Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-24 / 97. szám
i 1992. április 24. Szabad ÚJSÁG 5 Metélősaláta Lactusa sativa conc. secalina Alef. A tépősalátához hasonló nyári leveles saláta. Fodros, hullámos levelű változatai igézőén díszesek. A csillogó fodrok a napfényben zöld és piros színben vibrálnak. A kiskert értékes, nálunk még nem ismert díszzöldségei. Jóízű levelei fogyaszthatok, nem keserűek. A nem fejesedé saláták közé tartozik. Lényeges tulajdonságaiban, igényében a tépősalátával egyezik. Termesztése ugyanúgy történik. Változékonysága, fajtái. Bionda a foglia quereia’ (Zorzi): Igen korai, simán fodros, hullámos, szabdalt, kifejlett levelei 40-45 nap alatt szedhetők. Színe halványzöld. Elterülése 20-25 cm. Magszára 80-100 cm, rajta gúlaszerűen sorakoznak a levelek. Kitűnő íze van, nem keseredik a nagy hőségben sem. Nagy tömeget ad, kifejletten 0,3-0,6 kg/tő. Virágzata élénksárga, igen tetszetős, magja apró, fekete. A Red salat bowl' (Zorzi) gyors fejlődésű, korai, 42-48 napos. Levélzete mélyen és hoszszan szabdalt, simán fodros, színe zöldespiros. Elterülése fészkesen, sűrű, vetéssel (10-20 növény/fészek) 25-28 cm. Nagyon későn megy magszárba. Egy bokor tömege 0,2-0,3 kg. Magja apró, fekete. Feldolgozása, hasznosítása. Sárgászöld és vöröseszöld bokra egy földön ülő, hullámos, színes virágcsokorra emlékeztet. Díszkertekben, hobbi-, üdülő-, iskolakertben stb. szemléltető és különleges. Cserepekbe, edényekbe, balkonra, verandára is ültethető. Kiválóan alkalmas mindenféle salátakészítménynek, levelei jóízűek, nem keserednek. ELKÉSZÍTÉSE Leveleit általában apróra összevágják (metélik), húsokhoz, zsíros-vajas készítményekre, szendvicsre frissen adják. Készíthető azonban salátának felöntőlével ízlés szerint vagy főzeléknek. Tálak díszítésére pedig kiválóan alkalmas. Sárgadinnye Cucumis meló L. Ezüst ananász: Igen korai, termőképessége jó, rövid tenyészidejű fajta. ízminősége gyenge. Héja vastag. Tétényi csereshéjú: Rövid tenyészidejű, jó termőképességü jól szállítható fajta. Korai termesztésre és hajtatásra is alkalmas. A legfinomabb ízű sárgadinnyék egyike. ZÖLDHÚSÚ FAJTÁK: Magyar kincs: A legjobb ízű korai fajták egyike. Termőképessége jó. Vékony héja miatt a szállítást kevéssé tűri. Muskotály: Középkésői érésű, kellemesen zamatos, édes ízű elsősorban házikerti fajta. Szállítást kevéssé tűri vékony héja miatt. Fortuna: Középérésű, halványzöld húsú, szabadföldi termesztésre alkalmas fajta. Topáz: Igen korai, jól szállítható. Szabadföldi termesztés mellett fóliás talajtakarással és hajtatásban is kiváló. Dixi: Bokorhabitású, középkorai érésű, jó minőségű. Elsősorban házikerti termesztésre alkalmas. Fuzáriumos hervadással szemben toleráns. TÉLI SÁRGADINNYE: Hógolyó: Karácsonyig tárolható sárgadinnye fajta. A terméseket szeptember végén - fagyok előtt - szedve, 10-12° C-on, száraz helyiségben tárolva tarthatjuk el karácsonyig. A szorgos poszméhek Paradicsomhajtató üvegházakban a rendkívül munkaigényes beporzást a jövőben a szorgos földi poszméhekre lehet bízni, minthogy azok növényről növényre szállva a virágzó állományban - sajátos vibrációs rezdüléseket előidézve - a polleneket a bibére segítik. A kézi beporzással így hamarosan végképp fel lehet hagyni, ha az első virágok megjelenésekor üvegházanként 50-100 dolgozót tartalmazó, 2-3 kaptárt helyezünk ki. Hollandiában és Belgiumban már több cég is ráállt a beporzásban kitűnően bevált poszméhek nagyüzemi tenyésztésére és zöldségüzemeknek való kikölcsönzésére. Silófólia több évre A Werra Plastic cég egy kiváló minőségű, a silózásban letakarásra több éves használatra jól bevált terméke, a Wepelen-Multi-Silofolie 500 nevű fóliája iránt élénk az érdeklődés a gazdák és termelő cégek részéről. Hároméves gyakorlati vizsgálatokat követően idén már a piacról beszerezhetők az ilyen fóliák. A fekete színű fólia nemcsak az eddig alkalmazott fóliák helyettesítésére vált be, de a kiegészítő silóvédőhálók használatát is feleslegessé teszi. Fóliák újrahasznosítása Németországban mind több község, szövetkezet és kereskedelmi cég gondoskodik arról, hogy a feleslegessé vált fóliákat szervezetten összegyűjtsék és újrafelhasználják (recycling). Az ily módon összegyűjtött fóliákból olyan granulátumokat készítenek, amelyek például szemétzsákok alapanyagául szolgálnak, a használt polietilénből pedig áthajtó silókban felhasználható fóliákat gyártanak. HASZNOS TANÁCSOK • ÖTLETEK • INFORMÁCIÓK Angóranyúl - az elfelejtett haszonállat Egyre gyakrabban találkozunk az utóbbi időben kevésbé ismert, vagy teljes mértékben ismeretlen (számunkra szokatlan) gazdasági haszonállat leírásával. Egyesek soha nem válnak tájainkon jelentős jövedelemforrássá, mások viszont a hobbiállat „kategóriájából“ jelentős hasznot hozó, gazdasági állattá válnak. Ez utóbbihoz sorolhatjuk az angóranyulat. Míg Kínában, Franciaországban jelentős termelési ágazat, nálunk a nagyüzemekben teljesen ismeretlen fogalom az angóragyapjú termelés. A vállalkozók is csak „ismerkednek“ vele. Ehhez adhat némi ízelítőt az alábbi leírás. Az angóranyúl (Lepus cuniculus domesticus, varietas angorensis) elsősorban a gyapjútermelésért tenyésztett nyúlfajta. Gyapjúja igen értékes textilipari nyersanyag. A belőle készült termékek enyhítik a reumás fájdalmakat, nagy a nedvszívóképességük, rendkívüli a hötartóképességük, selymes tapintásúak és könnyűek. Igen szép, divatos textiláru, melegöltözékek, sport- és szabadidőruházat, hadiöltözékek, pilóta és űrhajósöltözékek készülnek belőle, azaz felhasználása széleskörű. Ára 5-10- szerese a juhgyapjú árának. Aki komfortos, kellemes érzést keltő alsóruhát akar viselni, az angóra textilárut vesz. Viszonylagosan magas ára azonban szűkíti a felhasználók körét. A világ angóragyapjútermelése évente 6000-9000 tonna. A gyapjú ára jelentősen változhat, még egy éven belül is. Az angóragyapjú felhasználásában és keresettségében, árában 5-6 éves ciklusokat figyelhetünk meg. Ezt mutatja a francia angóragyapjú árának változása, amelyik 1969 és 1985 között kisebb visszaesésekkel fokozatosan emelkedett és csak 1985 közepétől esett vissza az 500-600 frank körüli árszintre. A világpiacon 1984-1985-ben árrobbanás következett be. Ennek elsődlegesen az volt az oka, hogy Kínában, a legfontosabb termelő országokban, amely a világexport 90-95 százalékát adja, átmeneti, de jelentős termeléscsökkenés következett be. Ennek egyik oka gazdasági, mégpedig a tartományok önállósodási folyamata, másik pedig az, hogy egy ideig ismeretlen betegség (nyulak vérzéses megbetegedése) jelentős elhullást okozott a nyúlállományban. Ugyanakkor a világpiacon az átlagosnál nagyobb volt a kereslet angóra textiláruból (a ciklus csúcsi időszaka). A fonalgyártó cégek szinte bármilyen pénzt megadtak az angóragyapjúért, hogy szerződéses kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, és kielégíthessék a keresletet. Az angóranyulak küllemi bírálata ______________I------------------------A küllemi bírálat során a nyulat általában kifejlett korban (5 hónapos kor után) teljes gyapjúban (60-70 mm-es gyapjú) egyedileg megszemlélve minősítjük, hogy mennyire felel meg a fajtajegyeknek, a kívánatos típusnak és milyen a konstrukciója (testalakulása). A gyapjú megmérése révén konkrét termelési adatok birtokába jutunk. 100 pontos bírálat rendszer van. A maximális pontszámokból különféle hibák, eltérések miatt levontak pontokat, vagy az egyedeket kizárják a minősítésből. A mai szabvány szerint az egyedeket 140-150 napos korban, a második nyíráskor bírálják el. A testtömeget méréssel, a nyírás után állapítják meg. A 2,5 kg alatti és 4 kg feletti nőstényeket, illetve a 2,4 kg alatti testtömegü bakokat ki kell zárni a tenyésztésből. A 2,5 kg-os anya és a 2,4 kg-os bak pontszáma 5. A pontszámot 200 grammonként kell növelni, ha a testalkat, arányosság, végtagok illeszkedése, izomoltság megfelelő. A 3,5 kg-os anya és 3,4 kgos bak pontszáma 10. Ha az állat testtömege ennél nagyobb, akkor 100 g-onként egy pontot vonunk el a bírálatnál. Másodlagos ivárjellegnél a test felépítését, a fej formáját, finomságát, a végtagok finomságát, a medence méretét, a csontozat vastagságát és a gyapjú minőségét vizsgálják, de figyelembe kell venni az ivarszervek állapotát és a csecsbimbók számát is. Legalább 8 csecsbimbó legyen. A hímek burkoltabb fejűek, zömökebbek, vaskosabbak, erősebb csontozatúak, izomoltabbak, főként a mellkasuk erősebb. F-'ajtajelleg szempontjából fontos a fej gyapjúval benőttsége, a fülek szőrözöttsége, állása, húsossága, hossza. Igen fontos a mellkas, a hát, a far, a végtagok aránya, illeszkedése, izomoltsága, a lábak állása és párhuzamosságuk a testtel. A farok kövesse a gerincoszlop irányát, és felfelé forduljon. Meg kell nézni a szemek és a karmok színét pigment nélküli legyen. A gyapjú mennyiségét mérni kell, 140-150 napos kori nyíráskor az anyák gyapjútermelése nem lehet kevesebb, mint 1,55 g/nap, a bakoké 1,40 g/nap és az első osztályú gyapjú részaránya legalább 55% legyen. 1,55 g/nap termelésű bak pontszáma 10 és a pontszámot 0,05 g-onként kell egygyel növelni 20 pontig. A gyapjú sűrűsége, benőttsége, kiegyenlítettsége igen fontos tulajdonság. A sűrűség akkor megfelelő, ha háton széthajtva kopasz börsáv nem látható. A benöttség megfelelő, ha a tarkó, a faroktő a lágyéktáj és a lábak a karmokig gyapjúval fedettek. A kiegyenlítettség akkor megfelelő, ha a hát, és a hastájék gyapjúja hosszúságban közel egyforma. A pehely-fedöszőr arány kifejezi a finom aljszörzet (pehelyszálak) és a pehelyszálakat 0,8-1 cm-rel túlnövő fedőszálak arányát, összbenyomásnál az egyes tulajdonságok összhangját, harmóniáját, az állat teljes megjelenését, élénkségét, mozgását vizsgáljuk. Enyhe hiba a baknál pl. a finom, nőstényeknél a durvább testalakulás, durva burkolt fej, keskeny pofa, keskeny homlok, macskafej, stb. Súlyos hiba pl. az alaki torzulás, a korcsosodás, a csonkultság, a bakos fejű nőstény, a dülledt szemek, a lógó fülek, az erős púposság, a süppedt hát. stb. Az állatvásárlás főbb szempontjai Az anatómiai és élettani ismereteken túl egyéb szempontokat is mérlegelni kell a nyulak kiválasztásánál. Amennyiben 100 nyíróállatból álló tenyészetet akarunk létesíteni, akkor szükségünk van a 100 nyíróállaton kívül 4-5 anyára és 1-2 tenyészbakra is, mivel állományunk 1/3-da évente selejtezés vagy elhullás miatt kiesik, így 33 állat évi rendszeres pótlásáról gondoskodni kell. Tapasztalatok alapján egy anyától 4 fialást számítva 24 utód nyerhető. Ezek 50 százaléka nyírásba állásig kiesik, elhullik vagy kiselejtezzük. így anyánként 12 utód felnevelésére számíthatunk. Ez az anyalétszám is elegendő nyíróállományunk folyamatos utánpótlásához. Gondolkodhatunk úgy is, hogy kisebb nyírólétszámmal indulunk és folyamatosan, a szaporulatból fejlesztjük fel állományunkat. Mindenképpen fontos, hogy a szaporítás, illetve az állománypótlás célját szolgáló állataink garantált tenyészértékúek legyenek. Sajnos ilyen garanciát kevés telep tud adni. Ebben a helyzetben saját szaktudásunk és szakmai ismereteink alapján válaszszűk ki vásárláskor a megfelelő egyedeket. Mindenképpen törekedjünk arra, hogy a tenyészbakokat állományukkal nem rokon tenyészetből vásároljuk, és csak alapos vizsgálódás után válasszuk ki azokat. A rossz testfeiépítésű, laza szervezetű, rossz gyapjúminőségü, kis gyapjútermelésű bak vásárlásával megpecsételhetjük tenyészetünk sorsát. Legmegfelelőbb 4-5 hónapos korban, teljes gyapjúban megvásárolni a tenyészállatokat, mert így marad idő a helyhez szoktatásra és a tenyésztő is alaposabban megismerheti az állatokat. 8-9 hónapos állatok szaporítása szempontjából idősnek tekinthetők és termékenyítési problémákkal számolhatunk. Előfordul az is, hogy már selejtezett állatokat kínálnak eladásra. A telephely V_____________________________/ Nyilvánvalóan legelőször a tenyésztő saját lehetőségeit vizsgálja meg. Amennyiben nyúltartásra felhasználható épülettel nem rendelkezik, el kell döntenie, hogy istálló nélküli vagy istállózott tartásra rendezkedik-e be. Szabadtartás esetén tető nélküli tartásnál a ketreceket, illetve egyes elemeit így a vázszerkezetet, hátfalakat, esetleg oldalfalakat műanyagból, faanyagból, farostlemezből, betonból, palából célszerű készíteni, hogy védelmet nyújtsanak az időjárás viszontagságai ellen. Ez különösen télen igen fontos. Nagy előnye a szabadban tartásnak, hogy a légutakat erősen károsító ammóniaképzódés, illetve annak felhalmozódása a ketrectérben szinte sohasem következik be, és a páratartalom is a természetes levegővel megegyező. Zárt tartásnál lényegesen nagyobb a beruházási költség, de ebben az esetben is törekedni kell a szabadtartás előnyeinek a kihasználására (nagy nyílászárók, fóliarendszerű istállók). A padozat, oldalfalak, tető építésén kívül szükség van szellőztető és fűtőberendezések beépítésére. Kétségtelen előnye, hogy az időjárás viszontagságai, továbbá rovarok, dúvadak, betörés, lopás ellen jelentősen nagyobb védelmet nyújt. Viszont ha az istálló túlzsúfolt, roszszul szellőztetett, akkor állataink csak sínylődnek és téteményképességüknek csak a töredékét adják. Ilyen helyen állandó látogató az állatorvos, ami nyilvánvalóan a költségeket tetemesen növeli, viszont a termelés lényegesen mérsékeltebb. A zárt tartás előnye, hogy télen sem probléma a nyírás. Célszerű fűthető helyiséget létesíteni erre a célra. A szaporítás egész évben, így a téli hónapokban is folytatódhat. A kezelés, gondozás megfelelőbb körülmények között végezhető. Természetesen vannak átmeneti megoldások is. Ilyen a téliesített, illetve nyáriasított istálló. Az ilyen megoldásoknál szalmabálákkal és nylon fóliával télen teljesen körülveszszük a ketrecek körüli teret, nyáron pedig részben vagy teljesen eltávolítjuk azt. Ilyen átmeneti rendszert jelent a többrétegű fóliaistálló is. Akár a szabadbani, akár istállózott tartásra rendezkedünk be, fontos több szempontot figyelembe venni az épület helyének kijelölésénél. Tisztázni kell, hogy mekkora telepet akarunk létesíteni. 100 férőhelyes termelőegység létrehozása esetén kb. 0,4 m2 alapterület szükséges férőhelyenként, figyelembevéve azt is, hogy 4-5 anyából, két bakból álló szaporító állomány részére dupla férőhely szükséges, továbbá azt, hogy takarmány és eszköztároló helyet és nyíróteret is szükséges kialakítani. A 0,4 m2 féröhelyigény egyszintes elhelyezés esetén érvényes.
