Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

8 Szabad ÚJSÁG 1992. március 31. IlirTfc Franciaország kitiltja a Green]: tagjait Polinézia főkomisszáija, Michel Jau elrendelte, hogy e tengerentúli francia területről tiltsák ki a Greenpe­ace környezetvédelmi szervezet ott ál­lomásozó Rainbow Warrior Il.hajó­­jának tizenhét tagú legénységét, mely a csendes-óceáni Mururoa és Fanga­­taufa korallszigeteken végrehajtott francia kísérleti atomrobbantások el­len tiltakozik. A környezetvédők Mu­ruroa szigetén akartak béketábort építeni, de a francia felségvizeken el­fogta őket a francia haditengerészet. A pénznek nincs szaga Erisz almája Olasz vélemény Bős—Nagymarosról A Corriera della Sera olasz napilap terjedelmes cikkben ecsetelte a múlt hét végén a bősi vízerőmű körül zaj­lott csehszlovák— magyar huzavonát. Ismertette az erőmű történetét, kelet­kezésének körülményeit, majd ele­mezte, hogyan mérgesedtek el a vi­szonyok Budapest, Prága és Pozsony közt az ügy kapcsán. A lap közli a szlovák zöldek véle­ményét, akik az erőműpártolók sora­iba álltak, míg a magyar kömyezetvé-Egyre több hamis márka Németországban egyre több hamis pénz jelenik meg. A pénzhamisítók kedvence — úgy tűnik — az ezermár­kás bankó, ezek nagy részét külföldi műhelyekben nyomják. A német rendőrség tavaly mintegy ötezer pénzhamisítási esetet leplezett le, melynek során 26 000 bankjegyet foglaltak le 12 000 000 márka érték­ben. Amerikai dollárt csaknem két­milliós nagyságrendben foglaltak le. A legnagyobb fogás tavaly augusz-0^,R «sg&ő 038612 S IBM — Microsoft Harc a számítógéppiacon Az amerikai számítógépgyártó óri­ás, az IBM áprilisban hatalmas érté­kesítési és reklámkampányba fog, melynek célja, hogy kiszorítsa a Mic­rosoft céget a számítógépes program­gyártásban elfoglalt világelsőségéből. A sikert az IBM új, OS/2-es operációs rendszercrének kellene biztosítania, melynek ki kellene szorítania a piacról a nagyon is népszerű Windows grafi­kai rendszert. A Wall Street Journal azt írja, az IBM be akar vonni kampányába min­den eszközt, s bár jelenleg is a legerő­sebb kereskedői hálózattal rendelke­zik, mind a 344 000 dolgozójának to­vábbi kedvezményeket kínál, ha új ügyfeleket szereznek. Az IBM meg­célozta minden alkalmazottja szom­szédját, felekezeti csoportját, sőt gyer­mekeiknek osztálytársait is. Az IBM, mely évek óta uralja a számítógéppiacot, most olyasmit pró­bál megtenni, ami eddig számára szo­katlan volt; az erősebb ellenfelet akaija megverni. Míg ugyanis a berendezések piacin ő az úr, a programokén a Micro­soft vezet, s program nélkül ugyebár egyetlen számítógép sem dolgozhat. S éppen a Microsoft dolgozta ki az első nagyszabású programrendszert tíz IBM számítógépekhez. A hagyományos ügyfelek, akik ke­gyeiért ez a harc most kezdődik s akik jelenleg a kevésbé bonyolult Windows • A Diákhálózat pozsonyi irodája azonnali belépéssel felvesz titkárnőt a következő feltételekkel:- gépírás, könyvelés alapjainak is­merete- közgazdász végzettség, nyelvtu­dás előnyben- kreatív munkavégzés. Jelentkezni a 07/497688-as üze­netrögzítőn lehet. SZÚ-13 dők épp ellenkezőleg azt vallják, ka­tasztrofális következményekkel járna az erőmű üzembe helyezése. A lap a csallóközi lakosság — leginkább ki­sebbségi magyar — véleményét is közreadja, mely főleg egy esetleges ár­víztől, illetve a számban kifejezhetet­­len mezőgazdasági károktól fél. Tekintettel arra, hogy a tárgyalás­­sorozatok nem vezettek eredményre, mindkét fél nemzetközi szakértők be­vonásától várja a pártatlan megoldási lehetőséget. Az ő véleményüknek jú­niusra kellene tisztázódnia, ha lehet­séges, még a csehszlovákiai választá­sok előtt, melynek közelgő időpontja — a fokozódó szlovák nacionalista megnyilvánulások miatt — elsősor­ban a hatszázezres szlovákiai magyar kisebbségben támaszt kételyeket. Közép-Európában — írja a Corri­era della Sera — a Duna két partján beérett „Érisz almája” miatt egyre na­gyobb az aggodalom. Támadás Magyarország ellen tusban történt. Akkor 6,5 millió dollár értékben „csíptek el” hamis ezermárká­sokat Londonban, ahonnan a nyomok Franciaországon és Svájcon át visszave­zettek Németországba. Frankfurtban milliós nagyságrendben találtak hamis ezreseket szovjet származású izraeli ál­lampolgároknál, ezt követően pedig Iz­rael segítségével sikerült a nyomdát is megtalálni a zsidó államban. Ott a márka mellett amerikai dollárt és ha­zai hamis pénzt is „gyártottak”. „ Carnogursky úr szándékosan fél­remagyarázza a magyar kormány ál­láspontját” — vélekedett a Magyar Rádió tudósítója ugyanerről a kérdés­ről. — Arról volt szó ugyanis, hogy a szlovák kormányfő szerint a határok jellege nem változna akkor sem, ha a C varináns értelmében elterelnék csehszlovák területen a Dunát. Car­­nogursky azt állította, a határ a régi Duna-meder ún. hajózási fővonala mentén húzódna, tehát ott, ahol volt. „Ezzel Szlovákia minden bizonnyal felülbírálná a Trianoni és a Párizsi Bé­keszerződést, mivel ezek a két ország közti határvonalat nem a Duna med­re szerint állapították meg, hanem ép­pen a hajóozási fővonal alapján. Az pedig a felvízcsatorna üzembe helye­zése után két kilométerrel északra to­lódna. Ezt a tényt nem különöseb­ben nehéz megérteni” — kommen­tálta Carnogursky péntek esti szava­it Nyárády Péter, aki szerint a szlo­vák miniszterelnök frontális táma­dást indított Magyarország ellen, amikor kijelentette, a Duna eltere­lését és a kártérítési követeléseket maga Magyarország idézte elő, mi­vel nem akarta megérteni, hogy „nem tartja be a szerződést, melyet felbontani lehetetlen”. Nyárády sze­rint ez épp elég arra, hogy „az anya­gilag érdekelt szlovák kormánytagok­ban felébredjen az amúgy is szunyó­káló magyarellenesség”. Csehszlovák szempontból programrendszert részesítik előny­ben, már előre örülnek a „csatának”, amit majd a két cég az árak területén vív egymással. Az IBM bejelentette, az OS/2 eddigi használói ingyen kap­ták meg az új verziót, azok fjedig, akik a Microsofttól pártolnak át az IBM- hez, jelentős engedményt kapnak a 195 dolláros vételárból. Persze, a Mic­rosoft sem alszik közben. Bejelentet­te, hogy Windows 3.1-es programja 150 dolláros árát leszállítja. Az IBM kereskedelmi igazgatója, Fernard Sarrat azt nyilatkozta, meg­győződése, hogy az OS/2 néhány év alatt legyőzi a Windows-t, melyből je­lenleg évi tízmillió darabot adnak el, miközben az OS/2-ből öt év alatt csu­pán egymilliót vásároltak meg az ér­deklődők. Új fejezetet akar nyitni A vízmű további sorsáról való dön­tés az országon belüli viszonyok függ­vénye. Ezt tükrözte a vasárnapi tévés kerekasztal-beszélgetés is, ahol töb­bek közt a szlovák belügyminiszter, Ladisjav Pittner próbálta a résztve­vőkkel megértetni: Szlovákia számára Bős kérdése egyenlő a demokrácia to­vábbi sorsának kérdésével. Úgy állí­totta be, hogy amennyiben nem épül meg az erőmű, vagy leáll egy időre az építkezés, a demokráciaellenes erők veszik át a hatalmat az országban, ugyanakkor energetikailag is feltétle­nül szükségesnek tartotta az itt ter­melhető áramot. Hiába hangzott el néhány ellenvélemény, többek közt, hogy az energiaigényességet kell csök­kenteni, s hogy a Bősön megtermel­hető energia nem olyan számottevő, hogy azon álljon vagy bukjon egy gaz­daság az országban, a legtöbb politi­kus — köztük Josef Vavrouäek szö­vetségi környezetvédelmi miniszter is — kizárólag Magyarországot hibáz­tatta a helyzetért. Csupán arról nem esett szó, hogy a mai nappal letelt az a határidő, me­lyen belül a szövetségi kormánynak be kellett volna számolni a parlamentben arról, milyen eredménnyel zárultak a környezetvédelmi bizottság határoza­taiban előírt vizsgálatok a bősi vízlép­csőn... A Tungsramnak Kevesebb jutott Az amerikai General Electric úgy döntött, csökkenti idei beruházásai nagyságát a magyarországi GE­­Tungsram vegyesvállalatban. Az ere­deti terve 40 millió dollár volt, ennek most csak a felét óhajtja idén a válla­latban elhelyezni. Csökkenti továbbá egy negyedével a dolgozók számát is. A General Electric azt követően döntött így, hogy kiderült, a Tungs­ram — Kelet-Európa első és legna­gyobb vegyes vállalata — az elmúlt évben 1,1 milliárd forint veszteség­gel zárt. A Tungsram 14 napra való­színűleg leáll a termeléssel is, hogy felhalmozódott készleteitől szaba­duljon. A Financial Times megjegyzi, hogy a GE tavaly megemelte részesedését a vállalatban 75 százalékra, teljes be­fektetését pedig 200 millió dollárra. Akkor még biztatónak látta a várható gazdasági eredményeket. Most vi­szont a növekvő költségeket emlegeti az amerikai partner, melyeket „belső okokra” vezet vissza. Ha a vállalat túl akarja élni a válságot, a magyar pénz­nemet annyival le kell értékelni, hogy árfolyama tartsa az inflációs mérteket. A kettő közti különbséget pillanatnyi­lag 40 százalékra becsülik, s ez nagy gondot okoz a többi külföldi befekte­tőnek (Suzuki, Ford, General Mo­tors) is. Az OECD figyelmeztet Mielőbb döntést A 24 legfejlettebb tőkés ország mezőgazdasági miniszterei arra fi­gyelmeztettek párizsi tanácskozásu­kon, mielőbb be kell fejezni a GATT uruguayi tanácskozásának fordulóját. A tanácskozás már öt éve tart. A záróegyezményt az Amerikai Egye­sült Államok, Kanada és néhány to­vábbi ország, valamint az Európai Közösség közt fennálló viták és ér­dekkülönbségek késleltetik. Az Egyesült Államok vezette cso­port azt követeli, hogy az Európai Közösség csökkentse a mezőgazda­­sági dotációkat országaiban. Most a miniszterek arra mutattak rá, ha nem születik meg a GATT-egyez­­mény, veszélybe kerül a világon az árucsere és a gazdasági költségek is átalakulhatnak. Walesa „horgászbotért” utazott Nem koldulni indult Lech Walesa Németországba, hanem új fejezetet nyitni a két ország ország gazdasági kapcsolataiban. A német tájékoztató eszközök arra mutattak rá, nem az adósságok elengedése Walesa célja, új politikai dokumentumokat sem szándékozik aláírni; négynapos útján a konkrét együttműködés konkrét le­hetőségeit keresi. Németországgal szemben Len­gyelországnak 846 millió transzferábi­lis rubel adóssága van (kb. 2 milliárd márka), aminek visszafizetése megha­ladja Varsó erejét. Ez az adósság a né­met vámunió bejelentését követően keletkezett, 1990 júniusától addig, míg meg nem szűnt a KGST. E vi­szonylag rövid idő alatt nagymérték­ben megnőtt a német kivitel Lengyel­­országba, a lengyel export viszont na­gyon lecsökkent. Lengyelországnak meggyőződése, hogy a német egység áldozatává vált, és Bonn meg Varsó mindmáig nem tudott megegyezni, hogyan rendezzék e kérdést. A gazda­sági kapcsolatok a két ország közt en­nek ellenére ígéretesen fejlődnek, Lengyelországban tavaly 4350 joint venture működött, s a külföldi part­ner ezek 27 százalékában német voll. Többnyire kisebb vállalkozásokról van szó, 50 millió márka éves forgalo­mig és kevesebb, mint száz alkalma­zottal. Az átlagos német tőkebefekte­tés 190 000 márka. Walesa útja előtt úgy nyilatkozott, Lengyelországnak szüksége van a né­met befektetőkre, cserébe pedig jelen­tős piacot kínálhatunk, olcsó munkaerőt és képzett szakembereket. S azt is el­mondta, tudják, Lengyelország útja nem csupán földrííjzilag vezet Német­országon keresztül Európába. Űrkutatási célokra Az USA kormánya pénteken jóváhagyta, hogy orosz atomreaktort és űr­technikát vásároljon az ország mintegy 14 millió dollár értékben. A tranzak­ció keretében amerikai cégek, a hadsereg és a NASA hat kilowattos atom­reaktort, plutóniumot és rakétákat vásárol, melyek segítségével űrhajók mozgathatók. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, az oroszországi vál­tozások lehetővé tették, hogy eddig megköthetetlen üzletek szülessenek a csúcstechnológiai berendezések terén. Az amerikai légierő 7,5 millió dollár­ért Topáz II. típusú atomreaktort vesz, melyet a moszkvai atomenergia-in­tézetben fejlesztettek ki, s mely űrkutatási célokra szolgál olyan esetekben, amikor más energiaforrás nem áll rendelkezésre. A rendszer, amelyen Ame­rikában dolgoznak csak a jövő században készül el, s igaz, hogy 100 kilowattos lesz, de százszor drágább is, mint a Topáz. A Washington Post szerint a Topáz reaktort az ún. SDI- (azelőtt: csillag­­háborús) program keretében használnák fel a kozmikus védelmi háló kiala­kítása során, Fitzwater szerint azonban csak az új-mexikói támaszpontra ke­rülne és kutatási célokat szolgálna Hatmilló dollárt fizet ki a NASA az oroszoknak néhány kilogramm plu­tónium 238-as izotópért, mely energiaforrásként hasznosítható a világűrben. Ez a vásár lehetővé teszi, hogy a NASA gazdaságosan üzemeltethesse azt a saját reaktorát, amelyben plutónium-izotópot állít elő. Ha az üzlet létrejön, ez lesz az első eset, amikor a volt Szovjetunió egyik utódállama — Oroszország — ad el az USÁ-nak atomtechnikát és űrhajó­zási felszereléseket.

Next

/
Thumbnails
Contents