Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-11 / 60. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1992. március 11. A Kovosmalt egy másik szemszögből nézve Hatalomátmentés készül? Lapunkban korábban már többször közöltük a füleki Kovosmalt vezetőinek gyárral való kapcsolatos terveit, amelyekből nem tűnt olyan kritikusnak a helyzet, mint valójában volt. A dolgozók véleményét sorra megcáfolták, konkrét érveket sorakoztattak fel saját igazuk bizonyítására. Február közepén szinte elviselhetet­lenné vált a helyzet, ezért a dolgozók petíciót írtak és küldtek el az SZK gazdasági, illetve szociális minisztériumához, valamint öt szlovákiai lap szerkesztőségéhez. A petíció egyik megfogalma­zója volt SIMON JÁNOS mérnök, az üzem karbantartó részlegének a műszaki helyettese is, akit arról kérdeztünk, mi indította őket a petíció megírására.- Láttuk a veszélyt - nyilatkoz­ta a fiatal mérnök petíciónk nem volt más, mint a dolgozók segély­kiáltása: „Állítsa meg már valaki az igazgatónk minden szempont­ból káros tevékenységét!“- Konkrétan mit?- Mivel alkalmatlan a vezetésre és nincs annyi önkritikája, hogy ezt belássa, azt vártuk, hogy fent­­ről cselekedjenek. Sem ö, sem a vezetőség többi tagja egyáltalán nem volt képes arra, hogy a leg­szükségesebb nyersanyagot be­szerezze a gyárnak. Mint tárgya­lópartnerek „leszerepeltek“, az egyik legnagyobb szállítónk - a Kelet-szlovákiai Vasmű - már olyan feltételek mellett sem szállí­tott nekünk nyersanyagot, hogy annak értékét valamelyik koope­rációs partnerünk letétbe helyez­te. Nyilatkozataival félrevezette a közvéleményt, becsapta a dol­gozókat. Sorozatosan csökken­tette az alkalmazottak létszámát: tavaly, december 20-án például olyan indokkal állította le a fürdó­­kádgyártást, hogy azt február ele­jén újra indítja, de ez nem történt meg. A részleg dolgozóit január­ban áthelyezte a zománcozóba, ahol mint „vendégek“ a legrosz­­szabb munkákat végezték napi bruttó negyven koronáért. A szak­­szervezetnek csak az utolsó pilla­natban sikerült meggyőzni a ve­zetést, hogy egészítse ki a dolgo­zók fizetését, hisz ók nem tehet­nek a helyzetről. Később az igaz­gató a fürdökádrészleget egy ren­delettel megszüntette, a dolgozó­kat pedig elbocsátotta. Ezek után én egy szakszerve­zeti ülésen nyilvánosan felszólí­tottam az igazgatót, hogy mond­jon le, mert alkalmatlan a gyár irányítására. Azzal védekezett, hogy a fürdőkádnak nincs piaca, a termelés ráfizetéses, mert sok selejtet gyártunk. Hozzátette, azért gyártunk sok selejtet, mert az emberek munkaidő alatt isz­nak, nem tud mit kezdeni velük, ezért bocsátotta el valamennyit.- Tudtommal valóban voltak és vannak értékesítési gondjai a gyárnak.- A piackutató osztály vezetője a napokban olyan információkkal tért haza Kölnből, hogy ott termé­keink iránt óriási az érdeklődés. Ez tulajdonképpen érthető is, hi­szen a jugoszláviai gyártók - akik eddig ellátták a nagy német üzlet­házakat - egy idő óta nem szállí­tanak. Jelenleg náluk hiánycikk a fürdőkád, mi most betörhetnénk a német piacra, mert én állítom, hogy tudunk jó kádat is gyártani. Arról nem is beszélve, hogy Kelet- Szlovákiában, valamint az egyes cseh országrészekben szintén tárva előttünk a piac. Megesik, hogy még Pilzenböl és Prágából is képesek lejönni hozzánk egy darab kádért. Az üzem vezetősé­ge, sajnos, képtelen üzletet nyél­be ütni.- Gondolja, hogy szándékosan tartják vissza a termékeket?- Tény, hogy valóban sok für­dőkádunk van raktáron... Hogy visszatartanák?... Ezt nem tudjuk bizonyítani. Bár úgy tűnik, hata­lomátmentés készül a gyárban és a leendő kft, amely megvásárolja a kádgyártó részleget, nagy előnyre tenne szert, ha az indulás pillanatában mindjárt piacra bo­csáthatná a felhalmozott kész­letet.- Van már konkrét jelentkező a részleg megvásárlására?- Igen, sőt nem is egy. Az igaz­gató a külföldi érdeklődőket mind elutasította, és annak a bizonyos Alfonz Moravcík mérnöknek tarto­gatja a részleget, aki évekkel eze­lőtt egy technológiával 80 milliós kárt okozott a gyárnak. Az igazga­tó látszólag háttérben marad, de tudomásom szerint ó és a felesé­ge is tagja lesz a kft-nek... Eddig azt bizonygatták, hogy mennyire jó az a bizonyos technológia, csak az emberek nem eléggé fejlettek hozzá, esetleg a lemez nem meg­felelő. Most természetesen, en­nek az ellenkezőjét állítják. De ez érthető, hiszen ha állításukat bi­zonyítják, olcsóbban jutnak a részleghez.- Nem világos számomra, hogy önök mit akartak, vagy akar­nak elérni!- Mi csupán annyit szeretnénk, hogy a likvidálás alatt a részlegek iránt érdeklődők bemehessenek a gyárba és tárgyalhassanak a csődeljárás vezetőjével. Ha már úgyis eladásra kerül a gyár, le­gyen versenytárgyalás, ne suba alatt keljen el, és az vegye meg a részlegeket, aki a legelőnyö­sebb feltételeket kínálja. Bár nem lennénk meglepve, ha a csődeljá­rás vezetőjének Jaroslav Bakot, tehát az igazgatót neveznék ki, mert tudomásunkra jutott, hogy ennek érdekében (nár a miniszté­riumban és a gyár szakszervezeti elnökénél is tett lépéseket. Ha ez így lesz: ó lesz a gyárunk bakója.- Amiről ön beszél, annak a megoldása az üzemi felügyelő­ség hatáskörébe tartozik.- Igen, csak nálunk ilyen szerv már nincs, február elején meg­szűnt. Tulajdonképpen a tanács­ban már korábban történtek sze­mélycserék, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy a tagok egy része nem látta értelmét a tevé­kenységének, vagy pedig elüldöz­te őket az igazgató. Most pedig végleg feloszlott a tanács. Melles­leg az igazgató ellen nem egy ügyben bűnvádi eljárás folyik.- Mi a vád ellene?-A vádirat tartalmát pontosan nem ismerem, azt konkrétan tu­dom, hogy a szolgálati lakása te­temes felújítási költségei és a pré­miumának törvényellenes kiegé­szítése benne szerepel. Az is tény, hogy a Belgiumban vásárolt Volkswagen mikrobusz vámpapí­rok híján az üzem garázsában parkol.- Mérnök úr, engedjen meg egy személyes jellegű kérdést, ön lemondásra szólította fel az igazgatót, részt vett a petíció szö­vegének megfogalmazásában és ön volt az egyik aláírásgyújtó is. Megkapta már a felmondását?- Nem, de természetesen az én ügyem is „terítékre“ került az igazgatónál. Csupa személyes vádat hozott fel ellenem. Hogy megértse miről van szó, elmon­dok kettőt. Amikor a fiammal oda­haza maradtam - beteg volt, keddtől péntekig kiírt hozzá az orvos - vasárnap elmentem a templomba. Hívó ember va­gyok, ezt soha nem is titkoltam, nem is titkolhattam, hiszen már nagyon régtől én vagyok Füleken a kántor. Hétfőn munkába léptem, ennek ellenére az igazgató úr be­lém kötött. A másik eset: szintén a fiammal voltam kiírva - a felesé­gem főiskolára jár - és két szom­szédommal behánytuk a szenet egy 77 éves nénikének. Ez mind­össze háromnegyed órát tartott- addig a néni vigyázott a fiamra- de ezért is megjegyzéseket tett az igazgató. Tudja, ez a gyár pár évvel eze­lőtt még több mint háromezer dol­gozót foglalkoztatott, a különböző bedolgozókkal együtt 12 ezer em­ber kötődött ide. Hogy ez most így végződött, ezért egyértelműen a vezetőség, legfőképpen az igazgató a hibás. Magyarázatként hozzáfűzöm, hogy a riport február 25-én, tehát három nappal az előtt készült, hogy a gyár valamennyi dolgozója megkapta volna a felmondását. Ezt azért tartottam lényegesnek megemlíteni, hogy a fent nyilat­kozatra nem a düh, hanem az elkeseredés késztette a riportala­nyomat. FARKAS OTTÓ Az 1989-es rendszerváltást kö­vetően óriási érdeklődés mu­tatkozott a külföldi munkavál­lalás iránt. A viszonylag gyors és egy­szerű meggazdagodás reményében ma is nagyon sokan próbálkoznak ily módon javítani anyagi helyzetükön. A hazai és külföldi vállalkozók, illetve ügyeskedők közül sokan ígérnek biz­tos helyet, munkát - természetesen nem csekély anyagi ellenszolgáltatás fejében - elsősorban a meggazda­godni vágyók tudatlanságát kihasz­nálva. Sajnos, csak nagyon kevesen tud­ják, hogy csehszlovák állampolgárok ideiglenes külföldi munkát ez ideig kizárólag csak a Német Szövetségi Köztársaságban vállalhatnak. Az 1990-es év tavaszán ugyanis Cseh­szlovákia és Németország szerződés­be foglalta a külföldi munkavállalás érvényes feltételeit. Az alábbiakban ismertetjük a németországi ideiglenes munkavállalás törvényes módszereit. Egy bizonyos tevékenységre szóló _____szerződés Amint azt már említettük, Németor­szággal két évvel ezelőtt szerződést kötött Csehszlovákia az ideiglenes munkavállalásról. A legális úton törté­nő külföldi munkavállalás egyik leg­gyakrabban alkalmazott módszere az egy bizonyos tevékenység elvégzésé­re szóló szerződés megkötése. Ezt a módszert főleg a hazai építőipari vállalatok használják a dolgozók folya­matos munkavállalásának biztosításá­ra a jelenlegi bonyolult helyzetben. A két ország közötti szerződés ér­telmében 1990-ben a csehszlovák vállalatok 2100 dolgozót küldtek ideig­lenes munkavégzés céljából Németor­szágba. Tavaly módosították a szer­ződést, s ennek következtében már 8250-en vállalhattak - törvényes úton - munkát a Német Szövetségi Köztár­saságban, ebből 3500-an az építő­iparból. A szerződésmódosítás szá­mos vállalat esetében enyhítette az ismert foglalkoztatási gondokat. A munkavállalási szerződés meg­kötése kizárólag a szövetségi külügy­minisztérium hatáskörébe tartozik, amely egyedül hivatott megítélni az egy bizonyos tevékenység végzésére szóló kérelmeket. Szintén a miniszté­rium dönti el, hogy a munkavégzéshez szükséges anyagok, illetve munka­eszközök közül mit és milyen mennyi­ségben szállíthat külföldre az ideigle­nes munkát vállaló. A tavalyi 8250 fős munkavállalási limit az idei évre is érvényes. A kül­ügyminisztérium az óriási érdeklődés­re való tekintettel a közeljövőben is­mételten módosítani szeretné a meg­kötött szerződést, hogy az eddiginél nagyobb mértékben ki tudják elégíteni a külföldi munkavállalás iránti igénye­ket. A szakértők véleménye szerint erre reális esély van. Háromhónapos munkavállalás i,___________________________________<. Az 1991-bén Nurnbergben aláírt szerződés értelmében, amelyet a Né­met Szövetségi Köztársaság Munka­hivatala és a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaság Szociális és Munkaügyi Minisztériuma kötött, csehszlovák la­kosok háromhónapos időtartamra munkát vállalhatnak Németország­ban. A megegyezés szerint a cseh­szlovák állampolgárok az év folyamán legtovább háromhónapos időtartamra vállalhatnak külföldi munkát főleg a mezőgazdaságban, az erdőgazda­ságban, a szőlőtermesztésben, az építőiparban és a vendéglátóiparban. A szerződés értelmében mindenek­előtt az időszakos munkák elvégzésé­ről van szó. Az említett módon külföldön ideig­lenesen (maximum 3 hónapig évente) munkát vállalók számát a két ország képviselői az adott piaci szükségletek szerint határozzák meg. A munkavál­lalás e formáját egyedül a munkahiva­talok hivatottak intézni. Az érdeklődők ugyanott szerezhetik be a munkavál­lalási igény kérelmezéséhez szüksé­ges nyomtatványokat. A munkahivata­lok dolgozói szolgálnak bővebb felvilá­gosítással az ideiglenes külföldi mun­kát vállalni akarók számára. Naponta ingázva s___________________________________i A két ország határ menti regionális együttműködése alapján lehetséges, hogy csehszlovák lakosok Bajoror­szágban munkavégzést vállaljanak. A munkavállalási engedélyt a bajor munkaügyi hivatal adja ki azzal a felté­tellel: ha az ideiglenes munkát vállaló naponta ingázik lakóhelye és a mun­kahely között, s a munkát nem tudják németországi munkásokkal elvégez­tetni. Ez a fajta munkavállalási módszer nincs egyetlen szerződésben sem pontosan meghatározva, így tulajdon­képpen az esetlegességen alapul. Számos esetben a német vállalkozók élnek a kínálkozó alkalommal, beszer­zik a szükséges bizonylatot arról, hogy egyes munkákat nem tudnak helyi dolgozókkal elvégeztetni, s ezért az olcsó csehszlovák munkaerőt alkal­mazzák ideiglenesen. A regionális együttműködés lehető­ségeit kihasználva sokan illegálisan vállalnak németországi munkát. Az utóbbi négy hónap alatt a bajor mun­kahivatal felmérése, illetve ellenőrzési akciója alapján több mint 500 cseh­szlovák lakos vállalt ideiglenesen „fe­ketén“, tehát nem megengedett mó­don munkát. A legtöbb ilyen eset az építőiparban, valamint a vendéglátó­­iparban fordul elő. Nem hivatalos érte­sülések szerint tavaly csak bajor terü­leten 16 ezer csehszlovák állampolgár végzett ideiglenesen munkát törvény­telenül. A szakemberek véleménye alapján feltételezhető, hogy ez a szám az idén jóval meghaladja a tavalyit. Szakmai és nyelvi továbbképzés >___________________________________, Csehszlovákia és Németország ta­valy áprilisban megállapodást kötött, amely lehetővé teszi a két ország lakosai számára a külföldi szakmai, illetve nyelvi továbbképzést szolgáló munkavállalást. A szerződés értelmé­ben az ilyen jellegű igények elbírálása kizárólag a szövetségi szociális és munkaügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A tárca illetékesei együttmű­ködnek a két tagköztársaság miniszté­riumának szakértőivel, s általában kö­zösen döntenek az igénylések elbírá­lása során. A végső döntés joga azon­ban egyértelműen a szövetségi mi­nisztériumé. A szerződés nagyszerű alkalmul szolgál a szakmai ismeretek bővítésé­re, valamint az idegennyelv tökélete­sebb elsajátítása terén. A megállapo­dás három évre szól, s mindkét ország lakosai számára lehetőséget kínál az együttműködésre. Az ilyen jellegű, szakmai és ide­gennyelvi továbbképzést szolgáló, munkavállalás feltételei: csehszlovák állampolgárság, megfelelő szakkép­zettség (a munkavállalási formának megfelelő), s legalább egyéves szak­mai gyakorlat az adott területen. Az igénylőnek, a munkavégzéshez szük­séges szinten kell beszélnie a német nyelvet. Az államközi szerződés értel­mében csak a 18. életévüket betöltött s a 40 évnél fiatalabb kérelmezők igénylési kérvényét veszik figyelembe. A német fél csak az egészségügyi nővérek esetében tesz kivételt, ahol a felső korhatár az ötven év. (e) Németországi munkavállalási lehetőségek Legális úton

Next

/
Thumbnails
Contents