Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-25 / 98. szám
1992. április 25. Szabad ÚJSÁG ^SPORTÍ Magyar NB I, 23. forduló A Újpest—Veszprém Megyeri út, szombat, 18.30. Vezeti: Szilágyi (Kiss G., Tóth V.). UTE: Brockhauser-Milisits, Aczél, Szabó-Miovecz, Véber, Cigan, Szlezák, Balázs-Lovász, Eszenyi vagy Zsivótzky. Veszprém: Andorka-Gersics, Lantai, Perger, Szécsi-Csomai, Kiss, Kelemen-Lehota, Sülé, Horváth. Kovács Ferenc: — Olyan mérkőzés előtt állunk, amelyet simán meg kellene nyernünk. Igaz, ezek a meccsek a legnehezebbek, a Veszprém bajban van, nagyon kell neki a pont, az én játékosaimon pedig kezd ’ látszani a sorozatos megterhelés miatti idegi és fizikális fáradtság. Ennek ellenére természetesen itthon kell tartanunk a két pontot. Bozai Gyula: — Önbizalomhiányban szenvedő csapatom a Győr elleni sikerrel visszaszerezte hitét. Tény, hogy a kupadöntőbe jutott UTE otthonában jóval esélyesebb nálunk, de mi három csatárral igyekszünk majd gólt szerezni. Ha ez sikerül, megszerezhetjük az egyik pontot, ami győzelemmel ér fel számunkra. Videoton—Siófok Székesfehérvár, szombat, 18.30. Vezeti: Németh L. (Nagy L., Hanyecz). Videoton: Polgár-Molnár, Németh, Varga, Vadász- Kuttor, László, Bekő, Salacz-Sallói, Takács. Siófok: Bíró-Kerepeczky, Zare, Olajos, Kolovics-Máriási, Duró, Varsányi, Kirchmayer-Kámán, Fischer. Burcsa Győző: — Ha a dobogó közelében szeretnénk végezni, akkor a Siófok ellen — amely riválisunk ebben — feltétlenül győznünk kell. Az Üllői úton sem vallottunk szégyent, s ha úgy tudunk játszani, mint ott a második félidőben, elérhetjük célunkat. Varga István: — Nagyon sok gonddal küszködünk, ettől függetlenül bízom játékosaim elszántságában és akaraterejében. Pécs—BVSC Pécs, szombat, 17.00. Vezeti: Huták (Kovács L., Győr). PMSC: Kovácsevics-Kónya, Balog, Bódog, Palaczky-Jenei, Medgyes, Túri, Kocsis-Magyar, Czéh. BVSC: Erdélyi-Króner, Nahóczky, Iscsak, Nyikiforov-Morzsa vagy Balogh, Garas, Huszák, Farkas-Molnár, Gracsov. Garami József: — Felkészültünk arra, hogy a BVSC foggal-körömmel védekezik majd. Sérültjeink közül Túri és Medgyes kezd formába lendülni, és ez jő jel számunkra. Nekünk most csak a győzelem az elfogadható eredmény, ezért természetes, hogy erre számítok. Kisteleki István: — Lassan-lassan már olyan helyzetben vagyunk, hogy nem kell mindenki ellen létkérdésnek tekinteni a győzelmet. Ezért most Pécsett is elég számunkra az egy pont, tehát a döntetlennel elégedett leszek. Kispest—Diósgyőr Bozsik-stadion, szombat, 18.30. Vezeti: Vavika (Márton, Szabó L.). Kispest: Gulyás-Plókai, Csepregi, Csábi, Cseh-Pisont, Márton, Kovács H-Cservenkai, Negrau, Vincze. Diósgyőr: Knotz-Bém, Leskó, Danes, Budai-Molnár, Petcu, Csizi vagy Parhomenko, Kiser-Szvisztun, Cigankov. Dr. Mezey György: — Sokkal nehezebb mérkőzés lesz, mint azt sokan gondolják. Ma már nincsenek könnyű meccsek, és azt a Diósgyőrt, amelynek egy-egy megszerzett pont a „létét” jelentheti, senkinek sem szabad lebecsülnie. Mindezek ellenére természetesen csak a győzelemmel leszek elégedett. Tornyi Barnabás: — Nem valami felemelő érzés nyúlvadászatra utazni, különösen úgy, hogy bennünket szánnak az üldözött vad szerepére. Mégis azt mondom: esélytelenségünk nyughatatlansággal párosul... Győr—FTC Győr, szombat, 16.30. Vezeti: Varga L. (Stamler, Ring). Rába ETO (keret): Végh-Boross-Tóth L., Bimbó, Bognár, Rugovics, Urbán, Miriuta, Farkas, Virág, Csertői, Pena, Csikós, Plotár, Ilerczeg, Ördög. Ferencváros: Balogh-Telek-Simon, Kuznyecov, Póling, Lipcsei, Fodor, Patkós, Keller-Wukovics, Balogh G. Szentes Lázár: — Nagy mérkőzésre van kilátás, amelynek a- kimenetele attól függ, hogy futásban és lelkesedésben fel tudjuk-e venni a versenyt a Ferencvárossal. Ha ez sikerül, győzhetünk. Nyilasi Tibor: — Minden elismerésem játékosaimé, akik eddig remekül bírták a sorozatterhelést és a rangadókat. Szép lenne, ha ez a sorozat Győrben sem szakadna meg. Szeretnénk olyan eredménnyel hazatérni, hogy továbbra is érdemes legyen a bajnoki címről beszélni. Haladás—Vasas Szombathely, szombat, 18.30. Vezeti: Pillér (Molnár L., Kiss B.). Haladás: Kutasi-Neudl, Mikos, Nagy M., Görög-Topor, Illés, SchäfTer, Elekes-Avdejenko, Berbás. Vasas: Babócsy-Juhár-Turbék, Mészöly, Pecha- Nagy, Kecskés, Sirinbekov vagy Király-Zvara, Coco- Aires, Galaschek. ZTE—Vác T Zalaegerszeg, szombat, 18.30. Vezeti: Drigán (Hartmann, Herbály). ZTE: Tóth-Horváth J., Szabó I, Horváth A.-Dobos, Kovács L., Szabó II, Fújsz vagy Rózsa, Farkas-Varga, Kovács J. Vác: Koszta-Kriska, Nagy, Hahn, Puglits-Zombori, Horváth L., Simon, Romanek-Répási, Orosz. Török Péter: — A Diósgyőr ellen nem ment igazán a csapatnak, mégis nyertünk. A Vác ellen viszont a mezőnyben szépen játszottunk, aztán mégis kikaptunk. Ha választani lehet, akkor én a Vasas ellen inkább az előbbit szeretném látni... Gelíei Imre: — Az ősszel a Haladás pontot vitt el a Fáy utcából, szeretnénk, ha ez az elveszett pont most visszajönne Szombathelyen. Bízom abban, hogy sportszerű mérkőzésen nehéz perceket okozunk majd a hazaiaknak. Mihalecz István: — Nagyon jó csapatnak tartom a Vácot, ezért szombaton nem lesz könnyű dolgunk. Ennek ellenére háromesélyesnek tartom a találkozót, főleg akkor, ha a mos'anában mutatott lelkes játékunkat az eddiginél valamivel jobb teljesítménnyel „spékeljük” meg. Csank János: — A ZTE magára talált, ezért igen meleg mérkőzés elé nézünk. Jő eredménnyel szeretnénk zárni hosszú szerda-szombati menetelésünket, ezért a lelkes zalai csapat ellen is győzelmet tervezünk. MTK—Tatabánya Hungária körút, vasárnap, 11.00. Vezeti: Bay (Kurmai, Hornyák). MTK (keret): Zsiborás, Piel, Vincze, Bognár, Kecskés, Wendler, Horváth, Szorokin, Kardos, Ivanics, Lakatos, Hámori, Morozov, Szabó, Keresztúri, Híres, Talapa, Vancsa, Balog. Tatabánya (keret): Józsa, Markó, Sass, Hegedűs, Váczi, Udvardi, Lázár, Csanálosi, Csima, Ignácz, Járfás, Klausz, Banica, Süveges, Kiszi, Onucsin, Szekeres. Verebes József: — Szerdán alulmaradtunk a Váccal szemben, ezen utólag már hiába kesergünk, még ha méltánytalannak is tartjuk a kupavisszavágó jó néhány bírói ítéletét. A lényeg az, hogy a bajnokságban dobogőközelben maradjunk, és ehhez vasárnap győznünk kell. Rákosi Gyula: — Néhány játékos hozzáállásával nem vagyok megelégedve. Többen úgy gondolják, elmúlt a veszély, pedig még érhetnek minket meglepetések. Az MTK ellen olyan felfogású csapatnak kell játszania, mint az első három tavaszi találkozón, s akkor pontot szerezhetünk a kék-fehérek ellen. „Akaratgyenge emberekkel én nem foglalkozom!” A székesfehérvári edző — Győző, bocs’, hogy a zuhany alól rángatlak ki, de... — Semmi baj, de azt hiszem, éppen te vagy a tizedik. — Ennyien keresnek? — Most, hogy megy a csapatnak, igen, de azt hiszem, ez így van a világ minden csapatánál, ha sokszor nyer, vagy sokszor veszít... — Ti eddig azt sem tudtátok, milyen az, amikor kikap egy csapat.. Lehet, sőt biztos, hogy ezzel megbántalak, de meg kell mondanom: az. ember értetlenül áll a Videoton-varázs előtt Értetlenül azért, mert nálad nem Klinsmannok, Viallik, de még csak nem is Vinczék, Kovács Kálmánok, vagy hogy a túlzásokig is elmeinek, Deszatnikok játszanak. Még a futballt nagyon szerelő emberek számára is felér egy IQ-teszttel, ha kapásból kellene elmondania a Videoton összeállításáL.. — Nem gondolod, hogy talán éppen ez az egyik titka a jó szereplésünknek? — Az, hogy a csapat egyetlen országszerte ismert embere Burcsa Győző, a vezetőedző? — Ugyan, ne túlozz..., ki emlékszik már rám? Az, hogy „időszámítás előtt” a Kaposvárral, a Videotonnal, a Rába ETO-val volt néhány jó meccsem? Vagy, hogy néhányszor meghívtak a válogatottba? Rám valahogy nem emlékeznek úgy igazán az emberek... Arra igen, hogy egyszer, az angolok ellen nem találtam el a labdát, s ennek szoros következményeként egy bizonyos Sammy Lee nevű úr kegyetlenül bevarrta, meg arra, hogy Mexikóban a szovjetek elleni 0:6-nál én voltam az, aki 0:2-nél Róth Anti helyett beállt... — Ezt azért erősen eltúlzod... A Verebes-féle ETO-ban a Hannich, Póczik, Burcsa középpályássor már a futball nagy legendája; menetelésed a VI- divel egészen az UEFA Kupa döntőjéig, szintén feledhetetlen. Mit akarsz még? Tudod, hány olyan futballistát ismerek, aki egy életet játszott végig az NB I-ben, s momentumára sem emlékszem? — Igen, ebben is van valami, de én mégsem voltam soha olyan igazi sztár. Tény, nem is tettem érte semmit, de nem is csináltak azt belőlem az újságírók soha, mint azt azért, valljuk be, jó néhány futballistával megtették. Én ezért soha nem nehezteltem, mert ahogy valaki abszolút alkalmas például balhátvédnek, de a jobbszélen egyszerűen elképzelhetetlen, úgyanúgy vannak sztárolásra született és „sztártalaníthatatlan” futballisták. Ez az utóbbi saját magam fabrikálta kifejezés, de azért nézd meg a szótárban, mert a gyanúm, hogy ilyen szó a magyarban nem létezik... — Létezik viszont Székesfehérvárott egy tréner, aki 1990 nyarán, hosszú külföldi lávollétet követően, szinte a semmiből felbukkant itthon, s nem kisebb feladatot vállal, mint azt, hogy a Kaszás Gabi szörnyű halálától lelkileg még mindig bénult, a Mezey-időszak alatt edzésgyakorlatból és edzéselméletből professzori leckét kapó csapattal, újonc, névtelen edzőként., majd kezd valamit — Mit nem értesz ezen? S egyáltalán mi a kérdés? — Sarkítom: a vállalásodat nem értettem akkoriban... — Nem értette azt senki. Talán én sem. De nem kell minden köré misztikumot fonni. Én akkoriban már 36 éves voltam, az auxerre-i időszakot magam mögött hagyva, egy Lille-től nem messze fekvő kisvárosban játszottam, edzősködtem, vagy fogalmazzunk pontosan, levezettem. Már akkor kaptam egy üzenetet Fehérvárról, hogy „valami alakul, ha érdekel, szóljak...” Erre én még csak azt válaszolhattam, ha majd igazán komoly az ügy, szóljanak ők... Aztán beérett ez is, mint az Alexander körte augusztusban, s miután engem úgy körülbelül egymillió szál köt Fehérvárhoz, nem is nagyon gondolkoztam azon, hogy ez most jó nekem, vagy rossz... — Úgy indultál, hogy az első hal meccseden szereztek egy pontot... Nem Burcsa Győzőt, hanem César Luis Menottit felállítják egy ilyen rqjt után... — Akikor talán igen, ha nem látjáktudják-érzik, hogy ez a rajt nem az edző, most éppen Burcsa Győző hibája. A Videoton Mezey.alatt az utolsó meccset ebben az összeállításban kezdte: Petry-Kuttor, László, Sipos, Horváth Gábor-Emmer, Máriási, Halmai, Csucsánszky-Jónás, Vancea. Három hónap múlva, az én induló csapatom ez volt: Gróf-Kuttor, László, Németh, Horváth-Svélecz, Emmer, Muzsnay, Vadász, Sallói-Gyenti. Egyszerű matematika: maradtak ugye, négyen... De szorosan a nyomukban már ott volt az a „zöld hullám”, akiket mi a klubnál ismertünk ugyan, akiknek tisztában voltunk a képességeivel, de akiket azonnal a csapatba dobni egyenlőnek látszott az öngyilkossággal. Csakhogy itt nem lehetett gondolkozni, variálni, meg álmodni nagy futballistákról, mert részint zsinórban jöttek a mérkőzések, részint Vialli egyetlenegyszer sem verte az öltöző ajtaját, mondván: én a Videotonban akarok játszani. — Mitől voltál mondjuk optimista a sokadik zakó után? — Attól, hogy ha hagyják, akkor előbb vagy utóbb, de biztos, hogy összeállunk. Nem hülyítettem én ezeket a gyerekeket egy percig sem. Világosan elmondtam, mit akarok, s azt is, hogy Magyarországon napról napra nő a munkanélküliek száma... Világosan tudtukra adtam továbbá, hogy akaratgyenge emberekkel én nem foglalkozom! Ha valaha is ilyenek lesznek túlsúlyban a csapatomban, akkor inkább abbahagyom az edzősködést... — Nem áll fent az a veszély, amelyet egyébként rajtad kívül több fiatal edzőn is érzek, hogy óhatatlanul „beleszeret” a játékosaiba, s akkor sem tud elválni tőlük, amikor az ő edzői karrierje szempontjából a váltás lenne az igazán eredményes és kamatozó... — Azt hiszem, ennél azért én racionálisabban gondolkodó ember vagyok. Játékoskoromban is pontosan tudtam, hogy mikor kell váltani, s akkor váltottam is. Én hosszú ideig szeretnék edzősködni, éppen ezért mondjuk Zalaegerszegen, Békéscsabán, Nyíregyházán, vagy éppen Budapesten éppen úgy el tudom magam képzelni trénerként, mint Fehérvárott. Ahhoz azért még nem eléggé regényes a mi „szerelmünk”, hogy feltétlenül együtt ünnepeljük az aranylakodalmunkat is... Bár... a fene tudja. Lakat T. Károly Az NB I állása 1. FTC 22 10 10 2 36:15 30 Z Kispest 22 13 4 5 38:21 30 3. Vác 22 11 7 4 39:23 29 4. MTK 22 11 5 6 34:22 27 5. Videoton 22 8 10 4 32:22 27 6. Siófok 22 11 4 7 32:24 26 7. UTE 22 8 9 5 34:27 25 8. Vasas 22 7 8 7 25:21 22 9. Pécs 22 7 7 8 16:19 21 10. BVSC 22 6 8 8 21:21 20 11. Győr 22 7 6 9 25:28 20 ÍZ Haladás 22 6 6 10 21:28 18 13. Tatabánya 22 5 8 9 19:34 18 14. Veszprém 22 5 8 9 16:31 18 15. Diósgyőr 22 4 7 11 17:33 15 16 . ZTE 22 1 5 16 11:47 7
