Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
Szabad ÚJSÁG 1992. március 4. Egy panaszlevél nyomában AKIÉRT A HARA(N)G SZÓL Rossz szomszédság török átok Amikor Lévárton kiszálltam az autóbuszból, a mindössze nyolcvan lelket számláló falucska utcáján egy idős nénikével találkoztam. Köszönésváltásunk után megszólított, s mint egy modern mesében, ezeket mondta a 80 esztendős Galo Margit néni:-A régi világban szeretetben, békességben és összefogásban élt a falu népe. Manapság bezzeg rosszakarattal meg irigységgel fertőzöttek az emberek Sok az áskálódás. Mi sem tudjuk, kihez forduljunk panaszunkkal. Ősszel történt, hogy kertünkben valaki letiporta a virágágyásokat, egy éjszaka kikezdték a házunk oldalát, a temetőben megrongálták a sírköveket, s ellopták róla a virágtartót. Október 26-án pedig beledobtak valami szörnyűséget a kútba, amitől megfertőződött és ihatatlan lett a vize. Mintát vettünk belőle, amit bevittem a rendőrségre, de a mai napig nem értesítettek az eredményről... Ilyen vészjósló ,,elójel(enés)" után térek be a falu polgármesteréhez, Halász Mártához, hogy segítségét kérjem a Lesták Elemér által felpanaszolt ÜGYEK tisztázásához, a mielőbbi és minden érdekelt számára elfogadható megoldáskeresés-találás reményében. Mielőtt elindulnánk ,.felderítő utunkra“, Halász Márta ijesztő vastagságú dossziét húz elő és tesz elém az asztalra.- A falu vitás ügyei, tanulmányozza csak végig valamennyit - mondja, - különben nem értheti meg az itt zajló eseményeket. Mindenesetre elöljáróban szeretném elmondani, hogy ez a pici település évtizedeken át elhanyagolt „csatlós“ községnek számított. Én nem vágytam a polgármesteri székbe. Az ismerőseim beszéltek rá az utolsó pillanatban, hogy jelöltessem magam. Így a választópolgárok köztem és Lesták Elemér (második jelölt) között választhattak. A szavazatok alapján bizonysággá vált, hogy nekem szavaztak bizalmat. Nekem a falu lakóinak az érdekét kell képviselnem. A döntéshozatalokban nem szegülhetek szembe a képviselők vélemény-nyilvánításával ... Most már kérdezhet, én mindenre hajlandó vagyok válaszolni és közben mutatom a döntéshozatalainkat alátámasztó írásos dokumentumokat. Javaslom, hogy tételesen vegyük sorra az L. E. panaszos levelében közölteket. Az ismétléseket elkerülendő, zárójelben közlöm L. E.-nek a későbbi hatszemközti megbeszélés során az egyes témákhoz fűzött megjegyzéseit. Kezdjük az építendő istálló körüli bonyodalmakkal! II. rész lyel az a baj, hogy ott az állami gazdaság Istállói foglalják a területet, s oda külön utat kellene építenem, és a viz is hiányzik, no meg távol esik a lakásomtól. És a majdani, a példámat követő magángazdák hová a csudába fogják építeni az istállóikat, illetve hol fogják tartani a teheneiket ha nem a saját portájukon a faluban, mint régen?!... Azóta a higiénikusok is átértékelték a régi szabályok szerint meghozott döntésüket. Az elavult szabályok szerint a beltelken (a kert is annak számított) egyáltalán nem lehet építkezni, még akkor sem, ha történetesen az építmény (mint az én esetemben) legalább száz méterre lesz a falu utcájától. Ilyen logikával számos faluközeli szövetkezeti istállót is be kellene zárni, amelyeket csak méterek választanak el a helység lakóházaitól. Tehát: legújabb értesüléseim szerint az építkezési engedély hamarosan a zsebemben lesz, mivel mindenben eleget tudok tenni a higiéniai előírásoknak.“) Büdös a tehén?-1991. június 6-án kaptunk egy hivatalos végzést a Rimaszombati Higiéniai Állomástól, melyben közölték az önkormányzattal, hogy az L. E. által (a 40 férőhelyes istálló építésére) beadott kérelmet elutasítják, mivel az épület elhelyezése (járványveszély, kellemetlen szag, légyrajzás, trágyaléfolyás) nem felel meg az előírásoknak. Ennek alapján (június 17-én) a Tornaijai Környezetvédő Hivatal levélben tudatta velünk, hogy a fenti intézmény engedélyének hiányában nem állíthatják ki az építkezési engedélyt Az önkormányzatunk november 14-én foglalt állást az ügyben. A képviselők magukévá tették a higiénikusok aggodalmait és ellenezték az istálló felépítését a tervezett helyen. Mondván, hogy L. E.-nek a falu határában is van egy kertje, tehát létesítsen ott egy tehénfarmot. Lesták úrnak el kellene fogadnia a képviselőtestület egyhangú döntését. Különben úgy hallottam, hogy a higiénikusok - eredeti véleményezésüket megváltoztatva - mégsem gördítenek akadályt az építkezés elé. (L. E.: „A képviselők által kijelölt hely• Miért állították le a kripta építését?- Lesták úrnak úgy kellett volna eljárnia, hogy előbb felkeresi a falusi hivatalt és közli velünk a szándékát: „Kriptát akarok építeni, mit szóltok hozzá?“ így. De ö csak a papokkal tárgyalt. Ráadásul a temető közepén jelölte ki magának a helyet. Szerintünk a falu tulajdonában (legalábbis a használatában) van a temetőkért Ebben az ügyben már két tárgyalásunk is volt a püspöki hivatallal. Az elsőn olyan végzés született, hogy amennyiben nem tudjuk igazolni a falu tulajdonjogát, akkor a püspökség javára írják a területet. Mentségünkre legyen mondva: a telekkönyvi hivatalban elvesztek az erről szóló bejegyzések. De második tárgyalásra a püspökség egy olyan levéllel érkezett, amelyben lemondott a temető használati- és tulajdonjogáról a falusi önkormányzat javára. Ezzel a döntés átkerül a mi hatáskörünkbe. S mi élünk is ezzel a joggal, mert mi lenne, ha egyszercsak engedély és megkérdezés nélkül mindenki kriptát akarna építeni? Káosz lenne! Különben is: minek neki olyan kripta, kit fog bele eltemetni, amikor azt a hatalmas házát is egyedül lakja?... • Most mi lesz a félig elkészült kriptával?- Az önkormányzat 3-5 ezer korona büntetést szabott ki L. E.-re a mulasztásaiért. Vagyis amikor engedély nélkül kezdte meg az építkezést. Amennyiben ezt az összeget befizeti a község pénztárába, folytathatja az építkezést. Én a falut képviselem. A képviselők döntésének márcsak azért is érvényt kell szerezni, hogy példát statuáljunk. (L. E.: „Azért nem a polgármesterhez fordultam előbb, mert legjobb tudomásom szerint a temető az egyház tulajdonában van. A különféle engedélyek beszerzése közben még a járási építkezési szakosztálytól sem kaptam arra szóló utalást, hogy netán építkezési engedélyre is szükségem lenne. A kripta helyét a plébánossá! jelöltük ki. Én szabályosan jártam el, ezért nem fizetek! Egyébként is, minek alapján szabtak ki ilyen magas büntetést?...) • Szerintem salamoni döntést kellene hozni...- Ha fizet, áldásomat, illetve aláírásomat adom az építkezés folytatásának az engedélyezéséhez. Különben nem! - zárja le határozottan a témát a falu polgármestere. amit L. E. nem tisztogatott rendszeresen, ezért 1990-ben újra per lett a dologból, és ismét hatósági „ásatás“. Ekkor önszántából az alsó szomszéd, Gergely Sándor (az apám) is kiásta már a maga részét, vagyis a Lesték telkén végetérö csatorna folytatását - mondja a polgármester. - Ám a további szomszédnak. Magyar Józsefnek kijutó harmadik szakasz a mai napig kiásatlan maradt, mivel M. J. erre nem mutat(ott) hajlandóságot. Emiatt G. S. is be akarta temetni a „saját“ csatornáját. Végül a bíróság úgy döntött, hogy M. J.-nek is keresztül kell ásni a kertjét, de ó továbbra is hajthatatlan, ezért a Besztercebányai Környezetvédő Hivatal megfellebbezhetetlen döntése értelmében (1992. I. lyezése úgy szólt, hogy a közös határtól két méterre álljon és csatornával is fel legyen szerelve. Elfogja előlünk a napfényt és a tetejéről az udvaromra folyó esővíz beomlik a garázsomba. (L. E.: „Az épületet pontosan a régi istálló alapjaira építettem. Az esővíz se fog az udvarára csurogni, ha megépíthetem a csöpögésbe elhelyezendő kerítést.“) G. S.: - Én beleegyezem a kerítés megépítésébe, de előbb, illetve újból méressük ki annak pontos helyét, mégpedig nappal és egy „semleges" mérnökemberrel. De még ez sem a végső kérdés, a következő számonkérés arról szól, hogy a szomszéd, L. E. miért nem bontja le a hátsó kertben ugyancsak a telekhatáron roskadozó, „életveszélyes“ állapotban lévő csűrjét, ha már a hatóság is felszólította erre? És végezetül, de nem utolsósorban: - Mondja, uram, hogyan lehetséges, hogy ez az ember 140 család méhet tart a kertjében annak ellenére, hogy a rimaszombati és a kerületi bíróság is a kaptárok „kitelepítése“ mellett foglalt állást?!... büdösítsen az orrunk alá. Nem elég, hogy az emésztőgödrét, amelyet le sem szigetelt, a szobám ablaka alá építette?! (L. E.: „Az emésztógödör megépítése előtt kikértem a szakemberek véleményét, akik szerint a kerítéstől nem lehet egy méternél közelebb. Én viszont 3 méterre tettem, s Galoné magas, tömör kerítéssel lezárt ablakától mintegy 5 méter a távolság, egyáltalán nem szaglik ") Az utóbbi állítás igazáról magam is meggyőződtem. G. Á.: - És képzelje csak el, februárban még a harangot is lelopta a templomunk tornyából, de később visszavi(te)tte. .. (L. E.: „Nem harang volt az, hanem csengő, és nem lop(at)tam el, csupán levetettem abból a célból, hogy lemintáztassam a függesztöszerkezetét. Ugyanis a saját költségemen harangot öntetek a csengő helyére") (Csobádi Károly illusztrációs felvétele) 24.) hatóságilag fogják elvégeztetni az utolsó szakasz kiásását Magyar József költségére. Magyar József vélekedése: - Hetvennyolc éves vagyok, itt születtem, itt éltem le az életem javát, de emlékezetem szerint a kertünkben sohasem volt olyan árok, amit most fel akarnak velem „újittatni“. Most, amikor végre használhatnám, felszánthatnám a kertemet (a néhány évvel ezelőtt végrehajtott patakszabályozásig árterület volt a portám!), parancsba adják, hogy ássak ki egy olyan lefolyóárkot, amelynek a patakba lejtő vége az egy méter mélységet is meghaladná. Hát kinek az érdeke a Galo Árpádné udvarán összegyűlt esővíz elvezetése, ha nem az övé vagy a falué?! Amondó vagyok: amennyiben kiássák lecsövelik és vissza betakarják, nekem nem lesz ellene kifogásom, de én egy kapavágást sem teszek és egy fillért sem fizetek olyasmiért, ami nem az én kötelességem. Erre engem senki sem kötelezhet. Habár tudomásom szerint a Túróéba senki sem engedhet trágyaleves „talajvizet"! (Mert a feljelentő talajvíz elvezetésére hivatkozva csikarta ki a felháborító bírósági döntéseket.) • Mit szól M. J. javaslatához a polgármester?- A községnek nincs pénze betoncsövek vásárlására. A problémát az ügyben érintett polgároknak kell megoldaniuk jószándékkal és közös akarattal meg összefogással... A másik szomszéd - Galo Árpádné - következik:-Sohasem egyezem bele, hogy a kutam közelébe, a telekhatárra építse fel a tehénólját! (L. E.: „G. Á. kerítésétől 4-5, a kútjától pedig 17 méterre lesz az istálló, de a trágyalé felfogására készítendő szigetelt falú tartály mintegy 70 méternyi távolságban lesz a kúttól".) G. Á.: - Én nem tartok állatokat, s nem akarom, hogy „ez meg“ itt Bim - bam Ezen a ponton a kör önmagába zárul. Az abszurditás keserű humorával a kígyó a saját farkába harap. Nem kívánom kritika tárgyává tenni a bajos „ügyekben" illetékes hivatalok nemegyszer fura megnyilvánulását. Az értelmezések útvesztőiben is kilátástalan volna most elindulni. Hogy a válaszok és vélekedések mennyire meggyőzőek, azt ki-ki maga döntse el, mindenesetre kellő „írásos" ismeretanyag birtoklása nélkül én erre nem vállalkozhatok. Mindenesetre furcsának - ez az én magánvéleményem, amivel senkit sem akarok megbántani, és amiért vállalom a felelősséget - és elfogadhatatlannak tartom, hogy ilyen döntések néhány ember szubjektív véleményén múlhassanak. Persze ezek az emberek testületi hátteret biztosítanak a döntésükhöz, de hogy ezek a testületek mennyire vannak informálva az új jogszabályokról... arról csak sejtéseim lehetnek. Olyan ez a döntési mechanizmus, mint a király új ruhája... igazából senki sem ismeri el, hogy ő nem lát semmit..,, hogy nem ért a felvetett kérdéshez. így aztán sok mindent át lehet vinni az emberi hiúság miatt. Konokul oda kell visszatérnem, hogy meg kell hallgatni az embereket, a bizonyítékaikat, az érveiket, s csak azután lehet lesöpörni őket. Jobb érvekkel, jobb bizonyítékokkal. Ha nem így történik - akár jóindulat, akár önös érdek van a háttérben -, negativ magatartást takar. Végezetül még annyit: Az ilyen történeteket végighallgatni is fárasztó, nemhogy végigcsinálni. Aki erőt akar meríteni ehhez a kettős harchoz, olvassa el Kopernikusz művét Giordano Bruno máglyájának fényénél. KORCSMÁROS LÁSZLÓ- Régi ügy. Galo Árpádné 1976-ban beperelte alsó szomszédját, L. E.-t, aki nem engedte a telkén átfolyni a G. Á. tölcsérszerú telkén felgyülemlett esővizet. A bíróság rendőrök jelenlétében ásatta ki a vízlevezető árkot, Torzsalkodó igazságkeresők A szomszédok véleménye is megérdemel egy rövid kitérőt. Gergely Sándor rosszkedvével tele az udvar: - Nézze, Lesták Elemér a telekhatárra építette ezt az égbenyúló, hatalmas gazdasági épületet, pedig tudomásom szerint az engedéHermet ablakszigetelés A senicai HERMET Kft. az Ernst Dolenz Wien céggel ^_________együttműködésben_________ speciális plasztikus szigeteló'anyagot gyárt ablakok egyenletes szigetelésére 1 — 6 mm-es szélességben Előnyei: • tökéletes hőszigetelés • kiváló hangszigetelés • felszerelése egyszerű • 10 év garancia Tájékoztatás: fa HERMET, spol. s r.o., Sadová ul. 2, 905 01 Senica, tel.: 0802/54 65 A szigetelőanyag megvásárolható a PRIOR áruházban és a Domáce potreby üzleteiben A Hermet — az Ön szigetelője SZUP-83
