Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám

1992. március 10. Szabad ÚJSÁG port! Magyar NB 1,16. forduló Egy sétáló úr, kezében kalappal... Az első kakukktojás Az MTK—Haladás mérkőzés negyvenedik percében jártunk (illet­ve ültünk a sajtóhelyen). Néztük a fiúkat, s vártuk, hátha történik valami. Aztán történt... Ilyet utoljára a Pilisszentlászló—Szen­tendrei Papírgyár serdülő találkozón láttam. A két eset között csupán annyi volt a különbség, hogy a szentlászlói pályán nem létezett lelátó, amit meg kellett mászni, s nem volt rendező, akit ki kellett kerülni. Ott még úgy-ahogy elnézte az ember, hogy meccs közben egyszercsak átsétált egy tagbaszakadt gumicsizmás férfi a pályán. Mondom, Pilisszentlászlón ez még megtörténhet. De, hogy a Hungária körúton! Szóval a negyvenedik percet mu­tatta az óra. A Híres vezette kék-fe­hér védelem éppen azon mesterke­dett, hogyan rúgja ki a labdát a saját tizenhatosáról, amikor a Haladás térfelén megjelent egy ember! Most írhatnám, hogy szakálla volt kender, de nem volt neki, rendes utcai ruhát viselt, csak az tűnt furcsának, hogy nemcsak a fején, hanem a kezében is (!) kalapot tartott. A büszke járá­sú úr (ezt volt időnk megfigyelni) lassan, komótosan ballagott át a pá­lyán... Látszott rajta, a világgal, meg az éppen kialakuló Haladás-táma­dással mit sem törődik. Mire a bíró és a játékosok észbe kaptak, a gyalo­gos már el is tűnt a lelátón. Annyit azért mégis megtudtunk róla, hogy az MTK egyik rendezője volt... Röpke tíz percig úgy tűnt, Balog Tibor lesz az MTK motorja a Hala­dás elleni mérkőzésen. Nagyszerűen szervezte a kezdeti akciókat, szerelt, cselezett, ha kellett, indított, ha szükség volt rá, ügyesen tartotta a labdát. Aztán következett a tizenegyedik perc. Büntetőhöz jutott az MTK: Balog futott a labdának, nagyon gyenge lövését azután Kutasi hárí­totta. A kihagyott büntető alaposan megviselhette a játékost, hiszen szinte pillanatokon belül zuhant le­felé a teljesítménye. Már nem csele­zett, nem villogott, hosszú percekre szinte teljesen eltűnt a pályáról... A másik válogatott kerettagtól, Hámoritól még ennyit sem láthattak a kék-fehéreknek szurkolók. Végig enerváltan, fásultan, erőtlenül ját-Újoncok Újpesten Fiatal muzsikusok Első NB I-es mérkőzését játssza Újpesten a zalaegerszegi Zugor Pé­ter — adtuk hírül a tavaszi nyitófor­duló beharangozójában. Aztán, amikor a Megyeri úton kifutott a pályára a két csapat, nem egy, de két újoncot láthattunk ZTE-mez­­ben. Természetesen Zugort, aztán a másik Pétert, a Farkast... A huszonkét éves, saját nevelésű Zugor a télen került az első csapat keretéhez. S most mindjárt nagyon nehéz leckét kapott Mihalecz edző­től: a gólkirályi címért versenyben Az NB I tavaszi menetrendje 17. forduló Március 14. — 14.30: Kispest— Újpest, 16.00: Zalaegerszeg— MTK, Haladás—Tatabánya, Vide­oton—Rába ETO, 17.00: Vasas— Ferencváros. Március 15. — 14.30: BVSC—Veszprém, Vác—Siófok, Diósgyőr—Pécs. 18. forduló Március 21. — 15.00: Rába ETO—Pécs, Diósgyőr—Vác, Sió­fok—Vasas, Tatabánya—Zalae­gerszeg, Veszprém—Haladás, MTK—Kispest, 17.00: Ferencvá­ros—BVSC, Újpest—Videoton. 19. forduló Március 28. — 15.00: Kispest— Tatabánya, Pécs—Vác, Rába ETO—Újpest, 17.00: Zalaeger­szeg—Veszprém, Haladás—Fe­rencváros, Videoton—MTK, Va­sas—Diósgyőr. Március 29. — 16.00: BVSC—Siófok. 20. forduló Április 4. — 16.30: Diósgyőr— BVSC, Vác—Vasas, Tatabánya— Videoton,'MTK—Rába ETO, Veszprém—Kipest, 18.30: Új­pest—Pécs, Siófok—Haladás, Fe­rencváros—Zalaegerszeg. 21. forduló Április 11. — 18.30: Pécs—Va­sas, Újpest—MTK, Zalaeger­szeg—Siófok, Videoton—Veszp­rém, Rába ETO—Tatabánya, Kis­pest—Ferencváros, Haladás—Di­ósgyőr. Április 12. — 16.00: BVSC—Vác. 22. forduló Április 18. — 17.00: MTK— Pécs, Vasas—BVSC, Vác—Hala­dás, Tatabánya—Újpest, Veszp­rém—Rába ETO, Diósgyőr—Za­laegerszeg, 18.30: Siófok—Kispest, Ferencváros—Videoton. 23. forduló Április 25. — 17.00: Kispest— Diósgyőr, Pécs—BVSC, 18.30: Új­pest—Veszprém, Haladás—Vasas, Zalaegerszeg—Vác, Videoton—Si­ófok, Rába ETO—Ferencváros. Április 26. — 11.00: MTK—Tata­bánya. 24. forduló Május 2. — 17.00: Tatabánya— Pécs, Vasas—Zalaegerszeg, Veszp­rém—MTK, 18.30: Ferencváros— Újpest, Siófok—Rába ETO. Május 3. — 16.00: BVSC—Haladás, 17.00: Diósgyőr—Videoton, Vác—Kispest. 25. forduló Május 9. — 17.00: MTK—Fe­rencváros, Kispest—Vasas, Tata­bánya—Veszprém, Pécs—Haladás, 18.30: Zalaegerszeg—BVSC, Vi­deoton—Vác, Rába ETO—Diós­győr, Újpest—Siófok. 26. forduló Május 16. —17.00: Veszprém— Pécs, Vasas—Videoton, 18.30: Sió-Negyedórát kellett várni A tavasz első gólja szott, csatár létére semmi veszélyt sem jelentett az ellenfél kapujára. Mindezt látta Verebes József edző is, s a kilencven perc végén villámgyorsan döntött: — Ilyen teljesítmény után egyik játékost sem engedem el a váloga­tott edzőtáborába. Egyszerűen nem érdemlik meg, hogy pillanat­nyilag kerettagok legyenek. Nem köntörfalazott, nem hivat­kozott „sérülésekre”, kimondta, amit gondolt, ami a tény. Lehet, hogy ez a döntés váratla­nul érte a kapitányt, s talán hirtelen­jében nem is vette jó néven. Mi vi­szont úgy véljük, ez az első igazi segítség, amit munkájához, egy új, más szellemű válogatott kialakításá­hoz kapott. S. G. Ja, kérem, mi régiek el voltunk kényeztetve. Emlékszem, ifjú ko­romban másodpercekben számol­tuk egy-egy mérkőzés első gólját Puskás Öcsi például a helsinki olimpián „tapintatlan” volt, mert már a tizenhatodik másodperc­ben megszerezte a vezetést a své­dek ellen. Hidegkúti Londonban alaposan megvárakoztatott min­denkit, mert „csak” a 47. másod­percben vette be először az ango­lok kapujáL És lehetne folytatni a sort De hol már a tavalyi bó...? Manapság már percekben mé­rünk, ha egyáltalán látunk gólt. Igaz, győrben a nyitányon a kispesti Negrau már a negyedik percben el­­vehette volna a hazaiak minden élet- és játékkedvét, de ahelyett, hogy felnézve a még jobb pozíció­ban levő Kovács Kálmánhoz vagy Pisont Pistához játszott volna, önző módon egyedül akarta megoldani a helyzetet. Kihagyta... Becsületére legyen mondva, nem nyugodott bele a kudarcba, hanem tizenkét perc múlva Vincze szögle­tét a későn induló Végh mellett 8 Kellemetlen meglepetés méterről a kapu közepébe fejelte. Ez volt tehát a tavasz első gólja, amire tizenhat percet kellett várni! De érdemes még néhány szót vesztegetni erre a gólra. Méghozzá a győri kapus, Végh szempontjából. A fiatal kapuvédő ugyanis nagyot hibázott. Úgy látszik, őt is üldözi a magyar kapusok átka, ő sem tud beívelt labdára időben kiindulni. Bevallom, Végh-gel szemben elfogult vagyok, mert amikor elő­ször láttam védeni a Veszprém csapatában, futballkörökben is ki­nyilatkoztattam: ez a gyerek szu­pertehetség, a magyar labdarúgás egyik világklasszis jelöltje. De azt is hozzátettem, hacsak el nem ront­ják... Véleményemet a most bekapott potyagól ellenére is fenntartom, mert Véghnek a Kispest-Honvéd ellen is volt két olyan parádés védé­se, ami a fentieket látszik igazolni. Egyébként azt a fránya kifutást meg lehet tanulni. Csak gyakorolni kell. Százszor, ezerszer, tízezerszer, a vég(h)telenségig... (boross) lévő Eszcnyi őrzését! A témához elég annyi: „Dini” ezen a mérkőzé­sen nem villogott... Farkasa középpályán ügyködött. Huszonnégy éves, és a szombathe­lyi Sabariától került a Zetéhez. Lát­hatóan nagy munkabírással, kirívó hiba nélkül látta el feladatát, a befe­jezés előtt hajszál híján gólt fejelt... Maga a mérkőzés nem a londoni Filharmónikusok gálakoncertje volt. Ám, hogy ezen a szerényebb hangversenyen a két újonc „muzsi­kus” nem fogott falsot — az biztos! Sztárok hervadása fok—MTK, Haladás—Zalaeger­szeg, Ferencváros—Tatabánya. Május 17. — 16.00: BVSC—Kis­pest, 17.00: Diósgyőr—Újpest, Vác—Rába ETO. 27. forduló Május 23. — 17.00: Kispest— Haladás, Pécs—Zalaegerszeg, Ta­tabánya—Siófok, Veszprém—Fe­rencváros, 18.30: Újpest—Vác, Vi­deoton—BVSC, Rába ETO—Va­sas. Május 24. —11.00: MTK—Di­ósgyőr. 28. forduló Május 30. — 17.00: Diósgyőr— Tatabánya, Ferencváros—Pécs, Si­ófok—Veszprém, Vasas—Újpest, BVSC—Rába ETO, Zalaeger­szeg—Kispest, Haladás—Video­ton, Vác—MTK. 29. forduló Június 6. —17.00: Rába ETO— Haladás, Tatabánya—Vác, MTK— Vasas, Videoton—Zalaegerszeg, Pécs—Kispest, Ferencváros—Sió­fok, Veszprém—Diósgyőr, Új­pest—BVSC. 30. forduló Június 13. — 17.00: Siófok— Pécs, Vasas—Tatabánya, Vác— Veszprém, Haladás—Újpest, Zala­egerszeg—Rába ETO, Kispest— Videoton, Diósgyőr—Ferencváros, BVSC—MTK. A tavasz első kellemetlen megle­petését a BVSC-NOVÉP együttese szolgáltatta tatabányai vereségével, ősszel érdemes volt kijárni a vas­utasok mérkőzéseire, szellemes, el­szánt és eredményes játékukért. Az őszi idénynek volt egy olyan szaka­sza, amikor a BVSC-t már úgy em­legették, mint várományost a nem­zetközi kupákban való szereplésre. Nos, Tatabányán nyoma sem volt az őszi BVSC-nek. A baljós előjelek már a Magyar Kupában je­lentkeztek, de azt még amolyan ki­siklásnak tekintette mindenki. A bajnoki nyitányon viszont kiderült, Az első ellentmondás hogy jó lesz vigyázni a Szőnyi úti együttesnek. A szombati mérkőzést követően nem véletlenül fakadt ki a BVSC mestere, Kisteleki István. Elsősor­ban azokra a játékosaira neheztelt, akikre a csapat épül és akik tudá­suk, rutinjuk alapján húzóembe­reknek számítanak. Ez a gerinc mondott most csődött, hiszen a ve­reséget jelentő gól elsősorban Pin­tér számlájára írható, a karmester­nek szerződtetett Bognár elszür­kült a mezőnyben, míg Gracsov a legjobb helyzetekből is vagy mellé, vagy fölé lőtte a labdát. (lázár) Lék a hajón... Varga István azt mondta a Diós­győr elleni meccs után, hogy a Sió­fok nyolcvanöt percen keresztül birtokolta a labdát, egymás után dolgozta ki a helyzeteket, szinte ál­landóan Knotz tizenhatosán belül próbálkozott. A Bányásznak lénye­gében egy pillanatig sem volt esélye arra, hogy pontot, vagy pontokat szerezzen. Ugyanazt a meccset láttuk, rá­adásul készséggel aláírom, hogy a Siófok mesterének — igaza van. A látszólagos ellentmondás, amelyben a két vélemény oly messze van egymástól, hogy köztük akár a Puerto Rico-i árok is húzód­hatna, feloldható. Meggyőződésem ugyanis — és ebben megerősített Vlád László nyilatkozata —, hogy a Siófok „laboratóriumi körülmé­nyek között” még most is két-há­­rom góllal jobb csapat, mint a szombaton kétségtelenül megérde­melten föléje kerekedő Diósgyőr. Csak éppenséggel az a hercehur­ca, amit az utóbbi hónapokban Sió­fokon tapasztaltunk (menjek, vagy maradjak; ha ő megy, én is megyek; ki marad, ki hosszabbít; lesz-e ta­vasszal is pontpénz, prémium, fize­tés...) leginkább lélektanilag hatott. Fischer, Gregor, Duró, Máriási vagy éppen Olajos mákszemnyivel sem rosszabb játékos, mint három hónappal ezelőtt volt, egyikük sem felejtett el futballozni attól, hogy egy korábban ismeretlen Ritter ne­vű úr váratlanul bekötötte a pénzes­zsák száját. Csak szanaszéjjel van­nak a gondolataik, nem tudnak minden idegszálukkal a futballra koncentrálni. Mennek előre becsü­lettel, kialakítják a helyzeteket, csak amikor a legjobban kellene össz­pontosítani, akkor hibádzik ez a pici plusz. Ezen most még csak egy meccs ment el. A. D. Szegénység Tudtam, hogy a Veszprém szegény csapat. Mégis megdöbbentett néhány dolog, ami történt. Mialatt az összeállí­tásokat írtam, odajött a főrendező és nagyon udvariasan közölte, ezentúl Veszprémből csakis úgy lehet telefonál­ni, ha Budapestről hívnak. A klubnak olyan magas a telefonszámlája, hogy más megoldás nincs, ezért kény­szerülnek erre a szokatlan korlátozásra. Annyi eredményt azért tett, hogy az egyik irodából felhívtam a szerkesztőséget azt kérve: mikor és hol hívjanak vissza. A nézőtéren csupa szomorú arc. A hangosan beszélő bejelenti: „Szurkolók, segítsenek! írják alá a petíciót, kérték, tárgyalja újra a veszprémi önkormányzat a klub támogatását”. Mert az csak akkor ad milliókat, ha nullszaldós lesz az FG..

Next

/
Thumbnails
Contents