Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18 / 93. szám
1991. augusztus 9. Szabad ÚJSÁG Éjszakai lövöldözések Szarajevóban Az egyházak kezdeményezése A Bosznia-Hercegovinából érkező hírek tegnap igen hiányosak voltak. A jelek szerint azonban a feszültség tovább tart A belgrádi televízió szerint Szarajevóban egész éjszaka lövöldözések voltak. A bosnyák fővárosban rengeteg rémhír kel lábra és a lakosság nem tudja, mihez tartsa magát. A viszonylagos nyugalmat Cyrus Vance látogatásával magyarázzák, de elutazása után felújultak az összecsapások. Kurdokat gyilkoltak Szíria a Kurd Dolgozók Pártját terrorista szervezetnek nyilvánította. Ezt a török belügyminiszter jelentette be, aki a napokban Damaszkuszban tárgyalt. A török miniszter szerint Szíria először ismerte el, hogy területén a kurd szervezet kiképzőközpontjai működnek. Damaszkuszból kiutasították a kurd szervezet vezetőjét és a harcosok tevékenységét Szíria területén törvényellenesnek minősítették. Török információ szerint szíriai területen a kurd szervezetnek még 350 tagja van. Ankara a kurd szervezet kérdésében az Egyesült Államok egyetértésével gyakorolt nyomást Szíriára. A török biztonsági erők az utóbbi napokban Anatóliában harminc kurd felkelőt öltek meg. A jelentés szerint egy török katona is elesett. Isztambulban a rendőrség a Dev-Sol nevű szélsőséges szeparatista városi gerillaszervezet ellen intézett támadást. Az akció során tizenegy személyt öltek meg, köztük hat nőt. A razzia során a gerillák lakásaiban géppisztolyokat, puskákat, kézi gránátokat és nagymennyiségű pénzt koboztak el. Mosztarban általános szükségállapotot hirdettek. A zágrábi rádió szerint ez összefügg a rendkívül elharapódzott bűnözéssel. A helyi hatóságok felszólították a lakosokat, hogy hozzanak létre fegyveres járőröket, amelyek a lakosságot és az üzleteket védelmeznék a rablóbandák elől. Tuzlában április 21-én találkoznak a volt Jugoszlávia három legjelentősebb egyházának vezető képviselői. Pál szerb pravoszláv pátriárka, Franjo Kunarics római katolikus érsek és Hadzsi Szelimonszki, a muzulmán közösség képviselője fel akarják szólítani a fegyveres konfliktusban részt vevő feleket, hogy nemzetiségi és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül tegyék le a fegyvert és kezdjenek párbeszédet a vitás kérdésekről. II. János Pál pápa tegnap misét celebrált és elvégezte a lábmosás szertartását Jézus Krisztus utolsó vacsorájának tiszteletére (Telefotó: CSTK/EPA) Összeomlóban az ENSZ afganisztáni béketerve Anarchia veszélye fenyeget Benőn Sevan, az ENSZ afganisztáni kiilönmegbízottja intenzív tárgyalásokat folytat a ka buli katonai vezetőkkel, akik átvették a hatalmat. Tárgyalásainak célja, hogy Nadzsibullah megdöntése után elejét vegye a fenyegető anarchiának. Hírügynökségi jelentések szerint a felkelők néhány fegyveres alakulata már 25 kilométerre megközelítete Kabult. Farid Ahmad Mazdak, aki átvette a Vatan (haza) uralkodó párt elnöki tisztjét, egyeségre próbál jutni az előrenyomuló mudzsahedekkel. Véleménye szerint Nadzsibullah távozásával lehetővé vált a megegyezés. Abda! Va-A líbiai légitársaság visszavonta azt a döntést, hogy nem nyújt szolgáltatásokat egyiptomi és tunéziai repülőknek. A többi Líbia elleni szankciókban résztvevő ország repülőinek azonban nem nyújtanak Líbiában szolgáltatásokat. A Biztonsági Tanács elutasította Egyiptomnak azt a javaslatát, hogy egyiptomi repülőgép szállíthassa Kairóba Kadhafi líbiai vezetőt. Kadhafi Egyiptomba tervezett útjának célja ismeretlen. Az AP hírügynökség szerint csütörtökön 400 külföldi utazott hajón Líbiából Máltára. Líbiában több mint egymillió külföldi él, akik többsége azonban a szankciók ellenére nem hajlandó elhagyni az országot. kil külügyminiszter Nadzsibullahot gyűlölt diktátornak nevezte és azt ígérte, hogy a kormány átadja a hatalmat az ideiglenes tanácsnak. Delhiből érkezett hírek szerint Abdái Vakil történelmi találkozóra indult, hogy találkozzék az egyik legfontosabb mudzsahed vezetővel, Ahmad Sah Maszuddal. New York-i ENSZ-forrásokból származó hír szerint Nadzsibullah az ENSZ egyik kabuli irodájában talált menedéket. A legradikálisabb mudzsahed vezető, Hekmatjár tegnap kijelentette, hogy emberei behatolnak Kabulba, ha az afgán ellenzék nem adja meg magát. Ezzel elutasította a négytagú tiszti csoport legitimitását, amely Nadzsibullahtól átvette a hatalmat. Hekmatjár az egész korábbi kormány lemondását követeli. Pártja nem hajlandó senkivel koalícióra lépni. Egyetlen követelménye, hogy a kormánycsapatok a mudzsahedek előtt kapituláljanak. Kabulban a délelőtti hírek szerint viszonylagos nyugalom van. Az emberek attól tartanak, hogy Nadzsibullah távozása után megszűnhetnek ugyan a főváros elleni rakétatámadások, de ugyanilyen esélye van annak is, hogy újabb harcok lángolnak fel. Sokak szerint Nadzsibullah távozása a hatalomért folyó frakcióharcnak nyit utat. Az afgán felkelők tegnap gyakorlatilag harc nélkül megszállták a nyugat-afganisztáni stratégiai fontosságú Herat városát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította az afganisztáni felkelőket, hogy támogassák az ENSZ-terv megvalósítását. A felhívást a BT sürgősen összehívott ülésén fogadták el. A BT felszólította az afganisztáni feleket, hogy biztosítsák a diplomaták szabad mozgását, esetleg távozását az országból. Az új afgán vezetés visszahívta tisztségéből delhi nagykövetét és az egyik nagykövetségi tanácsost nevezte ki helyére. India támogatta Nadzsibullah kormányát. Az eddigi afgán nagykövet ismeretlen helyre távozott. Az indiai külügyminisztérium szerint a nagykövet nem kért menedékjogot Indiában. A nagykövetség nyilatkozatot tett közzé, amely szerint támogatja az új vezetést és az ENSZ béketervét. Oroszország csak egy napig volt Oroszország Sok a huzavona Az olaj kivitel Líbia teljes exportjának 90 százalékát teszi ki. A jelenlegi szankciók a légi közlekedést, a fegyverkereskedelmet és Líbia diplomáciai külképviseleteit érintik. Szád Mudzsber, Líbia párizsi nagykövete az embargót így jellemzi: „Az első perctől kezdve azt hangoztatom, hogy a szankciók Líbia megsemmisítésére csak lépést jelentenek az arab nemzet megsemmisítése felé vezető úton. Nem tudunk olyat tenni, ami elfogadható lenne az ellenünk fellépő országoknak, mert tapodtat sem tágítottak eredeti álláspontjuktól.” Az országok, amelyekről a nagykövet beszélt, gyakorlatilag a világ nagy részét jelentik. Annyi biztos, állapítja meg a BBC, hogy az eddig életbe léptetett szankciók irritálják Líbiát, de tény az is, hogy meg lehet kerülni őket. Ami a légiközlekedést illeti, Líbiának módjában áll felhasználni az egyiptomi és a tunéziai repülőtereket, Máltával pedig hajókkal tarthatja fenn az összeköttetést. Ha az ENSZ húsbavágó szankciókat akarna életbe léptetni, akkor a líbiai olaj kivitelt állítaná le. Az USA és Nagy-Britannia javasolták az olajembargó bevezetését. E két ország vezeti a diplomáciai offenzívát is Líbia ellen. De éppen ezek az országok alig importálnak némi olajat Líbiából, sőt, mindkét államban jelentős az olajtermelés. Ezzel szemben Németország és Olaszország nagy mennyiségű líbiai olajat használ fel és így nem lép fel a líbiai olajexport ellen. Ha elzárnák a líbiai olaj csapját, a hiányt máshonnan kellene pótolni. Az egyik fő olajtermelő ország Irak, de ez már két éve nem szállíthat olajat külföldre az ENSZ embargója miatt. Az Öböl-háború következtében Kuvait kapacitása leszűkült. Szaúd Arábia növelhetné ugyan olajtermelését, de az olasz és a német ipar az alacsony kéntartalmú líbiai olajra szakosodott. Az arab államok támogatták az ENSZ követelését, hogy Líbia adja ki a Lockerbie-ügyben gyanúsított két személyt. Ha azonban túl kemény szankciókat alkalmaznának Líbiával szemben, akkor a képlékeny arab közvélemény könnyen megváltozhat. Az arab világban sokan rokonszenveznek Kadhafi ezredessel, akit nacionalista hősnek tekintenek, aki szembe mert szegülni a Nyugattal. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a helyzet kiéleződése esetén az arab világ maga is az oiajembargó fegyveréhez nyúlna. Eddig az olajszállítási korlátozásokat mindig az olajárak emelkedése kísérte. Ezt pedig a nyugati országok végképp nem szeretnék, mert a gazdasági pangás idején az olajárak emelkedése kétségtelenül kedvezőtlenül hatna. BAC Az orosz népképviselők kongresszusán tovább vitatkoztak az állam elnevezésének kérdéséről. Míg csütörtökön jóváhagyták az Oroszország megjelölést, ez a döntés alig 24 óráig maradt érvényben. Hosszadalmas vita után megváltoztatták a csütörtöki döntést és úgy határoztak, hogy az országot egyenértékűen kétféleképen lehet nevezni: Orosz Föderáció, vagy Oroszország. A határozatot ismét nagy szótöbbséggel fogadták el. A kompromisszumos megoldást a képviselők azért választották, mert úgy vélték, hogy az egyértelmű elnevezés a nemzetiségek körében nyugtalanságot keltene. A kongresszusnak eredetileg már két nappal ezelőtt be kellett volna fejeződnie, de a munka nem elég hatékony. Eddig a tervbe vett kérdéseknek csak kisebb részét sikerült megtárgyalni. Az állam elnevezésének eldöntése után a képviselők visszatértek az alkotmánytervezet megtárgyalásához. Húsvéti menetek Németországban tegnap kezdődtek meg a hagyományos húsvéti menetek, amelyek hétfőig tartanak. Az elmúlt évektől eltérően idén nem központilag szervezett nagyszabású akcióról van szó, hanem helyi rendezvényekről. A bonni koordinációs központ szerint 150 városban és községben rendeznek felvonulásokat, nagygyűléseket, kirándulásokat és kerékpárutakat. A rendezvények jelszavai a leszerelést, az atomfegyverek felszámolását, a német hadsereg határon túli bevetésének tilalmát követelik. Keresztrefe szíté sek a Fülöp-szigeteken Tegnap, nagypénteken a fülöp-szigeti Kapitanganában több mint tíz ember feszíttette keresztre magát. A római katolikus egyház ellenzi ezt a rituális gyakorlatot. A Fülöp-szigeteken azonban a húsvéti ünnepek keretében a keresztrefeszítéseknek nagy hagyományuk van. Azok, akik úgy döntenek, hogy keresztre feszíttetik magukat, többnyire bűneikért akarnak vezekelni, vagy Istenbe vetett hitüket akarják erősíteni. Idén a keresztre feszítettek között volt egy ötvenéves négygyermekes anya is, aki azt állítja, hogy megjelent neki a Szűz Mária és utasította, hogy 15 éven keresztül minden nagypénteken vesse alá magát ennek a szertartásnak. Eddig már ötször feszíttette magát keresztre. A vezeklők csak néhány percet töltenek el a kereszten. Kezüket és lábukat egy évig szeszben áztatott különleges alumíniumszögekkel erősítik a kereszthez. A műveletet igen óvatosan végzik, hogy ne sértsék meg a csontokat és az ereket. A keresztről történő levétel után rendszerint nem észlelnek komoly sérüléseket. A tegnapi szertartást Kapitanganában, amely 45 kilométerre fekszik az ország fővárosától, kétezer ember kísérte figyelemmel, többnyire hívők, de számos kíváncsiskodó is. 3 hír Mac lGYARORSZAGON tegnap jelent meg egy új, 130 oldalas hetilap. A Köztársaság nevű lap 50 ezer példányban jelent meg. Thurzó Tibor főszerkesztő szerint a hazai tőke 70 millió forinttal támogatja a lapot. Független politikamentes hetilapról van szó, amely a német Der Spiegel példáját követi. A hazai és a külföldi értelmiség lapja akar lenni. Az ENSZ szakbizottsága kitűzte az új határvonalat Irak és Kuvait között. Az eddig pontatlanul kitűzött határvonal most 600 méterrel az eddig iraki ellenőrzés alatt álló területre tolódik át. Kuvait ezzel megszerzi Umm Kaszr kikötőváros egy részét, valamint a Rumajla kőolajlelőhely nagyobbik felét. A 200 kilométeres határvonal kijelölésében az iraki képviselők tiltakozásuk jeléül nem vettek részt. ROMÁNIÁBAN egy közvéleménykutatás szerint az átlagember úgy véli, hogy anyagi helyzete az utóbbi időben némileg javult és a demokrácia fejlődésével arányosan emelkedik majd életszínvonala. A közvélemény-kutatást egy független intézmény végezte. A románok a legfontosabbnak az egészséget tartják (38 százalék) és a fizetések csak a második helyen állnak (35 százalék). A megfelelő állás követelménye a harmadik helyre szorult 21 százalékkal. A lakosság 72 százaléka úgy véli, hogy a jelenlegi kormány távozása ártana Romániának. Sevillában, az expo területén, a csendes-óceáni térség pavilonjában tűz ütött ki. A pavilont csak hétfőn nyitották meg. Az egész épület fából volt. Az EXPO területén már februárban is volt egy tűzvész, amely jelentősen megrongálta a Felfedezések Pavilonját. Vietnam És AZ USA megállapodtak, hogy felújítják a közvetlen telefonösszekötettést a két ország között. Az összekötettés a viatnami háború kirobbanásakor, 1975-ben szűnt meg. A távíró- és telefonkapcsolat keretében hatvan vonalat hoznak létre Hanoiban és 150-et Ho Shi Min Városban. Lengyelországban ezekben a napokban ünnepli első „születésnapját” a tőzsde. A lengyel tőzsdén 12 vállalat részvényei cserélhetnek gazdát. A tőzsde igazgatója szerint ez túl kevés és azért van így, mert akadozik a privatizálási folyamat. A tőzsde forgalma azonban nem csekély, tavaly 693 milliárd zlotyt tett ki, ami 85 millió márkának felel meg. JaPÁN kétszáz bolgár atomerőműkezelőt képez ki a kozloduji erőmű számára. Ezen kívül Japán segítséget is akar nyújtani az atomerőmű korszerűsítésében. Japán vállalja az átképzés 2 millió dolláros költségeit. Májusban japán küldöttség érkezik Kozlodujba, hogy felmérje az atomerőmű szükségleteit. TaNZÁNIA keleti részén egy vonat az áradások során megsérült hídon akart áthaladni, de a folyóba zuhant. Az utasok közül 15-en életüket vesztették, de feltételezik, hogy az áldozatok száma ötvennél is több. A vonat teljesen elmerült a folyóban. A 47 sebesült közül hét állapota válságos. NaGY-BRITANNIÁBAN a vámosok a napokban 28 millió dollár értékű kábítószert foglaltak le. A szállítmány Peruból érkezett és kávécsomagoknak volt álcázva. E hónap elején az angol vámosok egy rekordfogás során 900 kilogramm kokaint foglaltak le. FUJIMORI perui elnök felszólította a politikai pártokat, hogy folytassanak párbeszédet. Visszautasítota azonban a lehetőséget, hogy az ország visszatérjen az április 5-ei „elnöki államcsíny” előtti helyzethez. A párbeszédre kivétel nélkül minden politikai csoportosulást meghívott. A. VILÁG nyilván legjobban fizetett igazgatója a Coca Cola cég igazgatótanácsának elnöke, Roberto Goizueta. Az igazgató a célprémiumokkal együtt tavaly összesen 86 millió dollárt keresett. Goizueta Kubából vándorolt ki az Egyesült Államokba és már 11 éve vezeti a Coca Cola céget. Az utóbbi tíz év alatt a cég részvényeinek értéke 400 százalékkal emelkedett és nyeresége csak ez év első negyedében 19,4 százalékkal 320,9 millió dollárra emelkedett. Nem csoda, hogy az igazgató magas fizetését megérdemeltnek tekinti. A gyanúsítottak hajlandók bíróság elé állni Meglepő hír Tripoliból Az a két líbiai, akiket azzal gyanúsítanak, hogy relrobbantották a Pan Am légitársaság repülőgépét 1988-ban, hajlandó bíróság elé állni Angliában , akár Skóciában, vagy az Egyesült Államokban. Biztosítékokat szeretnének kapni azonban, hogy a bírósági eljárás pártatlan lesz. Ezt a kél gyanúsított ügyvédje jelentette ki a Reuter hírügynökségnek. Az ügyvéd nyilatkozata szerint a legfontosabb, hogy a vizsgálatot bírósági szervek folytassák le, ne pedig a titkosszolgálatok, amelyek befolyásolhatnák az ügyészséget. A gyanúsítottak ügyvédjük szerint ártatlannak érzik magukat. A brit külügyminisztérium tegnap közölte, hogy ismeri az ügyvéd nyilatkozatát. Líbia azonban nem erősítette meg, hogy hajlandó kiadni a két gyanúsítottat. A líbiai hatóságok közölték, hogy a magyar, a brazil és a spanyol nagykövetségek néhány munkatársát kiutasítják Líbiából. Ezt válaszlépésnek szánták a líbiai diplomaták kiutasítására. Aligha vezetik be Líbia és az olajembargó
