőknek, a minisztereknek vagy a törvényhozó testületek elnökségeinek, hanem az olvasóknak szolgálhat értékes adatokkal. zéket kapott a Szövetségi Biztonsági Hírszerző Szolgálattól, mivel a hír­szerzés akciói titkosak. „Ha már kö­zölte, hogy kezében van a jegyzék, akkor a tartalmáról is tájékoztatni kellett volna a nyilvánosságot, mivel a lakosságnak tudnia kell arról, hogy melyik szerkesztőségekben alkal­maznak StB-ügynököket. Az olva­sók számára meghatározó jelentő­ségű lehet, ha valamelyik újságíróról tudja, hogy az Állambiztonsági Tes­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents