Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
/ mm [ Gazdasági és érdekvédelmi napilap KEDD, 1992. március 3. • II. évfolyam • 53. szám • Ára 2,30 korona FrantiSek MikloSko a szlovák—magyar viszonyról Állásfoglalás a kitelepítések ügyében? „Már a múlt évben, a Szabad Györggyel, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnökével tartott találkozón javasoltuk, hogy hozzunk létre egy közös parlamenti bizottságot, amely áttekintené a két nemzet történetének vitás fejezeteit, és ezzel összefüggésben nyilatkozatot dolgozna ki, amelyet mindkét parlament jóváhagyna. ” Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke ezekkel a szavakkal reagált Katona Tamás magyar külügyminisztériumi államtitkár azon nyilatkozatára, amely február 29-én Budapesten a Rákóczi Szövetség találkozóján hangzott el a Szlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség helyzetével kapcsolatban. (Lapunk tegnapi számában közöltük a Rákóczi Szövetség összejövetelén elfogadott nyilatkozatot.) Az SZNT elnöke a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának nyilatkozva közölte, hogy a szlovák parlament említett kezdeményezését Szabad György megértéssel fogadta. MikloSko szavai szerint eddig egy szlovák—magyar találkozóra került sor, mégpedig decemberben, a másodikat márciusra halasztották. „Tudatában vagyunk annak, hogy nem térhetünk ki a kényes dolgok elől sem, és készek vagyunk állást Aláírták... A szlovák kormány, valamint a szakszervezetek és a munkaadók képviselői tegnap Pozsonyban aláírták az 1992. évi Általános Egyezményt. Amint altján Carnogursky miniszterelnök elmondta, az egyezmény aláírása ellenére a szociális „kiegyezés” szempontjából továbbra is kérdéses marad az idei bérfejlesztés összehasonlítása a bérek múlt évi alakulásával. Szavai szerint 1991 utolsó negyedévében nem megfelelően emelkedtek a reálbérek Szlovákiában. Hangsúlyozta, hogy a kabinet kötelezőnek tekinti a most aláírt Általános Egyezményt foglalni a magyarok 1945-ös kitelepítésével kapcsolatban. Várjuk, hogy a magyar fél pedig olyan kér(Folytatás a 2. oldalon) Játi Carnogursky a privatizációról Tisztelt Olvasóink! Alig két hete emlékeztünk meg lapunk megjelenésének első évfordulójáról. A kis cikkben jeleztük: nehezen tartjuk lapunkat, bár a példányszáma állandóan emelkedik, még nem vagyunk önellátóak, ahhoz még további néhány hónapra lenne szükség. Mint ismeretes, lapunkat 44 mezőgazdasági szövetkezet, illetve állami gazdaság hozta létre. Köztudomású, hogy a mezőgazdaság éppen az elmúlt évben került olyan nehéz helyzetbe, hogy szinte valamennyi termelőegység eladósodott, idén pedig a privatizáció és a transzformáció vár alapító tagjainkra. Ezért alapítóinknak sem gazdaságilag, sem jogilag nincs lehetőségük arra, hogy tovább szponzorálják a Szabad Újságot és a Jó Gazdát. Ezért fordulunk a nyilvánossághoz! Ezért kérünk mindenkit, aki olvassa, szereti lapjainkat, segítsen, ha teheti. Termelőegységekhez, vállalkozókhoz, magánszemélyekhez fordulunk azzal a kéréssel, hogy ha tehetik, pénzbeli támogatásban részesítsék lapunkat Az adományokat a Fábry-alap „Szabad Újság” szakalapítványán gyűjtjük, melynek pontos címe: Fond Zoltána Fábryho „SZABAD ÚJSÁG” VÚB Bratislava - mesto t. ú. 35-64631-012/0200 Támogatásukat, segítségüket előre is mély tisztelettel köszönjük. Lesz elegendő vagyonjegykönyv Ján Carnogursky, a Szlovák Köztársaság miniszterelnöke tegnapi sajtóértekezletén mindenekelőtt a privatizálásról és a tulajdonviszonyokban végrehajtandó változtatásokra irányuló erőfeszítésekről beszélt A kormányfő reagált néhány időszerű bel- és külpolitikai kérdésre is. A szlovák miniszterelnök szerint a kárpótlási rendelkezések közös nevezője a múltban elkövetett vagyonjogi sérelmek orvoslása. „A vagyoni kárpótláson kívül a restitúció bizonyos értelemben erkölcsi elégtételt is jelent” — tette hozzá. Ezzel összefüggésben Carnogursky közölte, hogy 1991 végéig 61 066 személyt rehabilitáltak. Mint mondta, a bírósági rehabilitáció még az első negyedévben véget ér. Szavai szerint a belügyminisztériumhoz eddig több mint 16 ezer beadvány érkezett, amelyek közül eddig mintegy 5 ezret zártak le. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a kisprivatizáció terjedelmét a magánszektor bővülése is igazolja. A járási hivatalok illetékes osztályai Michael íantovsky sajtóértekezlete 1991. december 31-éig 295 353 magánvállalkozót vettek nyilvántartásba. A magánszektor a becslések szerint 1991-ben a nemzeti jövedelem képzésében 4,5 százalékos arányban vett részt. Ján Carnogursky véleménye szerint a vagyonjegyes privatizáció során figyelembe vették, hogy a csehszlovákiai lakosság nagy része „tőkeszegény”. A Vagyonjegyes Privatizációs Központ tegnap közölte, hogy február 29-éig 8 565 642 személy re(Folytatás a 2. oldalon) Kuéerák a baloldaliak fellépéséről: A múlttal civilizáltan kell leszámolni Nemcsak nevetséges, de „Hogyha javíthatatlan tolvajok adnának tanácsokat az államnak, hogyan védje meg vagyonát, azt csak megmosolyognánk. Ha azonban javíthatatlan történelmi visszaeső bűnösök, akik mindig is az állampolgárok vagyonát dézsmálták, próbálnak receptet adni arra, hogyan védjük meg a jövendő tulajdonosok és részvényesek vagyonát, az már nemcsak nevetséges, de egyenesen óriási merészség” — mondta a Polgári Demokrata Unió—NYEE tegnapi sajtóértekezletének bevezetőjében Joztf Kuéerák alelnök. Kuéerák ezen kijelentésével a Demokratikus Baloldal Pártja képviselőinek múlt heti parlamenti fellépésére reagált, melyben a képviselők bírálták „a privatizációs folyamat következetlenségét és rossz szervezését”. Az alelnök kifejezte azon véleményét, hogy az állampolgárok többé nem hagyják magukat becsapni ilyen úgynevezett gondoskodással, mert szerinte minden baloldali pártnak alapjában véve kommunista programja van, amely ilyen vagy olyan formában előbb-utóbb mindig az állampolgár vagyonának elrablásához • •• vezet, függetlenül attól hogy ezt hogy nevezik. A sajtóértekezleten részt vett Marián Úalfa szövetségi miniszterelnök, a PDU—NYEE alelnöke is. Az állam két és fél éves fejlődését jellemezve többek között elmondta, az abszolút tapasztalatlanságon kívül azt tartja benne a legnagyobb hibának, hogy a jogrendszer fejlődése nem volt összhangban a politikai és a gazdasági fejlődéssel. Arra a kérdésre, ő számít-e rá, hogy a gazdasági reform során szerzett tapasztalatait a választásokból kikerülő koalíciónak is átadja, a miniszterelnök azt válaszolta, a totalitárius rendszerből a demokráciába történő átmenet tapasztalatai egyedülállóak, mivel Csehszlovákia nem követte sem a magyar, sem a lengyel példát, hanem saját egyedi modell szerint járt el. „Annak ellenére, hogy még csak a demokrácia alapiskoláját járjuk, módunkban állhat a választások után mindenféle megrázkódtatás és felesleges felhajtás nélkül átadni tapasztalatainkat az utánunk jövőknek a felelős posztokon” — hangzott a kormányfő válasza. Václav Havel köztársasági elnököt örömmel tölti el, hogy egy új politikai párt — nevezetesen, a Demokraták '92 a Közös Államért — az ő politikáját kívánja támogatni. Ezt tegnap a prágai várban tartott sajtóértekezletén Michael íantovsky, az államfő szóvivője jelentette ki. A szóvivő információi szerint az elnök úgy vélekedik, hogy Csehszlovákiá-Fülek Öt havi bér Amint arról szombati számunkban már beszámoltunk, a füleki Kovosmalt valamennyi dolgozója február 28-án megkapta felmondását. Mivel az üzemnek — a követelményeket nem leszámítva — több mint 400 millió korona tartozása van, amit a minisztérium nem hajlandó megtéríteni, a gyár csak csődeljárás után privatizálható. A csődeljárás vezetőjének személyét, az érvényes előírások szerint a gazdasági minisztérium hagyja jóvá. Nem hivatalos értesüléseink szerint a dolgozóknak március 12-én — tehát a fizetésnapon — a tavalyi átlagkeresetet figyelembe véve, öt havi bért fizetnek ki abból a 27 millió koronából, amit az üzem vezetősége már korábban erre a célra félretett. (farkas) A vatikáni hittani kongregáció tudtával Az árnyékegyház titkos Mitostav Vtk prágai érsek tegnap a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott interjújában az előző rendszerben sorra került titkos papszentelésekről és az úgynevezett ámyékegyházró! nyilatkozott. Az érsek elmondta, hogy a totalitárius rendszer idején a vatikáni hittani kongregáció tűzte ki a római katolikus papok és püspökök titkos felszentelésével kapcsolatos teendőkre vonatkozó alapelveket. A sajtóiroda munkatársának azon kérdésére, vajon jelenleg a Csehszlovák Püspöki Konferencia hány konkrét esetről tud, az érsek ezt válaszolta: „A sajtóban eltérő számok jelentek meg — háromszáztól egészen ötszázig. Szerintem az első adat tükrözi a valóságot. Köszönetét érzünk azok iránt, akik a totalitarizmus idején kockázatot vállaltak, veszélynek tették ki magukat. Velük mielőbb személyesen is találkozni szeretnénk.” Az érsek szavai szerint az egyházi szokásoktól teljesen eltérő ügyekben a jelenlegi egyházjognak és a katolikus egyház egységének megfelelő módon járnak el. Ami az „árnyékegyházat” illeti, Miloslav Vlk hangsúlyozta, hogy az nem volt csupán „párhuzamos struktúra”. A háttérben elsősorban hivapapjai talosan nem engedélyezett lelkipásztori tevékenység folyt a fiatalok körében. Ezt a munkát elsősorban laikusok, illetve rendek és különféle mozgalmak végezték. „A katolikus egyház eredetileg abból indult ki, hogy az országban felszámolhatják a ’hivatalos egyházi struktúrákat’, és ezért megkezdődött a püspökök és papok titkos felszentelésének sorozata” — tette hozzá az érsek. nak civilizáltan, kulturáltan kell lezárnia a múltat. Zantovsky ezt arra a kérdésre válaszolva mondta, hogy vajon Václav Havel miképp tekint az Antikommunista Szövetség tevékenységére. A köztársasági elnök véleménye szerint az a forma, amellyel a szövetség nyilvánosságra hozza ismereteit, köztük a volt Állambiztonsági Testület ügynökeinek névsorát, nem tartozik ebbe a „kategóriába”. Éantovsk^ megerősítette, hogy a köztársasági elnök irodája munkacsoportot hozott létre, amely történelmi és egyéb szempontok alapján vizsgálja BeneS elnök 1945-ben kiadott dekrétumait. Közölte, hogy bizonyos kérdésekről jogászokkal is konzultálnak, ez azonban nem tekinthető az elnöki dekrétumok hatálytalanításáról való tárgyalásoknak. A szóvivő nem is tagadta, de nem is erősítette meg, hogy Václav Havel elnök március végéig Moszkvába látogatna. A köztársasági elnök tegnap felmentette tisztségéből Ivan Gaáparoviíot, az ország legfőbb ügyészét, mivel hiányosságok merültek fel az ügyészség munkájában. Az államfő szóvivőjének közlése szerint az elnök tegnap délután megbeszélésre hívta a legfőbb ügyészt. A találkozó azzal a levéllel függött össze, amelyet a Polgári Demokrata Szövetség, a Polgári Demokrata Unió—NYEE, a Polgári Demokrata Párt és a Kereszténydemokrata Párt—Liberális Demokrata Párt szövetségi parlamenti klubjai intéztek Václav Havelhez, és kifejezték kifogásaikat GaSparovié tevékenységével kapcsolatban. A levélben tiltakoztak a legfőbb ügyész azon állítása ellen, mely szerint a vele szembeni kifogásoknak közös nevezőjük van, nevezetesen az, hogy a parlament be kíván avatkozni az ügyészség munkájába és törvénysértésre akarja kényszeríteni. Az említett pártfrakciók szerint a legfőbb ügyész nem dolgozott ki munkakoncepciót, valamint nem foglalkozott az emberi jogok múltbeli megsértésének ügyeivel. Václav Havel köztársasági elnök tegnap a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyészének eddigi első helyettesét, Martin Laukót nevezte ki az ország új legfőbb ügyészévé. Március elsejétől vámcsökkentés Kedvezőbb behozatal Az Európai Közösség tagállamaiból történő csehszlovák behozatal terén az alacsony vámilleték-kategóriába tartozó árucikkek egy része esetében teljesen megszűnik a vám. Legalábbis ez derül ki abból az információból, amelyet Karel Thiele, a Központi Vámigazgatóság szóvivője továbbított a Csehszlovák Sajtóirodához, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy március elsején hatályba lépett a Csehszlovákia és az Európai Közösség közötti kereskedelemről és a kereskedelemmel összefüggő kérdésekről szóló ideiglenes megállapodás. Thiele közlése szerint az EK-tagországokból érkező árucikkek esetében — beleértve az új személygépkocsikat is — a vámilletéket az eddig érvényben volt illeték 80 százalékára csökkentik. Néhány mezőgazdasági termék esetében is ugyanez várható. Mint ismeretes, az ideiglenes megállapodást a Csehszlovákia és az Európai Közösségek közötti társulási szerződéshez, az úgynevezett Európai Megállapodáshoz kötődően írták alá 1991. december ló-án, és e hónap első napján lépett érvénybe. A dokumentum értelmében a felek az EK-tagállamokból érkező cikkek, illetve az EK-tagországokba irányuló kivitel esetében a megállapodáshoz csatolt okmányokban meghatározott preferenciális vámilleték-táblázat szerint állapítják meg a vámot. Ezek az okmányok a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamaránál vagy közvetlenül a Külügyminisztériumban és a Külkereskedelmi Minisztériumban tekinthetők meg.
