Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-23 / 96. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1992. április 23. __ Világgazdasági mozaik Nippon Unicum Neves japán cégek részvételével Japánban létrehozták a Nip­pon Unicum kereskedelmi vállalatot, amely kizárólagos joggal forgalmazza majd a keserű röviditalt a szigetországban. Az új cégben többek között Japán egyik legnagyobb hajózási társa­sága, a Nippon Juszen Kaisha, a Long Term Credit Bank, a Suzuki és a Topmen kereskedőház is részesedést vállalt - közölte a vállalat megalakítása alkalmából Tokióba látogató Zwack Péter, a magyar gyártócég tulajdonosa. Az első évben Zwack 50 ezer palack Unicumot szeretne értékesíteni a szigetor­szágban. Az Unicum, a hírek szerint, felkerült a legnagyobb japán cégek ajándékozási listájára is. Maszek aranyászok Az aranykutatást magánszemélyek számára is engedé­lyezi a szibériai Irkutszk városa, véget vetve ezzel a Lenzo­­loto nevű állami cég e téren eddig élvezett monopóliumának. Az irkutszki hatóságok egyik illetékese közölte: magánsze­mélyek és vállalatok is folytathatnak a jövőben aranykuta­tást. Irkutszk a Bajkál-tó közelében, a mongol határ mentén fekszik és Oroszország egyik legfontosabb aranytermelö vidéke. Új lengyel-német határátkelőhelyek Rendkívüli kormányközi bizottság készíti elő azt a lengyel-né­met kormányszerzödést, amelynek értelmében 16 új közúti határállomás létesül a lengyel-német határszakaszon, és leegy­szerűsített útlevél-, valamint vámvizsgálatot léptetnek életbe. A lengyel kormány nemzetközi pénzintézetektől felvett hitellel akarja finanszírozni a beruházást. A Világbank és az Európai Közösség pozitívan tanulmányozza a hitelkérést. Lehet, hogy az egyik a határátkelőhely építését teljes egészében az EK finanszí­rozza. Németországi munkanélküliség Márciusban Németországban kis mértékben csökkent a munkanélküliek száma - közölte Norbert Franke, a nürn­bergi munkahivatal elnöke, hozzátéve: a szakemberek ennek ellenére sem vallják, hogy fordulatra lenne kilátás a munka­erőpiacon. Az elnök a csökkenést szezonális jellegű ténye­zőkkel magyarázta. Biztonságosabb atomerőmüveket A jövő év januárjától tizenhat kelet-európai atomipari szakerm bér vehet részt Japánban továbbképzési tanfolyamon. A kéthó­napos kiképzésen Magyarországról, Csehszlovákiából, Bulgáriá­ból és várhatóan a Független Államok Közösségéből érkeznek a szakértők. A japánok az atomerőművek biztonságos üzemelte­tését tartják elsőrendű fontosságúnak. A későbbiekben a nukleá­ris hulladékok kezeléséről, az atomerómúvi balesetek megelőzé­séről és a következmények elhárításáról, illetve a sugárvédelem­ről terveznek továbbképzést. A volt Szovjetunió atomerőművei biztonságának növelését célzó programokra Japán mintegy 800 ezer dollárt áldoz. GATT-támadás az USA ellen Állítólagos túlzott protekcionizmusa miatt erős bírálatok érték az Egyesült Államokat az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) genfi tanácskozásán. A tagországok szerint az USA saját iparának védelme érde­kében nem volt hajlandó érdemi alkudozásokba bocsátkozni a pénzügyi szolgáltatások, a légi közlekedés és a számítás­­technika terén, s ezzel gyakorlatilag a szolgáltatások világ­kereskedelmének 75 százalékát érintő kérdésekben nem engedte előbbre jutni a tárgyalásokat. Lehet 650 ezerrel több? Jóval több mint félmillió munkanélkülit „elfelejtett“ megszá­molni az Egyesült Államok kormányzatának illetékes hivatala még a jelenlegi recesszió kezdetén, s így enyhébbnek tüntette fel a gazdasági visszaesést. A munkaügyi minisztérium statisztikai hivatalának szakértői szerint 650 ezer fővel számolták el magu­kat 1990 és 1991 márciusa között. Az alábecslés fő oka, hogy nem vették kellően számításba a tönkrement kisvállalkozásoktól szélnek eresztett alkalmazottakat, valamint az öböl-háborúba behívottakat. Szakértők szerint nem kizárt, hogy az Egyesült Államok központi bankrendszere hamarosan csökkenteni fogja a kamatlábakat, tekintettel arra, hogy a recesszió súlyosabb az eddig tudottnál, s az olcsóbb hitelekkel elő akarja mozdítani az élénkülést. (A Világgazdaság és az Új Magyarország nyomán) »____________________________________________________________________­A francia papírgyártás gondjai Ökológiai beruházások nélkül nem megy A világ papíripara számá­ra a múlt év nem volt túl kedvező. Az egyik legnagyobb amerikai papírgyár, az INTER­NATIONAL PAPER (IP) haszna például 64 százalékkal, 184 mil­lió dollárra csökkent. A recesszió érzékenyen érin­tette a kanadai és a skandináv papírgyárakat. Ezzel szemben a mintegy 10 francia papíripari cég viszonylag jó eredményeket ért el. Pedig az előző évihez ké­pest újságpapírból 10 százalék­kal, folyóiratpapírból 6 százalék­kal, csomagolópapírból pedig 2 százalékkal kevesebbet értéke­sítettek. A jó eredmény főleg az 1990-1995-ös évekre vonatkozó korszerűsítési terveknek köszön­hető, amelyek megvalósítására már 17 milliárd frankot költöttek. Az új gépsorok a régieknél sokkal nagyobb teljesítményűek, nem kí­vánnak különösebb karbantartást, és lehetővé teszik, hogy a gyártók számára ne okozzanak különö­sebb gondot az igényes megren­delések sem. A szakemberek becslése szerint 1993-ig úgy nö­vekszik a francia papíripar kapaci­tása, hogy a jelenlegi 2,5 millió tonna papírmassza helyett már 3,5 millió tonnát, a 6,9 tonna kar­ton helyett pedig akár 10 millió tonnát is képes lesz előállítani. A Renault eddig közel 800 millió frankot fektetett be szlovéniai érde­keltségébe, s Ljubljana melletti gyárá­ban hamarosan megkezdi a Renault 5-ösöket felváltó Cliók gyártását, és egyidejűleg növeli a termelést, noha a háborús körülmények miatt a ju­goszláv piacon egyelőre nem túl bizta­tóak a kilátások. Az autógyár egyrészt bízik abban, hogy a Franciaországba irányuló export, amely az olcsó mun­kaerőt felhasználó Novo Mestó-i ter­melés 65 százaléka, továbbra is stabil piacra talál, másrészt a Renault szlo­véniai hídfőállása révén igyekszik Mindez annyit jelent, hogy a franciaországi papírimport je­lentősen csökkenni fog, miáltal három év múlva megszűnik az ágazat 9,9 milliárd frankos deficit­je, és fokozatosan aktívumra szá­míthat. (Az érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a franciák ez ideig az újságpapírjuk 70 százalé­kát, a papírmasszának pedig 50 százalékát importálták.) Ez a ten­dencia már az 1991-es évben kezdetét vette, amikor az ország kartonszükséglete csupán 1 szá­zalékkal nőtt, miközben a kivitel 12 százalékkal. Ráadásul a fran­cia papíripar még óriási tartalé­kokkal rendelkezik, amelyek közül a munka hatékonyságának növe­lése, és az energiaigény csökken­tése a leginkább említésre mél­tóbb. Nem mindennapi lehetősé­gek rejlenek még a régi papír újrafeldolgozásában is, hiszen a Franciaországban előállított pa­pírmennyiségnek csupán egyhar­­madát nyerik ily módon, s ez lé­nyegesen rosszabb arány, mint sok fejlett ország esetében. A régi papír újrafeldolgozásának jelentő­stratégiai pozíciókra szert tenni a dél­kelet-európai piacon. Gyors előretöréshez ugyanakkor jelenleg nem túl kedvezőek a feltéte­lek a térségben. A francia autógyár piaci részesedése Szlovéniában 48, Jugoszláviában pedig 10 százalék, ugyanakkor a Renault-nak Jugoszlá­viában komoly értékesítési problé­mákkal kell számolnia. Tavaly október óta a polgárháború miatt Szerbia- a legnagyobb jugoszláv köztársaság- 2500 személyautót vásárolt. Miközben a Renaultra ebből mind­össze 200 darab jutott, a Volkswa­ségét mi sem bizonyítja jobban, mint a faanyag ára, amely Fran­ciaországban kb. 40 százalékkal magasabb, mint pl, az Amerikai Egyesült Államokban. A francia papírgyárak azonban eladósodtak, mert korszerűsíté­sük sok pénzt emésztett fel. Gon­dot okoz továbbá az is, hogy az egyes gyárak haszna lényegesen eltérő. A Papeteries du Limousin gyáré 7,6 százalék, a La Cellu­­lose-é 2,8 százalék, s a Sibille cégé csupán 2,5 százalék. Hát­rányt jelent továbbá az iparág fel­­osztottsága, ami a külföldi tőke térhódítását okozhatja. Külön gondot okoznak még az ökológiai kérdések is, hiszen a papíripar nagy mennyiségű klórt használ fel - fehérítésre -, amelyből sok jut a talajba és szennyezi a talajvize­ket. A papírgyáraknak emiatt rövid időn belül víztisztító állomásokat kell építeniük, amelyek - mint is­meretes - sokba kerülnek. Az eu­rópai szabványok betartása tehát további kiadásokkal jár, amelyek majd éreztetik hatásukat a francia papíriparban is. (H-y) gén, amelynek Szarajevóban van üze­me, 1000 járművet adott el. A francia autógyár jugoszláviai fellegvárának számító Szlovénia viszont 2 millió la­kosával túlságosan kis piac a Novo Mestó-i termelésnek. A Renault 1989-ben alapította a szlovén IMV járműgyárral Novo Mestó-i leányvállalatát, a Revozt. Az üzem 1989-ben 47 500 Renault 4-est és 5-öst, 1990-ben közel 68 ezret, tavaly pedig már csaknem 76 ezret gyártott. A francia autógyárnak jelen­leg 54 százalékos érdekeltsége van a Revozban, és szoros kapcsolatokat tart fenn, a Szlovéniában monopol­helyzetben lévő Ljubljanska Bankkal, amely IMV-ben szerzett érdekeltsé­gén keresztül a Revoz 26 százalékát tartja kézben. V. G. /Renault- remények Cliók a szlovéniai üzemből Be kell érnünk kilenc planétával Mégis a Plútó a legkülső Több mint fél évszázada számos csillagász meg van győződve arról, hogy valahol léteznie kell naprendsze­rünkben egy tizedik bolygónak, ame­lyet elöbb-utóbb fel is fognak fedezni, messze a Neptunusz és a Plútó pályá­ján kívül. Mindenekelőtt az Uránusz pályájának elhajlásaiból következtet­tek arra az égbolt kutatói, hogy a Nap és a már ismert bolygók gravitációs erején kívül még egy ,,X. bolygó" gravitációs ereje is közreműködik a Földtől igen nagy távolságban kerin­gő bolygó pályájának eltorzításában. Mint ismeretes, annak idején a Neptunuszt és a Plútót is hasonló megfontolások alapján végzett számí­tások segítségével sikerült felfedezni. A csillagászok tudni vélik, hogy a ti­tokzatos X. bolygónak négyszer akko­ra tömegűnek kell lennie, mint a Föld­nek, továbbá olyan elliptikus pályán kering, amelyen ezer évenként csu­pán egyszer kerüli meg a Napot Bob Harrington az USA-ban, a washingtoni tengerészeti obszervatóriumban azt is meghatározta, hogy a titokzatos égi objektumnak valahol a Nyilas és a Skorpió csillagképek környékén kell lennie. Egy új-zélandi obszervatórium azonban hiába próbálta keresni a bolygót a megadott helyen. A többi átfogó keresési akció ugyancsak eredménytelenül ért véget. Amikor a Voyager-2 űrszonda 1989-ben el­haladt a Neptunusz mellett, megálla­pították, hogy ennek a bolygónak a pályája egyáltalán nem torzult, csak korábban bizonyára nem kielégítően határozták meg. Harrington azonban még ekkor sem adta fel a küzdelmet, és újólag kiszámította az Uránusz pályájára ha­tó zavaró erőket, amelyek alapján a feltételezett tizedik bolygó helyét a Kentaur és a Hidra csillagképek környékén határozta meg. Eddig azonban még ott sem találták a rejté­lyes égi objektum nyomait, amint arról a New Scientist is beszámolt. Önma­gában ez azonban még nem lenne elegendő ok arra, hogy a tizedik boly­gó létezésében kételkedjünk. Nemrég azonban az Iris nevű csil­lagászati műhold, amely infravörös optikájával a teljes égboltnak már 70 százalékát feltérképezte - beleértve azt a térséget is, amelyen a X. bolygót gyanították - semmi nyomát nem ta­lálta a feltételezett tizedik planétának. Így az 1930-ban felfedezett Plútó és holdja, a Charon marad továbbra is a naprendszer külső határa - a Royal Astronomical Society londoni összejö­vetelének résztvevői csaknem egyön­tetűen erre a véleményre jutottak. N. V. Tamoxifen a méhrák (utó)kezelésében A rosszindulatú méhdagana­­tos betegségben szenvedő nők­nek, ha betegségüket korai stá­diumban felismerik, nagyobb esélyük van az életben mara­dásra, ha a műtéti beavatkozást követően a hagyományosan al­kalmazott kemoterápia mellett a Tamoxifen nevű hormonális gyógyszerrel kezelik őket - adta hírül a The Wall Street Journal. Az Imperial Chemical Industries (ICI) által gyártott készítmény az ösztrogén nevű női nemi hor­mon rákkeltő hatását gátolja. Az angol orvosok egyébként már régóta javasolják a használatát, mert a kísérletek bebizonyítot­ták, hogy harmadával csökkenti a betegség kiújulásának veszé­lyét. Az 50 éven felüli nőknél - nemzetközi statisztikák szerint a betegségben szenvedők több mint háromnegyede - az utóke­zelés a 10 éves túlélési esélyt 5 százalékkal javítja. Kétéves Tamoxifen-kezelés után a javu­lás 8 százalék, további haszná­lata esetén elérheti a 12 száza­lékot. A készítmény további elő­nye, hogy mellékhatása elenyé-

Next

/
Thumbnails
Contents