Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

8 Szabad ÚJSÁG 1992. március 26. Független Államok Közössége Bombariadók Nem akarták felrobbantani OECD-agrárreform A Szovjetunióból alakuló önálló országokban mindenfelé megindul az agrárpolitikai reform is, de ez a váltás korántsem zavartalan. Elképzelhető, hogy a reformnak ellenszegülő erők nemcsak fékezik az átalakulást, ha­nem tovább élezik az amúgy is nehéz mezőgazdasági és élelmezési helyze­tet. Ennek következményeképpen a döntéshozók arra kényszerülhetnek, hogy reformintézkedéseik végrehajtá­sát felfüggesztik. Ilyen körülmények között a régióban tovább romlik a ter­melékenység és csökken a mezőgaz­dasági termelés, ami viszont jelentős élelmiszerimportot tesz szükségessé. Többek között ezekkel foglalkozik a Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet (OECD) tanul­mánya a volt szovjet országok agrár­­szektorának várható alakulásáról. Amennyiben a piacgazdálkodás bevezetése sikeres lesz, csökkenhet az agrárimport. A tanulmány a további­akban arról szól, hogy az agrárárak vi­lágszintre emelése fékező hatással lenne a keresletre, ezen túlmenően módosítaná az import összetételét is, éspedig a gabonabevitel felől a fehér­jetartalmú takarmányok és a hús felé. A volt Szovjetunió gazdaságában vezető szerepe van a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektornak, a bruttó hazai termelésnek mintegy harmadát ez a terület szolgáltatja, és ezen dol­gozik a munkavállalók egy harmada — írja az OECD. Ezen kívül helytele­níti, hogy a múltban a magas termelési költségeket és a kevésbé hatékony termelést rendszerint az állam hozta egyensúlyba, a bérpolitikának egyálta­lában nem vagy csak igen kis részben volt javító hatása a munka termelé­­kenységéreAz agrárgazdaság csekély teljesítőképessége miatt az ország nem szocialista államokból származó egész bevitelének legutóbb már 20 százaléka élelemre és takarmányra esett, amelyekért konvertibilis valutá­val kellett fizetni. A jelenlegi agrárpolitika sikeres működését nehezítik a kedvezőtlen körülmények; igen magas az infláció, a gazdaság teljesítménye minden vo­nalon csökken, mert megoszlik az egyes köztársaságok, körzetek, sőt vállalatok közt is. A tervgazdasági ad­minisztráció felbomlásával megszűnt a gazdasági tevékenység összehango­lása, s nő a zűrzavar. Annyit azonban már széles körben felismertek, hogy a piacgazdálkodásnak az eddiginél sok­kal nagyobb szerepet kell játszania. A gazdasági és politikai rendszer nehézségei mellett az OECD vélemé­nye szerint technikai okok egész sora játszik közre az eredmények kedve­zőtlen alakulásában. Folyamatosan csökken a talaj temőképessége, és nő az erózió. Hibás vagy hiányos vetés­forgóval dolgoznak, nem felel meg a szükségleteknek a talaj megmunkálá­sa, kevés a szerves trágya és mind na­gyobb a traktorok és mezőgépek je­lentősége. A magángazdaságok már fejlőd­hetnek, de ezen első lépéseket legin­kább a balti köztársaságokban, vala­mint Grúziában, Moldcrvában és Oroszországban tették meg. Múlt év januárjában a Szovjetunió területén megközelítőleg 50 ezer paraszti ma­gángazdaság működött, összesen 700 ezer hektár területen. Ez ugyan nem éri el a teljes, mezőgazdaságilag hasz­nosítható terület 0,3 százalékát sem, a következő években sem lehet a ma­gángazdaságok jelentőségének ér­demleges növekedésével számolni. A nagy beruházási költségek, a kis me­zőgépek hiánya és a gyenge infrast­ruktúra mellett a konzervatív erők minden szinten akadályozzák a gyors privatizálást. Az élelmiszerhiány egyik döntő oka az infrastruktúra gyengesége. A szál­lítás, tárolás és feldolgozás hiányossá­gai a kiugró veszteségek okai. Szovjet adatok szerint ez a hiányosság rend­szerint a termés 20—30 százalékának elvesztését jelenti, kedvezőtlen körül­mények között ennél is magasabb le­het a veszteség; csökkentése önmagá­ban sokkal közelebb juttatná a szóban forgő területet a teljes önellátáshoz. A termelékenységet feltétlenül ja­vítani kell. A szovjet tervkészítők sze­rint az ország minden lakosára fejen­ként és évente egy tonna gabona szükséges a teljes önellátáshoz. Az OECD ezzel szemben rámutat arra, hogy az EK területén és az USA-ban fejenként mindössze 800 kilogramm gabona fogy. A túlzott gabonaigény nemcsak a nagy veszteségek következménye, közrejátszik az is, hogy — különösen a takarmányozásban — igen alacsony a hatékonyság. A tanulmány megállapítja, hogy a volt szovjet területen az állattenyész­tés egy állategység előállításához majdnem kétszer annyi gabonaegysé­get fogyaszt el, mint amennyit erre a célra Nyugat-Európában felhasznál­nak, mivel a takarmányból sok min­den hiányzik, elsősorban a fehérje (Agra-Europe) A Losonci járásban március első felében megszaporodott a tűzszeré­szek munkája. Losoncon két iskolá­ban volt bombariadó, Füleken pedig állítólag a városházát akarták (vagy akarta) eddig ismeretlen személyek felrobbantani. Az utóbbi hír, mint ké­sőbb kiderült, nem fedi a valóságot, a városi önkormányzat alkalmazottjai találtak ugyan robbanószert, de az azt elhelyező(k) nem robbantási szándék­kal tette(k) le a városháza ajtaja elé. Balázs Sándorné, a városi önkor­mányzat dolgozója így emlékszik vissza arra a napra: — Az egyik kolléganőmmel már hét órakor munkába léptünk. Kiszáll­tunk az autóból, ő kinyitotta az ajtót én pedig még megvettem a kenyeret. A kolléganőm megvárt a bejáratnál és egy zsákra mutatott, ami az ajtó előtt feküdt. „Mi van benne”? — kérdez­tem, mire ő azt válaszolta, hogy papír. Én már nem néztem bele, megfogtam a zsákot és félre húztam. Nagyon ne­héz volt, hetven-nyolcvan kiló is lehe­tett benne. „Rossz tréfát űz valaki ve­lünk” — gondoltam és mérgemben még bele is rúgtam egyet. Felmen­tünk az irodába, nem sokkal utána jött az alpolgármester és mindenkit kiküldött az épületből. Amint azt lent megtudtuk, Jakab János mérnök — az egyik kollégám — munkába jövet belenézett a zsákba, ő állapította meg, hogy abban nem papír, hanem robba­nószer — danobit — van. Jelentette mindjárt az alpolgármesternek, aki ki­hívta a rendőrséget és a tűzszerésze­ket. Ök átvizsgálták a városháza helyi­ségeit, de nem találtak semmit. A zsák tartalmáról megállapították, hogy az valóban robbanószer tizennyolc cso­mag danobitot szedtek ki belőle gyúj­tózsinór nélkül. Nyolc órakor beengedtek minden­kit az épületbe, de egész délelőtt va­cogott a fogunk a félelemtől. Telefo­non bennünket sem az ezt megelőző napon, sem aznap nem hívott senki. Mivel korábban a rátkai szövetkezet kőbányájából loptak el robbanószert — ami után nyomozott a rendőrség — arra a következtetésre jutottunk, hogy a tettesek ilyen formában adták vissza a számunkra használhatatlan (gyújtózsinór nélküli) danobitot.-tt-Afüleki városháza A szerző felvétele Az árak alakulása Olcsó a hagyma a világpiacon Európa hagymapiacán nagyoka készletek, és emiatt a mostani szezonban nagy nyomás nehezedik az árakra. Ez áll Németor­szágra is, amely hagymaszükségletét nagyrészt importból fede­zi. A német piacra 1991-ben összesen 357 700 tonna hagyma érkezett külföldről, 7,5 százalékkal több, mint egy évvel előbb. A szállítók sorában Hollandia áll első helyen 102 800 tonnával, ami 40,8 százalékkal több, mint előző évben. Spanyolország 90 400 tonnát szállított, ami 21,4 százalékos növekedésnek felel meg, Lengyelországból viszont 20,8 százalékkal kevesebbet, 51 300 tonnát importáltak. A lengyel szövetkezet termelői árai jelenleg átszámítva kilogrammonként 10—18 pfennig közöttiek, az átlagár 13 pfennig. A lengyel árak múlt év őszén az arányosnál nagyobb befo­lyással voltak az általános áralaku­lásra, mint ahogy azt a szállított cse­kély mennyiség indokolttá tette volna. Ez abból származik, hogy az ország­ban tavaly igen sok kicsi, gyakran szakmán kívüli cég is foglalkozott hagymaexporttal, és egy részük igen alacsony árakkal jelent meg a piacon. Újév óta már csak nagyobb lengyel vállalatok tevékenykedtek ezen a te­rületen, úgyhogy a lengyel hagyma ára kissé emelkedett. Ez év februárjában Németország hagymakészletei valamivel alacso­nyabbak voltak, mint egy évvel előbb: a keleti tartományokkal együtt össze­sen 33 ezer tonnát tároltak. Ez a kíná­lat egyáltalán nem magas, a hagyma ára viszont alig mozdult, mert a ház­tartásokban keresett áru importja tar­tós nyomást gyakorolt az árszinte. Hollandiában 1992. február else­jén 209 ezer tonnára becsülték az ex­portkészleteket, ami 7 százalékos nö­vekedés. Hollandia dughagymater­mését 410 ezer tonnára becsülik, a belső fogyasztás 55 ezer tonna körüli. A dughagymaexport január végéig 146 ezer tonnával maradt el a terve­zettől, úgyhogy a következő hónapok­ban a kivitel erőteljes fokozására van szükség. A hagyma hollandiai tőzsde­ára február elején ismét csökkent, ki­logrammonként 12,5 holland cent volt, szemben az egy évvel előbbi 20 centtel. Angliában és Walesben az év ele­jén mintegy 100 ezer tonna volt a hagymakészlet, valamivel több, mint egy évvel előbb, és állítólag Franciaor­szágban is nagy a készletállomány. Olaszországban a kedvező tavalyi árak következtében a szokottnál több hagymát termesztettek, az 1991. évi eredményt 480 ezer tonnára becsülik, ami 7 százalékkal haladja meg az el­őző évit. Chilében a kedvezőtlen idő­járás a termés csökkenésére vezetett, sok termelő áttért a fokhagymára is. Az ottani magas árak várhatólag az export csökkenése irányában hatnak. Több hagymát várnak ezzel szem­ben Új-Zélandban, ahol ezért fokozni akarják az Európába irányuló szállí­tásokat. Egy évvel előbb 29,5 millió új­­zélandi dollár értékű hagymát adtak el külföldre, ami megfelel az exportált friss zöldség 30 százalékának (1 US dollár = 1,83 új-zélandi dollár.) Az idei gazdasági évben az új-zélandi hagyma betakarítása a szokásosnál 2—3 héttel később kezdődik, átlagos mennyiség várható. (ae) Értesítjük a szülőket és az alapiskolák tanulóit, hogy 1992. 9.1-jén a Pozsonyi Élelmiszer-ipari Középiskola megnyitja új tanszakát: az élelmiszer-ipari vállalkozást. A felvétel feltétele: kiváló tanulmányi előmenetel az alapiskolában, valamint sikeres felvételi vizsga szlovák nyelvből és irodalomból, illetve matematikából. A felvételi vizsga részét képezi a pszicho-diagnosztikai alkalmassági vizsgálat is. A felvételi vizsgák 1992. május 6-án lesznek. A jelentkezési ívet az alábbi címre küldjék: SPäP, HARMINCOVA 1, 841 01 Bratislava. Részletes tájékoztatást a 07/766 108-as és a 07/764 802-es telefonszámon kaphatnak. SZÚP-23Í Az AGROMOTOR, s r. o., Dvorská cesta, Nővé Zámky előnyös áron megvételre kínál • LIAZ-motorokat, nagyjavítás után, minden változatban • ZETOR-motorokat, nagyjavítás után, minden változatban • kis aggregátorokat ZETOR és LIAZ-motorokhoz Az adásvételt cserével valósítjuk meg a motortfpus előzetes egyeztetése után. KÜLÖNLEGES AJÁNLATUNK: E 516-os kombájnok átalakítását vállaljuk; a 8 VD típusú motort LIAZ M 637 TURBO típusúra cseréljük, melyet le is szállítunk és ki is cserélünk. Tájékoztatást a 0817/21109-es telefonszámon kérjenek. SZÚP-237 s NEMET ES JAPAN GYÁRTMÁNYÚ SZATELITANTENNÁK ÉS SZÍNES TELEVÍZIÓK RENDKÍVÜL ELŐNYÖS AJÁNLATA- utánvéttel is szállítunk és a szerelést is vállaljuk- a szatelitantennák ára 10 500-tól 11 900 koronáig (sztereo, távirányítás)- a televíziók ára 8 900-tól 14 490 koronáig (teletexttel)- a típustól függően fél-egy év garancia Cím; TRANS-SHOP Toplianska 22, 82107 Bratislava Tel.: 07/242413

Next

/
Thumbnails
Contents