Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

fi .WAG Gazdasági és érdekvédelmi napilap De facto igen, de jure még nem Kettészakadt a KDM Látszatra furcsa, gyakorlati és jogi szempontból viszont érthető és logikus döntés született a Kereszténydemokrata Mozgalom Tanácsának szombati ülé­sén: a Tanács nem szavazta meg a mozgalom kettészakadását, ellenben tudo­másul vette aján Klepác vezette Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom plat­­forrnának létrejöttét, s azt is, hogy ezen új képződmény önálló szubjektum­ként induljon a júniusi parlamenti választásokon. HÉTFŐ, 1992. március 9. II. évfolyam 58. szám Ára 2,30 korona Befejeződött a Magyar—Szlovák Fórum II. találkozója Eltüntethető konfliktusok...? Szombati számunkban már tudósítot­tunk arról, hogy pénteken kezdődött meg a Magyar—Szlovák Fórum II. ta­lálkozója Pozsonyban. A kétnapos összejövetelen — amelyre Fischer Ádám karmester kezdeményezésére és a Friedrich Ebert Alapítvány támoga­tásával került sor — magyar és szlovák írók, szociológusok és történészek pró­báltak közös nevezőre jutni a két népet érintő vitás kérdésekben. Konrád György író megnyitó beszé­dében a humán elme optimizmusával elmondta, hogy ha a Nemzetközi PEN Klubban 112 közösség szószólói alapve­tő elvekben egyet tudtak érteni úgy, hogy ezeket az elveket 71 éve nem kel­lett revidiálni, akkor ez az egyetértés két nép között is szükségszerűen meg kell szülessen, feltéve, ha az alapelvek jók és mindkét fél számára elfogadha­tók. Véleménye szerint ez könnyen elér­hető, ha a felek betartják a közismert alapelvet: „Ne tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz!" Hogy mennyire távol állunk még e szép elv gyakorlati alkalmazásától, bizo­nyítják a szociológiai felmérések is, amelyek épp a közös múlt legproblema­tikusabb kérdéseit, illetve a hozzájuk való viszonyulást vették górcső alá. An­na Zelová és Viera Baíová , kassai szo­ciológusok felmérésének általánosítha­tó tanulsága, hogy a színtiszta szlovák településeken élők jóval negatívabban viszonyulnak a kisebbséghez, mint a ve­gyesen lakott területeken élő szlovákok. Pozitív momentumként könyvelhető el, hogy ami a történelem során az egyik fél számára rossz volt, azt a másik fél sem minősíti jónak. Sajnálatos azonban, hogy közös történelmünkben nincs olyan konkrét időszak, amelyet kapcso­lataik szempontjából mindkét fél pozití­van minősített volna. A jelenlegi együttélést leginkább ter­helő problémák (Bős—Nagymaros, nyelvtörvény, helység- és utcanév-vál­toztatások, az intolerancia stb.) szocio­lógiai vizsgálata egyértelműen pesszi­mista konklúzióval zárult: olyan súrló­dási felületek alakultak ki, amelyek ki­küszöbölése még sok időt vesz igénybe. Az est fénypontja a Csepelt György és Örkény Antal magyar szociológus beszámolója volt. A Bős—Nagymaros kapcsán kirobbant konfliktust vizsgálva (Folytatás a 2. oldalon) A tanács ülése után tartott sajtótá­jékoztatón elhangzott: erre a megol­dásra azért volt szükség, mert a moz­galom kettéválása olyan kérdés, amely az országos közgyűlés kompetenciájá­ba tartozik, a tanács tehát nem dönt­hetett erről. Érdekességként kell megemlíteni, hogy maga a tanács sem volt egységes a kettéválást illetően. Az új platform ki­alakulását és önálló szubjektumként va­ló fellépését a jelenlévő tagok közül 94-en nem támogatták. A fentebb emlí­tett határozatot viszont 107 küldött tá­mogatta, 4-en tartózkodtak a szavazás­tól, s mindössze ketten nem értettek egyet vele. A sajtóértekezleten természetesen ar­ról is szó volt, hogyan tovább a választá­sokig. Mindkét platform képviselői el­Konrád György: Jée tedd másnak azt, amit magadnak nem kívánsz!” (GYÖKERES GYÖRGY felvétele) Holtponton Bős ügyében mondták, megegyeztek abban, hogy poli­tizálásukkal hozzásegítik mind az SZNT Elnökségét, mind pedig a kormányt mű­ködésképességének megőrzésében. A vá­lasztásokra mindkét kereszténydemok­rata mozgalom önálló programmal és önálló jelöltlistával készül, ami viszont nem zátja ki a két kereszténydemokrata irányzat választások utáni együttműködé­sét. A közös lista és a közös program összeállítása viszont kizárt. Ján Carnogursky, a KDM elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte a két plat­form közötti legfontosabb különbséget, éspedig az államelrendezésről alkotott véleménykülönbségüket, valamint a gazdasági reformfolyamat ütemével kapcsolatban kialakult feszültséget. A jogfolytonosságot élvező KDM elnöke úgy véli, a kettéválással mindkét plat­form egyértelműbben fogalmazhatja meg e két fontos kérdéskörben elképze­léseit, ugyanakkor szorosan együttmű­ködve hathat a társadalomra a keresz­tényi eszmék megvalósítása érdekében. Prágában A kommunizmus ellen A hét végén Prágában két esemé­nyen „emlékeztek meg” a kommuniz­mus áldozatairól. Délelőtt a Szent Vi­­tus-székesegyházban Miloslav Vlk prá­gai érsek misét celebrált, majd a Hra­­dzsin téren nagygyűlést tartottak. Az összejövetelen a szónokok több­sége követelte: ne engedjék meg, hogy elévüljenek a kommunizmus alatt el­követett bűntettek, és a kommuniz­must, mint nemzetközi „szupermaffi­át” ítéljék el. Bauer Győző, a Csemadok OV elnöke szerint: Döntsenek helyben...! Szombaton a Csemadok Országos Választmányának ülésén a szövetség gaz­daságii helyzetével és az azzal összefüggj) személyi kérdésekkel foglalkoztak elsősorban. A BAUER GYŐZŐTŐL kért telefoninterjúban az iránt érdek­lődtünk, vajon miként alakul a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az idei gazdálkodás feltételezett mérlege: V* Ultimátum a magyaroknak (?) — Megtárgyaltuk a tavalyi költségve­tés mérlegét, s megállapítottuk, hogy nehéz évet zártunk ugyan, de végülis a mérleg pozitív eredménnyel zárult. En­nek tükrében foglalkoztunk az idei költ­ségvetéssel, s annak lehetőségeit mérle­geltük, hogyan lehetne azt gazdaságo­sabbá tenni. Azt tudjuk, hogy a béralap 6—6,5 százalékkal nőhet, és éppen ezért a területi választmányokra bízzuk miként döntenek, marad-e a jelenlegi személyi állomány, vagy létszámcsök­kentést hajtanak végre, illetve megpró­bálnak olyan tevékenységet kifejteni, hogy akár létszámemelésre is sor kerül­hessen, ahol ez indokolt. Döntsenek te­hát helyben, a helyi viszonyok ismereté­ben. • Mivel foglalkozott még az országos választmány? — Hosszú vita folyt a még tavaly föl­merült Kulturális Fórum létrehozásának kérdése körül. Végül olyan döntés szüle­tett, hogy őszre megpróbáljuk összehozni ezt a „kulturális parlamentet”. Szóvolt az Havel a BBC adásában Honnan jön a veszély? Václav Havel köztársasági elnök teg­nap a BBC Lányból közvetített nemzet­közi adásában válaszolt a hallgatók kér­déseire, amelyek természetesen legin­kább az államjogi elrendezésre és a cseh­szlovák fegyverexportra vonatkoztak. Az államfő egyebek között hangsú­lyozta, hogy a csehszlovák függetlenségre külföldről nem leselkedik semmilyen ve­szély. Mint mondta, inkább a saját ta­pasztalatlanságból, az „amatőrizmusból” eredő veszélyekre kell figyelni. „Úgy tű­nik, hogy sorsunk a saját kezünkben van” — hangoztatta Havel elnök. új oktatási önkormányzatok kérdéséről, s ezzel kapcsolatban felkérjük a pedagó­gusszövetséget, mit szólnak a kidolgozott tervezetről, s ennek alapján — vagy ah­hoz hasonlóan — a kulturális önkor­mányzat kérdéskörének kidolgozására is javaslat született. -m-Ahogy arról szombati számunkban beszámoltunk, Bős ügyében a Szövet­ségi Gyűlés elutasított minden módo­sítási javaslatot, annakellenére, hogy számos képviselői hozzászólás el­hangzotta határozati javaslattal kap­csolatban. Hiábavalónak bizonyult DURAY MIKLÓSNAK, a parlament környezetvédelmi bizottsága tagjá­nak módosítási javaslata Is, pedig 5 alaposan fölkészült a „Dunasza­­urusz” kérdésköréből... — Vázoltam, hogy a csallóközi „vízi szörny” a sztálinizmus kövülete, mert még a generalisszimusz életében foglalkoztak vele, majd később Hruscsov nyomására egyezett bele Kádár, hogy teret engedjen azoknak a szovjet hatalmi törekvéseknek, Az olvasókban bízva... Lapunkban már többször jeleztük: a Szabad Újság nehéz gazdasági helyzetbe került. Termelőegységekhez, vállalkozókhoz, magánszemélyekhez fordulunk az­zal a kéréssel, hogy ha lehetik részesítsék pénzbeli támogatásban lapunkat. Az adományokat a Pábry-alap „Szabad Újság” szakalapítványán gyűjt­jük. Tekintettel arra, hogy a postai utalványra nem fér rá a szakalapítvány egész neve, a pontos cím a következő: Fond Zoltána Fábryho — „SZ” VÚB Bratislava - mesto c. ű. 35-64631-012/0200 Szeretnénk azonban olvasóink figyelmét arra is felhívni, hogy a legna­gyobb támogatást az jelentené számunkra, ha minél többen megrendelik lapunkat. Az utóbbi időben örvendetesen emelkedő példányszámunk azt bizonyítja, hogy lapszerkesztési szándékunk találkozik az olvasók igényei­­veL Ennek ellenére a lapterjesztés területén olyan tapasztalataink vannak, hogy a megrendeléseket csak többhónapos késéssel intézik; a kioszkokban az a jó, ha nincs remittenda, azaz visszamaradt példány, de éppen a Szabad Újságot nem lehet sok helyen már reggeli 8 órakor megvenni, mégsem rendelnek belőle többet. Nem így más lapokból... Ha példányszámunk jelentősen megemelkedne, s elérhetnénk egy éven belül a 30 ezret (az év eleje óta hetente átlagban 250 a növekedés), lényegében fedezni tudnánk kiadásainkat és nem szorulnánk támogatásra, amelyet más veszteséges — de szintén szükséges! — magyar lapoknak lehetne juttatni. Ha lapunk előfizetőivé kívánnak válni, a lapban közölt megrende­lőlapot kitöltése után címünkre: SZABAD ÚJSÁG szerkesztősége Martanoviéova 25 819 11 BRATISLAVA küldjék, így ellenőrizni tudjuk annak intézését. Támogatásukat, segítségüket előre is mély tisztelettel köszönjük. amelyek a szovjet folyami—tengerjáró hajók Pozsonyig való hajózását célozták megvalósítani. Elmondtam: csak tíz év­vel azután kerülhetett terítékre a nyilvá­nosság előtt is a vízlépcsőrendszer meg­kérdőjelezése, hogy Magyarországon, sőt Csehszlovákiában is szóltak ellene, igaz a tiltakozások csak 1989 után kap­hattak nyilvánosságot. □ A honatyákat azonban nem nagyon hatotta meg az ésszerű érvelés, már­­csak azért sem, mert kevesen jártak kö­zülük a Csallóközben... — Hiába született számos petíció, hogy ideiglenesen állítsák le az építke­zési munkálatokat, hogy független szak­értői bizottság dönthessen a végső meg­oldásról. A magyar parlament környe­zetvédelmi bizottságának tagjaiból léte­sített képviselői csoporttal folytatott tárgyalásunkon hiába született olyan döntés, hogy javasoljuk a kormányok­nak az ökológiai és gazdasági károk mi­nimalizálásának megvizsgálását, a C va­riánson folytatódnak a munkálatok an­nak ellenére, hogy az ellentétben áll az 1977-ben aláírt államközi szerződéssel. Azt javasoltam, hogy a két fél ellentétes véleményét csak vegyük tudomásul, és ne szavazzuk meg a csehszlovák fél ja­vaslatainak kizárólagosságát, s ne zár­juk be az ajtót az esetleges más lehetsé­ges megoldások előtt. □ Hiábavaló próbálkozásnak bizonyult... — Igen, mert azzal, hogy a Szövetsé­gi Gyűlés a csehszlovák álláspont mel­lett letette a voksot, gyakorlatilag egyenirányúsította a „tárgyalási folyo­sót”, s közvetve ultimátumot nyújtott át a magyar félnek. Hiábavaló volt tehát az az igyekezetünk, hogy Bős ügyét depoli­­tizáljuk és kizárólag szakértői, tudo­mányos síkra tereljük. Lényegében ez­zel a döntéssel a Szövetségi Gyűlés a kérdést visszajuttatta oda, ahol a tár­gyalások előtt is volt. -s-s-Alexander Duböek nyilatkozata Szociális piacgazdaságot Alexander Dubéek, a szövetségi parlament elnöke szokásos vasárnapi sajtónyilatko­zatában először a Szövetségi Gyűlés által visszautasított alkotmánytörvény-módosllás hátterét világította meg Elmondta, születtek olyan kompromisszumos javaslatok, amelyeket a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselői elfo­gadtak volna, s támogatták volna az egész javaslatot. Sajnálatos módon a módo­sításokat más pártok kép­viselői utasították vissza, mintha azt szerették volna ezzel elérni, hogy a DBP ne nyilváníthassa ki a kö­zös állam iránt érzett fele­lősségét. A nyilatkozat további részében Alexander Dub­­éek meglepőnek nevezte Václav Havel elnök döntését Iván GaSparovíé volt legfőbb ügyész üdében, már csak azért is, mert a szövetségi parlamentnek a visszahívás másnapján kellett volna meg­tárgyalnia a legfőbb ügyész által beterjesztett jelentést. Rosszallta, hogy a köztár­sasági elnök az ilyen dön­tések esetében nem veszi igénybe a legfelsőbb tör­vényhozói szerv tanácsát, véleményét. A Szövetségi Gyűlés el­nöke ellenben nagyon fon­tosnak minősítette azokat a törvényeket, amelyeket az elmúlt héten fogadott el a szövetségi parlament, s amelyek a lakosság jelen­tős részét érintő szociális feszültségeket oldják. Ez­zel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy szám­talan nyugati politológus és közgazdász figyelmez­tet: Kelet—Közép-Euró­­pában a gazdasági reform során sokkal nagyobb fi­gyelmet kellene szentelni a szociális kérdéseknek, minthogy a szociális fe­szültségek elkerülése az egyetlen biztosítéka a sike­res gazdasági transzformá­ciónak. „Ezért támogatom azokat a politikusokat és közgazdászokat, akik a szociális piacgazdaság ki­építését hangoztatják programjukként” — mondta a parlament elnö­ke. A nyilatkozat záróré­szében Alexander Dubéek elmarasztalta a Szövetségi Belügyminisztériumot, amiért közzétette azok névsorát, akiket 1968 kap­csán hazaárulással vádol­tak. Dubéek szerint erre csak a bíróságnak van jo­ga, a minisztérium több törvényt is megsértett nyi­latkozatával. „Ráadásul Barbírek és Mlynáf eseté­ben tévesen értékelték az 1968-as betöltött szerepü­ket” — szögezte le.

Next

/
Thumbnails
Contents