Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-15 / 90. szám
/ «SAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap Csehországi vagyonjegyes privatizálás Ezer részvénytársaság Feltételezhető, hogy a vagyonje- Csehszlovák Sajtóiroda munkatár-SZERDA, 1992. április 15. II. évfolyam 90. szám Ara 2,30 korona gyes privatizáció első hulláma számára kidolgozott összes terv — amely részvénytársaságok létrejöttével számol — az első fordulóig realizálásra is kerül. Ezt Jaroslav Muron, a cseh privatizálási miniszter helyettese nyilatkozta tegnap a sának. Muroö egyúttal reagált Jiri Novák cseh igazságügyi miniszter azon tegnapi információjára is, mely szerint április 10-éig csupán 30 új részvénytársaság nyilvántartásba vételé(Folytatás a 2. oldalon) A Központi Választási Bizottság ülése Megkezdődött a Szövetségi Gyűlés kamaráinak utolsó ülése Elsősorban gazdasági törvényekről Zárt ajtók mögött Prágában tegnap megkezdődött a Központi Választási Bizottság második ülése. A kétnapos tanácskozáson a bizottság tagjai áttekintik a Szövetségi Gyűlésbe kiírt választásokon részt vevő politikai pártok, mozgalmak és koalíciók jelölőlistáit A tervek szerint ma kerül sor azoknak a sorszámoknak a kisorsolására, amelyekkel az idei parlamenti választásokon, illetve előtte, a választási kampányban az egyes politikai szubjektumokat jelölik meg. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának információi szerint tegnap egyebek között letették hivatali esküjüket a Központi Választási Bizottság azon tagjai is, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak részt venni a múlt (léten tartott első ülésen. Egyébként a választási bizottság tegnap az újságírók kizárásával, zárt ajtók mögött tanácskozott Amint azt a sajtó képviselőivel közölték, az ülésről ma tájékoztatják a nyilvánosságot Püspökök a „kommunista”papokról Prágában megkezdődött a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 22. együttes ülése, amely a jelenlegi megbízatási időszakban az utolsó tanácskozás. Rögtön az ülés elején beszédet mondott Václav Havel köztársasági elnök. Felszólalásában az államfő egyebek között értékelte az országban az utóbbi két év során végbement változásokat, köztük főleg az államjogi elrendezésről tartott tárgyalásokat. Az elnök szólt a demokratikus társadalom építéséről, a csehek és szlovákok közötti kapcsolatokról, valaIstentelen Pacem in terris mint a csehszlovákiai gazdasági szerkezetváltás jövőjéről alkotott elképzeléseiről is. A legfelső törvényhozó testület tagjaival közölte, hogy ismét jelölteti magát köztársasági elnökké, mégpedig azért, hogy elő szeretné segíteni „bizonyos értékek” érvényesülését. Hangsúlyozta, hogy ehhez köti elnökjelölését, amelynek csupán akkor van értelme, ha érvényesülnek ezek az értékek. (Václav Havel beszédét részletesen más helyen ismertetjük.) Az államfő beszédének elhangzása után a képviselők mintegy két óráig a tanácskozás programjáról tárgyaltak. A kamarák egyebek között elutasították, hogy rákerüljön az utolsó ülés napirendjére az agrárpolitikáról szóló — már egyszer előterjesztett — jelentés, illetve a legfőbb ügyész jelentése az előző rendszer vezetőinek bűnvádi felelősségre vonásáról. A Polgári Demokrata Unió két képviselőjének javaslatára felvették a programba a Csehszlovák Államvasutakról szóló törvény tervezetét, illetve eleget tettek a kisipari törvény módosítására vonatkozó indítványnak is. A kamarák pozitívan fogadták a Polgári Demokrata Szövetség képviselői klubjának javaslatát, hogy a parlament hozzon határozatot, amelyben elítélnék Stanislav Pánis(Folytatás a 2. oldalon) Mától: Líbia-ellenes szankciók A kormány holnap dönt Zdenék Zikmund, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva megerősítette: ha Líbia máig nem teljesíti a nemzetközi közösség követeléseit, Csehszlovákia kész teljesíteni kötelezettségeit, s életbe lépteti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában rögzített szankciókat. A cseh- és morvaországi római katolikus püspökök sajnálkozásukat fejezik ki az egyház és a volt kommunista rezsim közötti titkos vagy nyílt együttműködés miatt. A tegnap nyilvánosságra hozott levelükben elsősorban azoknak a papoknak a cselekedeteiért kérnek bocsánatot a társadalomtól, akik tagjai voltak a katolikus papság államot támogató úgynevezett békemozgalomnak, a Pacem in terris társaságnak, amelynek a 70-es és a 80- as években az volt a „feladata”, hogy olyan látszatot keltsen: az egyház kéz a kézben a rezsimmel tart. „Rengeteg tisztességes ember számára — aki passzívan vagy aktívan szállt szembe az akkori rendszerrel — ez gyakran megrökönyödést jelentett, illetve ezzel tévedésbe estek, mivel úgy gondolták, hogy az egész egyház úgy gondolkodik, mint a kommunista rezsim. Sajnos, röviddel a novemberi események után feloszlatott Pacem in terrisből nem akadt senki, aki bocsánatot kért volna” — áll a levélben. A püspökök hangsúlyozzák, hogy mindezért ők is felelősek, s ezért kérik a társadalmat és mindazokat, akiknek a kommunista rendszerrel együttműködő mozgalom erkölcsi vagy más szempontból kárt okozott, hogy bocsássanak meg. „A Pacem in terris azt a látszatot keltette, hogy az egyházat képviseli. Erre azonban sohasem kapott hivatalos megbízatást az egyháztól. Éppen ellenkezőleg, idén lesz két éve annak, hogy II. János Pál pápa elutasított bárminemű ilyen törekvést. Több pap, sőt, néhány egyházi vezető is jóhiszeműen vált tagjává a Pacem in terrisnek, úgy gondolták, hogy ezzel valamit meg tudnak menteni. De Isten országának nincs szüksége arra, hogy valaki védelmezze” — emelik ki levelükben a cseh- és morvaországi római katolikus püspökök. Mint ismeretes, a március 31-én jóváhagyott BT-határozat értelmében az ENSZ tagállamainak egyebek között meg kell szüntetniük a légi összeköttetést Líbiával, fel kell függeszteniük a Tripolival kifejtett katonai együttműködést és korlátozni kell a tagországokban működő líbiai diplomaták számát. Mindezt addig, míg Líbia ki nem adja a skóciai Lockerbie közelében 1988-ban balesetet szenvedett amerikai repülőgép elleni merénylettel, tehát légi terrorizmussal gyanúsított állampolgárokat. „A csehszlovák álláspont nem ellenséges Líbiával szemben, csupán abból a meggyőződésből ered, hogy a terrorizmussal vádolt személyeket független bíróság elé kell állítani” — hangsúlyozta Zikmund. A külügyi sajtóosztály vezetője a továbbiakban közölte, hogy Martin Palous külügyminiszter-helyettes nemrég fogadta Líbia prágai ügyvivőjét, s felhívta a figyelmét arra, hogy a szankciók miképp befolyásolhatják a kétoldalú viszonyt. Zikmund tájékoztatása szerint a szankciók elfogadásáról a szövetségi kormány csütörtöki ülésén hoz konkrét döntést, amely kötelező lesz minden csehszlovák szubjektum számára. Arra a kérdésre, vajon április 15- e után kiutasítják-e a Csehszlovákiában tartózkodó líbiai diplomatákat, Zdenék Zikmund azt válaszolta, hogy erről még nem született végleges döntés. „A Biztonsági Tanács határozatának figyelmen kívül hagyása esetében valószínűleg csökkenteni kell Líbia csehszlovákiai képviseletének személyzetét” — tette hozzá. A védelmi miniszter a hadseregről Az átszervezés gördülékeny Lubos Dobrovsky csehszlovák védelmi miniszter azzal kezdte tegnapi pozsonyi sajtóértekezletét, hogy rendre utasította Peter Socha alezredest, a Szlovák Katonák Szövetségének elnökét, aki riportermagnóval jelent meg az értekezleten, mondván: egy katonai lap számára készít tudósítást. A miniszter határozottan kijelentette: vagy újságíró valaki, vagy katonatiszt, és Socha úr egyelőre az utóbbi. Egy később elhangzott kérdésre, hogy mi a véleménye a Szlovák Katonák Szövetségének személye ellen irányuló támadásairól, valamint arról, hogy a szövetség tagjai a sajtóban több ízben-hazugnak nevezték őt, Dobrovsky azt válaszolta, hogy durva szavakat a neveletlen emberek használnak, a jólneveltek ehelyett elfogadható argumentumokat használnak. A miniszter elmondta: a hadseregben is (Folyt a 2. oldalon) Václav Havel köztársasági elnök beszéde a Szövetségi Gyűlés tanácskozásán „A helyes értékrend megteremtése a célom” Tegnap a Szövetségi Gyűlés utolsó plenáris ülésén két évet összegező és köztársasági elnöki elképzeléseket taglaló, nagy horderejű beszédet mondott a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke, Václav Havel. Az ország minden polgárának és minden politikai erőjének szóló szavait elkerülhetetlenül visszatekintéssel kezdte, hangsúlyozva, maga is meglepődött, mennyi mindent nem mondhatna már el egykori programbeszédéből. Az alaplépést megtettük Sok mindent másképp látott 1990-ben az ország népe, benne a mostani politikusok is — szögezte le az elnök —, „sok akkori elképzelést az élet meghaladott, vagy egyenesen naivnak mutatott, és hány feladat bizonyult végtelenül igényesnek, nem olyannak, amilyennek láttuk”. Volt, ami sikerült ennek a parlamentnek, ennek a kormánynak, volt, ami nem. Tapasztalait úgy összegezte az elnök: az, amit úgy neveztünk, az „első szabad választások”, tulajdonképpen népszavazás volt a totalista hatalom ellen, a szabad, demokratikus berendezkedés, a piacgazdaság mellett. így az első igazán szabad választásokra most készül az ország, hiszen közben kikristályosodott a politikai paletta, finomultak és pártokban is testet öltöttek a politikai elképzelések közti különbségek, most tehát már valóban van választási lehetősége a szavazópolgámak. Václav Havel jónak tartja, hogy kétéves volt csupán ez a választási időszak, mert ellenkező esetben időközi választást kellett volna kiírni a teljesen átlalakult politikai erőtér miatt. Ám annak ellenére, hogy ezt a parlamentet mint alkotmányozót határozták meg két éve mind szövetségi szinten, mind a két tagköztársaságban, és nem sikerült új alkotmányt kialakí-A csehszlovák államfő beszéde közben (tSTK-felvétel) taniuk, az eltelt két év nem volt hiábavaló. Tegnapig 147 törvényt hozott meg a Szövetségi Gyűlés, köztük alapvetőeket is, melyek visszafordíthatatlanná teszik a változásokat. Olyan gazdasági törvények születtek, amelyek előmozdították a kisprivatizációt, megalapozták a nagyprivatizációt, melyben több mint nyolcmillió állampolgár szeretne részt venni, változik lassan a mezőgazdaság, vagyonuktól megfosztott emberek kapják vissza újra tulajdonukat. A tulajdonjog változása, az árliberalizáció, az inflációellenes pénzügyi és költségvetési politika megteremti a piacosodás feltételeit. Vannak kemény következmények is A reformnak vannak kemény, nem szívesen viselt következményei is — hangoztatta az elnök —, kiemelve, a megpróbáltatásokat mindeddig viszonylag fegyelmezetten viseli az ország népe, tudatosítva, ezekre az áldozatokra szükség van. Nem bízható azonban minden erre a megértésre, szükség van határozott lépésekre, szükség lenne további fontos törvények meghozatalára, hogy a bennünket eddig méltányoló külföld még többet segítsen. „Biztonságot ígértünk az állampolgároknak — hangoztatta Václav Havel —, de nem tudtuk nekik megteremteni annak a biztonságát, (Folytatás a 2. oldalon)
