Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám

2 1992. március 28. (UCTSACBitir) V áclav HAVEL köztársasági el­nök tegnap munkalátogatást tett a mor­vaszlovákok lakta Slováckóban. Az el­nök először a boríicei szövetkezetben járt, amelyben 925 szarvasmarhát voltak kénytelenek levágni, mivel a silóvermek festékanyagából szennyezőanyagok ju­tottak a tejbe, és ezzel kb. 30 millió ko­rona kára keletkezett a szövetkezetnek. Az üresen maradt istállókat egyéb tevé­kenységre — lakatosműhelyként, szol­gáltatási célokra és vágóhídkénl — pró­bálják kihasználni. A köztársasági elnök a szövetkezeti tagokkal a transzformá­ció problémáiról is beszélgetett. M arián ÉALFA szövetségi mi­niszterelnök tegnap látogatást tett a pil­­zeni Skoda Műveknél. A látogatás fő oka az az 1,3 milliárd koronás tartozás, amellyel a Csehszlovák Államvasutak villanymozdonyok szállításáért tartozik a gyárnak. A miniszterelnök elmondta: a szövetségi kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmé­ben a tavalyi 6 milliárdos költségvetési feleslegből 2 milliárd koronát fordíta­nak a vasút tartozásainak megtérítésére. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS védel­mi-biztonsági bizottsága tegnap jóvá­hagyta a Csehszlovákia és Ausztria kö­zötti vasúti, közúti és folyami közleke­dés bonyolítását megkönnyítő szerző­dést, amelyet a két fél 1991. június 17- én Bécsben írt alá. A POLGÁRI MOZGALOM képvi selői szerint a Meéiar-botrányban az átB-vel való együttműködésnél is súlyo­sabb vád az, amit FrantiSek Mikloüko, az SZNT elnöke jelentett ki, tudniillik, hogy a volt miniszterelnök a titkos aktá­kat arra használta fel, hogy saját embe­reit juttassa magas állami beosztásba. M ilan áÚTOVEC, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Nemzetek Kamarájá­nak elnöke tegnap Prágában a német szö­vetségi parlament küldöttségével folyta­tott tárgyaláson kijelentette: van remény arra, hogy még a Szövetségi Gyűlés ápri­lisi ülésén sor kerül a csehszlovák—né­met szerződés ratifikálására. Jan KALVODA a Polgári Demok­rata Szövetség vezetőségi tagja, a CSNT első alelnöke tegnap kijelentette: a PDSZ elhatárolja magát a Václav Klaus vezette Polgári Demokrata Párt állás­pontjától, mely szerint az államjogi el­rendezés kérdése nem lehet a választási kampány része. Kalvoda szerint nagyon fontos, hogy a PDSZ választási prog­ramjában is határozottan a közös állam mellett foglaljon állást. JaROSLAV VOLF, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt alelnöke tegnap közölte, hogy a párt mai második köz­gyűlésén dől el, hogy Alexander Dubéek lesz-e a párt elnöke. Józef PROKEá, a Szlovák Nem­zeti Párt elnöke még mindig bízik ab­ban, hogy a jelenlegi parlamenti ülésen megvitatásra kerül Szlovákia önállósá­gának kérdése. Az SZNP egyet ért a DSZM javaslatával, hogy először kiált­sák ki Szlovákia önállóságát, fogadják el a szlovák alkotmányt, és azután írjanak ki referendumot. Azzal azonban nem ért egyet, hogy a népszavazáson az ál­lampolgár ötféle államforma közül vá­laszthasson. A LIBERÁLIS szociális unió megkezdte választási kampányát. A Csehszlovák Szocialista Pártot, a Mező­­gazdasági Pártot és a Zöldek Pártját tö­mörítő unió azt ígéri, hogy választási győzelme esetén a fiatal nemzedéknek művelődési lehetőséget, a munkaképe­seknek munkát, a nyugdíjasoknak pedig szociális biztonságot biztosít. Jirí KRIZÁN, a köztársasági elnö­ki hivatal belügyi osztályának vezetője a Polgári Demokrata Szövetség jelöltje­ként indul a választásokon. Emiatt Vác­lav Havel köztársasági elnök felmentet­te tisztségéből. PHÁGÁBAN tegnap befejeződött a Komensky születésének 400. évforduló­ja alkalmából rendezett nemzetközi konferencia első, úgynevezett fővárosi része. Az tanácskozássorozat ma Uhers­­ky Brodban folytatódik, majd március 30—31-én Pozsonyban fejeződik be. POZSONYBAN tegnap folytató­dott a Helsinki Polgári Gyűlés (HCA) második közgyűlése, melynek címe: Új falak Európában, nacionalizmus és faj­gyűlölet — polgári megoldások. Az ülé­sen öt kontinens több mint 700 küldötte vett részt. Jelzés nélküli híranyag: CSTK Szabad ÚJSÁG Budapest még bízik... (Folytatás az 1. oldalról) mányküldöttek szerint a szerződés egyoldalú felbontása nem lenne jogel­lenes, mert igaz ugyan, hogy az eredeti szerződés nem tartalmaz kitételt a szerződés felbontására vonatkozóan, de ha arra megfelelő indokok vannak — és a magyar fél ilyennek tartja az ökológiai veszélyt és a határfolyó elte­relését —, az egyoldalú szerződésbon­tás megfelel a nemzetközi jogi nor­máknak. Hajósy Adrienn elmondta, hogy a magyar fél három alkalommal adott át a csehszlovák partnernek hi­vatalos szakértői állásfoglalást: elő­ször 1989 nyarán diplomáciai jegyzék részeként Ladislav Adamec akkori kormányfőnek, továbbá 1989 decem­berében Sámsondi Kis György kor­mánybiztos szlovák „kollégájának”, Dominik Kocingernek nyújtott át ha­sonló dokumentumot, 1991 áprilisá­ban pedig a magyar kormány Vladi­mír Meciarnak, az akkori miniszter­­elnöknek juttatott el egy állásfoglalást. Hajósy Adrienn tegnapi nyilatkozata szerint ellenkező irányban nem tör­tént ilyen jellegű tájékoztatás, mert Josef Vavrousek szövetségi környe­zetvédelmi miniszter is csak szóban is­mertette a csehszlovák fél által java­solt nyolc variánst. Arra a kérdésre, hogy az építkezés leállítása esetén hogyan oldanák meg a Duna—Raj­na—Majna hajóútvonal üzembe he­lyezését, a tanácsadó elmondta: lé­tezik egy 1976-os, a határvizek fel­­használásáról szóló csehszlovák— magyar egyezmény, amely a hajó­zásra is kitér, és ezen belül felállítot­tak olyan szakértői bizottságokat, amelyek a fent említett probléma megoldására hivatottak. Arra a kér­désre, hogy a magyar fél miért nem terjesztett elő javaslatot valamilyen kompromisszumos megoldásra, Ki­rály Miklós ezt válaszolta: „A ma­gyar kormány nem javasolhatott köztes megoldást, mert az Ország­­gyűlés álláspontja szerint csak az üzembe helyezés teljes elhagyása a lehetséges megoldás. Egy független szakértői bizottság határozatának — természetesen — a magyar fél is alávetné magát, azonban még bízik abban, hogy április végéig megegye­zés születik.” További kérdésre vá­laszolva a kabinetfőnök azt is el­mondta: ha úgy hozza a sors, a ma­gyar fél jogszerűen fogja felbontani a szerződést, és a jogszerű felmon­dás nem hoz magával kártérítési kö­veteléseket. GAÁL LÁSZLÓ NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) Hosszú tárgyalásokat folytattunk az MPP-vel. Koalíciónk szándéka volt és marad összehangolni, egyeztetni, s amennyiben lehet, egyesíteni a szlovákiai magyar politikai erőket. Két esztendő távolságai után — párbeszédet kezdtünk. Tárgyalásaink során igazolódott, hogy sok területen hasonló, ill. közeli állás­pontot képviselünk, de különbözünk is. E különbözőségekből adódó ellentéteket kívántuk tisztázni, s egyben közeled­ni is. Egy politikai szövetségben nehéz elképzelni az ellenzéki és a kormányt támogató politizálást. Nem érhet bennünket azért sem vád, hogy teljesíthetetlen feltételeket állítottunk asz MPP elé. Hiszen kormánypárt és ellenzék választási koalíciója politikai képtelenség. Ezt nem akarták megérteni partnereink. Ennek kapcsán nem tudtuk megértetni partnereinkkel azt sem, hogy a kormányból való kilépésük nem vonta volna maga után a szlovák politika összeomlását. Politikai koalíciónk joggal várta el, hogy az MPP vezetősége néhány politikai kérdésben tisztázza állásfoglalását: — pl. a nyelvtörvénnyel, az alkotmányjavaslattal, az anyanyelvi felsőoktatási intézmény szükségességével kapcsolatban. Úgyszintén magyarázatot igényelt volna az olyan alapvető politikai elképzelé­sek hirtelen változása, amelyek a választási koalíciók alapelvét illetik. Hiszen még néhány hónappal ezelőtt az MPP, illetve annak jogelődje az FMK, a politikai és nem a nemzeti alapon való szerveződést tartotta egyedül elfogadha­tónak. Sajnáljuk, hogy a hármas koalícióra törekvő tárgyalások emiatt ebben a formában elvesztették komolyságukat és őszinteségüket. Ezzel természetesen nem adtuk fel eredeti szándékunkat, a szlovákiai magyar­ság politikai erőinek összehangolását. Elvárható lett volna azon megalapozatlan bírálatok felülvizsgálata, melyekkel az MPP (FMK) az MKDM—Együttélés politizálását folyamatosan illette. Mindez nem következett be. Nem keresünk önigazolást, nem tartjuk magunkat tévedhetetlennek. Nem kívánunk vádiratot fogalmazni az MPP ellen. Megbélyegzések, vádemelések és hisztéria nélküli politizálást kívánunk munkálni. A szlovákiai magyar lét valóságából kívánjuk építeni politikánkat. Életünk súlyos, keserű tapasztalatai köteleznek. Vállalni kívánjuk a szlovákiai magyarság életét terhelő nemzeti, emberi, szociális gondokat. Más szándékunk és óhajunk nincs. Ehhez kérjük partnereink megértését és választóink támogatását. Az Együttélés koalíciós tárgyalóbizottsága Hármas koalíció — MPP nélkül? (Folytatás az 1. oldalról) élnék? A kisebbséget biztos, hogy nem! Vagy az a céljuk, hogy ha ők nem kerülnek be a parlamentbe, akkor a koalíció se jusson be? A választókat azzal „visszataszítani” az urnáktól, hogy mivel nincs hármas koalíció, nem érdemes elmenni szavazni, ezt olcsó fogásnak, pontosabban övön aluli ütésnek tartom. DURAY MIKLÓS: Ez mindenkép­pen hangulatkeltés. Mindenkinek saját belső ügye, hogy elmegy-e szavazni vagy sem. Én azonban úgy érzem a két évvel ezelőtti választások alapján, hogy amennyiben az MPP élvezi azt a támo­gatást, amit valamikor az FMK, akkor a magyar választópolgároknak körülbelül a 10 százalékát vonzhatja. Tény az, hogy a magyar választók túlnyomó része nem választani akar, hanem szavazni a ma­gyar választási blokkra. Ez a választó­­polgárok egy részét elkedvetlenítheti, de nem jelenti azt, hogy kudarc vagy csőd elé kell nézni. • Az is elhangzott az MPP részéről, hogy az lenne a céfjuk, hogy minél több, a magyarság érdekeiért kiálló egyéniséget akarnak juttatni a par­lamentbe. Nos, az utóbbi két év alat­ti politizálásuk alapján ez mennyire vehető komolyan? BUGÁR BÉLA- Ez megint csak han­gulatkeltés, hiszen mindenki tudhatja, hogy nem egyszer a kormánypolitika, a kormány céljai mellett szavaztak a par­lamentben, ami viszont hátrányos volt sokszor a kisebbségre, tehát ránk, cseh­szlovákiai magyarokra nézve is. Azt többször leszögeztem, hogy vannak kö­zöttük olyan képviselők vagy pártveze­tőségi tagok, akikkel az együttműködést el tudom képzelni, de sokszor egybe­hangzóan szavaztak olyan dolgokra, amelyek kifejezetten hátrányosan érin­tettek minden kisebbséget. Mi arra tö­rekedtünk, hogy jöjjön létre ez a koalí­ció, de olyan hozzáállás mellett, hogy előre leszögezzük: a cél, hogy bejussak a partementbe, majd aztán „viszontlátás­ra”... — így felelősséggel nem volt vál­lalható a koalíció megkötése. DURAY MIKLÓS: Amennyiben az MPP ezt a véleményét komolyan gon­dolta, és nemcsak az újságolvasók hülyí­­tésére mondta ki, akkor ebből az követ­kezik, hogy teljesen szembe kellene for­dulnia az elmúlt kétéves politizálásuk­kal, mert sajnos egyértelműen el kell mondani: az elmúlt két évben a válasz­tók kárára tevékenykedtek a parlament­ben, és az azzal összefüggd egyéb terü­leteken. • A lapunkban megjelent tudósítás­ban is beszámoltunk arról, hogy az „Ami Kárpátalját illeti, a kommunista párt egykori élenjáró harcosa, Leonyid Kravcsuk elvtárs Sztálin legjobb diákja­ként járt el Teljesen megfeledkezett a történelmi jogokról és összefüggésekről, a Sztálin által törvényellenesen megszerzett területet pedig Ukrajna részévé nyilvání­totta. Amennyiben csak a nyilatkozatnál maradna, a ruszinok ezt tudomásul is vennék, de arról van szó, hogy a nyilatko-MPP felelőtlennek tartotta a koalí­ciós tárgyalások során az MKDM és az Együttélés hozzáállását... BUGAR BÉLA: Ezt vissza kell utasí­tanom, ha valaki képes harminc órát eltölteni a tárgyalóasztalnál, az nem fe­lelőtlenségből teszi. Az időhúzás éppen az MPP részéről volt nyilvánvaló, s az ilyen kijelentések csak a hangulatkeltést szolgálják — ellenünk, ők a feltételek­ről még csak nem is voltak hajlandók tárgyalni, minden visszalépésünk után ugyanazt állították, nevezetesen, hogy ultimátumot tettünk le eléjük. DURAY MIKLÓS: Ez eléggé nagy­képű kijelentésnek tűnik, hiszen miért felelőtlenség a részünkről az, hogy mi teljesen logikus úton haladva a politikai elvek tisztázását vagy a koalíciós együtt­működés tisztázását, illetve a választá­sok utáni együttműködés megteremté­sét tekintettük célnak. Az MPP mindvé­gig elutasítólag viszonyult hozzánk, s csak kizárólag a koalícióról akart tár­zatot konkrét tettek kísérik, amelyek az elnemzetietlenítésre és — lényegében — a nyelv, a kultúra és a nemzet felszámolá­sára irányulnak” — állapítja meg a Kár­pátalja fejlesztésére és megújítására vo­natkozó program, amelyet tegnapi kas­sai sajtóértekezletén Miroslav Sládek, a Csehszlovák Rebuplikánus Párt elnöke ismertetett. A dokumentum továbbiak­ban rámutat, hogy Kárpátalja sohasem gyalni. Ezt viszont úgy is lehet értelmez­ni, hogy semmi más nem érdekelte őt, csak hogy bejuttassa néhány emberét a parlamentbe. • Most hogyan tovább? BUGÁR BÉLA Van még egy lehető­ség: lépéseket tenni a Magyar Néppárt felé. Ehhez viszont az MKDM tárgyaló­bizottságának — és valószínűleg az Együttélésnél is így van — felhatalma­zást kell kapnia az országos választ­mánytól, hogy milyen formában, ho­gyan léphetünk a Néppárt felé, amellyel valószínűleg hétfőn fogunk tárgyalni, és már konkrét eredményeket szeretnénk elérni, mert az idő sürget. DURAY MIKLÓS: Hármaskoa­­lícióra még mindig van lehetőség — a Magyar Néppárttal. Az MKDM- mel kötött koalíciós előszerződés azonban kimondja, hogy egy harma­dik résztvevővel tárgyalásokat kez­deni csak akkor lehet, ha abba mindkét fél beleegyezik. Ez az MKDM esetében szombaton, ná­lunk pedig vasárnap fog eldőlni. MÉSZÁROS JÁNOS szűnt meg Csehszlovákia részének len­ni. „Máig érvényesek az 1919-től megkö­tött szerződések, amelyeket a volt Szovjet­unió és most az utódállamok is elismer­tek” — áll a programban. Sládek a kárpátaljai probléma meg­oldására azt javasolja, hogy mindkét „oldalon” tartsanak népszavazást. A re­publikánus párt vezetője kárpátaljai — ahol március 21-én az ottani republiká­nus párt munkácsi alakuló kongresszu­sán vett részt — látogatását sikeresnek minősítette, s nem zárta ki a két párt egyesülésének lehetőségét sem. Egyéb­ként Vasil Mohorita is részt vett a kongresszuson. Ezt Sládek provokáció­nak minősítette. D 1992. március 30-án, hétfőn a Csemadok Kassai Városi Választ­mánya Hej, Rákóczi címmel ünnepi műsort rendez II. Rákóczi Ferenc születésének 316. évfordulója és hamvai hazahozatalának 86. évfor­dulója alkalmából. A műsorra 18 órai kezdettel ke­rül sor a premontrei templomban. Fellép Nagy Csaba tárogatóművész Nyíregyházáról, Ella Péter magyar­­országi csemballóművész, valamint Nyíri Györgyi kassai csemballómű­vész. Bemutatják a kuruckor zené­jét, tábori és udvari zenét egyaránt. Az ünnepi beszédet Balassa Zol­tán tartja. A rendezők minden ér­deklődőt szeretettel várnak! Az Európai Kereszténydemokrata Unió a mai SZKDM-ülésről Európába nem vezet nacionalista út Zólyomban ma kerül sor a Ján Camogursky szlovák kor­mányfő vezette Kereszténydemokrata Mozgalomból ki­vált — Klcpác-féle radikális szárnynak nevezett — Szlo­vák Kereszténydemokrata Mozgalom alakuló közgyűlé­sére. Ebből az alkalomból Ján Klepác, az SZKDM előké­szítő bizottságának elnöke levelet intézett az Európai Kereszténydemokrata Unió főtitkárához, s meghívta az unió képviselőit a mai tanácskozásra. Thomas Jansen, az Európai Kereszténydemokrata Unió főtitkára az alábbi levelet juttatta el az unió tagpártjaihoz: Tiszlelt Hölgyeim és Uraim! Önök minden bizonnyal kaptak egy írást a szlovák parlament alelnökétől, Ján Klepáé úrtól, amelyben egy úgynevezett Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (SZKDM) megalapítása alkalmából tartandó tanácskozásra hívja meg Önöket Felhívom figyelmüket, hogy ez a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM, Öamogursky miniszterelnök mozgalma) szétdarabolását célozza. Tájékoztatásul az Önök tudomására hozom a Klepáé úr meghívására adott válaszomat: „Meghívását nem fogadhatom el, mert az Ön eljárásával nem értek egyet A KDM-től való elszakadásával Ön felelőtlen módon gyengíti országa kereszténydemokrata mozgalmát Az Ön és barátai által felvett alapállás összeegyeztethetetlen a kereszténydemokrácia eszméivel. Szándékukat, hogy csoportosulásukat „Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalomnak” nevezték, az Európai Keresz­ténydemokrata Unió részéről sértésnek kell hogy minősítsük Az Európai Kereszténydemokrata Unió számára elfogadhatatlan, hogy egy radikális nacionalista csoportosulás a „kereszténydemokrácia" címkéjével ékeskedjen, s ily módon mozgalmunkat kompromittálja. Megbékélés és szolidaritás, segítségnyújtás és föderalizmus, ezek a mi alapértékeink, mely bázisra építve higgadt lépésekkel Európa felé haladunk, és mi erre törekszünk A nacionalista út nem Európába vezet." Baráti üdvözlettel THOMAS JANSEN JötUkár Brüsszel, 1992 március 23. Kárpátalja még mindig kísért Sládek köti az ebet a karóhoz Meghívó V

Next

/
Thumbnails
Contents