Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-27 / 99. szám
Valéria-nap Párkányban A JSAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Legyen végre hídépítés! HÉTFŐ, 1992. április 27. • II. évfolyam • 99. szám Ára 2,30 korona Riasztó mementóként magasodnak a Duna jobb és bal partján a folyó fölé Esztergom és Párkány között a volt Mária Valéria híd megmaradt pillérei Egy híd, melynek csak két egymás felé kinyúló karja van, de — a találkozás lehetőségét kizárandó — a közepe hiányzik! Kis iróniával azt is mondhatnám, hogy ez negyvennyolc éve tartó állapot mintha Csehszlovákia és Magyarország vezetőinek „őszinte közeledési szándékát” is szimbolizálná, hiszen ez az egyetlen Duna-híd, amit a háború után nem építettek újjá. Miközben a szocialista internacionalizmus szellemében a kisebbségek „hídszerepéről” papoltak, a híd újraépítésére, melynek nem csupán a két part, hanem két ország összekapcsolása lett volna a feladata, nem voltak hajlandók az illetékesek az állami költségvetésből egy fillért sem áldozni. A nagypolitika céljai és a kisemberek igényei között azonban a legtöbbször óriási szakadék tátong. Esztergom és Párkány lakosai is szeretnék megszüntetni ezt a méltatlan állapotot, s mindent elkövetnek azért, hogy az 1895-ben épült és 1944-ig a két város közti kapcsolattartást biztosító Mária Valéria híd újraépüljön. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a párkányi városi képviselőtestület kulturális, művelődési és sportbizottsága, a párkányi városi művelődési központ, valamint az esztergomi képviselőtestület kulturális, idegenforgabni és sportbizottsága kulturális egyesületekkel karöltve idén második alkalommal szervezte meg (Folytatás a 2. oldalon) Hangok a Duna mindkét oldaláról: Hallgassanak meg bennünket is! Szombaton Pozsonyban a „Hagyjuk a Dunát élni!” szellemében rendezték a Duna konferenciát, amelyet a Csallóközi Városok és Községek Szövetsége a Csallóközi Értelmiségi Fórum, az Eurolánc, a Zöldek Pártja, a Szlovák Természet- és Tájvédők Szövetsége, valamint az Együttélés Politikai Mozgalom Önkormányzati Tanácsa szervezett. A tanácskozáson Esztergomtól az osztrák határig csaknem 200 dunamenti település polgármestere, néhány ausztriai polgármester, valamint szakemberek és politikusok vettek részt. Előadások hangzottak el a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ökológiai káros hatásairól, a felszín alatti vízkészletre nézve kedvezőtlen esetleges következményeiről, a dunai vízlépcsőépítkezés geológiai, geofizikai kockázatairól. Számos előadó az úgynevezett H variánst tartja lehetséges megoldásnak, ami azt jelenti, hogy itt létesülne az első trilaterális park Európában. A tanácskozásra elkészült számos szakmai anyag között megjelent az is, amelyet független magyar szervezetek terjesztettek a magyar kormány elé, s annak lényege, hogy jelenlegi állapotában a munkálatok készenléti foka jelenleg csak kétharmados és nem 95 százalékos, s a javaslat 2 milliárd koronával megvalósítható lenne az (Folytatás a 2. oldalon) Alexander Dubéek vasárnapi nyilatkozata A múlt csütörtökön Csehországban lezuhant két francia sportrepülőgép balesetét senki sem élte túl. A szerencsétlenségfiek négy francia állampolgár, két pilóta és két újságíró esett áldozatául Felvételünk az egyik áldozat elszállítása közben készült (CSTK-felvétel) * Úrrá lett magán a parlament... A Polgári Demokrata Párt kongresszusa Ki aratja a reformbabérokat? Vasárnap Luhaőovicében tartotta második kongresszusát a Polgári Demokrata Párt. A tanácskozáson a párt elnöke, Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter egyebek között elmondta: az egyedüli lehetőség arra, hogy miképp kerülhetők el a szövetségi és a tagköztársasági hatáskörökkel kapcsolatos további viták és egyúttal hogyan őrizhető meg a közös állam, a jogkörök decentralizálása, az állam szerepének minimumra csökkentése, a szövetségi minisztériumok számának csökkentése. A kongresszuson Jozef Zieleniec, a PDP alelnöke elítélte a Polgári Mozgalom néhány vezetőjének — megnevezni nem volt hajlandó őket — azon állítását, mely szerint a gazdasági reform sikerei a Polgári Mozgalom sikerei is. „A gazdasági reform a PDP és Václav Klaus, nem pedig a Polgári Mozgalom sikere”— mondta szó szerint Zieleniec. Alexander Dubéek, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnapi nyilatkozatában a parlament utolsó ülése kapcsán pozitívumnak minősítette, hogy a legfelsőbb törvényhozó testület képes volt olyan alkotmánytörvényeket elfogadni, amelyek jóváhagyásához háromötödös többségre van szükség. Dubéek szerint ezzel megalapozatlanná váltak azok a kijelentések, melyek szerint a parlament blokkolja az alkotmánytörvények elfogadását. Mint mondta, ha a képviselői kluboknak megfelelően megmagyarázzák az előter-PM-frakciók tanácskozása 40 százalék A hét végén Harrachovban tanácskozott a Polgári Mozgalom szövetségi gyűlésbeli és cseh nemzeti tanácsbeli képviselői klubja. Ivan Rynda, a Népi Kamara környezetvédelmi bizottságának elnöke a találkozón úgy fogalmazott, hogy a szövetségi kormány az ökológia terén nem teljesíti programnyilatkozatát. Egyúttal bírálta a Polgári Demokrata Pártot, hogy nem dolgozott ki környezetvédelmi koncepciót, s képviselői gyakran szavaznak a „környezetkímélő” törvények ellen. A tanácskozáson az is elhangzott, hogy a PM a parlamenti egyeztetéseken továbbra is kiáll a 40 százalékos jövedelemadó mellett. A mozgalom meg van győződve arról, hogy megmarad a közös állam, s ennek szellemében kíván politizálni. E tekintetben kiindulópontnak a CSNT és az SZNT Elnökségének milovyi találkozóján született megállapodást tartja. A hét végén az ország több városában tartottak felvonulásokat a Föld napja alkalmábóL Képünk Pozsonyban készült, itt a városi cserkészszervezet tagjai vonultak át a városon, hogy felhívják a figyelmet az áldatlan környezetvédelmi helyzetre (Fotó: TK SR) Járt Carnogursky megerősítette az ügynöknévsor létezését Petr Pithart szerint már késő Ján Carnogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke szombaton a Szlovák Televízió munkatársának adott rövid nyilatkozatában megerősítette, hogy a Szövetségi Biztonsági és Hírszerző Szolgálattól megkapta azt a jegyzéket, amely az Újságírók Szlovák Szindikátusa „pozitívan lusztrált” tagjainak nevét tartalmazza. Mint ismeretes, a szlovák ügynök-újságírók esetében készült névsor körül rejtély alakult ki, mivel a kormányfői iroda munkatársai a múlt hét végén azt mondták, hogy a miniszterelnök páncélszekrényébe nem zárt el semmilyen „bizalmas” dokumentumot. Mások viszont úgy tudták, hogy igen. A nagy-britanniai látogatásról visszatért kormányfő a televíziónak adott interjújában leszögezte, hogy a névjegyzék a páncélszekrényében van. Mint mondta, csak átfutotta a névsort, de azt látta, hogy ügynökként több mint száz újságíró van rajta megjelölve. „A szlovák kormány hétfői tanácskozásán tájékoztatom erről a minisztereket, s közösen döntjük el, milyen lépéseket teszünk” — fűzte hozzá Carnogursky. Az Ismert személyiségek a hét eseményeiről című vasárnapi tévéműsorban a legfontosabb téma a 262 csehországi újságíró-ügynök névsora volt. Petr Pithart cseh kormányfő úgy fogalmazott, hogy — tekintettel a választások közeledtére — a névjegyzék későn jutott el hozzá, s így felhasznál-hatatlan. Július Bobovnicky, a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság elnöke elmondta, hogy a névsor csak a hírszerzés munkája egy szakaszának az eredménye. Szavai szerint a Szövetségi Biztonsági és Hírszerző Szolgálat tovább folytatja az újságírók lusztrálását. Bohumil Dolezal polgári demokrata párti parlamenti képviselő úgy vélekedett, hogy nyilvánosságra kell hozni az újságíró StB-ügynökök névsorát, elejét véve ezzel „kalózjegyzékek” terjesztésének. jesztésre kerülő javaslatok létjogosultságát és a tanácskozásokon igyekezet mutatkozik konszenzus elérésére, akkor a képviselők mérlegelik az illető tervezet mellett, illetve ellen szóló érveket, s túlnyomórészt támogatásukról is biztosítják. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a most folyó együttes ülésen számos olyan törvényt hagytak jóvá, amely fontos a gazdasági szerkezetváltás szempontjából. A parlament által múlt héten ratifikált csehszlovák—német alapszerződésről — amely még a megvitatása előtt sok vitát váltott ki — Alexander Dubéek így nyilatkozott: „Annak a nemzedéknek vagyok a tagja, amely átélte a második világháborút, és meg tudom érteni azoknak az érvelését, akik kifogásokat emeltek a dokumentumban használt egyes fogalmakkal szemben.” Szavai szerint az alapszerződésnek vannak gyenge pontjai, amelyeket kétféleképpen is lehet magyarázni. Ezenkívül a dokumentum nem rendezett némely múltbeli problémát. Szombaton a Karlovy Vary-i Pupp Grandhotelban került sor az idei országos szépségverseny döntőjére. A zsűri döntése alapján az 1992. évi csehszlovákiai szépségkirálynő a Novy Bor i Pavlina Baburková lett, aki egyúttal a Miss Rokonszenv címet is megkapta a döntőn részt vett újságíróktól, mivel ö is újságíró kíván lenni. Felvételünkön: így gratulált a szépségkirálynőnek a második helyezett kassai Gabriela HarSányová (baloldalt), illetve a harmadik, Stépánka Tycová (Telefotó: CSTK) Ünnepelt a dunaszerdahelyi gimnázium Magyarságtudatunk műhelye Generációk idézték a múltat, az elmúlt 40 esztendő szombaton a Dunaszerdahelyi Művelődési Házban, majd az ünnepi megemlékezés után a gimnázium épületében, ahol közel ezren jöttek össze: volt és jelenlegi tanárok, diákok. Többen már megsárgult fényképeket húztak elő emlékidézőként, a fiatalabbak az elmúlt esztendők még friss emlékeit elevenítették fel. Ez az alma mater nem tekint vissza nagy miíltra. 1938-ban voltak ugyan próbálkozások egy oktatási intézet létrehozására, majd 1940-ben az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium tagozataként működött itt iskola. Önállóvá azonban az 1952153-as tanévtől kezdődően vált, ezért volt csupán most a 40 év idézése. Az évforduló kapcsán az embernek sok minden az eszébe jut, de talán itt, ezen az ünnepségen a legtöbb résztvevőben, a csallóköziekben az fogalmazódott meg hogy ebben az iskolában kaptak olyan tudást, amely egy egész életre meghatározta sorsukat. Szinte refrénként visszhangzottak az est folyamán a gimnázium igazgatójának Szolgai Miklósnak a szavai, aki ünnepi visszaemlékezésében hangsúlyozta: „Ha nem ragadjuk még az alkalmat, és nem küldünk az eddiginél több érettségizett, jól felkészült diákot egyetemre, főiskolára, az elkövetkező években könnyen oda juthatunk, hogy nem lesz, aki iskoláinkban az anyanyelvűnkön oktasson, nem lesz mérnök, aki szót ért a munkatársaival, orvos, akinek elpanaszolhatjuk bajainkat... ” CSIKMAK IMRE
