Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

Szabad ÚJSÁG 1992. március 4. Egy panaszlevél nyomában AKIÉRT A HARA(N)G SZÓL Rossz szomszédság török átok Amikor Lévárton kiszálltam az autóbuszból, a mindössze nyolcvan lelket számláló falucska utcáján egy idős nénikével találkoztam. Köszönés­váltásunk után megszólított, s mint egy modern mesében, ezeket mondta a 80 esztendős Galo Margit néni:-A régi világban szeretetben, bé­kességben és összefogásban élt a fa­lu népe. Manapság bezzeg rosszaka­rattal meg irigységgel fertőzöttek az emberek Sok az áskálódás. Mi sem tudjuk, kihez forduljunk panaszunkkal. Ősszel történt, hogy kertünkben valaki letiporta a virágágyásokat, egy éjsza­ka kikezdték a házunk oldalát, a teme­tőben megrongálták a sírköveket, s el­lopták róla a virágtartót. Október 26-án pedig beledobtak valami szörnyű­séget a kútba, amitől megfertőződött és ihatatlan lett a vize. Mintát vettünk belőle, amit bevittem a rendőrségre, de a mai napig nem értesítettek az eredményről... Ilyen vészjósló ,,elójel(enés)" után térek be a falu polgármesteréhez, Ha­lász Mártához, hogy segítségét kér­jem a Lesták Elemér által felpanaszolt ÜGYEK tisztázásához, a mielőbbi és minden érdekelt számára elfogadható megoldáskeresés-találás remé­nyében. Mielőtt elindulnánk ,.felderítő utunkra“, Halász Márta ijesztő vastag­ságú dossziét húz elő és tesz elém az asztalra.- A falu vitás ügyei, tanulmányozza csak végig valamennyit - mondja, - különben nem értheti meg az itt zajló eseményeket. Mindenesetre elöljáró­ban szeretném elmondani, hogy ez a pici település évtizedeken át elha­nyagolt „csatlós“ községnek számí­tott. Én nem vágytam a polgármesteri székbe. Az ismerőseim beszéltek rá az utolsó pillanatban, hogy jelöltes­sem magam. Így a választópolgárok köztem és Lesták Elemér (második jelölt) között választhattak. A szavaza­tok alapján bizonysággá vált, hogy nekem szavaztak bizalmat. Nekem a falu lakóinak az érdekét kell képvi­selnem. A döntéshozatalokban nem szegülhetek szembe a képviselők vé­lemény-nyilvánításával ... Most már kérdezhet, én mindenre hajlandó va­gyok válaszolni és közben mutatom a döntéshozatalainkat alátámasztó írásos dokumentumokat. Javaslom, hogy tételesen vegyük sorra az L. E. panaszos levelében kö­zölteket. Az ismétléseket elkerülendő, zárójelben közlöm L. E.-nek a későbbi hatszemközti megbeszélés során az egyes témákhoz fűzött megjegyzéseit. Kezdjük az építendő istálló körüli bonyodalmakkal! II. rész lyel az a baj, hogy ott az állami gazda­ság Istállói foglalják a területet, s oda külön utat kellene építenem, és a viz is hiányzik, no meg távol esik a lakásom­tól. És a majdani, a példámat követő magángazdák hová a csudába fogják építeni az istállóikat, illetve hol fogják tartani a teheneiket ha nem a saját portájukon a faluban, mint régen?!... Azóta a higiénikusok is átértékelték a régi szabályok szerint meghozott döntésüket. Az elavult szabályok sze­rint a beltelken (a kert is annak számí­tott) egyáltalán nem lehet építkezni, még akkor sem, ha történetesen az építmény (mint az én esetemben) leg­alább száz méterre lesz a falu utcájá­tól. Ilyen logikával számos faluközeli szövetkezeti istállót is be kellene zár­ni, amelyeket csak méterek választa­nak el a helység lakóházaitól. Tehát: legújabb értesüléseim szerint az épít­kezési engedély hamarosan a zse­bemben lesz, mivel mindenben eleget tudok tenni a higiéniai előírásoknak.“) Büdös a tehén?-1991. június 6-án kaptunk egy hivatalos végzést a Rimaszombati Hi­giéniai Állomástól, melyben közölték az önkormányzattal, hogy az L. E. által (a 40 férőhelyes istálló építésére) be­adott kérelmet elutasítják, mivel az épület elhelyezése (járványveszély, kellemetlen szag, légyrajzás, trágyalé­­folyás) nem felel meg az előírásoknak. Ennek alapján (június 17-én) a Tornai­jai Környezetvédő Hivatal levélben tu­datta velünk, hogy a fenti intézmény engedélyének hiányában nem állíthat­ják ki az építkezési engedélyt Az önkormányzatunk november 14-én foglalt állást az ügyben. A képviselők magukévá tették a higiénikusok aggo­dalmait és ellenezték az istálló felépí­tését a tervezett helyen. Mondván, hogy L. E.-nek a falu határában is van egy kertje, tehát létesítsen ott egy tehénfarmot. Lesták úrnak el kellene fogadnia a képviselőtestület egyhangú döntését. Különben úgy hallottam, hogy a higiénikusok - eredeti vélemé­nyezésüket megváltoztatva - mégsem gördítenek akadályt az építkezés elé. (L. E.: „A képviselők által kijelölt hely­• Miért állították le a kripta épí­tését?- Lesták úrnak úgy kellett volna eljárnia, hogy előbb felkeresi a falusi hivatalt és közli velünk a szándékát: „Kriptát akarok építeni, mit szóltok hozzá?“ így. De ö csak a papokkal tárgyalt. Ráadásul a temető közepén jelölte ki magának a helyet. Szerintünk a falu tulajdonában (legalábbis a használatában) van a temetőkért Ebben az ügyben már két tárgyalá­sunk is volt a püspöki hivatallal. Az elsőn olyan végzés született, hogy amennyiben nem tudjuk igazolni a falu tulajdonjogát, akkor a püspökség ja­vára írják a területet. Mentségünkre legyen mondva: a telekkönyvi hivatal­ban elvesztek az erről szóló bejegyzé­sek. De második tárgyalásra a püs­pökség egy olyan levéllel érkezett, amelyben lemondott a temető haszná­lati- és tulajdonjogáról a falusi önkor­mányzat javára. Ezzel a döntés átke­rül a mi hatáskörünkbe. S mi élünk is ezzel a joggal, mert mi lenne, ha egyszercsak engedély és megkérde­zés nélkül mindenki kriptát akarna épí­teni? Káosz lenne! Különben is: minek neki olyan kripta, kit fog bele eltemet­ni, amikor azt a hatalmas házát is egyedül lakja?... • Most mi lesz a félig elkészült kriptával?- Az önkormányzat 3-5 ezer koro­na büntetést szabott ki L. E.-re a mu­lasztásaiért. Vagyis amikor engedély nélkül kezdte meg az építkezést. Amennyiben ezt az összeget befizeti a község pénztárába, folytathatja az építkezést. Én a falut képviselem. A képviselők döntésének márcsak azért is érvényt kell szerezni, hogy példát statuáljunk. (L. E.: „Azért nem a polgármesterhez fordultam előbb, mert legjobb tudomásom szerint a te­mető az egyház tulajdonában van. A különféle engedélyek beszerzése közben még a járási építkezési szak­osztálytól sem kaptam arra szóló uta­lást, hogy netán építkezési engedélyre is szükségem lenne. A kripta helyét a plébánossá! jelöltük ki. Én szabályo­san jártam el, ezért nem fizetek! Egyébként is, minek alapján szabtak ki ilyen magas büntetést?...) • Szerintem salamoni döntést kellene hozni...- Ha fizet, áldásomat, illetve aláírá­somat adom az építkezés folytatásá­nak az engedélyezéséhez. Különben nem! - zárja le határozottan a témát a falu polgármestere. amit L. E. nem tisztogatott rendszere­sen, ezért 1990-ben újra per lett a do­logból, és ismét hatósági „ásatás“. Ekkor önszántából az alsó szomszéd, Gergely Sándor (az apám) is kiásta már a maga részét, vagyis a Lesték telkén végetérö csatorna folytatását - mondja a polgármester. - Ám a to­vábbi szomszédnak. Magyar József­nek kijutó harmadik szakasz a mai napig kiásatlan maradt, mivel M. J. erre nem mutat(ott) hajlandóságot. Emiatt G. S. is be akarta temetni a „saját“ csatornáját. Végül a bíróság úgy döntött, hogy M. J.-nek is keresz­tül kell ásni a kertjét, de ó továbbra is hajthatatlan, ezért a Besztercebányai Környezetvédő Hivatal megfellebbez­hetetlen döntése értelmében (1992. I. lyezése úgy szólt, hogy a közös határ­tól két méterre álljon és csatornával is fel legyen szerelve. Elfogja előlünk a napfényt és a tetejéről az udvaromra folyó esővíz beomlik a garázsomba. (L. E.: „Az épületet pontosan a régi istálló alapjaira építettem. Az esővíz se fog az udvarára csurogni, ha meg­építhetem a csöpögésbe elhelyezen­dő kerítést.“) G. S.: - Én beleegyezem a kerítés megépítésébe, de előbb, illetve újból méressük ki annak pontos helyét, mégpedig nappal és egy „semleges" mérnökemberrel. De még ez sem a végső kérdés, a következő számonkérés arról szól, hogy a szomszéd, L. E. miért nem bontja le a hátsó kertben ugyancsak a telekhatáron roskadozó, „életveszé­lyes“ állapotban lévő csűrjét, ha már a hatóság is felszólította erre? És végezetül, de nem utolsósorban: - Mondja, uram, hogyan lehetséges, hogy ez az ember 140 család méhet tart a kertjében annak ellenére, hogy a rimaszombati és a kerületi bíróság is a kaptárok „kitelepítése“ mellett fog­lalt állást?!... büdösítsen az orrunk alá. Nem elég, hogy az emésztőgödrét, amelyet le sem szigetelt, a szobám ablaka alá építette?! (L. E.: „Az emésztógödör megépítése előtt kikértem a szakem­berek véleményét, akik szerint a kerí­téstől nem lehet egy méternél köze­lebb. Én viszont 3 méterre tettem, s Galoné magas, tömör kerítéssel le­zárt ablakától mintegy 5 méter a távol­ság, egyáltalán nem szaglik ") Az utóbbi állítás igazáról magam is meggyőződtem. G. Á.: - És képzelje csak el, febru­árban még a harangot is lelopta a templomunk tornyából, de később visszavi(te)tte. .. (L. E.: „Nem harang volt az, hanem csengő, és nem lop(at)tam el, csupán levetettem abból a célból, hogy lemintáztassam a füg­­gesztöszerkezetét. Ugyanis a saját költségemen harangot öntetek a csen­gő helyére") (Csobádi Károly illusztrációs felvétele) 24.) hatóságilag fogják elvégeztetni az utolsó szakasz kiásását Magyar Jó­zsef költségére. Magyar József vélekedése: - Het­vennyolc éves vagyok, itt születtem, itt éltem le az életem javát, de emlékeze­tem szerint a kertünkben sohasem volt olyan árok, amit most fel akarnak velem „újittatni“. Most, amikor végre használhatnám, felszánthatnám a ker­temet (a néhány évvel ezelőtt végre­hajtott patakszabályozásig árterület volt a portám!), parancsba adják, hogy ássak ki egy olyan lefolyóárkot, amelynek a patakba lejtő vége az egy méter mélységet is meghaladná. Hát kinek az érdeke a Galo Árpádné udva­rán összegyűlt esővíz elvezetése, ha nem az övé vagy a falué?! Amondó vagyok: amennyiben kiássák lecsöve­­lik és vissza betakarják, nekem nem lesz ellene kifogásom, de én egy ka­pavágást sem teszek és egy fillért sem fizetek olyasmiért, ami nem az én kötelességem. Erre engem senki sem kötelezhet. Habár tudomásom szerint a Túróéba senki sem engedhet trá­gyaleves „talajvizet"! (Mert a feljelen­tő talajvíz elvezetésére hivatkozva csi­karta ki a felháborító bírósági dönté­seket.) • Mit szól M. J. javaslatához a polgármester?- A községnek nincs pénze beton­csövek vásárlására. A problémát az ügyben érintett polgároknak kell meg­oldaniuk jószándékkal és közös aka­rattal meg összefogással... A másik szomszéd - Galo Árpád­né - következik:-Sohasem egyezem bele, hogy a kutam közelébe, a telekhatárra épít­se fel a tehénólját! (L. E.: „G. Á. kerí­tésétől 4-5, a kútjától pedig 17 méter­re lesz az istálló, de a trágyalé felfogá­sára készítendő szigetelt falú tartály mintegy 70 méternyi távolságban lesz a kúttól".) G. Á.: - Én nem tartok állatokat, s nem akarom, hogy „ez meg“ itt Bim - bam Ezen a ponton a kör önmagába zárul. Az abszurditás keserű humorá­val a kígyó a saját farkába harap. Nem kívánom kritika tárgyává tenni a bajos „ügyekben" illetékes hivatalok nem­egyszer fura megnyilvánulását. Az ér­telmezések útvesztőiben is kilátásta­lan volna most elindulni. Hogy a vála­szok és vélekedések mennyire meg­győzőek, azt ki-ki maga döntse el, mindenesetre kellő „írásos" ismeret­­anyag birtoklása nélkül én erre nem vállalkozhatok. Mindenesetre furcsának - ez az én magánvéleményem, amivel senkit sem akarok megbántani, és amiért vállalom a felelősséget - és elfogad­hatatlannak tartom, hogy ilyen dönté­sek néhány ember szubjektív vélemé­nyén múlhassanak. Persze ezek az emberek testületi hátteret biztosítanak a döntésükhöz, de hogy ezek a testü­letek mennyire vannak informálva az új jogszabályokról... arról csak sejté­seim lehetnek. Olyan ez a döntési mechanizmus, mint a király új ruhá­ja... igazából senki sem ismeri el, hogy ő nem lát semmit..,, hogy nem ért a felvetett kérdéshez. így aztán sok mindent át lehet vinni az emberi hiú­ság miatt. Konokul oda kell visszatérnem, hogy meg kell hallgatni az embereket, a bizonyítékaikat, az érveiket, s csak azután lehet lesöpörni őket. Jobb ér­vekkel, jobb bizonyítékokkal. Ha nem így történik - akár jóindulat, akár önös érdek van a háttérben -, negativ ma­gatartást takar. Végezetül még annyit: Az ilyen tör­téneteket végighallgatni is fárasztó, nemhogy végigcsinálni. Aki erőt akar meríteni ehhez a kettős harchoz, ol­vassa el Kopernikusz művét Giordano Bruno máglyájának fényénél. KORCSMÁROS LÁSZLÓ- Régi ügy. Galo Árpádné 1976-ban beperelte alsó szomszédját, L. E.-t, aki nem engedte a telkén átfolyni a G. Á. tölcsérszerú telkén felgyülem­lett esővizet. A bíróság rendőrök jelen­létében ásatta ki a vízlevezető árkot, Torzsalkodó igazságkeresők A szomszédok véleménye is meg­érdemel egy rövid kitérőt. Gergely Sándor rosszkedvével te­le az udvar: - Nézze, Lesták Elemér a telekhatárra építette ezt az égbe­nyúló, hatalmas gazdasági épületet, pedig tudomásom szerint az engedé­Hermet ablakszigetelés A senicai HERMET Kft. az Ernst Dolenz Wien céggel ^_________együttműködésben_________ speciális plasztikus szigeteló'anyagot gyárt ablakok egyenletes szigetelésére 1 — 6 mm-es szélességben Előnyei: • tökéletes hőszigetelés • kiváló hangszigetelés • felszerelése egyszerű • 10 év garancia Tájékoztatás: fa HERMET, spol. s r.o., Sadová ul. 2, 905 01 Senica, tel.: 0802/54 65 A szigetelőanyag megvásárolható a PRIOR áruházban és a Domáce potreby üzleteiben A Hermet — az Ön szigetelője SZUP-83

Next

/
Thumbnails
Contents