Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
1992. március 30. 5 Szabad ÚJSÁG Lenin nyakán Daxner feje? Szoborgondok Rimaszombatban Rimaszombatnak - bármily hihetetlen is - eddig nem volt Lenin szobra, ami bizony ezek előtt súlyos mulasztásnak számított. Az akkori járási nemzeti bizottság vezetői illetve a kommunista párt funkcionáriusai pedig mindent megtettek annak érdekében, hogy a „nagy eszménykép“ ott díszelegjen a város központjában: megrendelték. Forradalom ide, átalakulás oda, a szobor állítólag ez évben elkészült. Nem így a Lenin tér, ahová a szobrot szánták, sőt azóta az már más nevet is kapott. Ha elkészül, Daxner tér-Fotó: Gál Miklós nek fogják hívni. Mi legyen akkor a lenin-szoborral? Ki kell fizetni, el kell hozni, hiszen meg volt rendelve. Állítólag - takarékosságból - jó lesz majd a Daxner térre úgy, hogy Lenin alakjára Daxner fejét fogják ráhelyezni. Mi ebből az igaz? «aMOMMI zászlóárbocok pedig (már a rajzon is) olyan hatást keltenek, mintha a szobor rács mögé volna zárva.- A bronzszobor elkészítését Tibor Bártfay pozsonyi szobrászművész vállalta el - folytatja Pelle mérnök. - A másfél méter magas talpazaton álló, négyméteres szobornak az 1988-ban megkötött szerződés értelmében 1991 áprilisáig kellett volna elkészülnie. Bártfay úr az „új hullám“ hatására a szobor készítését abbahagyta, de a gipszlenyomatok akkor már megvoltak. Felvettük vele a kapcsolatot, ő irántunk a maximális megértést tanúsította: elállt a szerződéstől, csupán arra kért bennünket, hogy térítsük meg eddigi kiadásait, amelynek egy részéről már a helyszínen lemondott és felajánlotta a járás egészségügyi intézményei javára. Ezt az összeget mi már nem is Bártfay úrnak fogjuk átutalni, hanem Ok egy év alatt elkészítik- A leendő Daxner tér megtervezésére versenytárgyalást írtunk ki, amelyre három műépítész csoport jelentkezett. Az elkészített munkák alapján a DID losonci magáncég munkáját fogadtuk el, amely saját kivitelező részlegével még idén szeretné befejezni a tér megépítését, beleértve a Daxnerszobor elkészítését is. Sajnos, az időpont nekünk nem felel meg, mivel a munkálatok hozzávetőleg 13 millió koronába kerülnek, amit mi ilyen rövid idő alatt nem tudunk előteremteni. Úgy tervezzük, hogy a munkálatokat fokozatosan (ahogy a pénztárcánk engedi) végeztetjük el, amit szerződés formájában rögzíteni is akarunk velük. Az elkészült két darab a 80, illetve 160 centiméter magas) Lenin-makettet és a gipszlenyomatot pedig a Gömöri Múzeumnak ajándékozzuk. Két tér - két szobor Ha sorra vesszük Rimaszombat szobrait: bizony, azt állapíthatjuk meg, hogy Tompa Mihály szobrán kívül Blaha Lujzának és Ferenczy Istvánnak van még szobra a városban. (Az utóbbi kettőnek mellszobra.) Tehát nemcsak Leninnek nem volt szobra Rimaszombatban, hanem egyetlen szlovák személyiségnek sem. Idestova egy éve újra van Tompa tér Rimaszombat belvárosában - egyelőre szobor nélkül. A város nagy szülöttjének szobra (a ledöntés óta) a parkban található. Ilyen szempontból mérlegelve A járási nemzeti bizottságtól a szoborral kapcsolatos összes kiadást és gondot „örökölte“ a városi hivatal. Pelle Sándor mérnök, a hivatal építkezési és környezetvédelmi osztályának vezetője cáfolja az effajta híresztelések valósságát.- Ez nem igaz - mondja egyértelműen. - A tér és a szobor megépítésének, illetve elkészítésének a gyökerei a nyolcvanas évek legelejére nyúlnak vissza. A szóbanforgó területen ugyanis egy „ideológiai“ és kulturális központot akartak kiépíteni. Ebbe a komplexumba tartozott volna a pártház, a mozi, a Slovan szálló, a kultúrközpont és természetesen a Lenin tér a szoborral együtt. A terveket 1982-ben Ladislav Beisetzer elkészítette, és mivel politikailag nagy volt a befolyása, tervét az összes létező hibákkal együtt elfogadtatta. az általa meghatározott egészségügyi osztályoknak. Rács mögött a Lenin-szobor V________________________________ Peile mérnök egy halom dokumentumot vesz elő, többek között a Beisetzer-tervet is, amely szerint a szoborhoz vezető lépcsőfokok magassága 8 centiméter, a Lenin-szobor hátat fordít a pártháznak, a mögötte elhelyezett Az özvegy perel- Beisetzer professzor közben meghalt, bár az általa „megálmodott“ és papírra vetett tervet ezek után nem fogjuk megvalósítani, örököse - a felesége - követeli tőlünk férje jogdíját. Hetvenezer koronát követel rajtunk, amit most bírósági úton akar behajtani. a helyzetet, bizony a Daxner tér és -szobor megépítésének, illetve elkészítésének a terve-kivitelezése már korábban is időszerű lett volna. Ezt bizonyítja a város magyar nemzetiségű képviselőinek a témához való hozzáállása is, akik támogatták e tér elnevezésére adott javaslatot. Meg kell azonban jegyeznem, hogy mind a Daxner, mind a Tompa tér csak akkor lesz igazán szép, ha mindkettőt névadójának a szobra fogja majd díszíteni. FARKAS OTTÓ Ésszerűbbé válnak a fogyasztási szokások a nyugati társadalmakban. A médiák és a reklámok által gerjesztett álomfogyasztást Franciaországban is az egyre racionálisabb vásárlói törekvések váltják fel. A nők járnak a változások élén, akik még a híradástechnikai eszközök iránti igényt is meghatározzák, s a konyhában is egészségesebb étrendre térnek át. geibe, és az ipar valóságos terméközönnel reagált az azonos funkciót betöltő árucikkekből is. Például a Sony a walkmenek harmincféle változatát készítette el: külön típust a gyermekek, a sportolók, a diákok és a hölgyek részére. A választék bősége azonban zavarba hozta és gondolkodóba ejtette a fogyasztót. Már szinte nem tudott különbséget tenni az azonos célt szolgáló termékek között. Az ár nem nyújtott semmiféle orientációt a termék minőségéről és használhatóságáról. A műszaki cikkek piacán a gyors technikai fejlődést, rövid idő múltán jelentékeny árcsökkenés követte. Az olcsóbb és műszakilag kiforrottabb termék reményében a fogyasztó kivárt, és nem vásárolt. Félnek az adósságtól A recesszió és a holnapért való aggodalom világérzése át- meg átjárja Európát, Amerikát és Japánt. Ma már a francia fogyasztókat sem szédíti tneg a reklám, a marketing és a divat. Új, ésszerűbb fogyasztási magatartás van kialakulóban, melynek középpontjában a harmonikus és kiegyensúlyozott életmódot választó személyiség áll. A viszonylagos anyagi biztonságban élők is csak arra költenek, amire igazán szükségük van. Félnek az eladósodástól, s újabban nem szívesen vásárolnak hitelbe. Régebben a francia fogyasztóknak csak a fele takarékoskodott, ma a megkérdezettek 92 százaléka tartja ezt szükségesnek. A fogyasztási szerkezet arról a meglepő tényről tanúskodik, hogy a franciák egyre kevesebbet költenek öltözködésre és lakberendezésre, viszont mind többet egészségük megőrzésére. Az ésszerűbb fogyasztásban a nők játsszák a fő szerepet. A szeszélyes és könnyelmű hírben álló francia hölolcsó termékeket keresik. Az étkezésben is a női diktátum szabja meg a fogyasztható kalóriamennyiséget és az elfogadható koleszterinszintet. A ruházati cikkek terén tombol a fehérnemű-őrület, ám a felsőruházatban a francia nők visszatérnek az időtálló fazonokhoz. Vásároljon száz évre! Az utóbbi évek változásai mégsem elsősorban a fogyasztás mennyiségét, inkább annak belső szerkezetét érintik, hiszen az utolsó két negyedévben 0,2 illetye 0,5 százalékkal vásároltak többet Franciaországban. Ezért a reklámszakemberek optimisták. Jacques Séguéla, az Euro SRCG reklámszövetségének elnöke például azon a véleményen van, hogy a termékkínálat még nagy meglepetéseket hozhat, mivel a következő évezred elején fogyasztásra kerülő termékek 80 százalékát még csak ezután fogják kitalálni. Az előrejelzések azonban mindenképpen azt sejtetik, hogy a fogyasztói kereslet egyre inkább az egészséget és a jó közérzetet biztosító termékek felé fordul. A pazarló fogyasztástól való eltávolodást tovább gyorsítja a környezetvédelem iránti növekvő érzékenység. A hallgass a divatra! Vásárolj száz évre! - hirdeti Yvon Chouinard 1974- ben alapított Patagónia-üzletének szlogenje. Létrehozásakor abból indult ki, hogy a tömegfogyasztási cikkek a környezetszennyezés legfőbb okozói, ezért előállításuk során éppen úgy, mint forgalmazásukkor a természetvédelmi szempontokat kell előtérbe helyezni. A zoknitól a hegymászófelszerelésig minden megtalálható kínálatában, ami elnyűhetetlen. A cég üzletfilozófiája világszerte egyre nagyobb visszhangot kelt, s az üzlet, 350 viszonteladójával és évi 20 százalékos forgalomnövekedésével, igen szépen prosperál. (B-i) A The Wall Street Journal elmelkedese Teli az orosz gabonaraktárak? Az Orosz Köztársaság elnöke, Borisz Jelcin arról biztosítja a lakosságot, hogy az országot nem fenyegeti éhínség. Ebben az igen súlyos kérdésben Jelcin nem tehet felelőtlen kijelentéseket, így feltételezhető, hogy Oroszország rendelkezik bizonyos élelmiszertartalékokkal, elsősorban gabonával. A múlt év novemberében az akkori köztársaságok közti gazdasági bizottság elnöke, Ivan Szilajev bejelentette, hogy a Szovjetunió külföldi hitelekre mintegy 50 millió tonna gabonát és más élelmiszer-ipari nyersanyagot importál. Ezen kívül tavaly az állam a mezőgazdasági termelőktől 42-43 millió tonna gabonát vásárolt fel. Nyugati megfigyelők szerint a hetvenes években a szovjet magraktárakban több mint 240 millió tonna gabonát, 1981-ben 290 millió tonna gabonát raktároztak. A nyolcvanas évek végéig a raktárak befogadóképességét 360 millió tonnára növelték. Tulajdonképpen stratégiai készletekről van szó, amelyeket Moszkva háború esetére halmozott fel, és nyugati behozatalból állandóan feltöltött. Steven Rosefield, egy észak-karolinai egyetem munkatársa azt állítja, hogy ezek a készletek 3-4 évre elegendőek. Ezen kívül a hadsereg ún. békebeli készletekkel rendelkezik, a szövetségi kormány pedig külön élelmiszeralapot is létrehozott. A japán Jomiuri Simbun lap múlt év októberében idézte V. Slykov, az orosz védelmi bizottság tagjának szavait, miszerint abban az esetben, ha az összes állami tartalékot a honvédelmi ipar rendelkezésére bocsátanák, a termelés körülbelül a felével növekedne. Ebből következik, hogy a volt Szovjetunió hadipari komplexumának anyagi tartalékai a bruttó nemzeti termék mintegy egynegyedét tették ki. Mihail Gorbacsovnak, mint a fegyveres erők főparancsnokának tudnia kellett, hogy a stratégiai készletek feltöltésére a nemzeti jövedelem 5-6 százalékát (a háború után 4 százalékát) fordítják évente. Napjainkban viszont az a döntő, hogy Jelcin igénybe veheti-e saját belátása szerint ezeket a stratégiai tartalékokat, más szóval, hogy a hadipari komplexum átadja-e neki a stratégiai raktárak kulcsát. (hn) A hatvanas-hetvenes évek fogyasztói társadalmában a tévéreklámokban látható termékek a többség számára elérhetőnek látszottak. A fogyasztók igényeihez a legapróbb részletekig alkalmazkodni kívánó, differenciált kínálat volt a piacon. A marketingszakemberek bevilágítottak a társadalom mikropiacainak mélységyek egyre megfontoltabb, igényesebb gazdaasszonyok. A férfiak pedig, akarva-akaratlan, igazodnak a nők által diktált szokásokhoz. Például a nemrég még kifejezetten a férfiak ízléséhez igazított híradástechnikai és optikai cikkek piacán is a nők választása lett a mérvadó. Ők viszont a praktikus, könnyen kezelhető, egyszerű és A változások élén Nőuralom a piacokon
