Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
/ isAG Ülésezett az EPM Országos Tanácsa Kezdődhet a kampány Tegnap Hanván ülésezett az Együttélés Politikai Mozgalom Országos Tanácsa. A tanácskozáson a résztvevők áttekintették és jóváhagyták a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés választási koalíciós szerződését, amelynek értelmében a felek rögzítették, hogy az idei parlamenti választásokon közösen lépnek fel és a képviselőjelölteket közös listán indítják [Gazdasági és érdekvédelmi---------------------------------1 napilap HÉTFŐ, 1992. március 30. • II. évfolyam • 76. szám • Ára 2,30 korona Korrekt MPP-álláspontra vártak „Több engedményt nem tehettünk!” Pénteken Párkányban, szombaton pedig Nagyölveden tartott ülést a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Országos Választmánya. A tanácskozásnak az adott kiemelt hangsúlyt, hogy a közelgő választások szempontjából miként alakulhat a magyarság képviselete a törvényhozó testületekben. Agárdy Gábor, SZNT-képviselő, az országos választmány tagja közölte, hogy mozgalmuk további engedményt tett a Magyar Polgári Párt irányában. E szerint vasárnap délig vártak az MPP pozitív válaszára, mégpedig az „utolsó utáni” újabb javaslat jóváhagyására. Egyébként a választási listák összeállítása, az azon szereplók bemutatkozása és a sorrendjükről tartott titkos szavazás volt a tanácskozás legfontosabb része. PDU—NYEE helyett PDU ■■■ ^ Ut a sikerhez Tegnap rendkívüli közgyűlést tartott a Polgári Demokrata Unió—NYEE. A küldöttek rögtön a tanácskozás elején jóváhagyták, hogy a párt megnevezéséből elhagyják a NYEE-t A továbbiakban titkos szavazással Ivan Miklóst megválasztották a PDU első alelnökévé. Mint ismeretes Miklós Jozef Kucerákot váltotta fel, aki egy héttel ezelőtt azzal indokolta távozását, hogy a jobboldali tömb létrehozásának elmaradása miatt „elment a kedve az egésztől”. A közgyűlésen Martin Porubjak, a PDU elnöke ismertette a gazdasági szerkezetváltás befejezését zászlajára tűző választási programot, amelynek címe: Út a sikerhez. Megvitatták az MPP-nek benyújtott választási szövegtervezet utolsó változatát, amely egy-egy képviselő jelölhetőségét tette volna lehetővé minden listán a feltételezhető „befutó” helyen, ami több mint a korábban megállapított 10%. Mindössze egyetlen megkötést tartalmazott a legutolsó javaslat, mégpedig, hogy az MPP arra kötelezi magát, hogy más politikai pártok vagy mozgalmak listáján nem állít jelölteket, ami komoly veszélyt jelenthetne a koalíció számára. Az már csak természetes igényként merült föl, hogy nem fognak egymás ellen negatív választási kampányt folytatni. Csáky Pál képviselő véleménye szerint nagyon tanulságos és megható volt, ahogy az országos választmány tagjai viszonyultak a „koalíciós kérdéshez”. Maximális felelősségtudattal érezték át Lányi beszélgetések a döntés súlyát, amit viszont meg kellett tenni. Deklarálták, hogy az MKDM messzemenően szerette volna összefogni az összes magyar politikai erőt, azonban nagyon sajnálják, hogy a Magyar Polgári Párt merevsége miatt ez nem jöhetett létre. Vasárnap délig újabb lehetőséget adtak az MPP-nek, de lépéseket tettek a Magyar Néppárt felé is, mégpedig azért, hogy a csehszlovákiai magyarság lehetőségek szerint maximális képviselethez jusson. — Meggyőződésem, hogy több engedményt nem tehettünk, éppen ezért felhívom minden választópolgár figyelmét arra, hogy a politikusok a legvégsőkig elmentek. A választási listák elkészültek, s most már a választókon múlik, hogy miként döntenek, mégpedig a csehszlovákiai magyarság javára. (Folytatás a 2. oldalon) A választási koalíció létrehozásával egyidejűleg elhatározták, hogy az eredményesebb politizálás érdekében a választások után is együttműködnek, amelyet szintén szerződésben rögzítenek. A koalíciós szerződés értelmében közös célnak tekintik, hogy olyan jogállam alakuljon ki, amelyben a jogállam alapismérvein kívül törvények szavatolják a politikai pluralizmust és védelmet nyújtanak mindenfajta kizárólagossággal szemben, valamint tiltanak bárminemű hátrányos megkülönböztetést. A kisebbségek társadalmi újjáéledése és jövője tekintetében szem előtt tartják a magántulajdon visszaállítását, a magánvállalkozások kiépítését, az ütőképes, szakmailag rátermett, hivatásos politikai reprezentáció kialakítását, valamint az alapoktól a legfelsőbb fokig kiépített anyanyelvű nevelési és oktatási intézményrendszer kiépítését, beleértve az önálló magyar felsőoktatási intézmény megalapítását is. Elutasítják a kollektív bűnösség elvét, mindenekelőtt azokat a jogi normákat, amelyeket ezen elv érvényesítése során hagytak jóvá — főleg a második világháború végén és közvetlenül utána a Csehszlovákiában élő német és magyar nemzetiségű lakossággal szemben. Jogsértőnek tartanak minden olyan törvényt, amely nem orvosolja a kollektív bűnösség elvének érvényesítéséből eredő sérelmeket. Tiszteletben tartják a kereszténydemokrácia alapelveit, valamint az EPM ideológiai szempontból való el nem kötelezettségét. A koalíciós szerződésbe belefoglalták a közös választási bizottság feladatait, a választási kampány teherviselését, illetve a választási előkészületek néhány konkrét aiapelvét. A testület a késő délutáni órákban jóváhagyta az egyes jelölőlistákat, megtárgyalta a választási program kérdéseit, majd utolsó napirendi pontként foglalkozott a kampány gyakorlati előkészítésével. FARKAS OTTÓ MNP-tanácskozás Párkányban Egyedül is hajlandó... Vasárnap Párkányban tanácskozott a Magyar Néppárt Országos Pártvezetősége. Az egybegyűltek áttekintették az általános politikai helyzetet, értékelték a pártszervezésben elért eredményeket, s meghozták a szükséges döntéseket az elközelgő júniusi parlamenti választásokkal és az azokra való hatékony felkészüléssel kapcsolatban. Ez alkalommal Prágából „A csehszlovákiai mezőgazdaságban kezdődő transzformációs folyamat a tömegtájékoztató eszközökben kissé ’elszürkül’ a vagyonjegyes privatizálás mellett, noha a szövetkezetek átalakulása nem kevésbé fontos és csaknem kétszer annyi vagyont érint, mint a kuponos privatizálás” — mondta a Lányi beszélgetések című rádióműsorban Václav Havel köztársasági elnök amikor a morvaszlovákok lakta slováckói munkalátogatásáról szólt. A tegnapi Lányi beszélgetések elütöttek az előzőektől, mivel nem Lányban, hanem Prágában rögzítették, mégpedig azoknak a felvételeknek az összevágásával, amelyeket a rádió az államfő Olomoucban és Uherské HradiStében tartott nyilvános vitafórumán vett fel. A csehszlovák elnök emlékeztetett arra, hogy az országban tett munkalátogatásai részét képezik annak a tervnek, amelynek lényege, hogy megismerje a régiók és az ott lakók gondjait-bajait. Megerősítette, hogy a választások előtt is folytatni fogja a terv „végrehajtását”. Pittner a Meöiar-ügyről A pártvezetőség Popély Gyula országos pártelnök javaslatára egyhangúlag elfogadta a hármas magyar választási koalíció kialakításának szükségességét, melyet az Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Néppárt hozna létre. A Magyar Néppárt szerint egy ilyen összetételű magyar választási tömb elégítené ki leginkább a felvidéki magyar nemzettöredék igényeit, illetve ez lenne összhangban nemzeti kisebbségünk elvárásaival. Az országos pártvezetőség egyben reményét fejezte ki az iránt, hogy ezt a két magyar mozgalom vezetői is idejében felismerik, s mindent megtesznek a kölcsönös megértésen alapuló együttműködés feltételeinek megteremtése érdekében. A Magyar Néppárt a maga részéről súlyos hibának tartaná az EPM—MKDM—MNP öszszetételű magyar választási koalíció létrehozásának elmulasztását. A pártvezetőség szótöbbséggel azonban azt is kimondta, hogy amennyiben a már szövetkezett magyar mozgalmak a Magyar Néppárt számára nem tennék lehetővé a koalícióhoz való csatlakozást, úgy az egyedül is hajlandó vállalni a választási megmérettetést, őszintén reméli azonban, hogy erre nem kerül sor, mivel magyar mozgalmaink vezetői képesek lesznek józanul mérlegelni nemzeti kisebbségünk valós érdekeit. (-u-) A rehabilitáltak „ügyködtek” Ladislav Pittner szlovák belügyminiszter szerint valószínűleg a belügyi tárca rehabilitált munkatársai közül valaki tépte ki az egykori Állambiztonsági Testület aktanyilvántartásából azt a hat oldalt, amelyeken Vladimír Meéiar neve is szerepelt. Az Ismert személyiségek a hét eseményeiről című tévéműsorban egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy bár közéleti személyiség jogkörével való visszaélés miatt már indult bűnvádi eljárás, de azt még konkrét személy ellen nem folytatják. Pittner elmondta, hogy a szlovák legfőbb ügyészség a Mérnök-üggyel is foglalkozik (mint ismeretes, Roman Hojbauer SZNT-képviselő Frantisek Mikloskónak, a szlovák parlament elnökének „bizonyítékokat” adott át, melyek szerint a Mérnök fedőnevű StB-ügynök Ivan Carnogursky, az SZNT első alelnöke volt). Idén újra választások lesznek. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak minden igyekezete arra irányul, hogy mint neve is mutatja, védje és becsületettel képviselje kisebbségi magyarságunkat, keresztény-keresztyén eszmeiségünket és küzdjön a demokrácia létrejöttéért és megőrzéséért. Ennek érdekében kívántuk lefolytatni koalíciós tárgyalásainkat is. Ennek érdekében először is a Magyar Polgári Párt felé fordultunk, kölcsönösen ismertettük választási elképzeléseinket. Majd az Együttélés Politikai Mozgalommal folytattunk koalíciós előtárgyalásokat. Az EPM konstruktívabb és aktívabb hozzáállása folytán lefektettük a leendő koalíciós partnereinkkel és magunkkal szemben is az érvényes feltételrendszert. Ezek a feltételek lesznek hivatottak biztosítani az egységes politikai platformot a választások előtt és után. Áz elmúlt két év tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy nem elégséges egy választási koalíció megkötése, hanem egy hosszútávú együttműködésre van szükség. Miután ezek a feltételek elfogadásra kerültek az EPM-nél és az MKDM-nél is, elkezdtük tárgyalásainkat az MPP- vel ugyanolyan feltételek mellett. Az egységes ellenzéki és kisebbségi politizálás érdekében úgy láttuk jónak, hogy a kormány nem elfogadható kisebbségi politikája miatt az MPP lépjen ki a kormánykoalícióból. Ezt az MPP nem tudta elfogadni. Tudomásunkra hozta, hogy csakis egyenrangú partnerként, egyenrangú (tehét egyharmados) arányban kíván részt venni a hármas koalícióban. Ezt a tényt az MKDM tudomásul vette. Miután e tárgyalások során az MPP a feltételeket mereven elutasította, az MKDM kezdeményezte, hogy az MKDM és az EPM tekintsen el a kormányból való kilépés feltételétől és azt indítványozta, hogy az MPP minősítse a kormány eddigi NYILATKOZAT kisebbségi politikáját, valamint az MPP részvételi arányát. Ezeket a szerényebb feltételeket sem volt hajlandó az MPP elfogadni, mereven ragaszkodott kiinduló álláspontjához. Az MKDM többször próbálta pozitív irányba terelni a tárgyalások menetét, de igyekezetét az MPP minduntalan meghiúsította. Váltig nem volt hajlandó a megváltozott feltételekről tárgyalni, csak saját elveit hangoztatta. Ezzel kapcsolatban az EPM és az MKDM is részletesen kifejtette véleményét, ezért feleslegesnek tartjuk ismételni (lásd Új Szó, III. 28. „Két nyilatkozat”). Az MPP többször kijelentette, hogy csak hármas koalícióban indul, vagy egyedül vesz részt a választásokon. Azonban ez nem bizonyult valónak, mert az MPP a képviselőjelöltjeinek a szavazólistára való felvételéről tárgyalt a Polgári Demokrata Párttal is. Ugyanúgy nem tartotta be a koalóciós tárgyalásokra vonatkozó hírzárlatot, amiben a tárgyaló felek közösen megegyeztek. Mindezek után az MKDM-nek kétségei vannk az MPP koalíciós megbízhatósága felől főleg akkor, ha szemügyre vesszük az elmúlt két év tapasztalatait és az MPP politikájának negatív kihatásait a magyar nemzeti kisebbsége nézve. Sújt minket a nyelvtörvény, amelynek a megszületésénél az MPP (FMK) is aktívan bábáskodott, valamint annak gyakorlati végrehajtása is. Sújtanak bennünket a belügyminiszteri rendeletek is, annak a kormánynak a rendeletéi, melynek tagja az MPP is. Mindezen érvek felsorolása és kifejtése után az MPP nem változtatott álláspontján, egy lépést sem közeledett az MKDM—EPM javaslatok felé, váltig hangoztatta a legelső tárgyaláson előterjesztett, minden politikai realitást nélkülöző álláspontját. Áz MKDM és az EPM is a szlovákiai magyarság megfelelő parlamenti képviseletére is törekszik, az MKDM kezdeményezésére az MKDM—EPM tárgyalóküldöttsége felajánlotta az MPP-nek sorrendben harmadik javaslatát: Ha az előző feltételek mellett az MPP nem hajlandó koalícióra lépni, felveszi képviselőjelöltjeit a koalíció listájára minden feltétel nélkül. A részleteket a választási szerződés szabályozná. Ezzel kapcsolatban elmondtuk választási együttműködésünk lényegét, továbbra is ragaszkodva a hármas szövetséghez. Az MPP csakis önálló politikai szubjektumként, egyenlő arányban és feltételek nélkül volt hajlandó elfogadni a választási szerződést, ami ebben a formában egyenlő a teljes értékű koalícióval, aminek feltételeit az MPP többszörösen elutasította, meghiúsítva ezzel a koalíció létrejöttét. A minden ésszerű rugalmasságot nélkülöző MPP álláspontnak az lett az eredménye, hogy a hosszú, kb. 30 órás tárgyalássorozat zsákutcába jutott. Az MKDM tudatosította a kudarc okát: nem lehet egyszerre miniszteri bársonyszékben ülni és ellenzéki politikai mozgalomként védeni a kisebbségi érdekeket, valamint azt, hogy a bársonyszéket nagyon nehéz felcserélni a kisebbségi érdekvédelem keserű kenyerére. Mindezek után az MKDM és az EPM előkészítette koalíciós szerződését, amit a felsőbb mozgalmi szerveknek kell jóváhagyni. Reméljük, tagjaink és támogatóink megértik az MKDM álláspontját, reális mozgásterének határait és értékelik, hogy a keresztény eszmeiséget mindig szem előtt tartva próbálta megteremteni az óhajtott hármas koalíciót. Bős: kétségbe vonható „Rugalmas” személycsere A Polgári Demokrata Szövetség hét végi országos konferenciáján a szövetség új elnökévé Jan Kalvodát, a Cseh Nemzeti Tanács első alelnökét választották. A PDSZ élén Pavel Bratinkát, a Szövetségi Gyűlés képviselőjét váltotta fel, aki a párt első alelnöke lett. A PDSZ vezetői szerint a személycsere nem jelent politikai irányváltást. „El kell ismernünk, hogy a nyilvánosság az elnököt reprezentatív személynek tekinti, és nekünk ehhez kell igazodnunk” — mondta a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának Bratinka. Vladimír Dlouhy, a szövetség politikai grémiumának elnöke úgy nyilatkozott, hogy az elnökcsere nem tükröz semmiféle párton belüli hatalmi harcot. A tanácskozás végén a Polgári Demokrata Szövetség küldöttei határozatot hoztak. A dokumentum szerint a bősi vízlépcső építésének kérdése nem szabad, hogy likvidálja a Csehszlovákia és Magyarország közötti jó kapcsolatokat Dániel Kroupa, a PDSZ alelnöke a határozattal kapcsolatban a sajtóiroda munkatársának elmondta, hogy a beruházás ökológiai szempontból kétségbe vonható, és a PDSZ az előző rendszer áldatlan „hagyatékának” tekinti.
